Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)
1984-08-25 / 233. szám
.owescher Józsefné átlagkeresete márciustól júniusig 1100 forinttol emelkedett Kísérleti bérszabályozás a siklósi székgyárban A Szék- és Kárpitosipari Vállalat 300 fős siklósi gyárában alig fél éve 20—30-an voltak azok a szak- és betanított munkások, akik 130—140 százalékos teljesítményt értek el. Akkor fékezték őket, nehogy fe- szü'tségek keletkezzenek a bérgazdálkodásban. Ap rilis 1-től az anyavállaiat kezdeményezésére bevezették a kísérleti bérszabályozást, rrely- nek lényege, hogy amennyiben termelési értéküket 131 millió foiintra, nyereségüket a tavalyinak majdnem kétszeresére növelik, akkor lehetőség nyílik 10—15 százaléknyi többlet bér kifizetésére. Azóta a csúcsteljesítményt nyújtók száma megduplázódott. Tavaly a havi egyéni átlagteljesítmény 104—105 százalékban tetőző- dctt, idén már 110—112 százalék az átlag. Kauder György tmk-szereló örül annak, hogy megszűnt az egyenlősdi, vagyis valóban különbséget tesznek az egyéni teljesítmények között. Márciusban 4500-at, áprilisban D300-at kerestem. Az órabérem 24-ről 28 forint 50 fillérre emelkedett. Ha veszélyeztetem a folyamatos termelést a gyakori gépmeghibásodás miatt, akkor átmenetileg csökkenhet az órabérem. Év végén újabb .órabéremelésre számítok, ha addig kifogástalan a rmk-munkám. Negyedszázada segéd-, illetve gépmunkás Lowescher :ó- zsefné. Havi átlagkeresete már- c usban 4200, áprilisban 4500, májusban 5000, júniusban 5300 forint volt. — Többet dolgoztam, jobban kihasználtam az időmet. Igaz, a gépemet nem tudom túlhajszolni, de nem is akarom, mert akkor minőségileg gyenge munkát produkálnék és a munkamegosztásbon utánam következő szerelők haragudnának rám. Darabbéres munkát végez Kozma Sándor bútorasztalos, aki pillanatnyilag beéri a 6000 forintos fizetéssel, ami túlórából is származik. Márciusban 4600-at keresett. — Tovább nem feszíthetem magamat, hisz akkor nem tudnék eleget tenni az egyre növekvő minőségi követelményeknek. Most, hogy bevezették az újfajta bérezést, szívesebben helyettesítek, akár gépészként, gépállítóként vagy művezetőhelyettesként is. A minőségi prémium szigorúságát emelte ki beszélgetésünkkor Batik Józsefné szövetszabász, aki most 5100-at, ezer forinttal többet keres, mint márciusban. — Ha nagyon jó a minőség, akkor az alapfizetésem 10 százalékát is megkaphatom. Teljesítményem beállt és ha fokoznám, az a minőség rovására menne. öt termelési tanácskozás előzte meg az újfajta bérezés bevezetését, ami nemcsak a 250 termelő munkásra, de az irányítókra is kiterjed. Normarendezésre nem került sor. A 23 szakszervezeti bizalmi ehelyett azt kérte, hogy aki késik, a cigarettázási és az étkezési időt önkényesen megnyújtja, ne részesüljön prémiumban. A késztermék meósok is hallatták szavukat. Ezentúl a gyártásközi meózásban is részt vesznek, ugyanígy a brigádvezetők, a művezetők is jelen vannak a termelés összes fázisában, hogy megfelelő ismeretek, adatok alapján dönthessenek. A felsorolt minősítők egy füzetet vezetnek és a bejegyzések figyelembevételével hónap végén döntenek a célkitűzések teljesítése szerint a prémium elosztásáról. Legalább 100 ember fizetése nőtt 500—1000 forinttal. Vannak olyanok, akiknél 2000 forintos a növekedés. Az asztalosok 5—7000 forintos keresete 1000—1500 forinttal lett több. A betanított munkások 4— 6000 forintos fizetése 500— 1000 forinttal egészült ki. A többletjövedelem alakulása az egyéni teljesítménytől függően változó, amit most már csak a szubjektív tényezők befolyásolnak. Mivel van elég anyag, alkatrész, az egyes munkafázisok közösségei kitűnően előkészített félterméket adnak tovább. Legnehezebb a minőségi követelményeknek megfelelni. — Sorban állnak az emberek, hogy bejussanak hozzánk — mondja Császár István igazgató. — Tavasszal a vészes létszámcsökkenés aggasztott minket, most válogatunk a jelentkezők között. Célunk, hogy a betanított munkások és a 30 év alatti fiatalok végleg nálunk maradjanak, akik szívesen vállalják a mind gyakoribb átcsoportosítást — helyettesítik a betegeket, többféle munka- művelethez értenek. Pillanatnyilag elégedettek vagyunk, hisz az első félévre tervezett 6,6 milliós nyereségterv tízmillió forintban realizálódott. Reméljük, hogy a december 31-i „kísérletzárás" után végleg bevezethetjük ezt az új szabályozási formát. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat siklósi gyárában belföldre érkező garnitúrákat, kárpitos bútorokat, asztalokat gyártanak. Idei újdonságuk a panelházakba ajánlott olcsó étkezőgarnitúra. Csuti J. Használt autógumiból - energia Évi húszezer tonna gumiabroncs elégetésével tízezer tonna fűtőolajat váltanak ki a BCM-ben A folyékony szénhidrogén kiváltására, illetve helyettesítésére kormányprogram született, a helyi megvalósításra már három éve terveket dolgoztak ki, a Beremendi Cement- és Mész- műveknél. Szóba jött a gumiégetés, vele párhuzamosan a széntüzelés lehetőségeit 's fe- lülvizsgálták. Közben nem mondtak le arról, hogy néhány éven belül a BCM áttér a föld- gáztüzelésre. Augusztus harmadik hetében két alkalommal is jártam a BCM-ben, hogy tanúja lehessek a 29 milliós beruházás megvalósításának, a pillanatnak, amikor az ,,i" betűre felteszik a pontot. Azt a pontot akkor nem sikerült feltenniük ... o Az első utamra a feltételes üzenet vitt: talán ma beindul a rendszer. Kubatov József, a BCM műszaki és beruházási osztályvezetője a hatalmas hőcserélő torony negyedik szintjén a SZIKKTI (Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet) szakembereivel folytatott eszmecserét. A SZIKKTI-sek szinte centiről centire vizsgálták végig az épület tövében kiépített kon- vejorpálya, a függőleges elevátor, a negyedik szinten lévő görgőpálya, a Schenk-mérleg, a kettős ejtő csappantyú valamennyi „idegszálát", a bekötésektől a PLC-ig, azaz „agyig"A földszinti helyiségben a mikroelektronikus kártyákból álló berendezés parányi kijelző szemecskéi már villognak, a betáplált SZIKKTI-program jó, mégsem él az egész gumiége- tő-rendszer. Mérések, újabb és újabb bejárások, ellenőrzések. Múlnak a percek, az órák. A végén leteszik a „fegyvert”, az egész folyamatot indító automatamérleg se kézi, se automatikus üzemmódban nem ad ki vezérlő jelet, így megállt a tudományuk. Meg kell várniuk, amíg a mérleget gyártó cég szakembere hazánkba érkezik és csak vele együtt kezdhetik meg a gu- miégető-rendszer kísérleti járatását. o Két nap múlva pénteken, nem sokkal dél előtt Kubatov József irodájában tanácskoznak, az elektromos munkák generálkivitelezését végző VÍV, a gépészeti, erősáramú, építészeti és vezérléstechnikai terveket készítő és a rendszert életre kelteni hivatott SZIKKTI beruházást irányító szakemberei és a gyáriak. Megállapításuk: a szerelés és a próba befejeződött, a beüzemelést csak akkor lehet kezdeni, ha a mérleg automatikája kiadja a vezérlőjeleket. Amikor a mérleges szakember megérkezik, ismét Beremendre jön a két cég szakembergárdája és várhatóan pontot tesznek az „i”-re. Ennek reményében egyeznek meg az utolsó dátumban: augusztus 31-ben. Q — A BCM mit vár a gumiégetéstől? — kérdezem a termeléstechnológiai osztály vezetőjét, dr. Hugyák Lászlót. — A felhasznált folyékony tüzelőanyag 15 százalékát kívánjuk vele megtakarítani. Évi 20 000 tonna gumiabroncs elégetésével mintegy 10 000 tonna fűtőolajat kívánunk kiváltani. Ez azt is jelenti, hogy csökkenthetjük a cementgyártás önköltségét, de azt is, hogy az országban felgyülemlett gumihulladékot hasznosítjuk, illetve idővel eltüntetjük. — Ha már folyamatosan üzemel a gumiégető berendezés, jelent-e az valamit a cementgyártás technológiájában, illetve változik-e majd a beremendi cement minősége? — Ausztriai és NSZK-beli cementgyárakban nyert tapasztalataink kedvezőek. Sokan úgy vélik, hogy a gumiabroncsokban lévő vas káros lehet a cementre. Tény: a gumi valamennyi vasat tartalmaz, mégpedig minőségétől függően változó mennyiségben. Gumitüzelés esetén a felhasználandó nyersliszt összetételének beállításánál ezt a vastartalmat figyelembe kell venni. Ha már működik a teljes berendezés, eqymás után mindkét kemencénknél beállítjuk ezt az értéket. A fűtőolaj 9600, míg a lényegesen olcsóbb gumiabroncs kilogrammonként 5000 kcal fűtőértékű. A MÉH hosszú távon képes kielégíteni a BCM gumiabroncs-szükségletét. Akkor is égetik majd a gumit, ha Beremendre bevezetik a földgázt. o Kubatov József a tanácskozás befejeztével már lényegesen felszabadultabb, mint amilyennek két napja láttam. — Még néhány nap és megkezdhetjük a végleges próbákat, aztán a kísérleti járatásokat. Sikerüktől függ a végleges üzembe helyezés. Szeptembertől szeretnénk már üzemelni. — Mikor kezdték? — A beruházási okmányok engedélyeztetése után tavaly márciusban kezdtük volna a beruházást, úgy, hogy idén áprilisban már gumit égetünk. Import hitellehetőség hiánya miatt akkor nem csak tavaly októberben tudtuk beszerezni egy osztrák cégtől a szükséges technológiai berendezéseket A SZIKKTI tervezett mindent. Az elektromos munkákra biztató ajánlatot adott a VÍV, a gépészeti munkákra viszont verseny- tárgyalást kellett kiírnunk, amit főleg kedvezőbb árajánlatával egy siklósi gmk nyert meg. A 8 gumidepót összesen 7900 m2 alapterülettel a Siklósi Költséa- vetési özem alakította ki, ők. már ősszel nekikezdtek. Idén január 5-iq beérkeztek a berendezések, április véqéig elkészült a gépészeti, júniusban az építészeti, júliusban az elektromos szerelési munkák, a tárolóterek térvilágításával együtt. A SZIKKTI a vezérlés üzemi próbáival augusztus harmadik hetében végzett. Most már csak a mérlegauto- matikán múlik minden. S ha már minden tökéletesen üzemel, a beruházóktól a gyártástechnológia veszi át a gu- miégető-berendezést és azt folyamatos üzembe állítja. A tét évi 10 000 tonna fűtőolaj kiváltása. Murányi László Növendékmarhák Somberekén Kevesebbet, de jövedelmezőbben Szarvasmarhatartás Somberekén Nem fejlesztik — csak fenntartják A sombereki Béke Őre Tsz azok közé a nagyüzemek közé tartozik, amelyekben jövedelmező a nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés. Tavaly 8 millió forint nyereséget könyvelhetett el az ágazat. Ez év első felében 2 075 000 forintot — szűkített önköltségen számolva. — A szűkített önköltség azt jelenti, hogy a lucernát 100, a búzát 160, a kukoricát 180 forintos önköltségi áron etetjük fel az állatokkal. Ha nem ezt tennénk, akkor máris veszteségbe menne át az ágazat. Pedig az lenne a reális, ha a takarmányt értékesítési áron vennénk figyelembe. Hoffman Jánosnak, a szövetkezet főagronómusának okfejtése szerint tehát Somberekén is probléma van a szarvasmarha-ágazat jövedelmezőségével, pedig ők ezt is igyekeznek a lehető legjobban, legolcsóbban csinálni. A réteket már mind feltörték, szántóvá alakították. Legelőjük nincs. Legutóbb 50 hektár mesterséges legelőt telepítettek a szarvasmarhák részére. Olcsó zöldtakarmánnyal igyekeznek a zöldetetés időszakát kora tavasztól késő őszig kitolni. Silókukoricából hektáronként 350 mázsát takarítanak be, ami 100 mázsával jobb a megyei átlagnál. Lucernából szénaértékben számolva 80—90 mázsa a hektáronkénti hozam. Szénával és pótabrakkal egészítik ki a tehenek tömegtakarmányát. Tejtermelésük 5100 liter. Mégis gondjaik vannak az ágazattal. Ezért az idén minőségi selejtezéshez folyamodnak, ennek során százzal csökkentik a nagyüzemi tehénállományt. A magas ágazati költségek „lefaragása” nem könnyű még a közismerten kiválóan gazdálkodó Somberekén sem. A terület eltartó képességét sikerült javítaniuk. Jelenleg egy tehén nem egészen egy hektár földet köt le az árunövények elől. Fő problémájuk változatlanul a magas élőmunkaigény. Két évvel ezelőtt áttértek a szabad-szombatos rendszerre. A telepen most 59-en dolgoznak. Egy főre 20 darab szarvasjószág ellátása jut, annyi, mint annak idején a kézi fejés időszakában. Pedig most géppel fejnek, és a szakosított telepet is modernizálták. Még nem is olyan régen évi 365 napot dolgoztak a szarvasmarha-gondozók, gyakran még a pihenőnapjukat sem vették ki. Nagy vívmány az ötnapos munkahét emberi szempontból, az ágazati jövedelmezőséget azonban óhatatlanul rontja. A háztájiba, ahová több mint félezer szarvasmarhát helyezett ki eddiq a tsz, az utóbbi időben javult a tartási kedv. Korábban már csak 10 tehén volt a háztájiban, most 40 tehenet tartanak a tagok, ehhez a szénát, szalmát, abrakot o nagyüzemtől vásárolják. Évente 500—600 marhát hizlalnak meg háztájiban. A termelőkedvet azonban nagy mértékben rontja az átvétel pontatlansága. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat utoljára áprilisban szállított Somberekről. Május, június, júliusban a felvásárlók nem jelentek meg. Hatszáz—nyolcszáz kilós hízóbikák várnak az elszállításra. A tsz szakosított telepén még nincs modern fejőház. Ehhez a befektetéshez az ágazatnak kellene kitermelni az anyagi fedezetet. Nem mintha tőkeszegény lenne a sombereki tsz, csak éppen pénzüket igyekeznek a jól jövedelmező ágazatokba befektetni, amelyekben gyorsabban megtérül. Kisebb létszámmal kívánnak nagyobb tejhozamot elérni, jövedelmezőbben. S ez összecseng a népgazdasági igényekkel, az országos elképzelésekkel. — Rné — HÉTVÉGE 5.
