Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-07 / 216. szám

1984. augusztus 7., kedd Dunántúlt napló s Meggyorsítja, olcsóbbá teszi a propagandát Ifc4é=: ^ b V A közös pécsi közművelődési nyomda első alkotásaként az együttműködést jelképesen bemutató karikatúra és a Piatnik mester műhelyében is állítólag működött nyomdaipari fényképezőgép fotója. A mentők külön csomagolták a karját... Újabb sikeres kar­visszavetés Pécsett Újabb sikeres kcnrvisszaülte- tés történt a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetemen. A hétfőre virradó éjszakán hat és fél órás bonyolult műtéttel vissza­vonták egy lány baleset követ­keztében leszakadt karját. Vasárnap este a Baranya megyei Hidas községnél autó­balesetet szenvedett a 18 éves Szakáll Erzsébet makádi (Pest megye) eladó. A karambol kö­vetkeztében a bal kórja a kö­nyök felett néhány centiméter­Közművelődési nyomda létesült Pécsett Gyorsabban, olcsóbban készülnek nyomtatványok Közös közművelődési nyom­da működik június óta Pécsett. A propaganda munka gyorsítá­sát és olcsóbbá tételét elősegí­tő nyomdát a DO-ZSO kezde­ményezésére hozták létre és je­lenleg az István téren találha­tó. A legkülönfélébb katalógu­sok, prospektusok, meghívók és más nyomtatványok előállításá­ra képes nyomdát gazdasági társulási szerződésben a Doktor Sándor—Zsolnay Művelődési Ház, az Ifjúsági Ház, a Mecse­ki Kultúrpark, a Baranya me­gyei Művelődési Központ és a Pécs városi Tanács használja. A közös közművelődési nyomda segítségével lényegesen rövi- debb az említett intézmények közművelődési anyagainak el­készítése és valamivel kevesebb pénzért juthatnak hozzá saját rendezvényeiket népszerűsítő anyagokhoz. — Régóta tervezzük mór ha­sonló részleg működtetését — mondta Kert László, a DO-ZSO igazgatója. — Úgy gondolom, a továbbiakban fejleszthetjük is a rendelkezésünkre álló gép­parkot, és ezek segítségével évek múlva megtérülhet az a mintegy egymillió forint is, amelyre a kezdetkor szükségünk volt. Úgy tűnik, hogy egyik képün­kön ábrázolt és a nyomdában először elkészült karikatúrasor valóban arra utal, hogy a pé­csi művelődési intézmények összefognak, hiszen céljaik vé­gül is közösek. A nyomdában Vezér András kalauzol. Furcsa kettősséget fe­dezhetek fel rögtön a két na­gyobb gép tüzetesebb szemre­vételezésekor. A Romajor 314­es nyomógép az újabb típusok egyike, négy szín nyomására al­kalmas. Segítségével A3-as mé­retben mindenféle nyomtatvány készíthető. Itt csinálták már például a Francia Design és a Rajz/Drawning kiállítás kataló­gusát, az IH két szórólapját is. A másik szobában található nyomdaipari fényképezőgép va­lószínűleg többek számára meg­lepő. Állítólag Piatnik mester, az első magyar kártyagyáros egyik műhelyében szorgosko­dott ez a 15 mázsás, 60 éves, ám nyugdíjas korában is min­denre használható HOHLUX típusú masina. A nyomda működtetői szoros együttműködésben állnak a me­gyei képzőművészekkel is. Ugyanis, ha az említett intéz­ményeknek megtervez valaki bármiféle propagandaanyagot, cserébe saját kiállítása idején jutányos áron készítik el tárla­tának katalógusát, meghívóit. Úgy vélem, feltétlenül támo­gatandó ötlet megvalósulása a közös közművelődési nyomda. Mostani lehetőségeiken túl szeretnének hozzájutni vágó- és tűzőgéphez is, az elkövetkezen­dő években pedig továbbfej­lesztik, bővítik a már meglevő gépeket. Ügy gondolom, ma­napság, amikor gyakorlatilag minden, a kulturális intézmé­nyekbe bejövő emberért meg kell küzdeni, sokat jelent egy olyan, több helyet is maradéktalanul ellá­tó nyomda, amelynek segítsé­gével a figyelmet felhívhatják az adott Intézményben folyó munkára, és — már a mai kö­rülmények között is, több bér­munka-megrendeléssel jövedel­mezővé is tehető a vállalkozás. Bozsik L. 7" A neu nem szerencsés Két pillanat az ÉT Hotel életéből: ismerkedés a magyar reggelivel; az ágyazás, a rendrakás is a vendégek feladata. Läufer László felvételei w Vannak-e vendégei az ET Hotelnek? Az ÉT Hotel, az országban az első, s pillanatnyilaq még az egyetlen, július 16-án nyílt meg Pécsett, a Zipernovszky Szakközépiskola Kajamár kollé­giumában, a Jogász utcában. Hamarosan zárni fog: a kísér-- leti évad augusztus 13-ig tart. Kíváncsiak voltunk: vannajr-e vendégek, jönnek-e a diákok szállást kérni, s bevált-e az új kísérlet, aminek lényege, hogy minél olcsóbb szálláshoz jut­tassa a belföldi és külföldi diákokat. Barna Viktor. a; középiskola tanára felelős a diákszállóért, ő irányítja azokat a fiúkat, akik mint a szakközépiskola diákjai, építőtábori munka gya­nánt elvállalták a hotel mű­ködtetését. — Eddig összesen 250 ven­dégünk volt, harminc—negy­ven százalékuk külföldi. Csak diákigazolvánnyal, illetve a kül­földi diákoknak útlevelük fel­mutatásával lehet szállást kér­ni. ami meglehetősen olcsó: magyaroknak egy éjszakára 35, külföldieknek 70 forint. — Milyen országokból érkez­tek az ÉT Hotelbe? — Mondhatnám, valameny- nyi földrészről. Európán kívül Amerikából, Ázsiából, még Ausztráliából is. Azok, akik át­utaztak Magyarországon, s el­jutottak Pécsre, vagy az eliga­zító táblákról, vagy az Express- től, illetve a Diákcentrumtól ér­tesültek az olcsó szállás léte­zéséről. De a külföldiek, akik megszokták. hogy bárhová IIPOTE és a jövő egyik gyógyszere Egy tudományos tanácskozás jelentőségét néha a külsősé­gek is megfelelően jelzik. A fekélybetegségek kísérleti és új therápiás megközelítéséről teg­nap megkezdődött pécsi nem­zetközi szimpóziumra például maga Victor Vasareli tervezett op-ort művet, s a tárgyalási nyelv — tolmácsok folyamatos működése nélkül — az angol. A múlt héten Londonban le­zajlott klinikai gyógyszertani világkonferencia után, annak egyik szűkebb tárgyaként ren­dezték meg ezt a szimpóziu­mot, melyre 22 országból az orvosi szakterület minden szá­mottevő tekintélye, összesen 150 kutató és gyakorló orvos érkezett. A POTE I. számú Bel­klinikáján ugyanis 17 év óta a fekélykutatás egy igen erős részlege működik. Mint dr. Já­vor Tibor professzor, a klinika Nemzetközi orvostanácskozás Pécsett igazgatójo elmondta: a klini­kának ezt a munkáját nemzet­közileg is igen becsülik, ezért van most itt a szimpózium. Né­hány kitűnő orvosuk: dr. Mó- zsik Gyula docens — máskü­lönben a szimpózium, társelnö­ke — dr. Tárnok Ferenc, dr. Deák Gábor, továbbá dr. Past Tibor kémikus révén részben ki­dolgozták a fekély megközelí­tésének bizonyos új rendszerét, részben — elméletileg és állat- kísérletekkel — a klinikai gyó­gyítás bizonyos új szemléletét. Továbbá — főként dr. Post Tibor, munkásságával — a Ti- sacid nevű új gyógyszert. Utóbbit már szabadalmazták és most törzskönyvezik: az állatkísérleteket befejezték, az emberi kísérletekre engedélyt nyertek, ' s néhány éven belül forgalomba kerül. A szimpó­zium lényegét dr. Jávor Tibor professzor így foglalta össze: — A fekélybetegség népbe­tegség, a világstatisztikák sze­rint a lakosság 5—10 százalé­ka szenved benne. Sokáig re­ménytelennek látszott, hogy az időszakos meggyógyítás mel­lett <J betegeket végleg ki is gyógyítjuk belőle. A 'kiújulások miatt a fekélyek kétharmadát műteni kellett. Évtizede azon­ban megjelent a Histodin ne­vű gyógyszer, ami ezt az eddi­gi kétharmados műtétarányt 60 százalékban feleslegessé tette. De az összes beteget továbbra sem vagyunk képesek gyógy­szerrel gyógyítani, az egyes gyógyszerek különböző alkatú emberekre gyakorolt különböző hatásai miatt. Ügy látszik; most vagyunk az áttörés pilla­natában, amikor ismét több gyógyszer van, amivel még több betegre hatunk eredmé­nyesen. A szimpózium másik társel­nöke Szabó Sándor, a bostoni egyetem asszisztens professzo­ra, vagyis egyetemi docense. A nemzetközi szimpózium nemzet­közi sajtójából őt az újvidéki Magyar Szó munkatársa keres­te legelsőként, hiszen a bács­kai Ada községben született. Lapunknak elmondta;: — Magam a sulfidill és a dopámin hatásait kutatom, amelyekkel százszázalékos al­kohol pár perc alatti beadá­sával teljesen megelőzhető, il­letve kivédhető a fekély- és gyomorkárosodás. Ritka dolog, hogy egyetlen helyen, egy or­vosi szakterületnek szinte min­den számottevő kutatója, gyó­gyítója megtalálható, az egész világról, Japántól az Egyesült Államokig, mint itt Pécsett. Most a fekélykezelés legújabb módszereit — nemcsak a sav­gátlókat, hanem más anyago­kat is — igen kritikusan vizs­gáljuk meg, s megpróbálunk közös nevezőre jutni. Földessy Dénes mennek Európában, minde­nütt találnak ilyen célra hasz­nált kollégiumot, szinte ösztö­nösen érezték, merre kell men­ni, máshogy nem tudom meg­magyarázni, hogy már a nyitás előtti napon is megjelentek, amikor még kint Sem voltak a táblák. — A szálláson kívül mit nyújtanak még? — Aki kéri, az kap reggelit, ezt mi szerezzük be, tejet, ka­kaót, teát, zsemlét, sajtot, mézet, ilyesmit. A többséq ál­talában három éjszakát tölt itt, de volt aki egy hétig maradt. A szakközépiskolás fiúk két csoportja dolgozik a szállóban, most már a második turnus van soron, ők takarítanak, ügyeletet tartanak, reggelit hoznak. — Véleménye szerint bevált ez a kezdeményezés? — Mindenképpen, de né­hány tanulságot már most le­vonhatunk a jövőre vonatko­zóan. Az rendkívül jó, hogy Pécsett van ilyen lehetőség, hi­szen az országjáró diákoknak csak egy a fontos: az olcsó szálláshely. Csakhogy sehol máshol nem vállalkoztak erre a kísérletre. Igazi értelme ak­kor lenne, ha az ÉT diákszálló lánccá épülne ki, s az ország minden jelentősebb turistahe­lyén hasonló árért lehetne hol aludni. S a mi tapasztalataink után már attól sem kell félni, hogy a diákok bármiféle bajt, kárt okoznak. Ez idő alatt sem­mi meg nem rongálódott, sem­miféle magatartásbeli kifogás nem merült föl. S még egy: za­varó és megtévesztő az ÉT el­nevezés, mert nemcsak hogy a külföldiek, de még a magyarok sem tudják mi ez, nem derül ki egyértelműen a nevéből. D. Cs. rel leszakadt a testéről. A mentők a sérült nő baleseti el­látásával egyidejűleg steril köt­szerbe csomagolták a kart. A lányt a pécsi II. számú Sebé­szeti Klinikára szállították, aihol megfelelően ellátták, a lesza­kadt végtagot pedig plusz négy fokra lehűtötték, mivel a szö­vetek ezen a hőmérsékleten őr­zik meg leginkább az életké­pességüket. A műtétet az I. számú Sebé­szeti Klinika traumatológiai osztályán dr. Nyárádi József adjunktus és munkatársai vé­gezték. 1982 tavaszán már vég­rehajtottak egy hasonló re- plantációt, az volt az első ilyen jellegű sikeres műtét Magyar- országon. (Akkor egy üzemi balesetet szenvedett, 49 éves férfi karját varrták vissza, az illető ma kitűnő egészségnek örvend és viszonylag jól tudja használni a megmentett vég­tagot.) A műtét vasárnap 23 órától hétfő hajnali 5 óra 30 pericg tartott. Előbb* a törött csontokat rögzítették egymás­hoz, majd az ütő- és vivőere­ket, az alkart ellátó három fő­ideget, a hajlító- és feszítő­izmokat varrták össze, s végül egyesítették a bőrt. A műtét sikerült. A kar él: megindult benne a vérkerin­gés, visszanyerte normális hő­mérsékletét és eredeti színét. Pontosan csak két hét múlva tudják megállapítani az orvo­sok, hogy valóban életképes-e a visszaültetett végtag, s kö­rülbelül egy év elteltével derül ki, hogy milyen mértékű a funk­cióképessége. Téglaburkolatű betonelemek Paksról Mezőtúri vörös téglával bur­kolt és más tetszetős külsejű betonpanelok sorozatgyártását kezdték meg a Paksi Építőipari Szövetkezetben. Először a Bu­dapesti Műszaki Egyetem épít­kezésén használtak mintaként téglaburkolatú falpanelokat. Ilyen elemeket alkalmaz jövőre az Alba Regia Építőipari Vál­lalat a székesfehérvári kórház új szárnyának, diagnosztikai és rendelőintézetének építéséhez. Hasonló fúgázott tégla falpa­nelokat gyártanak a budapesti Róbert Károly körúti kórház építkezéseihez és a szigetvári postaépülethez. A szövetkezet a megrendelő kívánságára újabban — hun­garocell beépítésével — hőszi­getelt kivitelben is gyártja a téglaburkolatú elemeket, to­vábbá pirogránit, márványzuza- lékos-műköves és kavicsos felü­lettel is készít falpanelokat. A növekvő kereslethez igazítják a termelést: most épül kétezer négyzetméternyi alapterületű betonelemgyártó csarnokuk, amelyben az év utolsó negye­détől már az időjárástól füg­getlenül, így az eddiginél gyor­sabban s több betonelemet gyárthatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents