Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-10 / 219. szám

1984. augusztus 10., péntek Dunántúli napló 3 NEGYVEN ESZTENDEJE Kádár János, ez illegális párt titkáraként „Az ötéves háború és a tizen­egy éves náci rémuralom végé­hez közeledik. Magyarok! Ne kövessük a fasizmust a gyalázat és a pusztulás útján!... A né­metek hanyatt-homlok menekül­nek a frontokon és maguk he­lyett rosszul felszerelt honvéde- ink százezreit hajtanák a Vörös Hadsereg ellen, a biztos pusz­tulásba. Ebben a súlyos hely­zetben a demokratikus pártok szövetsége, a Magyar Front cselekvésre szólítja a nemze­tet!... A veszély órájában a Magyar Front harcba hív min­den magyart, bárhol is állt, bármit is tett eddig". Ezek a drámai sorok röpcé­dulákon jelentek meg szerte az országban, 40 esztendeje, ezek­ben az augusztusi napokban. Az aláíró az a Magyar Front volt, amely alig két hónapja, 1944. júniusában alakult meg az antifasiszta demokratikus erők összefogása révén. Ideoló­giai, szellemi vezetője az akkor Békepárt-nevet viselő kommu­nista párt volt, a nemzet egyet­len . olyan következetes ereje, amely nemcsak a kibontakozás útját volt képes fölvázolni, ha­nem cselekvési programot nyúj­tott a jövőre nézve is. Mind­ennek alapjául azt a széleskörű nemzeti összefogást tekintette és hirdette, amely mind a mai napig pártunk politikájának — a megváltozott viszony között is — alapvető jellemzője. A most 40 éve megjelent röp­cédulákból, a Magyar Front cí­mű illegális lap számaiból min­denütt ez az átütő gondolat csendül ki. Azzal a nagy törté­nelmi felelősséggel, amelyet a kommunisták és a velük szö­vetséges erők éreztek, viseltek ebben a sorsdöntő időszakban. Következetesen figyelmeztettek a Magyar Front felhívásai arTa, hogy elérkezett a kedvező idő­pont a németek elűzésére és megérettek szabadságharcunk elindításának belső feltételei. „A magyar nép egészében szemben állt azzal a rendszer­rel, amelynek programja nem a béke, hanem az idegen ér­dekekért folyó háborúk folyta­tása, úiabb véráldozatok és mérhetetlen szenvedés" — ol­vashatjuk.egy korabeli felhívás­ban, amely egyebek között még ezt írja: ,.Az egész népet ösz- szefogja a békevágy és egy olyan demokratikus Magyaror­szág megteremtésének vágya, amely jogokat és tisztességes megélhetést biztosít a dolgo­zóknak. és amely kis- és nagy szomszédaival egyaránt békes­ségben ék A magyar nép tud­ja, hogy ezt számára csak füg­getlen és szabad haza biztosít­hatja." Augusztus 15-én a Magyar Front a honvédtisztekhez for­dult felhívással abból az alka­lomból, hogy aznap az anqol, amerikai és francia csapatok si­keres partraszállást hajtottak végre Marseille és Nizza között. „Cselekednünk kell, amíg nem késő! — hívták fel a tisztikart a röpcédulán —. Az előkészítő munkát már''ma meg kell kez­deni. Támogassátok a nemzeti ellenállás harcosait. Juttassátok fegyverhez, lőszerhez, robbanó­Közös frontban anyaghoz, egyenruhához őket. A bujdosóknak adjatok szállást, mindennemű segítséget... Az országmentés vár ma a tiszti­karra. Teljesítsétek ezt! A sza­bad, független és demokratikus Magyarországnak szüksége lesz erős honvédségre, jól képzett tisztikarra." Mint tudjuk: később meg is alakult az illegális katonai Fel- szabadítási Bizottság és műkö­dött a Kommunista Párt Kato­nai Bizottsága is, mártíráldo­zatokat hozva az ügyért. Ám az erős demokratikus honvédség csak később szerveződött. Ab­ban az időben ugyan, amikor hazánk egy része még a hitle­risták és a nyilasok elnyomása alatt szenvedett, mégis eléggé megkésve. Az okok közismertek, aminthogy az egyik korabeli felhívás is rámutat erre: „A bű­nösen lelkiismeretlen a magyar nép érdekeit semmibevevő kor­mányzat a veszélyhelyzetben is folytatja ingadozó, lényegében a németeket kiszolgáló politiká­ját. Hazug ürügyekkel halogat­ja az egyetlen döntést, amely még mentheti az országunkat és honvédségünket a teljes pusztulástól. Ez a döntés nem más, mint azonnali fegyverszü­net a Vörös Hadsereggel, és fegyveres harc a német meg­szállók ellen! Csak ez a döntés kíméli meg országunkat a visz- szavonuló németek mindent le­romboló, felperzselő dühétől." A történelem bizonyította mindezeknek a szavaknak az igazát. Ezért is érdekes és idő­szerű olvasmány az a kötet, amely „A Magyar Front" cím­mel — Kállai Gyula, Pintér Ist­A dokumentumkötet A Licencia Külkereskedelmi Vállalattal kötött szabadalmi és know-how-hasznosítási szerző­dés alapján a nagykőrösi Arany János Termelőszövetke­zetben megkezdik a Babó-féle ágas-kordonos, biológiai ter­mésszabályozású szőlőművelés nagyüzemi alkalmazását. Az el­járás Babó Tivadar kertész- mérnök 20 éves munkájának az eredménye. A feltaláló a sző­lőtermesztésnél olyan magas­művelési módszert dolgozott ki, amelynek alkalmazásával lé­nyegesen csökkenthetők a ter­mesztési költségek és a gyü­mölcs minőségének megőrzése mellett növelhetők a hozamok. Az új eljárás újonnan és ré­gebben telepített szőlőknél egyaránt alkalmazható. Mind­két esetben három, illetve négy év után feleslegessé válnak a szőlőnél az olyan munkák, mint ván, Sipos Attila átgondolt ősz. szeállításában — most jelent meg a Kossuth Könyvkiadónál. A 40 év előtti augusztusi, e könnyen sorsfordulóvá válhatott napok valóságát is idézik e kö­tet dokumentumai. Igen sze­rencsésen nyúlnak vissza az előzmények bemutatására. A leghitelesebb okmányok felvo­nultatásával ismerhetjük meg a Magyar Front létrejöttének po­litikai és szervezeti feltételeit, amelyek tulajdonképpen a Kommunisták Magyarországi Pártja Központi Bizottságának 1941 áprilisi határozatában gyökereznek. Ez megbélyegezte az uralkodó osztályok nemzet­vesztő politikáját, harcba hívta az egész dolgozó népet e poli­tika, a rablóháború ellen, az ország függetlenségéért, az át­vonuló német katonák eltávolí­tásáért, igazi népi békéért, tá­maszkodva a béke megőrzőjé­re, a Szovjetunióra. így került a pórt már 1936-tól követelt an­tifasiszta népfrontpolitikájának középpontjába a nemzeti füg­getlenség védelme, ezzel a jel­szóval: „Független, szabad, de­mokratikus Magyarországot!" A háborúba lépés után 1941 szeptemberében a Központi Bi­zottság az ország összes Hit- ler-ellenes erőit körlevélben igyekezett mozgósítani. Ezzel eqyidőben bontakoztak ki az 1941 őszi antifasiszta tünteté­sek, majd megjelent a Nép­szava híres karácsonyi száma a népi-nemzeti összefogás je­gyében, 1942 elején létrejött a nemzeti erők első közös szerve, a Magyar Történelmi -Emlékbi­zottság. Újabb és újabb állo­Ptilffy György Pálffy György, a kommunista párt katonai bizottságának ve­zetője: „Rajk László, majd utá­na Kádár János központi veze­tőségi tagok voltak a felettese­im, illetve az összekötök a ka­tonai szervezet és a pártvezető­ség között." mások követték e folyamatot, miközben a dolgozók körében országosan, a baloldali pártok és szervezetek tevékenységé­ben, konkrét megnyilvánulások­ban is nőtt a németellenesség és a háborúellenesség. Külö­nösen nagy jelentőségű volt a Békepártnak 1944 januárjában a közéleti személyiségekhez el­juttatott nagylélegzetű memo­randuma, melyet ezúttal teljes terjedelemben olvashatunk a kötetben. Hasonlóképpen a Magyar Front memorandumát, amelyben felszólította Horthy Miklóst a fasiszta Németország­gal való szembefordulásra és a fegyverszünet megkötésére a szövetséges hatalmakkal. A dokumentumok ily módon 1941 nyarától 1944 karácsonyá­ig — 32 fényképpel és fotókó­piával illusztrálva is — tükrözik hazánk történelmének e tragi­kus korszakát, amelynek utolsó harmadában, az ország fölsza­badulásának folyamatával és az új demokratikus rend kiala­kulásával már, fölfénylett a ma­gyar nép új jövője is. A 40. évforduló alkalmával megjelenő kötetek között két­ségtelenül ez az egyik legjelen­tősebb tematikus gyűjtemény, amelynek értékét az is meg­adja, hogy a közölt anyagok jó része ma már nehezen, vagy alig hozzáférhető, a többségük csak közgyűjteményekben talál­ható. Emellett a dokumentu­mok, határozatok, illegális la­pok, röpcédulák sajátos nyelvét és egymásutániságát megértve, mélyebbről ismerheti meg az olvasó e korszakot és vonhatja le következtetéseit. Ezek között alighanem a legjelentősebb helyet foglalja el az a bizo­nyosság hogy a kommunisták mindenkor a nemzet egészére támaszkodva és érdekében tö­rekedtek programot adni és ér­te harcolni. A most 40 évvel ezelőtti időszakban megszüle­tett program ezért is vált nem­csak az ellenállási mozgalom­nak, hanem a felszabadult Ma­gyarország demokratikus átala­kulásának iránytűjévé is. Lökös Zoltán Új, metszés nélküli szőlőművelés a hajtásválogatás, a csonko­zás, a kötözés és a metszés. A feltaláló által kidolgozott bio­lógiai módszerrel szabályozha­tó a szőlőtőkék hozama, s biz­tosítható a termés mennyiségé­nek és minőségének megfelelő összhangja. A nagykőrösi Arany János Termelőszövetkezetben koráb­ban már 30 hektár régi telepí­tésű szőlőt műveltek meg e módszerrel. Az eredmények igen biztatóak: az új művelési eljárással mintegy két- és fél­szeresére növekedett az ár­bevétel. A kezdeti tapasztala­tok alapján most nagyobb te­rületen, száz hektár új telepí­tésű szőlőben látnak hozzá a találmány hasznosításához. Ar­ra számítanak, hogy az új meg­oldással az eszközhatékonyság is mintegy 80 százalékkal javít­ható. A magyar találmány iránt nemcsak itthon, külföldön is érdeklődnek. Az eljárást már az NSZK-ban, Franciaország­ban, Olaszországban, Ausztriá­ban, valamint az USA-ban és Ausztráliában szabadalmaztat­ták. Értékesítését eddig azon­ban a hazai referencia hiánya akadályozta, mert a külföldi gazdálkodók szerettek volna a gyakorlatban is megismerked­ni- a módszerrel. A nagykőrösi kísérletek így egyben elősegí­tik a magyar találmány külföl­di értékesítését is. A Licencia Külkereskedelmi Vállalatnál úgy számolnak, hogy az Egyesült Államokban — ahol komolyan érdeklődtek az eljárás iránt — 1984-ben és -1985-ben kísérleti területen elkezdhetik a magyar szőlőművelési eljárás alkalma­zását. Uj ifjúsági uezetök Érték volt a tudás és a tanulás Bemutatjuk Hardy Juditot A KISZ Baranya megyei Bi­zottságának küldöttgyűlésén két ifjúsági vezetőt választot­tak meg, mindkettejüket tit­kárrá. Egyikük Hardy Judit, aki már korábban is a KISZ Baranya megyei Bizottságán, s ezt megelőzően a városi bi­zottságon dolgozott. * — ön tanári pályáját hagy­ta ott azért, hogy elvállalja először a KISZ Pécs városi Bi­zottságán a középiskolai fele­lős munkakörét. Miért vállalta mégis ezt a munkát? — Ehhez vissza kell menni egészen a középiskoláig. A Leöwey Gimnáziumban an­gol—francia tagozatos osztály­ba jártom, és nagyon jó kö­zösségbe kerültem. Ez nagyon sok mindent meghatározott. Akkoriban még elsősorban ér­restek föl a KISZ Pécs városi Bizottságától — ők már is­mertek, mert ötödik éve vezet­tem építőtábort —, hogy nem vállalnám-e el náluk a közép­iskolai felelős akkor megüre­sedett munkakörét. Szívesen mondtam igent, végül is a kö­zépiskolás korosztályt jól is­mertem, s ekkor született a tizenéves határozat is, ami sok új lehetőséget rejtett magá­ban. Ügy láttam, ezen a terü­leten lesz módom tenni va­lamit a középisolás diákokért. Reméltem, be tudom őket von­ni ebbe a munkába. — És sikerült? — Jött az első balatonfeny- vesi tábor, s ott nagyon sok diákkal sikerült jó kapcsolat­ba kerülnöm, akikre ettől kezdve mindig számíthattam. S az volt a legjobb, hogyakü­zelmileq kötődtem mindenhez, s ezek a kötődések határoz­ták meg, hogyan s mit teszek. Ügy láttam, hogy a mi osztá­lyunkért érdemes mindent megtenni, s ennek egyik mód­ja az volt, hogy az ifjúsági szövetségen keresztül próbál­tam az osztály érdekében el­érni néhány dolgot, amit ak­kor fontosnak láttunk. Szá­momra az értékek elsősorban az osztályban voltak: érték volt a tudás és a tanulás, s ez mindannyiunk számára fontos volt. Ekkor vezették be a KISZ- ben a vertikális rendszert, a másodikban a vertikális alap­szervezet titkára lettem. — Ezután következett a Ta­nárképző Főiskola ... — Igen, biológia—rajz sza­kon végeztem 1981-ben. A fő­iskolán a. KISZ-bizottság szer­vező titkára lettem. Főként a rajz szakosok sok olyan ötlet­tel álltak elő, amik újak, ér­dekesek voltak, s ezeket meg is valósítottuk. Például akko­riban találtuk ki a főiskolán a minigalériát, itt mindig más és más mutatkozott be a mun­káival. Ebben az időszakban sikerült megtalálni azokat a munkaformákat, amelyek tar­talmasak voltak, s értelmet ad­tak annak, amit csináltunk — mert abban mindenkivel egyet­értek, hogy értelmgtlen dol­gokra ma már nem nagyon lehet rábírni senkit, különösen nem a fiatalokat, A közösség milyenségét nagyon meghatá­rozónak tartom, s nem tudom, vajon így alakul-e minden ak­kor is, ha érdeklődés nélküli, közömbös emberekkel tanulok együtt nyolc éven át. — Ezután Szentlőrincre ke­rült általános iskolai diákott­honi nevelőnek. — öt hónapiq voltam Szent- lőrincen, s bár igen jó kap­csolatom volt a gyermekekkel, akik nagyon igényelték a sze­reteted tulajdonképpen sem­mi másra nem volt időm, nem volt egy olyan társaság, kö­zösség, ami korábban körül­vett, amiben éltem. Ekkor ke­lönböző ötleteket, kezdeménye­zéseket nem én találtam ki, ha­nem mindent együtt csináltunk. Ök jöttek az igényekkel, s ezek közül sokat meg is valósítot­tunk, Például a középiskolások akarlak egy olyan újságot, ami hasonlóan az Universitashoz, valamennyiükhöz szól; így szü­letett meg a „Diák". Az ő öt­letük alapján születtek meg a mecseki szüreti napok diák- rendezvényei, s a diákballa­gást is ők találták ki. — Mi volt az a terület, ami a leginkább izgatta a közép- iskolásokat, ahol a legtöbbet várták a KISZ-től? — Ez az érdekvédelem, s nemcsak volt, hanem ma is az. Itt kellene a legtöbbet tenni, elsősorban ezt várják tőlünk. — Most, hogy a küldöttgyű­lésen megyei titkárrá válasz­tották, mit tart legfontosabb­nak további munkájában? — Feltétlenül fontosnak tar­tom a fiatal értefmiséggel való együt működést. Ezenkívül na­gyon komolyan kell foglalkozni a fiatal vezetők képzésével, mert gondolom, egyetlen fia­talnak sem mindegy, hogy ki és milyen képzettséggel kerül vezető helyre. Szeretném elé- érni, hogy a KISZ-nek minél jobb kapcsolatai alakuljanak ki a társszervekkel, s a mi kez­deményezésünkre több olyan konferencia is létrejöhessen, ami az egész társadalmat, s ezen belül különösen a fiata­lokat érintő kérdésekkel foglal­kozik. — ön szerint hogyan lehet ma vonzóbbá tenni a KISZT-t a fiatalok számára? — Az embereket elsősorban a saját illetve csoportjuk, ré­tegük érdekein át lehet meg­közelíteni. A lakáshelyzet, a pályakezdés megoldására, megkönnyítésére gondolok, arra, hogy érezzék a fiatalok, igenis számítanak és építenek rójuk. S hq már teszünk is va­lamit, akkor lesz hitele a sza­vunknak. Én ehhez szeretnék hozzájárulni a munkámmal. Dücsö Csilla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents