Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-10 / 219. szám

6 Dunántúlt napló 1984. augusztus 10., péntek Gyümölcsök, zöldségek szárítása, aszalása Nagyanyómék falujában kevés gyümölcs termett, a kevéske meggyet, körtét, bor­ízű almát azon frissiben el­fogyasztotta a gyerekhad. Lekvárt többnyire oz eperfa terméséből főztek. Télire szilvát és szőlőt aszaltak. Az apró szemű, sárgára, méz­édesre érett szőlőfürtöket ke­nyérsütés után kemencébe tette a nagymama, ott asza- lódtak kihűlésig. Ezt köve­tően több napon át száradt tovább a szellős gangon, s Tartósítás télire Sose tegyük tűző napra karácsonyig a kamrába ke­rült. Ez volt a „mazsola". Újra divatba jött az asza­lás, csakhogy nagyanyáink fortélyait már többnyire elfe­lejtettük. Érdemes felelevení­teni a megbízható régi mód­szereket. Mellette szól a bő gyümölcstermés, s az is, hogy az aszalás a legolcsóbb tar­tósítási mód. A szárított gyü­mölcs és zöldség sok érté­kes anyagát megőrzi, kis he­lyen elfér, könnyen tárolha­tó. Fontos szabály, a gyümöl­csöket, zöldségféléket sose tegyük tűző napra. Szabadban lassabban szárad össze az aszalni való. Ha kemencé­ben, fatüzelésű tűzhelyen, vagy gázsütőben szárítunk — hagyjuk 30—50 fokosra lehűl­ni és csak akkor kezdjük az aszalást. Sose haladja meg az aszalási hőmérséklet a 60 fokot. Ha túl sokáig tartjuk a gyümölcsöket magas hő­mérsékleten, sok fehérjét, vi­tamint vesztünk el. Az asza­lósra szánt gyümölcsöket, fő­zelékféléket ajánlatos szárí­tás előtt előfőzni (blansíroz- ni), azaz 2—3 percre lobogó vízbe tenni, szűrőkanállal ki­emelni, lecsurgatni, s csak teljes szikkadás után kezde­ni az aszalóst. Mennél kevés­bé leveses, mennél maga­sabb cukortartalmú, annál al­kalmasabb az aszalásra. Almát hámozva, szeletekre vágva kis időre enyhén ece­tes vízbe teszünk. Lecsurgat­va 1—2 órát 60 fokos sütő­ben szárítjuk, majd további 3 órán át 30—40 fokra mér­sékeljük a meleget. Levegős helyen 1—2 napig még foly­tatjuk a szárítást. Körtét és birsalmát erősen cukros, enyhén almaecetes vízben főzzük pár percig, de az almánál alacsonyabb hő­mérsékleten szárítjuk. A sárgabarackot leforráz­zuk, a magját kivesszük, le- héjazzuk, 40—60 fokon szá­rítjuk. Mivel sokáig szárad, másnap, sőt harmadnap is visszatehetjük a sütőbe, s pár napig meleg, szellős he­lyen, szétterítve hagyjuk. Őszibarackot ugyanígy aszalhatunk, úgy, hogy ami­kor már jó szikkadt, sűrű cu­korszirupba mártjuk a sütő­be téve megszárítjuk. Ezt a műveletet többször megismé­teljük, majd egymás mellé helyezve a cukrozott gyümöl­csöket — selyempapírral bé­lelt papírdobozba tesszük. A szilva is előfőzést kíván, viszonylag hosszú időn át szárad ki. A magot kivéve a közepébe tehetünk egy dió­gerezdet és eredeti formájá­ra visszanyomkodva szárítjuk. Zöldséget, zöldbabot, kel­bimbót, karalábét, levelekre szedett káposztát is szárít­hatunk. A fehérrépa kivételé­vel mindegyiket enyhén ece­tes vízben főzzük és 40—50 fokon szárítjuk a felaprózott zöldséget. Petrezselymet és zellerlevelet egy pilanatra forró vízbe mártunk és sütő­ben szárítjuk 30—40 fokon, 2—3 órán át. Szellős teraszon 5—6 nap alatt szárad. Gombát kedvezőbb napár­nyékos, szellős, de meleg le­vegőjű helyen szárítani. Sü­tőben 35—50 fokon, 5 órás aszalást igényel. Champion gombát ne szárítsunk. Ilyen célra legjobb a vargánya. A már teljesen száraz gomba­szeleteket tüllzacskóban tart­suk, üvegbe, zárt műanyag­dobozba téve befülled, meg­romlik. Zöldpaprikát szárítás nélkül is eltarthatunk néhány hóno- pig. A paprikákat egyenként újságpapírba csavarjuk, és szellősen elrendezve a szá­raz pincébe, vagy az élés­kamra polcára tesszük. Félmilliós veszteség helyett félmilliós nyereség Nyáj a háztájiban Kétszer annyi gyapjú, mint tavaly Félmillió forintot fizetett rá juhászatára évenként a hetve- helyi termelőszövetkezet. Most félmillió forint a tiszta haszna s van bárány, nincs sánta juh, nincs elhullás és még sosem volt ennyi és ilyen jó minőségű gyapjújuk, mint az idén. Pedig három juhásszal is próbálkoz­tak, havi 8—10 ezer forintos fizetések mellett. Tavaly a Kozma család — apa és fia — vette át a tsz nyáját. Beléptek a termelőszö­vetkezetbe és 670 forintot fi­zetnek a termelőszövetkezetnek minden anya után. A tsz-től vásárolják a szénát, a kukori­cát, csak a legelő — Karácod- fától Kánig óriási terület — van ingyen, s a tsz-en keresztül történik az értékesítés. A juhá­szoké a bárány és a gyapjú. A juhok a tsz tulajdonában maradnak. Nemcsak a sántaság tűnt el, nemcsak a bárányok száma nőtt meg — a juhok sem jár­nak már térdig a szénában és szilásban, nincs abrakpocséko- lás, nincs parlagon fekvő rét és legelő, s hasznos takarmány lett a tarló is. A gyapjú meg kétszer any- nyi, mint tavaly, vagy tavaly­előtt és kiváló minőségű. 138 forintos átlagárat kaptak érte. Növényvédelem Ki kell szedni a hagymát A párás, csapadékos időjárás rend­kívül kedvező a növényi betegségek­nek. A burgonyát és a paradicso­mot a hét végén Dithane M—45 vagy Miltox Special szerrel permetezzük. A Dithane M—45 élelmezés-egész­ségügyi várakozási ideje 7 nap. A káposzta bagolypillék rajzása alapján nagyobb mérvű hernyókár­tétel várható a káposztán, karfiolon. A védekezéshez a Decis 2,5 EC vagy a Chinetrin 25 EC használatát java­soljuk. A vörös- és fokhagymát feltétlenül ki kell szedni a földből, mert újból gyökérzetet növeszt. A zöldség­féléket téli tárolás előtt válogassuk át, a sérült beteg hagymát, gumót vagy más növényi részt távolítsuk el az egészségestől. A burgonyabogár második nemze­dékének károsítása a jövő héten várható. A rövid tenyészidejű burgo­nyát a közelgő betakarítás miatt már ne permetezzük. A szőlőt peronoszpóra ellen aján­latos permetezni. A betegség főleg a fiatal, még nem termő szőlőben okozhat jelentős kárt. A szőlőliszt- harmat ellen a kéntartalmú szerek alkalmazását javasoljuk, melyek nem mérgezőek. A csemegeszőlőnél ügyeljünk az élelmezés-egészségügyi várakozási idők betartására. A tö- möttebb, zárt fürtű szőlőt a botri- tisz vagy más néven szürkepenész ellen Rovrál, Ronilan vagy Chinoin Fundazol 50 WP szerrel permetez­zük. A jövő héten várható az ame­rikai fehér szövőlepke hernyóinak a kelése, meyek ellen a védekezés kötelező. Dr. Frank József Gombát termeszt Pécsett 150 kistermelő Elsőrendű mellékkereset A tanulópénzt meg kell fizetni Elcsúszni három területen lehet Évtizedeken keresztül csak gondot okozott a pécsi pince­labirintus, most több száz gom­batermesztő számára elsőrendű jövedelemforrás, s pincéhez jut­ni majdnem olyan nehéz, mint téglához a Tüzép-telepeken. Aki a PIK-nél bérelhet, az raktári díjat fizet. Magánházak alatt azonban már csillagászati ösz- szeget kérnek. A pécsi pincék ugyanis párá­sak, egyenletes hőmérsékletűek, s ezzel a sikeres gombatermesz­tés két alapfeltétele már adva van, minden egyéb inkább ki­egészítés, illetve kényelmet szol­gáló berendezés. A Pécsi Állami Gazdaság 1979-ben kezdte meg a gom­batermesztést. Akkor naponta egy mázsa volt a termés, most tíz. A gazdaság nagyüzemi bá­zisa 5000 négyzetméter, a fej­lesztés az integrált kistermelés irányában történik — ők 50 százalékos nyereségszinttel dol­goznak. 150 kistermelő áll Pécsett kapcsolatban a gazdasággal. Van, oki egy, van, aki kétszáz mázsát szállít egy-egy ciklus­ban — 120 mázsa fölött 60 kis­termelő —, s ezt háromszor is­métlik évente. Az exportminő­ségű gomba kilójáért nyolcvan, a belföldiért ötvenöt forintot fi­zetnek. Szép összeg — amikor a tanulópénzt már megfizették. A legnagyobb költségtényező az alapanyag — ha a pince már megvan —, de az minden ciklusban megtérül. Itt a pénz gyorsan forog, a termelés telje­sen iparszerű, nincs bizonyta­lanságot okozó külső tényező. Elcsúszni három területen lehet: az öntözésnél — ez o legdön­tőbb beavatkozás —, a levegőz­tetésnél —, aki ért hozzá, tet­szés szerint alakítja a gomba méretét — és a higiéniánál —, ha egyszer gyomflóra vagy le­gyek megtelepszenek, szinte el­kerülhetetlen a kudarc. A Pécsi Állami Gazdaság a gombatermelés teljes vertiku­mát kiépítette partnerei szá­mára. Számuk több száz nagy­üzem és kistermelő Nyíregyhá­zától a Balaton-Felvidékig. A gazdaság adja a mycéliummal beoltott alapanyagot és meg­szervezte az értékesítést. A tel­jes termést átveszi. Az érték nagy, az áru kényes, itt az ér­tékesítés biztonsága alapvető. A gomba hullámokban terem, biztonságosan elhelyezni csak nagy üzletálhózatban lehet. Tel­jes hűtőlóncot igényel és na­ponta kell szedni. Átvétel min­dennap van, még vasárnap is. Egyelőre az igény messze meghaladja a kínálatot. A ter­més felét frissen értékesítik, csak a fölösből készítenek kon- zervet, egyelőre Békéscsabán. Dombóvárt, Kaposvárt, Győrt Pécsről látják el, szállítanak Budapestre és pécsi csiperkét árusítanak Bécsben is. NYOLCEZER KERTI TRAKTOR: A kiskert-tulajdonosok örömére nemrég újabb univerzális, ben­zinmotoros talajművelő kisgép jelent meg a szaküzletekben. A Csepel Müvek Kerékpár és Konfekcióipari Gépgyára, a Csepeli Duna Mgtsz és ROTOR Gazdasági Társulás közös ter­méke a P— 125-ös motorral működik, s akár százhat centi­méter széles talajmüvelésre is képes. Az új kerti traktorból már három és fél ezret értéke­sítettek, az év végéig pedig nyolcezer darabot gyártanak. A gombák különleges világa (30.) A VARAS ZÖLD GALAMBGOMBA Kalapja: vastag húsú, 4—15 cm átmérőjű. Szürkészöld, vi­lágoszöld, néha kékeszöldes, bársonyos színű. Bőre apró táblácskákra felszakadozóan repedezett, ezért rücskös, varas felületű. Lemezei: a tönköt éjdntők, merevek, töredezők, fehérek, vagy különösen idő­sebb példányokon halvány krémszínűek. Tönkje: oszlop­szerű, 4—12 cm hosszú és 2— 4 cm vastag. Fehérszínű, néha lehet kissé rozsdafoltos. Na­gyon kemény húsú. Húsa: fe­hér, kemény, pattanva törő, morzsálódó. Nyersen is jó ízű. Szaga jó, de nem jellegzetes. Lomberdők talaján, különösen tölgyesben, néha bükkösökben és fenyvesben is, de nyírek és gyertyánok alatt is lehet. Több­nyire egyesével találhatjuk. Szárazabb időben is előjöhet júliustól októberig, helyenként gyakori. Nagyon finom, szerin­tem a galambgombák közül a legfinomabb ízű. GYŰRŰS TUSKÓGOMBA Kalapja: félgömb alakú, domború, majd lapos, közepén lehet kis csúcsa, idősebb kor­ban néha lehet tölcséres is. Vékony húsú, 1—10 cm szé­les, de előfordulhat néha na­gyobb is. Színe változóan méz­színű, sárga, sárgásbarna, bar­na, rozsdabarna. Többnyire körben futó színgyűrűk tarkít­ják, de lehet csak a közepe sö- tétebb barna. Felületét fiatal korban sűrűn, később gyéren aprón szőrös, szálkás, kis sár­ga pikkelyek vagy szőrök fe­dik. Széle gyakran bordás. A kalapok egymás mellett állva oz alsókat fehér spóraporral lisztszerűen beszórhatják. Le­mezei: tönkhöz nőttek, vagy csak kissé lefutók. Fiatalon fe­héresek, de gyorsan bámul­nák, és vörösbarnák lesznek, többnyire rozsdabarnán folto­sodók. Tönkje: tömör, meg­nyúlt, hengeres, de többnyire görbült, 4—16 cm hosszú és 0,5—2 cm vastag. Felül sárgás­fehér, mig a gallér alatt le­felé fokozatosan sötétebb bar­na, legalul feketésbarna színű. Gallérja sárgás, néha kissé fe­héres szinű. Lehet gyengén fej­lett is. Húsa: halvány, fehéres szürkéssárga, később barnás szinű. Mereven rugalmas, a tönkben szívós. Tönkje rostokra foszló. Szaga kellemes, a nyers gomba savanykásan fanyar, összehúzó ízű, néha lehet kissé csípős is. Jellegzetesen őszi gomba. Nagy mennyiségben gyűjthető ősz elejétől tél köze­péig. Fatörzsek tövén, tüskö­kön * terem, lomberdőkben. Dr. Vass Anna

Next

/
Thumbnails
Contents