Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)

1984-09-20 / 259. szám

1984. szeptember 20., csütörtök Dunántúli napló 5 MM ^ Őszi lehalászás Javul a pécsi tömegközlekedés? Az utasszámlálás eredményei, a közúthálózat távlati fejlesztése Pécs főúthálózatának távlati fejlesztéséről, a forgalomirányí­tó jelzőlámpa-rendszerekről és a 12-es Volán áprilisi utas- számlálásáról tartottak elő­adást tegnap délelőtt Pécsett. A Volán 12-es számú Vállalata és a KTE közúti fuvarozási és szállítmányozási szakcsoportja által rendezett tanácskozáson elsőként Lovas Attila, a Pécs városi Tanács csoportvezetője tartott tájékoztatót a város fő­úthálózatának 1985 és 2000 közötti fejlesztéséről. Mint elhangzott, Pécsett eb­ben az időszakban jelentősnek mondható területfejlesztés nem vájható, így a cél, a meglevő úthálózat bővítése, illetve kor­szerűsítése. Az elképzelések szerint például elkészül az 57- es és 58-as utakat összekötő út, s a 6-os számú főútvonal pécsi átkelési szakaszának te­hermentesítésére a déli kikerü­lő út. Több pécsi utat alkal­massá kívánnak tenni az autó­buszközlekedés lebonyolításá­ra, így például a Jakabhegyi utat, a Vak Bottyán utcát. Ter­vezik a Vadász utca és a me- szesi városrész közötti kapcso­lat megteremtését, s a Páfrány utca meghosszabbítását déli' irányba. Az előadáson felvá­zolt tervek, megvalósulásuk után hálós szerkezetű úthálóza­tot eredményezne Pécsett, mely hosszú távra megoldaná a vá­ros közúti közlekedéséi. Persze a realitásokhoz tartozik, hogy ezek tervek, megvalósulásuk nagyban füpq a mindenkori anyagi lehetőségektől. A Pécsett üzemelő forgalom- irányító lámparendszerekről Juhász István, a Pécsi Közúti Igazgatóság csoportvezetője tartott előadást. Mint megtud­tuk, ezek a lámpák zömében elavult típusok, üzemben tar­tásuk, karbantartásuk nem kis erőt igényel, ennek ellenére biztonságos üzemelésük jól se­gítik a csomópontokban a for­galmat. Gyuris Gábor, a 12-es Volán osztályvezetője a Pécsett, ápri­lis 25-én megtartott utasszám­lálásról tartott előadást. Mint elmondta, célforgalmi, érkezési és eszközfelmérést végeztek, melynek eredményét, a meg­szerzett ismereteket a pécsi tö­megközlekedés színvonalának javítására használják fel. Jel­lemző e nagyméretű munkára, hogy azon a napon 2000 diák vett részt az utasszámlálásban, okik megállóhelyenként és aj­tónként számlálták a le- és fel­szálló, az autóbuszon maradó utasokat, méték a menetidőt. Emellett a program keretében az utazási igények idő-és tér­beli kielégítéséért 83 vállalatnál, intézménynél mintegy 32 000 ember utazási „szokását" térké­pezték fel. A kapott adatok birtokában módosítják a pécsi tömegközlekedést, minden bi­zonnyal átszámozzák az autó­buszhálózatot, s úgynevezett lépcsőzetességi munkakezdési tervet készítenek, melyet ja­vaslatként, ajánlásként be­nyújtónak a tanácshoz. R. N. Svéd egészségügyi delegáció Pécsett A magyar Egészségügyi Minisztérium és a svéd egészségügyi és szociális- ügyi minisztérium még 1978- ban együttműködési meg­állapodást kötött. A megál­lapodás értelmében az azo­nos témában kutató orvosok alkalmanként találkoznak egymással, ahol megbeszé­lik az elért eredményeiket. Ennek a nemzetközi együttműködési megállapo­dásnak keretében hattagú svéd egészségügyi delegáció látogatott tegnap Pécsre. A delegációt — amelynek ve­zetője Nils Magnusson, a Nemzeti Egészségügyi Hiva­tal szociális szolgálatok fő­osztályának vezetője; tudo­mányos vezetője pedig Claes Göran Westrin professzor, az uppsalai egyetemi kórház társadalomegészségügyi tan­székének vezetője volt — a POTE Egészségügyi és Szer- vezéstani Intézetének vezető­je dr. Tényi Jenő fogadta. Ezután a Pécsi Akadémiai Bizottság székházában tudo­mányos ülésen vettek részt. Az ülésen elhangzott előadá­sok témája — mind a svéd mind a magyar — a földraj­zi társadalmi, szociológiai és egészségügyi összefüggése­ket fejtegették. Dr. Claes Göran Westrin professzor a Dunántúli Nap­ló kérdésére elmondta: sze­rinte számos előnye van az ilyen nemzetek közötti együtt­működésnek. Nemcsak az, hogy jobban megismerik a másik ország egészségügyi munkáját, de a kutatások hátterét, az adottságokat is. így könnyebben lehet egyez­tetni, illetve kiegészíteni egy­más munkáját. Példának em­lítette, hogy az előző talál­kozón svéd és magyar pszi­chiáterek beszélhették meg egymással tapasztalataikat és azóta ez az együttlét rend­szeres és komoly eredménye­ket produkáló tudományos együttműködéssé fejlődött ki. A tudományos ülés után a vendégeket az Orvostudo­mányi Egyetemen dr. Mérei F. Tibor rektorhelyettes fo­gadta. A svéd küldöttség az esti órákban utazott vissza Budapestre. S. Zs. Szigetvári mérleg Délelőttönként még csendes a szigetvári városi könyvtár olvasója Fotó; Läufer László Á helyi hagyományok ereje I ■■ wr I rr I r ■ I I _ tr r nagy kozmuvelodesi lenetoseg Megkezdődtek az előkészü­letek az őszi lehalászásra. A hűvös, nyári idő — miután a hidegebb vízben a halak ke­vesebbet esznek — nem kedve­zett az állomány fejlődésének, azonban így is a tavalyihoz ha­sonló, mintegy 33 ezer tonna étkezési halzsákmánnyal szá­molnak a gazdaságok. Min­denesetre a szokásosnál most néhány héttel később, október elején vetik ki a hálókat, a napos, enyhe szeptemberben még gyarapodhat a pontyok, busák súlya. Jelenleg a tavak vizének lecsa pólósát készítik elő az üzemek, kijavítják, fel­újítják a lehalászó berendezé­seket, kitisztítják, fertőtlenítik a most még üresen álló tároló tavakat. A halhús iránt — elsősorban viszonylag olcsó ára miatt — megnövekedett a kereslet. A halászattal foglalkozó, megkö­Most már igazán hagyo­mánnyá vált, hogy a KISZ Pécs városi Bizottsága . ősszel meg­rendezi a mecseki szüreti na­pokat. E hét végén, szombaton és vasárnap kerül sor harmad­ízben a színes, hangulatos programokra, melyeknek négy fő helyszíne lesz: az Ifjúsági Ház és a Szalai András úti parkoló, az Apáczai Csere Já­nos körtér és a Nevelési Köz­pont belső udvara, a Nevelési Központ aulája és étterme, s végül az üszögpusztai lovas­pálya. Szombaton az első helyszí­nen, tehát az Ifjúsági Háznál reggel 10 órakor kezdődik az egésznapos diákprogram, amelyről részletesen majd a szombati újságban adunk elő­zetes tájékoztatót. Most csak annyit, hogy többek között lesz számítógépes bemutató, diák­butik, palacsintasütés, aerobic, gocart- és kismotor bemutató, zelítően 200 gazdaságban az elmúlt évek fejlesztése nyomán számottevően emelkedett is a haltermelés, a fogyasztás azon­ban alig emelkedik. Ennek fő oka az — legalábbis a termelők szerint —, hogy a kereskedelem nem szívesen rendel a többlet- vesződséggel járó kényes áru­nak számító halból. Az üzle­tek egy részében a megfelelő eszközök is hiányoznak a hal­árusításhoz. Ezért a termelő­üzemek maguk igyekeznek az értékesítést kézbe venni. Pél­dául a Bikali Állami Gazdaság Komlóra, Pécsre, Dombóvárra szállít rendszeresen az áfészek üzleteibe. A megtermelt hal­nak mintegy 40 százalékát már maguk értékesítik a termelők. Az őszi lehalászásnál az áru egy része tárolótavakba kerül, innen biztosítják majd kará­csonyra is a halat, más részét exportálják. jazz-balett, este pedig video- disco. Délután fél hatkor ezt a helyszínt is érinti a már meg­szokott látványos szüreti felvo­nulás. A második helyszínen, tehát az Apáczai Csere János Neve­lési Központban délután 2 óra­kor térzenével kezdődik a gye­rekeknek szánt műsoros délu­tán, amelyben sok más egyéb mellett játszóház, aszfaltrajz­verseny, bábműsor a kí­nálat. S hogy a gyere­kek se maradjanak le a szüreti felvonulásról, a menet ide is ellátogat, körülbelül hat órára várható az érkezésük. Ugyancsak szombaton kerül sor a Nevelési Központ aulá­jában a szüreti bálra, este 19 órától. A bálon, mint- mindig, most is lesz tombola. Szom­baton reggel 10-től este 19 óráig mind a Szalai úti parko­lóban, mind a Nevelési Köz­pontban szüreti kirakodóvásár A járások, járási hivatalok megszűnte után egy-egy város­nak, földrajzi, közigazgatási kö­zéppontban lévő nagyközség­nek kell a közeli-távoli kör­nyék kulturális, közművelődési életét ha nem is a régi érte­lemben véve közvetlenül irányí­tani, de mindenesetre segíteni, befolyásolni. Ehhez ideális eset­ben megvannak a szükségei intézményi, anyagi és személyj feltételek, ám, ha egyik vagy másik hiányzik, az illető város akkor sem mondhat le vezető szerepéről, kisugárzó erejéről vonzáskörzetében. Mint például Szigetvárnak is fontos feladata lesz. A szüreti felvonulásról annyit kell tudni, hogy idén két útvonalon érinti a város leg­forgalmasabb részeit, az egyik a szokásos útvonalon, a Bol­gár Néphadsereg úti felüljáró­tól indulva a belvároson érke­zik a parkolóba, útközben a Széchenyi téren megállva mű­sort adnak. A felvonulók má­sik csoportja a Táncsics Mi­hály utcából indul, s az Egri Gyula, Berek, Varsány, Saro- hin tábornok útja érintésével jut el az Apáczai Csere János körtérre. S végül a vasárnap: az üszögpusztai lovaspályán dél­előtt 10 órakor kezdődik a program, többek között póni­bemutató, vadászugratás, üge­tő, fogatok akadályhajtása lesz, majd fél egytől a vendé­gek is fölülhetnek a hintákra, lovagolhatnak is. Az üszög­pusztai programmal zárulnak a mecseki szüreti napok. D. Cs. van á térség — nagyjából a volt járás — területén a köz- művelődés szervezésében. Hogy mennyire tud megfelelni ennek a szerepnek, azt tette mérlegre szerdán délelőtt Szigetvárra ki­helyezett ülésén a Baranya me­gyei Tanács Művelődési és If­júsági Bizottsága. Szigetvárnak gazdag kultu­rális hagyományai vannak, amelyek éppen azért tudtak, tudnak hatni a városban és környékén — sőt számos kez­deményezés révén az ország­ban másutt is —- mert a helyi történelmi' hagyományokra épül­tek, s mert lelkes lokálpatrióták végezték a munkát. A hatva­nas— hetvenes évek eredményei után azonban visszaesés követ­kezett be, a művelődési ház lebontása után számos jól mű­ködő klub és amatőr együttes otthontalanná vált, felbomlott, a népművelőknek oedig be kel­lett rendezkedniök arra, hogy „ház nélkül” próbáljanak dol­gozni, megtalálni a közműve­lődés feladatainak végrehajtá­sához szükséges lehetőségeket, megteremteni a feltételeket. Mindezt olyan időszakban, ami­kor a közművelődésre fordítha­tó pénz alig növekedett. A „kisugárzó hatás” tehát nem megfelelő, bár még rövid az idő ahhoz, hogy a kép min­den részletében pontos és hi­teles lehessen. Mindenesetre a szigetvári Városi Tanács fel­adatai e tekintetben megnöve­kedtek, létszáma és pénzeszkö­zei azonban nem, S úgy lát­szik, a falvakban a testületi üléseken sem kapja meg a köz- művelődés azt a- figyelmet, amely pedig megilletné. A kép azonban mégsem eny­nyire sötét — amint az a bi­zottság elé terjesztett jelentés­ből és a vitából egyaránt ki­derült. Jócskán lehet továbbra is építeni a tradíciókra, mert ezekben nagy erőtartalék van: bebizonyosodott, hogy a helyi értékekre alapozott kulturális munka követhető, jó út. A Zrí­nyi-ünnepség, a tudományos konferencia, a Tinódi-napok, a várbaráti kör tevékenysége, a történelem és néprajz emlékei­re, a természeti értékekre szá­mító közművelődés tud magá­nak híveket és a városnak megyei, országos hírnevet sze­rezni. A Szigetvórott és környé­kén dolgozó népművelők nin­csenek magukra hagyatva eb­ben a munkában. Ott van a nagydobszai nevelési központ országosan érdekes és jó ered­ményeket hozó kísérlete s több nagyközség tartalmas munká­ja. Ott van a központi könyvel­látási rendszer, amelyet a jól felszerelt városi könyvtár mű­ködtet kiválóan. A város művé­szeti csoportjai a megye- és az országhatáron túlra is eljut­nak, a zeneiskolának épül az új otthona. Mindez a szigetvári tanácsi' vezetőknek a kultúra iránti megkülönböztetett figyel­mét is bizonyítja, és ez igen biztató a iövőre nézve. S ha a vezetők stabilabb és felkészül­tebb népművelői gárdát tudnak kialakítani — fogalmazódott meg a tegnapi vitában —, ha a mostaninál több segítséget kapnak az üzemektől, és az ér­telmiséget az eddigieknél is jobban meq tudják nyerni a művelődés ügyének, akkor Szi­getvár méltó tud maradni ha­gyományaihoz, s kisugárzó ere­je növekedni fog. G. T. ■ - ­Mecseki szüreti napok híreim ! Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szer­dán bemutatkozó látogatáson fogadta Nguyen Lungot, a Vi­etnami Szocialista Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. * Szeptember 12. és 19. között észt delegáció tartózkodott ha­zánkban Nyikolaj Ganyusev- nek, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárának vezetésével. Az Észt Kommunista Párt K B titkárát fogadta Szűrös Má­tyás, az MSZMP KB titkára. Nyikolaj Ganyusev megbe­szélést folytatott Marjai József­fel, a Minisztertanács elnökhe­lyettesével hazánk és az Észt SZSZK közötti gazdasági kap­csolatokról, és a közeljövőben Tallinnban megrendezendő ma­gyar gazdasági napok előké­születeiről. A küldöttség vezetője meg­beszélést tartott Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel és Ballai Lászlóval, az MSZMP K B osztályvezetőjével. Az észt delegáció abból az alkalomból érkezett hazánkba, hogy az Észt SZSZK első ízben — a szovjet kiállítás keretében — önálló nemzeti pavilonnal jelent meg a BNV-n. * Megyeri Károly főtitkár ve­zetésével Új-Delhibe a Nem­zetközi Újságíró Szervezet Vég­rehajtó Bizottságának ülésére utazott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének kül­döttsége. A delegáció tárgyal a magyar és az indiai újságíró­szövetség együttműködéséről is. * A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására szeptember 12—19. között látogatást tett hazánkban a Svéd Baloldali Párt-Kommunisták küldöttsége, élén Edmund T. Larsson-nal, a Központi Bizottság osztályve­zetőjével. A küldöttség ismer­kedett az MSZMP gazdaság- politikai munkájának tapaszta­lataival, tanulmányozta a gaz­daságirányítási rendszer to­vábbfejlesztésének kérdéseit. A küldöttséget fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A svéd ven­dégek megbeszélést folytattak Ballai Lászlóval, a KB gaz­daságpolitikai osztályának ve­zetőjével, Markó Istvánnal, a KB osztályvezető-helyettesé­vel, Gál Lászlóval, a SZOT fő­titkár-helyettesével, Gérnyi Kál­mánnal, a Fővárosi Tanács V. B. elnökhelyettesével és Mol­nár Józseffel, a KIOSZ elnöké­vel. A küldöttség látogatást tett Kecskeméten, találkozott az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának vezetőivel, vala­mint ipari és mezőgazdasági üzemeket tekintett meg. A de­legáció szerdán elutazott ha­zánkból. Most első ízben szingapúri üzletemberek 20 tagú küldött­sége kereste fel Magyarorszá­got. A Szingapúri Kínai Keres­kedelmi és Iparkamara delegá­ciója kelet-európai körútja so­rán látogatott Magyarországra, ahol tagjai a Budapesti Nem­zetközi Vásáron, majd a Ma­gyar Kereskedelmi Kamarában találkoztak magyar üzletembe­rekkel. Gyárlátogatásokon és közvetlen vállalati megbeszé­léseken is tájékozódtak a ma­gyar mezőgazdaság és ipar termékkínálatáról, a hazai ke­reskedelmi és iparvállalatok üz­leti elképzeléseiről. Szingapúr a délkelet-ázsiai térség kereskedelmi és pénz­ügyi központja. A küldöttség tagjai — valamennyien vezető kereskedelmi és ipari cégek tulajdonosai, egyebek között magyar élelmiszerek, vegyi anyagok, szerszámgépek, ipari fogyasztási cikkek beszerzése iránt érdeklődtek, ezenkívül gumiipari és járműipari közös vállalatok létrehozásáról kezd­tek tárgyalásokat magyar part­nereikkel. A Művelődési és Ifjúsági Bizottság ülése

Next

/
Thumbnails
Contents