Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-10 / 219. szám

1984. augusztus 10., péntek Dunántúlt napló 5 Kereslet — kínálat Pécsett és Baranyában Pedagógus álláshelyek A meghirdetett állások fele betöltetlen B ár még javában tart a nyár, feltartózhatatlanul közeleg az iskolakezdés ideje, s ezért eredtünk nyomába annak a kérdésnek, vajon milyen a kereslet és a kínálat a pedagógus-álláshelyeken Pécs és Baranya területén. Tálán mondanunk sem kell, hogy a megyeszékhelyen ál­talában a telítettség jellemző, mig a megye területén az üres álláshelyek — nemegyszer üres szolgálati lakásokkal. Évek óta ilyen a helyzet. Mint Hegedűs Bélánétól, a Pécs városi Tanács művelődés- ügyi osztálya személyzeti cso­portvezetőjétől megtudtuk, Pé­csett minden óvónői állást be­töltötték. és állásra váró fiatal sincs. A tanítói állások közül viszont 10 áll üresen Pécsett — ezekre szerződéssel tudnak fia­talokat fogadni. A tanévkezdés után valószínűleg nőni fog e megüresedett helyék száma. A pécsi általános iskolák­ban mindenütt a megfelelő szakosok tanítanak, ugyanak­kor továbbra is nagyon 'sokan várnak pécsi állásra. Pécs vá­ros igényeihez képest többen mennek helyben lakók a JPTE Tanárképző Karára, és inkább évekig szerződéses helyen dol­goznak vagy várakoznak, mire álláshoz jutnak a megyeszék­helyen. Az ő létszámukat duz­zasztja a Pécsre költöző, ide házasodó pedagógus, vagy akit házastársa állása, a pécsi la­kás köt a városhoz. Lássuk ugyanakkor a bara­nyai helyzetképet, amelyről a megyei tanács művelődési osz­tályán Gergely Árpádné dr. tájékoztatott bennünket: — összesen 226 állást hir­dettünk meg idén tavasszal'. A pályakezdők mintegy felét töl­tötték be a meghirdetett 105 szaktanári és 62 tanítói állás­nak. A 22 óvónői helyre 2 fő jelentkezett. Vannak olyan ál­lások a megyében, amelyeket évek óta mindig meghirdetünk, mégis üresen állnak. A végzett tanítók, főként vidéki fiatalok általában visszamentek lakóhe­lyükre a kaposvári tanítókép­ző elvégzése után, az általános iskolai tanárokra azonban nem ez a jellemző. A szigetvári te­rületen Dobszán, Somogyhár- ságvon, Somogyapátiban vagy Siklós környékén, Egerágon, Egyházasharasztiban, Felső- szentmártonban van most üres tanítói állás. Míg Pécsett túljelentkezés van minden egyes szaktanári állásra, Komlón még mindig hiányzik vagy féltucat pedagó­gus (testnevelés-orosz, magyar­orosz, biológia-földrajz, ma­gyar-német szakosok és taní­tók). Egyáltalán kevés a me­gyében a német szakos pályá­zó. Jellemző, hogy — mivel drá­gább lett a közlekedés —, ke­vesebben vállalják az iskolák­ba való kijárást, mint azelőtt. Kevés helyen, például Hidason és Lánycsókon ajánlanak kom­fortos lakást a fiatal pedagó­gusoknak. Általában a szolgá­lati szobát tudják számukra felajánlani. A vidéken való letelepedési feltételek nem vonzzák a fiatal pedagóguso­kat — többnyire pedagógusnő­ket. Hiába magasabb vidéken a bér (3300 forint alapfizetés­hez 200—800 forintnyi területi, továbbá működési pótlékot ad­nak; négy év helybenmaradást feltételez a 4—15 ezer forint­nyi letelepedési segély), mégis az a jellemző, hogy a fiatal a 2600 forintos pécsi állásra vá­rakozik. Senki sem jelentkezett Bara­nya 11 meghirdetett kisegítőis- kolai álláshelyére. Budapest­ről, a gyógypedagógiai főisko­láról még Pécsre sem jönnek el a végzettek —- és ez a je­lenség minden területen foko­zottan érvényesül, ahogy a fő­várostól, megyeszékhelytől a falvakig távolodunk. Nem jelentkeztek a meghir­detett 7 baranyai közművelődé­si álláshelyre sem, noha vi­szonylag új szakról, újonnan indult levelező oktatásról be­szélhetünk Pécsett. Évek óta nem találnak népművelőt a mohácsi művelődési házba vagy a könyvtárba. A népmű­velés szakosok többnyire nők, szívesebben helyezkednek el a másik szakukkal iskolában, és nem vállalják az esti, hétvégi elfoglaltságot jelentő közmű­velődési munkát. Viszonylag látottak a Mo­hács környéki iskolák, csak Olasz, Versend és Homorúd keres tanárt. Sok viszont az üres hely a siklósi körzetben (Beremend matematika-kémia, Diósviszló történelem-), Egyhá- zasharaszti földrajzi-rajz és ének, Felsőszentmárton pedig ének-zene, testnevelés, bioló­gia és szerb-horvát szakos ta­nárt vár, Magyarbóly matema­tika-kémia és Villány testneve­lés szakost). Szigetvár környé­kén Almamellék magyar-orosz, Dencsháza testnevelés-bioló­gia, magyar-ének szakos tanárt keres, Dobszán a korszerű ne­velési központban nincs ma­gyar-orosz, földrajz-rajz és népművelés szakos tanár; ének, matematika, kémia sza­kost keres Somogyapáti, ma­gyar-történelem szakost, Két- újfalu, matematika-kémia sza­kos napközis nevelőt Mozsgó. Szerződéses orosz szakos állás van a szigetvári Lenin lakóte­lepen. Nem az állásközvetítő szere- •pét vállalja ezzel a felsorolás­sal a Dunántúli 'Napló, annál is inkább, mert időközben be­következhettek, és a tanévkez­déskor még bekövetkezhetnek változások a jelenlegi kereslet­ben és kínálatban. Tanévkez­déskor derül ki ugyanis szá­mos változás a tantestületek­ben. Tájékoztatásért a városi és a megyei művelődési osztá­lyok itt megkérdezett illetéke­seihez fordulhatnak az állást kereső fiatalok — akik közül eddig elenyésző számban ko­pogtattak a megyei tanács ka­puján. G. O. Véget ért a pécsi Nyári Egyetem Diplomaosztással véget ért ö 26. Népek Barátsága Nyári Egyetem Pécsett. A 11 ország 51 hallgatója magya­rul köszönt el egymástól augusztus 9-én, hisz a kül­földiek nyelvtanfolyamon is­merkedtek nyelvünkkel. Az elmúlt napokban több mint tíz előadás hangzott el, amelyeknek a fő témája a békemozgalom ügye, a tár­sadalmi élet demokratizmu­sa: és gazdasági helyzetünk érzékeltetése vaílt. A leg­nagyobb érdeklődéi épp ezen témák iránt nyilvánult meg. A vitafórumon elhang­zott az az igény is, hogy jö­vőre még többet szeretné­nek megtudni kulturális és szellemi életünk alakulásá­ról, gazdasági fejlődésünk­ről. A gazdasági témák iránti élénk érdeklődést iga­zolja az' is, hogy ai kirándu­lások, a klubprogramok mel­lett a legnagyobb tetszést az üzem- és gyárlátogatá­sok váltották ki, A zárófórumon a részt vevők őszintén, kritikusan fejtették ki véleményüket a megyénkben látottakról. El­mondható, hogy ismét ki­tűnő gazdája volt a rangos rendezvénynek a TIT Bara­nya megyei Szervezete. Jól érezték magukat a külföldi vendégek, akik egyebek kö­zött Angliából, Ausztriából, Dániából, Olaszországból és Svédországból érkeztek. Elé­gedetten távozott el a Ivovi és az eszéki testvérvárosi tanulócsoport is. Ott állt az Arany hajó udvar A régi Pannónia 1987 végén nyílik meg Kondicionálóterem, szauna, nyitott terasz, száz szoba két ággyal és fürdőszobával Melyik Pannónia lesz a Pannónia? Hosszú évek mozdulatlansá­ga után a Hungarhotels Pécs többféle segítséget kapott, hogy a régi Pannónia szálló felújítását befejezze. így a Ba­ranya megyei Állami Építőipari Vállalattal, mint generálkivite­lezővel aláírták a szerződést. A munkálatok értéke mintegy 200 millió forint, s ebből 49 millió fejlesztési, a többi fel­újítási, fenntartási hitel. Az ah vállalkozók: a NOVODOMUS GMGK tervezési és beruházási feladatokat lát el, továbbá dol­gozik a Csőszer, az ORSZAK és c Fővárosi 2. számú Állami Építőipari Vállalat. Utóbbi el­sősorban az igényes kőműves- munkákat vállalta, így a régi nagyterem eredeti stílusban történő felújítását és a hom­lokzati díszeket. Végül is mind a Belkereskedelmi Minisztérium, mind a helyi párt- és tanácsi szervek, mind a Hungarhotels Vállalat központja támogatja a munkát és a szerződésben vál­lalt átadási határidő, vagyis 1987. december 31. reális idő­pontnak látszik. De milyen lesz a felújított ré­gi Pannónia szálló? — Lénye­Nyelvünkkel ismerkedő finnek a tanárképző karon A legszebb magyar szó: a hajnal Augusztus elején húszán in­dultak útnak az „ezer tó orszá­gából", hogy a kialakult test­vérvárosi kapcsolatok jegyében a magyar kultúrával, a bara­nyai tájakkal és nyelvünk rej­telmeivel ismerkedjenek. Ta­valy a pécsiek jártak Finnor­szágban, az idén az északi vendégeket a megyeszékhelyen működő finn baráti kör tagjai fogadták. A házigazdák tartalmas programot állítottak össze, amelynek gerincét a délelőtti nyelvórák és a délután ma­gyarul elhangzó előadások ké­pezik. Természetesen ezenkívül különféle kirándulásokat is szerveznek, voltak Siklóson, Vil­lányban valamint Mohácson. Van aki eljutott már a Balaton partjára is. a hét végére pediq a Keleti-Mecsek megismerését tervezik. A magyarul tanuló finnekkel tegnap a Janus Pannonius Tu­dományegyetemen Tanárképző ■■■■■■■■■■■■ Karán találkoztunk, ahol a ha­ladó csoport óráját dr. Márk Tamás vezette. A többség 8— 10 éve foglalkozik a magyar nyelvvel és meglepően szépen formálja a szavakat. — Két éve jártam a Lahti kórussal Pécsett és akkor ha­tároztam el, hogy tökéletesítem a nyelvtudásomat — mondja Meeri Kallioinen. — Rám viszont Németh Lász­ló és Szabó Magda finnül ol­vasott munkái voltak nagy ha­tással és ezért döntöttem a nyelvtanulás mellett — veszi át a szót Taina Lampola, aki egyébként egy nagy gyárban dolgozik és Hyvinköö-ból ér­kezett Pécsre. A társaság egyetlen férfi tagja Keijo Miettinen, a lahti gyengénlátók szövetségének el­nöke: — Először a budapesti esz­perantó kongresszuson ismer­kedtem a magyar nyelvvel, később sokat olvastam, és most ismét próbálom elmélyíteni a korábban' megszerzett ismere­teket. Úgy érzem, hogy a gyen­génlátók között kialakult jó kapcsolat még tovább mélyít­hető ezen az úton. — Szép a magyar nyelv, de nagyon nehéz., Elsősorban a kiejtés okoz számunkra gondot — mondja Virpi Heikkilö, majd hozzáteszi: szerintem a leg­szebb magyar szó a hajnal! A csoportban szinte minden foglalkozási réteg képviselője megtalálható. Sisko Ukkola mezőgazdász, Anja Lamminmä- ki tanítónő, Raija Linden bank- tisztviselő de szabadidejében írással is foglalkozik. Tagja a finn színműírók szövetségének, novellákat és elbeszéléseket ír, és Lahti város színházában egy évadon át játszották sikerrel a Ja aamulla lauloivat linnut (magyarul: Reggel énekeltek a madarak) című darabját. — Most mivel foglalkozik? — Színházunk igazgatójának felkérésére egy zenés játékon dolgozom. A prózai rész már elkészült, csupán Pekka Röty zeneszerzővel van némi vitám. — Miről szól a darab? — Egy finn fiú és egy ma­gyar lány szerelméről. A téma hasonlít a Magyarországon is játszott film történetéhez, mé­gis egészen más. Különbség az is, hogy mi már jóval előbb elkezdtük a munkát, csak a be­mutató késik. Ferenci Demeter gében az eredeti feladatát lát­ja el, e szállodai feladathoz csatlakozó üzletek azonban korszerűbben segítik a mene­tét. Az alagsorban már régeD- ben dolgozik az egyik alvállal­kozó, a Bányászati Aknamélyí- tő Vállalat. Eddig az épületet alapjaiban erősítették. Most a Mecsek cukrászda volt kerthe­lyisége alatt építik a hőközpon­tot. Ezen a helyen egykor az Aranyhajó udvar nevű fogadó állt. Uqyancsak a földszint alatt, Kossuth utcai bejárattal megnyitnak egy éjszakai bárt. A földszinten pedig a régen tervezett, úgynevezett angol- kccsma nyílik meg, valamint az egykori bisztró helyén és kissé beljebb is egy snackbár. Az el­ső emeleten a konferenciák számára ismét rendelkezésre áll majd a patinás nagyterem, de ott már szállodai szobák >s lesznek. A második, harmadik, negyedik és ötödik emelet — szálloda. így az épületben ösz- szesen száz kétágyas szobát rendeznek be, valamennyi für­dőszobával. A negyedik eme­leten egy szaunát nyitnak, ki­sebb kondicionáló teremmel és egy nyitott terasz is működik majd. Idetartozó érdekesség, hogy az új Pannóniában — te­lefonon, levélben, néha szemé­lyesen — még mindig a régit keresik, annyira beivódott a köztudatba a most felújítandó patinás pécsi üzlet neve. Ezért a Hungarhotels Pécs vezetői azt tervezik, hogy — az egy­azon városban két Pannónia nevű szálloda lehetetlensége miatt — a nevet a réginek hagyják meg, s az újat más névre keresztelik. F. D. A közétet hírei Kapolyi László ipari minisz­ter meghívására augusztus 5— 8. között hazánkban tartózko­dott Alekszandr Jezsevszkij, a Szovjetunió traktor- és mező- gépgyártási minisztere. A bu­dapesti tárgyalásokon áttekin­tették a két minisztérium közöt­ti gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés helyze­tét, előirányozták az együttmű­ködés új területeinek feltárását és kidolgozását, nagy figyelmet fordítva a Szovjetunió élelmi­szerprogramjának megvalósítá­sára, a nagy termelékenységű és korszerű mezőgazdasági gé­pek kifejlesztésére. Alekszandr Jezsevszkijt fogadta Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes. A szovjet miniszter ellátogatott a Rába Magyar Vagon- és Gép­gyár qyőri és mosonmaqyaróvá- ri gyárába, a MEZŐGÉP Tröszt több vállalatához és a Csepel Szerszámgépgyárba. Alekszandr Jezsevszkij csütörtökön elutazott hazánkból. * Péter Józsefet a Nemzetközi Szemle szerkesztő bizottságá­nak elnökét, a magyar és nem-' zetközi munkásmozgalom régi harcosát 90. születésnapja al­kalmával az Elnöki Tanács a Szocialista' Magyarországért ér­demrenddel tüntette ki. A kitün­tetést csütörtökön az MSZMP Központi Bizottságának székhá­zában Lakatos Ernő, a Közpon­ti Bizottsáa agitációs és propa­gandaosztályának vezetője ad­ta át. * Csütörtök délután befejező­dött az a háromnapos tudomá­nyos tanácskozás, amelyet a szórványmagyarság kutatásának helyzetéről, rendeztek Budapes­ten, a Magyarok Világszövetsé­gének égisze alatt működő ma­gyar fórum kezdeményezésére. A találkozón a Nyugaton élő ma­gyarok életéről, magyarságtu­datáról, a magyar nemzethez fűződő érzelmi és értelmi kap­csolatairól volt szó elsősorban. Szabó Zoltán, az MVSZ el­nökségi tagja, o magyar fórum elnöke a tanácskozássorozatot értékelve elmondotta, hogy az elhangzott mintegy harminc előadás ráirányította a figyel­met: tudományos kutatások, megalapozott vizsgálódások szükségesek ahhoz, hogy ide­haza reális képünk bontakoz­zék ki mindazokról, akik nyu­gati országokban élnek, de magyarnak vagy magyar szár­mazásúnak vallják magukat. Műkincs- csonkítás, lopás Salgótarjánban Ismeretlen tettes, feltehetően csütörtökön hajnalban, ellop­ta ifjabb Blaskó János szob­rászművész Ölelkezők című műalkotását a salgótarjáni szabadtéri szoborkiállításról. A tolvaj a Tanácsköztársaság tér középpontjában elhelyezett, kis méretei ellenére monume rtális hatást keltő plasztikát — ba­zalt térelemek háromszögében álló bronzba öntött ölelkező párt — letörte talapzatáról. A salgótarjáni rendőrkapitányság a műkincs csonkitás-lopás ügyében megindította a nyomo­zást. A salqótarjáni szabadtéri szo­borkiállítások történetében a csütörtöki gaztett sorrendben már a harmadik. Néhány éve idősebb Szabó István Kossuth- dijas szobrászművész Dózsa György lovas faplasztikáját, ta­valy Hadik Magdolna Gondol­kodó cimü márványszobrát emelték el. Igaz, idővel mind­kettő megkerült, s remélhetőleg megtalálják ezt a harmadikat is, de mind az előző, mind a mostani esetben a nem meg­felelő őrzés kétségkívül segí­tett a bűncselekmény elkövető­jének. A salgótarjáni rendőrség a lakosság segítségét kérte a kisplasztika felkutatásához és a tolvaj kézrekerítéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents