Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)
1984-08-07 / 216. szám
DuncmtQlt Tlgplö 1904. augusztus 7., kedd Merre tart a Nemzetközi magazin gyógypedagógia? A vegyi háború éllovasai A Varsói Szerződés tagállamai azzal a javaslattal fordultak a NATO-országok kormányaihoz, hogy még az idén kezdjenek véleménycserét Európa vegyifegyver-mentesíté- séről. Az erről szóló konvenció vagy egyezmény megkötése nemcsak kontinensünkön járulna hozzá a biztonság, a kölcsönös bizalom erősítéséhez, hanem világméretekben is lehetővé tehetné a vegyiháború kockázatának csökkentését. M inter nyilatkozata A tények tanúsága szerint az Egyesült Államok — a Pershing—2 rakéták és a robotrepülőgépek nyugat-európai telepítése mellett — előkészületeket tesz a vegyi hadviselés feltételeinek kialakítására is. Erre világosan és félreérthetetlenül utalt B'l'y Minter amerikai tábornok, a NATO középeurópai egyesített légierőinek főparancsnoka az Armeo Forces Journal című katonai szaklapnak adott nyilatkozatában. Azt mondotta, a NATO-nak Egy erdő képe a defoliáns onyag alkalmazása után Dél-Viet- namban Június utolsó napjaiban tartották Kaposvárott országos szakmai konferenciájukat ai gyógypedagógusok. Itt szóba került a szakterület legsajátosabb „határterületi" problémája is, mégpedig az, hogy a gyógypedagógiai munka továbbfejlesztésének van egy elengedhetetlen feltétele: további jogszabályokat kell hozni. Ezt a szakma elsősorban a készülő új oktatási törvénytől várja. Szakma, mondjuk, dehát milyen is ez a szakma? Magyar- országon a gyógypedagógia ti- zennégyféle intézménytípusának 595 iskolájában és egyéb intézményében 5980 pedagógus foglalkozik jelenleg a 40 ezer 256 tanulóval. Ezek közül csaknem 38 ezer az értelmi fogyatékos, a többiek testi vagy érzékszervi fogyatékosság. ban szenvednek. Nagyon nagy szám ez, hiszen itt minden gyermekért meg kell harcolni, szülőnek, nevelőnek egyaránt. Változást a korhatárokban Vinczéné Biró Etelka, az Országos Pedagógiai Intézet gyógypedagógiai osztályának vezetője a konferencián a beszédhibák kijavításával foglalkozó szakemberek (logopédusok) szekcióülését vezette. Mint mondja, az oktatási törvény kitágíthatná a gyógypedagógia érvényességi területét. Az a jogszabály, amely kimondaná, hogy a fogyatékos gyerekek óvodáztatását kiterjesztik, megszabná az életkort is a 3. életévtől kezdve. A másik, amely megfogalmazná a fogyatékosok oktatásának kiterjesztését a középfokra, s ezzel összefüggésben intézkedne a speciális szakképzési rendszer kialakításáról is, a gyógypedagógiai oktatást egészen a 18- életévig terjesztené ki. Egy harmadik szükséges jogszabály feladata az volna, hogy a gyakorlat követelményeihez igazítsa az általános iskolából a gyógypedagógiai hálózatba áthelyezés, illetve oz onnan visszahelyezés ma érvényes jogelveit. Jelenlea a speciális kisdedóvókba 675 gyermek jár. A tervezett bővítés mértéke 600 gyerek és 40 pedagógus. Azaz elképzelés, hogy a megyeszékhelyeken működő úgynevezett foglalkoztató iskolák mindegyikében legyen óvodai tagozat, a bővítés elsősorban o középfokon súlyos értelmi fogyatékosok elhelyezési gondjait oldhatja meg. Fejlesztik ezenkívül a családgondozást is. Ennek keretében — természetesen a legkorábbi felismerési időponttól kezdve — a szakemberek tanáccsal, orvosi ellenőrzéssel, valamint azzal támogatják a szülő, nevelő munkáját. hogy a kicsi érdekében megtanítják az úgynevezett korai fejlesztési programokra. Sikeres beszéd- javító kísérletek speciális tanterv alapján tanítják a magyor nyelvet és irodalmat, mégpedig az írást ®s olvasást javító új módszerrel. Az elmúlt tanévben még csak egy előkészítő osztály működött az országban, Kőszegen. „Nem túlzók — jegyezte meg Vinczéné Biró Etelka — a szeptemberben még néma gyerek februárban már olvasott.’’ Ősszel Kőszegen megnyílik a speciális első osztály, emellett megindul a kísérlet a főváros két kerületében is. Ugyancsak értékes fejlesztő munka eredménye, hogy nagy- csoportos óvodások számára kidolgoztak egy megbízható dyslexiaprognosztikai tesztet is, amely időben kimutatja a várható beszéd- és írásfogyatékosságot. A fölismerő eljárásra az elmúlt iskolaévben mór Budapesten megtanítottak egy pedagóguscsoportot. Ez ugyanis olyan teszt, amelyet tanító, vagy óvónő is alkalmazhat és értelmezhet, s így megkönnyítheti a dyslexia korai fölismerését és gyógyítását. A társadalmi beilleszkedést könnyíti A gyógypedagógia jellege olyan, hogy ott minden gond egyformán éget, s minden kis lépés egyformán üdvös, hiszen nehéz sorsú emberek társadalmi beilleszkedését könnyíti meg. Az a speciális szakiskolai képzés, amelyet a nem súlyos értelmi fogyatékosok, valamint más fogyatékosságoktól sújtott fiatalok számára terveznek. kezdetben néhány tucat, később mór több száz serdülő életében hozhatna kedvező fordulatot, kenyérhez juttatná őket. Ez a — nevezzük így — könnyített szakmunkásképzés a gyógypedagógiai hálózat keretében folyna. Józan és emberséges tervek ezek. A nevelés-oktatás e területén ismerünk már arra példát, hogy elszigetelt kísérletek viszonylaq gyorsan elterjedtek a gyógypedagógiai gyakorlatban. Például a beszédgyógyítás, a logopédiai esete. Egy év alatt a logopédusok 30 ezer gyerekkel tudnak foglalkozni, akiknek kétharmada teljesen kigyógyul beszédhibájából, legalábbis fogyatékossága lényegesen enyhül. Ki tudjai, hogy talán az évtized végén nem írhatunk-e majd a beszédjavító általános iskolák hálózatáról is, ahogy ma leírhatjuk: a kezdeti kísérletek nyomán aránylag hamar kiépült a logopédiai kezelés országos hálózata. „megbízható, támadó jellegű vegy/fegyver-potenciálra van szüksége”, s ezért „feszített ütemű munka folyik" e harceszközök elhelyezésére földrészünkön. Az ismert adatok szerint az Egyesült Államokban eddig felhalmozott különféle mérgező harcanyagok mennyisége mintegy 150 ezer tonnára tehető. Ez a hatalmas készlet több millió tüzérségi gránát, akna, légibomba és más, speciális célba juttató eszköz feltöltéséhez elegendő. Megjegyzendő, az NSZK területén titkos amerikai raktárakban máris ott vannak a hozzávetőlegesen négymillió literre becsülhető toxikus idegbénító anyagok. Várható, hogy Nagy-Britanniá- ban ugyancsak meggyorsítják Annakidején Roosevelt elnök az embertelen fegyverekről a következőképpen vélekedett: „Az ilyen eszközök bevetését a civilizált emberiség minden bizonnyal a nemzetközi jogba ütköző legsúlyosabb cselekménynek minősítené.” A Pentagonban azonban hamar elfelejtették az egykori elnök elítélő szavait, mert Koreában, még inkább Vietnamban széles körűen alkalmazták a békés lakosok egészségét és a természeti környezetet károsító különféle vegyszereket. Az „Agent Orange” nevű méreggel például legalább 1,3 millió hektárnyi mezőgazdasági művelésű területet, körülbelül 2,5 millió hektárnyi erdőséget és legkevesebb 1,3—1,6 millió embert fertőztek meg Dél-ViKronstein Gábor Hz igazi emberek nem ilyen sápadtak Egy eddig ismeretlen új-guineai törzs ma is a kőkorszakban él A gyógypedagógiai iskoláztatásban említésre méltó egy új intézménytípus — a beszéd- javító általános iskola — kísérleti munkája. Nagy számban járnak a magyar iskolákba is olyan gyermekek, akik részben (vagy teljesen) írás- és olvasásképtelenek. E fogyatékosság olykor még beszédhibával is párosul. Ezt a bajt nem könnyű megkülönböztetni az úgynevezett áldyslexiától, amikor egy alapjában véve egészséges gyerek marad el társaitól különböző nevelési hibák miatt. A kísérlet — Meixler Ildikó gyermekpszichológus irányításával — most arra terjed ki, hogy ezeknek a gyerekeknek Új-Guinea belsejében nemrég felfedeztek egy törzset, amelyet az etnológusok eddig még nem ismertek és amely még a kőkorszakban él. Á törzs tagjai, a mekek az Indonéziához tartozó sziget nyugati részén, egy völgyben élnek. E népnek az európaiakkal való első találkozásáról számol be Irenaus Eibl-Eibesfeldt magatartáskutató, a Marx-Planck Intézet (NSZK) munkatársa a GEO című folyóiratban. Az európai kutatók a hegy lábánál lévő bázistáborukról néhány új-guineai őslakos kíséretében indultak el a völgybe, hogy felkeressék az ismeretlen törzset. Előrement az egyik kísérő, aki a törzzsel rokonságban volt, és bejelentette a fehér emberek látogatását. A látogatókat meghívták ebédre, de szemmel látható félelemmel és bizalmatlansággal fogadták őket. Kitűnt, hogy a mekek az európaiakat isteneknek tartják. „Az igazi emberek nem ilyen sápadtak" — vélték. A kutatók ruházatát is furcsának és feleslegesnek találták. Nekik sötétbarna, majdnem fekete bőrük van, és csaknem teljesen meztelenek, ami hazájuk tropikus éghajlatának a legjobban megfelel. Az ajándékba kapott acélkéseket elfogadták az istenektől, mert a törzsnek csak kőszerszámai vannak. A mekek kőbaltával vágják ki a szágó- pálmát, amelynek belseje fő élelmiszerük. Ámellett kertművelést folytatnak mesterséges teraszokon, ahol édes burgonyát és különböző fajta zöldségféléket termelnek. A sót nem ismerik. az ott állomásozó F—111-es bombázók személyzetének kiképzését a tervezett vegyi csapások végrehajtásához. Agent Orange Dehát végül is milyen jellegű és hatású fegyverekről van szó? Hogy erről némi fogalmat alkothassunk magunknak, elég emlékeztetnünk az első világháború emberveszteségeire. A háború alatt a hadviselő felek összesen 100 ezer tonna, jobbára fojtó vegyi harcanyagot használtak fel. A sérült áldozatok száma elérte az 1,3 milliót — a halottaké a 100 ezret. Pedig akkoriban még nem tudtak előállítani a mai értelemben veit szuperhatású kémiai vegyületeket. A foszgén, difoszgén után megjelenő idegmérgek — például a tabun. majd pedig a szarin — már sokszorosan felülmúlták elődeiket És a fejlődés itt korántsem állt meg. A kutatók egyre újabb és újabb vegyi harcanyagokat kísérleteztek ki és ebben a második világháború után kétségtelenül az amerikaiak jártak az élen. Új-Guineábon már gyakrabban előfordult, hogy fehér bőrű embereket, például arany után kutctókat és rendőrjárőröket a sziget részén szellemeknek vagy isteneknek tekintettek. Amikor a második világháborúban katonák érkeztek repülőgépen a szigetre, a lakosság visszatért isteni ősöknek tortotto őket, akik a legenda szerint dörgések közepette jönnek vissza a hegyekből. Hasonló tapasztalatokról számolnak be Ausztráliából. Egy fegyencet, aki a XIX. század elején megszökött egy angol büntetőtelepről, ausztráliai őslakosok fehér színe miatt elhunyt ősükként ünnepélyesen fogadtak. Nagy tekintélyre tett szert a vadászok között és hosszú évekig élt közöttük. Neues Deutschland Amerikai katona — gázálarcban és védőöltözékben — egy vegyi harcászati gyakorlaton. etnamban. Ennek genetikai következményei — ahogyan ez utóbb kiderült — akár több nemzedéken át is kóros elváltozásokat idézhetnek elő az utódokban. A NATO-tagálla- mok — sajátos módon — az itt leírt anyagokat mégsem tekintik vegyi fegyvernek, gyártásukat minden erkölcsi gátlás nélkül megengedhetőnek tartják. Amerikai cinizmus Ami a Reagan-kormányzatot illeti, az elkövetkező öt évben 6—10 milliárd dollárt költ vegyi fegyverekre. Caspar Weinberger hadügyminiszter állítása szerint az 1969-et megelőzően előállított vegyi harcanyagok nagy része már elavult, szükség van a régieknél korszerűbb fegyverek rendszerbe állítására. Emögött nyilván üzleti érdekek is meghúzódnak, hiszen a jelenleg rendelkezésre álló készletek több százmillió ember életének kioltására elegendőek lennének. A szakirodalomban mostanában mind több szó esik a bináris vegyi harceszközökről. Amint oz elnevezésből kitűnik, ezek két komponensűek, ami azt jelenti, hogy két — külön- külön nem, vagy viszonylag kis mértékben veszéyes — anyagot töltenek a megfelelő tartályokba. Ezek a vegyi gránát, vagy a bomba repülésekor, illetve a célba éréskor összekeverednek, kémiai reakcióba lépnek egymással és így már rendkívül mérgező hatásúak. A léguta- kon és a testfelületen át a szervezetbe jutva néhány perc alatt végeznek áldozataikkal. A halálos dózis nem több, mint 0,6 milligramm! A bináris GB—2 és a VX—2 típusjelzésű idegmérgek tömeges alkalmazása esetén — és erre a légierőn kívül a nagy űrméretű tüzérségi > lövegek, sorozatvetők és harcászati rakéták egyaránt felhasználhatók — szinte felbecsülhetetlen lenne a polgári lakosság vesztesége. Megfelelő védőeszközök hiányában a „civilek" közül minimálisan 20- szor, 30-szor többen halnának meg, mint a fegyveres erők soraiban. Az amerikai katonai tervezők, akiket a legkevésbé sem izgat a nagy népsűrűségű Európa fokozott fenyegetettsége, azt számolgatják, hogy egy kilogramm VX-anyag gyártása csupán 5—6 dollárba kerül, pusztító képessége viszont annál nagyobb. Amoretta Hoe- ber, a hadügyminiszter tanácsadó-helyettese egy ízben határtalan cinizmussal ezt mondta: „Egy esetleges európai háborúban a polgári lakosság feltétlenül elpusztulna, függetlenül attól, milyen fegyvereket vetnek be. A vegyi harceszközök talán félelmetesebbek, de valószínűleg nem rosszabbak a nukleárisoknál.” Mindezek után aligha kell különösebb magyarázat a szocialista országok közös javaslatának jelentőségére. Serfőző László alezredes „Üvegaszfalt” Az NDK útépítői újabban üveghulladékot használnak az útépítéshez. A porszerűvé tört üveget az aszfalthoz keverik. Az ilyen „üvegaszfalt" alkalmazása különösen a nagy hajlású útszakaszok építésénél célszerű —, még záporesőben is jobb az autógumik és az autópálya felületének tapadása. A gumikopás sem nagyobb mértékű, mint a hagyományos aszfalt esetében. Sajdik Ferenc isztambuli vázlatfüzetéből Ódon — és kissé szemetes — utcarészlet Vizipipázó Süteményárus
