Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)
1984-09-21 / 260. szám
e Dunántúlt napló 1984. szeptember 21., péntek Tartósítás télire rr Őszi zamatok Ételízesítő paradicsomból Olcsó befőtt tökből Kechupot ilyenkor ősszel, érett, édes paradicsomból a legjobb készíteni. A mosott paradicsomot feldarabolva, állandó keverés mellett addig főzzük, míg levet ereszt és kezd besűrűsödni. Ekkor átpaszírozzuk, lemérjük. Kilónként másfél deci 10 százalékos ecetet (20 százalékosból a fele mennyiséget), 8—10 szem fekete borsot, 2 szem szegfűszeget, egy szegfűborsot, 1 mokkáskanál mustármagot, egy késhegynyi fahéjat, két evőkanál cukrot és egy kávéskanál sót teszünk. A fűszereket gézbe kötve lógassuk a paradicsomlébe, így főzzük sűrűsödésig. ízlés szerint egy zellerlevelet és cseresznyepaprikát is főzhetünk bele, így csípős lesz. A besűrűsödött mártásból kivesszük a fűszereket, paprikát és üvegekbe töltve szárazgőzbe tesszük. Biztosabban eláll, ha kitöltés előtt egy kevés nátrium-benzoiku- mot keverünk el benne. A házilag készült kechupot ételízesítőként használhatjuk, kitűnő pecsenyékhez, szendvicsekre, vajaskenyérre kenve is. Sárgarépacsemege. Sokan méltatlanul mellőzik a sárgarépát, pedig felhasználására számos lehetőség kínálkozik. Nemcsak levesek ízesítőszere, főzelék-alapanyag, értékes édes csemegét is készíthetünk belőle télire. Édes, lehetőleg közepes nagyságú, tompa végű sárgarépákat alaposan megtisztítunk és tormareszelőn finomra reszeljük. Minden kiló sárgarépához 50 deka cukrot, 40 deka vékonyan karikázott citromot és egy mokkáskanál borkősavat veszünk. (Ha nincs otthon borkősav, a citrom legyen fél kiló.) A reszelt répát, cukrot, citromot összekeverjük és 3 napon át állni hagyjuk, naponta megkeverve. A negyedik napon főzőlábasba téve 15—20 percig főzzük, puhulásig. Fontos, hogy a sárgarépa ne főjön teljesen pépessé. Forrón üvegekbe töltjük és száraz dunsztban hagyjuk hűlni másnapig. Minden üveg tetejére egy csöpp szalicil, vagy tartósítószer kerül. Ajánlatos a csemegét bébi- ételes üvekekben vagy más kisebb, széles szájú üvegekben eltenni, ami egyszeri fo- gyas.ztósra elegendő. Télen piskótát, palacsintát tölthetünk vele, kivájt, sütőben át- forrósított almába töltve gyerekeknek való csemege. * Tökbelőtt citrommal. Olcsó alapanyagból, tökből is tehetünk el befőttet télire. Aránylag kemény húsú tököt héjától, belétől megtisztítva kockára vágunk. Még muta- tósabb, ha karalábékiszúró- val kis gömböket vájunk. Másfél liter vízhez 2 és fél deci ecetet teszünk, felforraljuk, s a tököt beletéve ismételt forrásig főzzük. Leszűrjük, hideg vízzel többször leöblítjük, lecsurgatjuk. Minden kiló tökhöz egy kiló cukrot veszünk. Kevés vízzel sűrű szirupot főzünk a cukorból, beletéve' egy rúd vaníliát, belekarikázva 30—50 deka citromot. Addig főzzük, amíg a citrom üvegessé nem válik. (Legalább 10 perc). Ekkor a lecsurgatott tököt a szirupba öntjük, összerotyog- tatjuk és hagyjuk kihűlni. Másnap leszűrjük, a levet felforraljuk és forrón visszaöntjük a tök-citrom keverékére. Harmadnap ismét felforraljuk a leszűrt szirupot, ha forr, beledobjuk a gyümölcsöt, s újraforrásig főzzük. A gyümölcsöt szűrőkanállal kiszedjük, üvegekbe töltjük, a forró lébe egy kis tartósítószert keverve azonnal feltöltjük a gyümölcsöt. Lekötve, szárazgőzben hagyjuk kihűlni. Gyümölcstermelés - korszerűen Ha tudom, hogy idén 45 forintot fizetnek Á nagy tenyészeteké a jövő A kajszi Hazánkban kétségtelenül a legkisebb biztonsággal termeszthető gyümölcs, de a legszélesebb a felhasználási lehetősége. Termeszthetőségét éghajlati igénye határozza meg elsősorban és ezen belül is a hő- mérsékleti minimumok. Bár a téli hideget jól bírja, mínusz 20—25 C fokot is elvisel, a hő- mérsékleti min:mumok ingado. zására nagyon érzékeny. Ez abból adódik, hogy korán, már decemberben befejeződik mélynyugalmi állapota. Ha ezután következik be a felmelegedést követő hirtelen lehűlés, akkor az jelentős kárt okoz elsősorban a rügyekben. A virágzás és az azt követő biológiai állapotban is érzékeny a hidegre, hasonlóan mint a barack. Ez nem jelenti azt. hogy a jó aazda qondossága a telepítés helvének kiválasztásával nem csökkentheti a hideg vagy a fagyok okozta károkat. Bár kifejezetten napfényiaényes növény — évi 1900—2000 napfényórát igényel — mégis a hőmérsékletingadozások enyhítése véqett azt javaslom, hoqv aki árunak termeli a kajszit, a megyénk északi részén, a Mecsek északi domboldalán telepítsen, ahol a felmelegedések és lehűlések lényegesen envhébb formában jelentkeznek, a téli, tavaszi klíma ki- eavenlítettebb. Jó példa erre a Bikali Állami Gazdaság kiváló kajszitermelési eredményei! Természetesen faqyzugos helyeket kerülni kell. Csapadékigénye szerény, évi 500—600 mm-rel megelégszik. Ennek ellenére őshazájában, Közép-Ázsiában is öntözik, főleg az érés előtti úgynevezett „hizlaló” öntözést hálálja meg. Ebben az időszakban a víz adagolását lassan, de óvatos, sáaaal kell alkalmazni, mert túladagolás esetén a gyümölcs felrepedhet. Kedveli a kissé meszes, levegős talajokat. Termesztése minden esztendőben tisztes haszonnal jár a kistermelőnek, keresett áruvolta biztosítja ezt. Különlegesen érdekes zamata a legkiválóbb nyersfogyasztású gyümölcsök közé emeli, de felhasználási lehetőséaei ennél széle- sebbkörűek. Szép színű. és pompás ízű lekvár készíthető belőle, amit a háziasszony télen sokoldalúan tud felhasználni. Kellemesen savas O' belőle készült befőtt, és kitűnő aszalvánv készíthető belőle jó értékesítési lehetőséggel. Kajsziból készül a legkellemesebb és legelterjedtebb gyümölcspálinka. Kis mennyiségben magját a cukrászat hasznosítja remek aromája miatt. Megyénkben termesztésének terjedése indokolt lenne, jelenleg szinte csak két nagyüzem — a Pécsi és o Bikali Állami Gazdaság foglalkozik a kajszi termesztésével. Telepítésének területelőkészítése azonos a barackéval, de a készlettrágyázásnak taHáztáji Ián még nagyobb a szerepe, és a nagy adagú szervestrágyát is jobban igényli a forgatással lejuttatva. Igényeinknek íz-, illat-, zamatanyagban a „Magyar legjobb” fajta felel meg leginkább. Az óriás típusú fajtákkal előfordult termékenyülésl gond. 9x5 vagy 8x5-re ültessük. Fényigénye miatt a hagyományos gömb alakú koronától tanácsos eltérni, és a sudár nélküli zárt koronát, vagy még inkább a tölcsérkoronát alkalmazni. Erőszakos növekedése miatt a korona kialakítása nehéz, lehetőség szerint kevés metszéssel alakítsuk. Termőre fordulás után inkább csak a ritkító metszést alkalmazzuk az ifjító metszés figyelembevételével. Nagyon fontos, hogy a ritkító metszésnél a kikerülő vesszőket mindia tőből távolítsuk el, ellenkező esetben a visszavágott ág, vessző seprű- södni fog, tehát még sűrűbb lesz, ami gyors fél kopaszodáshoz vezethet. A metszés optimális ideje a tavasz vagy a kora ősz. Javaslom a gyümölcsritkítás rendszeres elvégzését. A kajszi hajlamos gyakran sok gyümölcsöt hozni, ez esetben azonban a méret apró lesz. az igazán piacos árú pedig a 40 mm átmérőnél kezdődik. A vegyszeres ritkítás még nem teljesen kidolgozott technológia, ígv kézzel ritkítsunk. Gyomtalanításra vegyszereket a Gramoxon kivételével ne alkalmazzunk, a kajszi érzékeny a avökérherbicidekre. A sekély talajmunka általában a kajszinak elegendő, a műtrágya és r szervestrágya bedolgozásánál alkalmazzunk csak mélyebb talajmunkát. Tópanyagpótlásnál figyelembe kell venni, hogy határozottan káliumigényes! Különösen akkor jelentkezik ez, ha a nitrogén adagolását fokozzuk. Ebben az esetben a kálj szintjét is mindig emelni kell. Szedésénél számítani kell arra, hogy a kajszi gyorsan érik. A leanaqyobb qondosság mellett is előfordul, hogy bizonyos mennyiség „leérik” a fáról. Ez azonban sohasem legyen veszteséq. használjuk fel cefre készítésére! A szüret széthúzását a fajták érési sorrendjének beállításával lehet csak elérni. Szállításánál ügyelni kell arra hoav rendkívül Ino«, puha avümölcs. Értékesítéséhez ezért jó tanács, hogy célszerű a leszedett áru^előre eladni mert nem tárolható tartósan, Túl a mélyponton? — Talán. A tavalyi nagy zuhanással felére, harmadára csökkent a nyúlállomány Baranyában is. A termelők fele leállt, mások az állományt csökkentették. Most fnintha újra élénkülne a nyúl- tartás. S a sorok átrendeződnek — a 30^-50 anyás tenyésztőké a jövő. Kieler lános géplakatos a Dohánygyárban, Pécsett a Tol- buhin úton lakik. 1972 óta foglalkozik nyúllal, 30 anyát tart. A nyulakat egy zárt épületben helyezte el. Műanyag padló, neonvilágítás, az ablakokon, ajtókon szúnyogháló, a falak mentén fémketrecekben a nyulak. Az állatok ellátása teljesen kívülről történik. A tápot vályúba, a szénát tartóba kapják, a vizet szelepes önitatóból. A trágyát tepsi fogja fel a rács alatt. A ketrecen kartonlap. Rajta az anya származása, a párzások ideje, a bak neve. — Előre menni csak úgy lehet — mondja Kiefer János, — ha új vérvonalakat hoznak be külföldről, össze-vissza van itt már keverve minden. S csak nagyobb állománnyal érdemes foglalkozni. A munka nem sokkal több, mindegy 10 vagy 20 anya van. Fuchs Ádám nyugdíjas, Meszesen az Ibolya utcában lakik. 50—60 anyója szokott lenni, a télen eladta, 25-öt tartott meg. — Ha tudom, hogy idén 45 forintot fizetnek, dehogy adtam volna el! Most már újból van 50. Fedél alatt, de szabadban tartja a nyulat. Szúnyogok ellen permetezni szokott. „Volt fészerem is — rosszabb. Tavasszal, amikor változik az idő, akkor bent olyan, mint a jégverem.”. — S télen? — Tavaly, amikor legzordabb volt az idő, akkor ellettek. Meg Kiefer János nyulászata sem néztem. S megmaradtak! A nyúl prémes állat, mínusz 20 fokot is kibír. Hetet a kicsik is. Akkor pusztulnak, amikor hirtelen jön egy-két hideg nap. És márciusban. Zöldet és tápot etet, télen szénát. Nyolc kertben kaszál, az ingyen van. Fuchs Adóm a körzeti felvásárló. Azt mondja, sokan hagyták abba, a táp megdrágult, a nyúl olcsó. Igazi nyulász Meszes környékén csak négy van. Legtöbben egy-két nyúllal foglalkoznak és a felesleget adják el. — Szeretni kell a nyulat, érteni hozzá és vigyázni rá — mondja. — Csak szorgalmas embernek sikerül. Aki ma nyúllal foglalkozik, holnap disznóval, annak semmi haszna nincs. Sás lános nyugdíjas Geresd- lakon. Az idén már 762 kg hús- nyulat adott le, s a napokban újból elmegy nyolcvan. 24 anyája van. Állományát egy pajtában tartja. — A nyulaknak levegő kell — vallja. — Télen is ellenek itt, csupán az a különbség, hogy akkor zárva tartom az ajtót. / Tápot és réti szénát etet té- len-nyáron. „Zöldet nem szabad”. A tápot a boksái tsz-től veszi, elszámolni akkor kell, amikor megtörtént a kész nyulak szállítása. — Csak akkor éri meg, ha 20—30 anyával foglalkozik valaki. 46 forint kilója. 2,40-nel megy el, s addig megeszik 11 kiló tápot. Tessék kiszámítani, mennyi marad. Kiefer János kész számokkal szolgált. Egy anya ötször ellik egy évben. Huszonnyolcat nevel fel. Száz forint egy nyúl. A haszon 40 százalékos. Tehát 1200 forint hasznot kell hoznia egy anyának. „Meggazdagodni nem lehet, kiegészítő a konyhára”. A gombák különleges világa (32.) RÓZSÁS KORALLGOMBA A termőtest: vastag, erősen fejlett tőből számos, rövid ág indul ki, amelyek sűrűn (kar- fiolszerűen) sokfelé elágaznak. Színe fehéres, ságásfehér, az áaak hegye fiatalon rózsaszínű, pirosasrózsaszín. Az idős gomba sórgásfehérre fakuló. Húsa: mereven kemény, törékeny, fehér színű. Édeskés, jóízű, az idősebb gomba sa- vanykás, kesernyés ízű lesz. Lomberdőben, főleg bükkösökben, nyirkos talajon terem, nyáron és ősszel. Kedvező időjárás esetén helyenként gyakori lehet, de csak ritkán tö- m°aes. Ehető gomba, a fiatal példányai legízletesebbek rántva. Húsa kissé merev, lehet kissé szívós is. Áqvégeit lecsípjük, mert kesernyések, és elkészítés előtt ajánlatos leforrázni, mert így előkészítve, a rántott gomba könnyebben puhul. Idős, vagy nagyon vizes példányai hasmenést okoznak, ezért az ilyen példányok elfogyasztása nem ajánlatos. Népiesen „szarvasgombának” nevezik, szarvasagancsra emlékeztető elágazása miatt. Az ilyen rokon fajokat — amelyek között ehetők és nem ehetők is vannak — ugyanígy nevezi a népnyelv. BIMBÓS PÖFETEG A termőtest: bunkós, körteszerű alakú, felül szélesebb, lefelé fokozatosan keskenye- dik megközelítőleg hengeres részbe. 3—10 cm magas, és 3—6 cm széles. Színe fehér, majd sárgás, éretten barnásszürke. Bőre összenőtt, kétrétegű, amely még a hússal is összenőtt. Felszínét apró, törékeny, könnyen letörölhető, tüskeszerű szemcsék-pikkelyek borítják. Később, idősebb korban maguktól is lehullnak róla. Húsa: rugalmasan puha, kezdetben fehér, tömör és vágható. Majd később sárgás, vizenyős, barna és végül sötétbarna porrá hullik szét. A termőréteg csak a gomba gömbölyded felső részében található, a „tönkben" szürkés rostos rész, termőréteg nélkül. Fiatalon kellemesen aromás gombaízű és -illatú. Nyáron és ősszel termő gomba erdőkben, lomberdőkben gyakoribb, néha tömegesen, se- regesen terem. Amíg a fiatal gomba kívül és belül fehér, minden pöfeteg ehető. Közülük ez a faj az egyik legjobb ízű. Az egyik legelőkön, füves helyeken gyakori fajt, az „óriás pöfeteget” néha piacainkon is árulják. Leginkább rántva, sütve jóízűek a nagyobb fajok, a kisebbek erős aromás ízük miatt inkább vegyes gombás-ételbe, levesbe jóízűek. Dr. Vass Anna Öt nagyváros piaci árai TERMÉK FT/MENNYISÉG PÉCS SZEGED GYŐR KAPOSVÁR MISKOLC Burgonya Fi/kg 5— 7 3— 8 6 6 4— 8 Sárgarépa Ft,kg — 8 6 6—12 Gyökér Ft/kg — 10—12 20 _ 1 4—18 Hagyma Fi/kg 8—12 8—10 16 12—14 10—14 Fejeskáposzta Ft/kg 6—IC 5— 6 10 4— 5 4—10 Saláta Ft/db 5— 7 3— 6 __ Retek Ft/cs. — 4 _ _ _ U borka Ft kg 20—25 10—20 26 __ 1 2—22 Sóska Ft/kg — 14 — Spenót Ft/kg — 12—14 — ___ _ P aprika Ft kg 15—30 16—25 10—3* 18—36 10—33 Paradicsom Ft/kg 8—12 5— 7 10—12 6— 8 5—12 Tojás Ft/db 2,40—2.80 2,50 2,50 2,40—2,50 1,70— 3 Karalábé Ft kg — — 5 4—10 Karfiol Ft/kg 16—26 13—15 — 18—30 15—30 Kelkáposzta Ft kg 8—15 5— 6 12 8—13 Veayeszöldség Ft/cs. 5— 8 — 5 Fokhagyma Ft/kg — , 25 — 30—50 Tök Ft/kg 8—10 5 5 __ 5— 10 Zöldborsó Ft/kg 30—40 40—45 — __ Zöldbab Ft kg 20—25 22—25 26 22 — Körte Ft/kg 16—20 8—20 10—15 14—16 12—18 őszibarack Ftt/kg 15—40 15—40 34 — 12—35 Alma Ft kg 12—20 8—20 10—24 10—12 8—16 Sárgadinnye Ft/kg — 12 — 6— 8 — Görögdinnye Ft/kg 9 5— 6 — — 5— 7 Kukorica Ft/csö — 2— 3 — — — Mák Ft /I — 60—70 80 __ __ G omba Ft/kg — 60—80 — __ — St őIő Ft/kg 16—25 12—25 22 26—36 20—40 Kékszilva Ft kg '10—18 10—12 8—10 7— 8 14—20 Málna Ft/kg — 60 — — — Új dió Ft kg — 30 — —— Fejtett bab Ft/I — 40 — — — Buzássy Lajos
