Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)
1984-09-21 / 260. szám
1984. szeptember 21., péntek Dunántúli napló ♦ 7 MAGAZIN Komputertolvajok, komputerrendőrök Betörők - számítógépek A bűnügyi statisztikákat az elmúlt esztendőkben egy újabb kategóriával kellett kiegészíteni: megjelent, s aggasztó gyorsasággal kezdett terjedni az úgynevezett számítógépes bűnözés. ‘Hiába — mondják a szakértők, minden kor kitermeli a maga krimiműfajait. A középkorban a marhalopás, vagy a pénzcsonkítás járta, a XX. századi korszerű technika viszont létrehozta a jól képzett, hozzáértő elektronikus gonosztevők nemzedékét is. Intellektuális bűnözés klasszikus korszakát. Ennek legtipikusabb bűnesete az volt, hogy egy bank számítógépekkel foglalkozó valamelyik alkalmazottja saját hasznára szolgáló utasításokat iktatott be az eredeti gépprogramokba. Például, hogy egyes átutalások töredék összegeit különítse el, vagy hogy minden befizetés meghatározott százalékát tegye külön számlára — amit aztán persze ő vett fel. A pénzforgalom, a banktechnológiák, az üzleti élet általános fejlődése hamar túllépett ezen a kezdeti szakaszon. Megjelentek a hitelkártyák, a bankbetét gépesített felvételének különböző módszerei, az automatizált nyilvántartási és könyvelési rendszerek — s mindezek vadhajtásaként kinőtt a hozzájuk tapadó intellektuális bűnözés. Természetesen leginkább azokban az országokban, ahol az üzleti és technikai háttér ezt lehetővé tette, mindenekelőtt az Egyesült Államokban, Japánban és Nyu- qat-Európa több államában. Hogy milyen méretekről van szó. jól mutatja egy néhány hete nyilvánosságra hozott amerikai felmérés, amelyet több száz naqyvállalat válasza alapián készítettek. Eszerint a cégek 48 százalékánál észlelték az elmúlt egy esztendőben a komputerbűnözés valamilyen megnyilvánulását. Az okozott kárr pedig 145 és 730 millió dollár közöttire becsülik — s ez csők az ismertté vált és bizonyítható esetekre vonatkozik. (A felső határ ismeretlen: az US News and World Report című hírmagazin 3 milliárdos összeget is említ!) S még egy érdekes tényező: az elkövetők döntő része a vállalatok saját embere, aki tisztában van a belső munkafolyamatokkal, meq tudja ítélni, mekkora a lebukás veszélye. Magcsapolt adattárak Nos, általában csekély, hiszen az esetek egy része valószínűleg ki sem derül. A csábítás pedig óriási. Az USA számítógépes hálózatán naponta körülbelül 400 milliárd dollár cserél gazdát, ráadásul — legalábbis egyelőre — mindenféle rejtjelzés vagy kódolás nélkül. A tettesek módszerei változatosak: néha elegendő tudniuk eqv-eqv tőkeerős ügyfél titkos kódszámát, s ezzel végeznek hamis átutalásokat. Álcázásul betáplált, később azonban törölt hitelszámlákra egy-egy cinkostárssal rövid idő alatt nagy összegű áruházi vásárlást lehet lebonyolítani. Nem ritka a betegbiztosító csekkjeinek „eltérítése” sem. Egy-egy csalássorozat olykor több százezres kárt okoz. Ehhez képest a revolvert szorongató bankrabló a maga átlagosan 8 ezer dolláros zsákmányával szinte kisstílűnek, túlhaladottnak tűnik. Hasonló adatokat tettek közzé nemrégen az NSZK-ban is. A nyugatnémet óriásvállalatok körülbelül egyharmadát károsították már meg komputerbanditák — állapította meg egy hamburgi biztosítóintézet nyár eleji jelentése. A nagyobb ügfek előbb- utóbb kiderülnek, a kisebb átprogramozások felére viszont rá sem jönnek — teszi hozzá a felmérés. Vadonatúj jelenség a „kom- puterbetörés” is. Egy személyi számítógéppel és egy telefonnal felszerelve nemegyszer jófejű, kellő szorgalommal és némi képzelőerővel rendelkező középiskolás diákok is ró tudtak kapcsolódni állami intézmények, pénzinrézetek komputerére, „megcsapolva” adattárolójukat, vagy megzavarva eredeti oroaramjukat. Hát még az iqazán hozzáértők! Az ő kezükben a komputer az ipari kémkedés veszélyes fegyvere lehet. Naay port vert fel például amikor egy konkurrens céq megszerezte a Coca Cola bizonyos latin-amerikai értékesítési információit, s üzletpolitikáját ehhez igazítva, csaknem 150 milliós veszteséget okozott annak. Akad* példa arra is, hogy tudományos, egészség- üavi, sőt katonai jellegű intézmények számítógépeit sikerült szóra bírni. Biztonsági intézkedések Tagadhatatlan persze, hogy a technika a másik oldalt is segíti. A számítógépgyárak, bankok és más cégek különös biztonsági szolgálatot tartanak fenn. Fokozzák a védekezést a speciális, betörésmentes programok. .Segít az is, ha kiegészítő berendezésekkel kódolják, kívülállók számára érthetetlenné teszik a gépek közti üzenetváltást. Megoldható, hogy o gép ne fogodjon el automatikuson utasítást, hanem bontsa a vonalat, s előbb v.isz- szahívja a bejelentkezőket, ellenőrizve azok kilétét. S persze terjedőben van a számítókép alkalmazása a bűnüldözés terén is. Az amerikai hatósáqok például az elektronika felhasználásával akarják leleplezni az adócsalók mesterkedéseit. A francia vámhivatal számítógéo segítségével fejtette meg több ezer olyan állampolgár névsorát, akik illeqális svájci bankszámlát tartottak fenn. Számítógépes betörők, kom- puterkatasztrófa, adatcsapolás, elektronikus beszivárgás — új fogalmakkal kell tehát lassan meaismerkednünk. Lehet, hogy a XXI. század gyerekei rabló- pandúr helyett már proqramo- zó-ODerátor csatákat fognak játszani?!. . . Szegő Gábor Sőt nemzedékeit. A komputeres bűnözésnek ma már ugyanis megkülönböztetik első, Az egykori füstös konyhában ma régi edények sorakoznak A Tolna megye turisztikai érdekességeit ajánló útikalauzokba 1983 ősze óta újabb bekezdés kerülhet: Gyönkön megnyílt o sváb tájház. Tolna és Fejér megye határán ötven—hatvan kilométeres körzetben egész napra való látnivalót talál az autósturista. Ha a 63. úton érkezik Székes- fehérvár felől, a cecei Csók István emlékmúzeum, a simon- tornyai vár, kis kitérővel Ozorai Pipo vára, Pincehelyen Vö. rösmarty-emlék, Tamásiban kilátó, vadászkastély, két műemléktemplom. Gyulajon a nemzetközi hírű dámvadrezervátum. Kurdban Zichy Mihály oltárképe, majd a lengyeli arborétum vonzza a látogatókat. (Tamásiban mozgásszervi betegségek és nőgyógyászati bajok orvoslására alkalmas gyógyfürdő van és szálloda, a Hotel Dám.) Gyönlr Tamási vagy Szek- szárd felől a 65. úton közelíthető meg legkönnyebben. A tájház a falu szélén áll, az úttól távolabb, de jól láthatóan: jellegzetes parasztház friss deszkakerítés mögött. A Gyönkön és a környező községekben élő protestáns svábok 1723-ban települtek ide Hessendből. Viseletűket, szokásaikat sokáig megőrizték, de az utóbbi évtizedekben sorra lebontották a régi házakat? és a ládák, szekrények mélyére kerültek a népviselet megmaradt darabjai. A helybeliek a Képünkön tudományos kutatás céljára befogott baglyokat - két macskabaglyot és egy fülesbaglyot — láthatunk, amint éppen röptetésre viszi őket gazdájuk egy személy- gépkocsiban. (MTI Fotó — Czi- ka László felvétele — KS) részkedő ellen. A valódi baglyok mintegy 200 fajt számláló népes családjából megtalálható még nálunk a gyöngybagoly és az uhu is. (Ez utóbbinak elsősorban nagysága érdemel tiszteletet: testének hossza eléri a 75—80 cm-t.) A tiszta szoba enteriőrje fl „kék svábok” tájháza Gyönkön A jó szivar fitka hatvanas évek elején kezdték összegyűjteni először a viselet régi hímzésmintáit, aztán a textíliákat, és előbb Ortutay Gyula, majd Camman Alfréd brémai professzor biztatására a bútorokat is. A gyűjtemény egyre nőtt Lackner Aladár ke. szőhidegkúti evangélikus pap lakásán, míq 1980-ban a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központ rendezett nagy feltűnést keltő kiállítást az értékes anyagból. Röviddel ezután a gyönki -tanács megvásárolta és helyreállíttatta a házat, amelyet dr. Imre Mária pécsi muzeológus rendezettbe. A gyűjtemény magántulajdonban van. A protestáns svábokat „kék sváboknak" is nevezik, mert viseletűk és bútoruk alapszíne o kék. A kasmírból, bársonyból, selyemből vagy lenvászonból készült ruhákat főképpen zölddel és lilával díszítették, de például az öregek még a harmincas években is fehérben qyászoltak és a menyasszonyok feketében esküdtek. A tájház gazdag szemlét ad a női és gyermeköltözetekből, a férfiruhákból és a dúsan mintázott bútorokból. Minden környékbeli faluból került ide valami érdekesség. A híres murgai és szárazdi asztalosok készítették a bútorok többségét, Nagyszékhelyből hoztak kendervászon inget, a női ruhák legnagyobb része Felsőnánáról, Kazlóznóról való, a láda be- lecskei, a pad hidegkúti, a szekrény varsádi, a kályha Hi- degkúton készült. És láthatunk néhány szép edényt is, amelyek a szakcsi habán műhelyből kerültek ki. A ház a múlt század végén épült, a húszas évekig szabad- kéményes volt. A látogató a konyhába lép be. Balra a tisztaszoba, amelynek nemcsak a szép bútorok és ruhák adják otthonosságát, hanem mindennapi használati eszközök és régi, szép családi fotók teszik szinte élővé. A hátsó szobában időszaki kiállításokat rendeznek: legutóbb például olyan gyöngyös főkötőket mutattak be, amelyeket egy-egy lány tizenhárom éves korától férjhez meneteléig készített. Az udvar is kínál látnivalót: egy, a század1 első felében volt gazdasági udvart rekonstruált a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum régi szerszámokból, mezőgazdasági gépekből, használati eszközökből, és berendezték az úgynevezett parti konyhát is: a partfalba vájt nyári konyhát. Gárdonyi Tamar A világon a legtöbb szivart az Egyesült Államokban készítik — évente mintegy 9 milliárd darabot —, a legjobbat Viszont Kubában. A szigetországban a XVIII. században indult Vneg ez az iparág, s napjainkig virágzik, hiszen több mint száz szivargyárban sodorják a világ minden zugába eljutó különlegességeket. Mert az igazi szivart, amely minden követelménynek megfelel, csak kézzel lehet készíteni — állítják a kubai szakemberek. Nagy kézügyesség kell a szivargyártáshoz, és rendkívüli tapintóérzék. A munkás - szó szerint — a tíz ujjával alapozza meg a világmárka hírét. Leterít egy nedves, úgynevezett fedőlevelet. Speciális késével méretre vágja széleit, majd belehelyezi a köpenyt (ez gyengébb és szárazabb dohánylevél, minta fedő), ezután a belső levelekkel együtt hengerré sodorja, vigyázva arra, hogy ne legyen se túl kemény, se túl laza, meglegyen a súlya, mérete és simasága. Egy gyakorlott Az emberi butaság ősidőktől rosszindulatúan, ellenségesen kezeli a baglyokat, pedig tulajdonképpen hasznos és szeretetre méltó madarak. A velük kapcsolatos sok téves nézet oka az ember előtt titokban folyó életük, lévén főként éjjeli madarakról szó. Különleges alakjuk, hangjuk, mozgásuk még csak fokozza irántuk a bizalmatlanságot. De nem minden nép ennyire elfogult velük szemben. Dél- Európában közkedvelt madarak, sőt Görögországban az ókorban Athéné istennő szent madaraként tisztelték. Ezt úgy érdemelte ki, hogy együtt „lakott" az Akropoliszon a görög istenekkel. Mivel a nappalt csendes pihenéssel töltötte, a nyugalmas, elmélyült elmélkemunkás naponta 100—120 darab szivart tud megsodorni. Az elkészült szivarokat egy hónapig pihentetik, hogy a fölösleges nedvesség elpárologjon belőlük. Azután jön a típus, szín, méret szerinti osztályozás, címkézés, celofánozás, dobozolás. A különleges szivarhoz persze különleges dohány is kell: aromadús, fényes levelek, kellő gyúlékonysággal. Már a termesztés időszakában alkalmazott speciális eljárások adják meg a dohány sajátos jellegzetességét, no meg a speciális összetételű talaj, ahol megterem. A világ szivarszükségletét kézi sodrású szivarokkal megközelítőleg se lehetne kielégíteni. A több tízmilliárdos nagyságrendű világtermelést rendkívül termelékeny szivarkészítő automaták segítségével érik el. Képünkön az ekként előállított szivarok dobozolását láthatjuk egy szovjet dohánygyárban. (Fotó: APN—KS) désnek, a bölcsességnek, a tudománynak a jelképévé vált. Hazánkban leggyakoribb a kuvik és a macskabagoly. Az előbbi egyike a legintelligensebb baglyoknak. Az utóbbi mintegy kétszerte akkora termetű, mint a kuvik, s könnyű felismerni arról, hogy szürke arcfátyola a csőr irányában mind világosabb, lábujjai csaknem a karmokig tollasak, s az egyedüli bagolyfaj, amelynek a szeme fekete. Jelenlétét leginkább a hangja árulja el. örvendetesen gyakori még hazánkban a fülesbagoly, melynek erdei és réti változata van. A réti fülesbagoly érdekes szokása, hogy a többi bagolytól eltérően fészket épit, s ezt elszántan védelmezi minden közelébe meBarátaink, a baglyok *
