Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)

1984-09-20 / 259. szám

©

Dunántúlt napló

1984. szeptember 20., csütörtök

Koncert a

__

<

n

j

, sorstársuk

a on

t CS fi PÉCSI TÜ

A

I RERSElLlTRClOS

U\

i FÓüüfTtR

. . . sorstársakért. A szekszárdi Holló, és a dombóvári Ko- zsok együttes, valamint a velük fellépő amatőr szólisták koncertet rendeznek szeptember 28-án, pénteken 20 órai kezdettel Szekszórdon, a Művészetek Házában. Az együttesek és szólisták a rokkant gyermekek megsegítésére ajánlják fel fellépti díjukat, valamint a rendezvény bevételét. Azokat a gyerekeket szeretnék segíteni, akik külföldi operációra várnak egészségük javulása érdekében.

Jegyek a Babits Művelődési Központban és a koncert helyszínén válthatók.

A két együttesről és műsoráról érdemes néhány szót szólni :

A két zenekar a fiatalok tartalmas szórakoztatását, valamint a magyar és a környező népek zenei hagyományainak megismerését és terjesztését tekinti fő céljának. A műsor első felében Kozsok együttes — főleg saját gyűjtéséből - autentikus népzenét játszik. A hagyományos vonós felálláson kívül — hegedű, brácsa, bőgő — tekerőlanttál, dudával és ütőgordonnal színesítik műsorukat. A második részben a Holló és a Kozsok együttes közösen, a környező népek dallamvilágán alapuló saját dalokat ad elő. Ady Endre, József Attila, Nagy László valamint mai költőink megzenésített versei szerepelnek a programnak ebben a felében. A minél sokrétűbb hangzás érdekében az előbbi hangszereken kívül megszólal fuvola, töröksíp, bu- zuki, tambura és gitár is.---------------------------- * ----------------------------A rokkantnyugdíjas beutalója

A kéményseprő sem mindig szerencsés

Még a nyárról maradt rossz emléke miatt fordult panasszal szerkesztőségünkhöz Bubreg Antal, mohácsi rokkantnyugdíjas. Történt ugyanis, hogy július 31-től kezdődően 9 napos balatonfenyvesi üdülésre kapott meghívást volt munkaadójától, a Baranya megyei Kéményseprő Vállalattól, ahonnan több mint 30 évi szolgálat után négy évvel ezelőtt vonult kényszerpihenőre, örömmel "készültek feleségével együtt a nyaralásra, s a térítési díjat

— 450 forintot — időben befizették a vállalat pénztárába. Indulás előtti napon, július 30-án délelőtt Pécsre jöttek a szoba kulcsáért, amelyet annak rendje-módja szerint meg is kaptak. Másnap Mohácsról egyenesen Fenyvesre autóztak,

— ám legnagyobb megdöbbenésükre a szobájuk már foglalt volt. Mint később kiderült, előző nap délután a központban egy másik házaspárnak is kiadták ugyanannak a szobának a kulcsát.

Bubreg Antal és felesége természetesen az előttük fél órával korábban érkezőknek hagyta az üdülés jogát és visszajött Mohácsra. Az esetről levélben tájékoztatták a vállalat vezetőjét, egyúttal kérték, hogy az üdülésre befizetett díjat, és a kárukat a potyáét miatt — számításuk szerint összesen 1600 forintot — térítsék meg. Ezután szeptember 7-én postán visszakapták a 450 forintot, de más semmit. Még egy sort sem például, hogy elnézést, vagy nyugdíjasok lévén eqy utószezonban eltölthető üdülésre ajánlatot.

Egyébként Bubreg Antal idén másodszor járt ilyen balszerencsésen az üdüléssel. Korábban egy hajdúszoboszlói beutalót mondtak vissza neki ^egy nappal az utazás előtt.

B. M.---------------------------- * --------------------------B

utikruhákat varrnak

Változatos munkalehetőségeket kínálnak a pécsi Szociális Foglalkoztatóban a megváltozott munkaképességűek, alacsony nyugdíjjal rendelkezők, és GYES-en levő kismamák számára.

Kórházi felszereléseket, gye- rekszandál-felsőrészeket készítenek. Varrnak ágyneműket és bőrkesztyűket is. Papírrészlegükben dolgozók tasakokat.

tömböket állítanak elő, Bérmunkában fonalat válogatnak a TEMAFORG-nak.

Az itt készített árukat részben nagykereskedelmi úton (Tritex, Röviköt) értékesítik.

Legújabb részlegükben butikruhát varrnak az asszonyok. Ezeket a kiskereskedelemnek szállítják. Az itt készült ruhákat a Humánum ajándékboltokban és a Szociális Intézetek hat pesti üzletében árusítják.

».Vegyesházasság”

Amikor megismerkedtem a Bálint házaspárral, még nem tudtam mit jelent ez a szó. Első pillantásra semmi különlegeset nem fedeztem fel Bálint Attilán és feleségén, akik fiaikkal kétszintes családi házban élnek Kozármislenyben.

Szép a ház, aranyosak a gyerekek, férj és feleség kiegyensúlyozottnak látszik.- Tíz éve ismerkedtünk meg egymással - mondja az asz- szony. Egy IBUSZ társasúton Bulgáriában jártunk. Én pécsi lány voltam, Attila Nyíregyházáról jött. Szinte az első percekben megkedveltük egymást. Ő a húgával jött, de engem kért meg, hogy tolmácsoljak neki az úton. Persze bolgár nyelvet én sem ismerem. Magyarról magyarra fordítottam neki, ugyanis a férjem gyermekkora óta siket, semmit nem hall.

— Szerintem sokkal jobb az ilyen vegyesházasság, mintha két siketnéma kötné össze az életét. - ezt már Bálint Attila mondja. (Meglepően szépen beszél, pedig ő, a saját hangját sem hallja) — úgy érzem, mi nagyon jól kiegészítjük egymást a feleségemmel. Van

olyan, amiben a siket jobb, mint a halló ember. Éppen azért mert nem hallunk, más érzékszerveink jobban kifejlődnek.

— A bolgár út után még két évig leveleztünk, találkoz- gattunk, azután pedig ösz- szeházasodtunk — folytatja Gyöngyi, a feleség. Pedig a rokonok, ismerősök először igen furcsán néztek ránk. Azt mondták, hamar megúnom az Attila feletti gondoskodást. Pedig erről még most sincs- szó! Ugyanúgy járunk színházba vagy moziba mint mások, sőt Attila sokszor tájékozottabb mint én. Elolvassa az előzeteseket, ismertetőket. Egyáltalán, rengeteget olvasunk mindketten. Én gyógypedagógus vagyok, Attila villanyszerelő, de emellett még két szakmája is van. Sőt most már megvan a negyedik oklevele is.

Szülői segítséggel házépítésbe fogtunk, itt Kozármislenyben. El is készült, már csak be kell rendeznünk. Garázst építünk, kocsira gyűjtünk, egyszóval tervezzük a jövőt. És azt hiszem elmondhatjuk, boldogok vagyunk.

Szűcs Imre

szerkesztőség postájából E

Válaszolunk

Á városi tv-től kérdezték

Hozzászólás

írásainkhoz

A mecseki

uránérc

felfedezéséről

A Dunántúli Napló 1984. ougusztus 21-i (keddi) számában rövid tudósítás jelent meg, ,,Magfizikusok találkozója Pécsett" címmel. Ebben szerepel egy mondat, ami helyesbítésre szorul.

A cikkben a következő mondat szerepel: „A háromnapos rendezvénysorozaton többek között részt vesz a Debrecenben élő Szolay Sándor akadémikus is, aki a pécsi uránkészlet felfedezője ..

Szalay Sándor akadémikusnak elévülhetetlen érdemei vannak a hazai uránérckutatás kezdeményezése és véqzése terén, de a mecseki uránérc lelőhely felfedezése mások nevéhez fűződik. A történet leírása megtalálható a Bányászatunk 30 éve című könyvben (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977. 45—51. oldal, Tóka Jenő: Uránérc- bánvászatunk), valamint a Bányászati és Kohászati Lapok 103. évfolyamában (1970.- 9. szám. Mátrai Árpád: A magyar uránércbónyászat rövid története). Ezek szerint a mecseki uránérc lelőhelyet Kővá- qószőlős község határában 1953 júniusában I. Csuprova és L. Cs. Puhalszkij szovjet geofizikusok találták meg, akik szakértők voltak a hazai uránkutatásnál.

A fentieknek megfelelő fogalmazásban olvasható az uránkutatás rövid története a Pécsi Bányászati Múzeum eqvik kiállítótermében is. Ezt a kiállítást Szolay Sándor akadémikus megtekintette, és nem emelt kifogást a mecseki urán- érclelőhely felfedezésének ilyen értelmű ismertetése ellen.

Dr. Kása László

kutatógeológus, tud. főmunkatárs

Néhány kérdést továbbadunk olvasóinknak, amelyek többek érdeklődésére számíthatnak:

Dlusztus Miklós a Szikora Imre utcából kérdezi: a Pécsi Vízmű által forgalmazott granulált szerves trágyát a kiskertekben hogyan lehet felhasználni?

A kérdésre ma még nem tudunk válaszolni, mert a forgalmazást csak tervezi a Pécsi Vízmű. Hainess Jenő főmérnök arról tájékoztatta a VTV-t, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumtól kaptak engedélyt a kísérleti felhasználásra, a vizsgálatok, eredmények ez év decemberében várhatók. Ha kedvező a kísérlet, akkor döntenek arról is, milyen felhasználásra kaphat a Vízmű engedélyt. Az értékesítés tehát a jövő év tavaszától várható valamelyik kereskedelmi vállalaton keresztül.

Dlusztus Miklós másik kérdése: Van-e kaktuszgyűjtök- nek egyesülete Pécsett?

A kaktuszgyűjtők szakköre több évtizede működik Pécsett, oz utóbbi években a Planetáriumban dolgozott. Most új helyet keres. Lehet jelentkezni, sőt várja az érdeklődőket Jávor Andor kertész a tanárképző főiskola botanikus kertjében. Telefonon is meg lehet keresni: a 12-622-es számon, a 135- ös melléken.

Dr. Vuics Tibor és többen a Siklósi úti lakóterületről azt szeretnék tudni, milyen

szolgáltató létesítmények lesznek itt? Mikorra tervezik az arborétum megvalósítását?

Lényeges fejlesztésre nem számíthatnak az itt lakók. A következő, úgynevezett 5—6-os tömbben terveznek kereskedelmi és szolgáltató egységeket. Egy garázssor terveit most rendelte meg a városi tanács, valószínűleg a jövő év első felében kezdik meg a társulás szervezését, mert lakossági pénzekből építik meg a garázsokat.

Arborétumot nem telepítenek ide, az 58-as út mentén viszont védő erdősávot ültetnek, hogy a lakóházakat elválasszák a forgalmas úttól.

Nagy Albert, az Egri Gyula út 46-ból, mint lakóbizottsági tag kérdezi: miért nem indult idén a 29 A iskolás járat? A 29-es busz rendkívül zsúfolt, érdemes lenne az A jelzésűt újra indítani.

A 12-es Volán válasza a következő: a 29/A járat időszakos és mentesítő volt eddig is. Szeptemberben a diákok őszi munkába szállítása miatt nem közlekednek ezek a mentesítő buszok. Az őszi munkák befejeztével újból lehetőség nyílik a járat beindítására, mert felszabadulnak az autóbuszok.

*

Sárosi József (Éva u. 15.) olvasónk arról tájékoztat, hogy hét év után újra beindult a kis- hajmási Hegyhát Mgtsz mészégető szakcsoportja. Várják az építkezőket Abaligeten, Szederkényben, Hobolban, Bolyban, Lothárdon, ahol darabos és oltott mész zsákolva kapható........... - ------* ......... ■■■' * --------------------------------------------M

ég egyszer az aranymosásról

Több olvasónk érdeklődését felkeltette a HDN-ben megjelent írás az aranymosásról. Le- het-e nálunk valaki aranymosó, és ha igen, hogyon? —erre vonatkozott kérdéseik többsége.

Érdeklődésünkre a Pécs városi Tanács munkaügyi osztályán elmondták, az aranymosás olyan foglalkozás, amelynek műveléséhez iparengedély nem szükséges. Azonban ha a munka során a vízpart, a környezet megsérül, csak a vízügyi hatósáq engedélyével lehet folytatni az aranymosást.

A vízből napi 1 gramm aranypor nyerhető mosás és égetés után. A port a Magyar Nemzeti Bank váltja be.

A mesterség szájról-szájra öröklődött, tudománya a szegényeké volt. A technikai megoldásokat szigorúan őrizték, hisz nem lehetett tudni, mikor kerül illetéktelen kezekbe.

■ * ■

Irodalma nincsen. Csupán néhány lexikon (Révai, Műszaki, Bányászati) és könyv (Máté György: Nap verejtéke) tesz említést róla.

Mégis megtanulható. Elméleti ismeretekkel N. László Endre komáromi nyugdíjas tanár rendelkezik. Gyakorlati segítséget két ma is dolgozó aranyász, az ácsi Nagy Lajos és a csallóközaranyosi Zsem- lovics Imre adhat.

Máger A.

M

\ M

j

r

í t

Nagy János, Etelka utcai olvasónk hívta fel figyelmünket a kertvárosi Etelka és Regina utcák között lévő játszótérre, ahol — irja — a szemét, a kosz már-már elviselhetetlen. Javasolja, hogy a környék lakói társadalmi munkában vállalják a játszótér rendbetételét.

Jogi

tanácsadó

Nagy G. közlekedési baleset következtében megsérült. Kérdése: kárának ^ megtérítését a gépkocsi üzemben tartójától, vagy a gépkocsi vezetőjétől kérje-e?

A gépkocsikra kötelező biztosítás van. Ez azt is jelenti, hogy közlekedési baleset esetén a károsultnak az Állami Biztosító téríti a kárt az okozó helyett.

Azt javasoljuk, hogy minél előbb keresse fel a lakóhelye szerinti Állami Biztosító fiókját. Ott kérje kárának megtérítését. Ajánlatos magával vinni a’bal- esetre vonatkozó és birtokában lévő minden iratot, illetve közölni kell az ismerj adatokat, így például, a baleset helyét, a balesetet okozó gépjármű forgalmi rendszámát, továbbá azt, hogy volt-e rendőrségi vizsgálat s'b. A kárbejelentés alapján oz Állami Biztosító intézkedik a kár megtérítése ügyében.

Lehetőség van arra is, hogy igényét ne személyesen, hanem írásban jelentse be.

O. M. Gy.-r»é 15 éve élettársi • kapcsolatban él. Azt szeretné tudni, hogy élettársa halála esetén Qtána kaphat-e özvegyi nyugdijat?

Igen! A 17/1975. (VI. 14.) MT. sz. r. 143 § (1) bekezdése értelmében özvegyi nyugdíjra jogosult a feleségre előírt feltételek fennállása esetén az a nő, aki élettársával ennek haláláig

a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt, és gyermekük született, vagy

b) meqszakítás nélkül tíz év óta együtt él.

A rendelet (2) bekezdése értelmében élettársa után nem ionosait özveavi nyuqdíjro az a nő, aki a fenti együttélési idő vám, ennek eav része alatt özvegyi nyugellátásban vaqv baleset özvegyi nyugdíjban részesült.

K. T. olvasónk kérdezi, hogy a bér'ő mikor mondhatja fel az albérletet?

A bérlő az albérleti szerződést a következő hónap utolsó napiára felmondhatja:

a) olyan okból, amely miatt a bérbeadót felmondási iog illeti meg a bérlővel szemben;

b) ha a lakást elcseréli vagy azt műszakilag megosztják;

c) ha az albérleti ioaviszony létesítése után meqváltozott családi vaqy egészségügyi körülményei azt indokolttá teszik;

d) ha az albérlő az általa kizárólagoson használt helyi - séabe joaszabály tiltó rendelkezése ellenére más személyt befogad. (1 /1971 ./II. 8. Korm sz. r. 109. §).

Kiss T.-né komlói olvasónk hórom év múlva tölti be ötvenötödik életévét. Kérdése: elveszti-e az eddig munkában eltöltött nyugdíj- idejét, ha munkaviszonyát most megszünteti?

Nem! A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében ha a munkaviszony megszűnése és az öregségi korhatár betöltése között, illetve a munkaviszony megszűnése és az újbóli munkába állás között nincs öt évnél nagyobb megszakítás, akkor a már megszerzett szolgálati időt nem lehet elveszteni.

Tájékoztatásul elmondjuk azt is, hogy az 1975. évi II. törvény 56. §-a értelmében, akinek a szolgálati ideiében eqvhuzam- ban öt évnél hosszabb megszakíts van, a megszakítást megelőző szolgálati- idejét abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a megszakítás után ötévi szolgálati időt szerzett. E felté'el hiányában az öt évnél hosszabb megszakítást megelőző szolgálati időt annál lehet finvelembe venni, aki a megszakítás előtt a nyugdíj- jogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte, és az ezt követő öt éven belül

a) az öregségi nyugdíjra jogot adó életkort betöltötte, vagy

b) megrokkant, és rokkantsága a nyugdíj igényléséig fennáll.

*

\