Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-25 / 233. szám

Új távlatok a mezőgazdaságban A búzarekorder Nvolcvanhét mázsás búzaátlag Székesfehérváron 103 mázsa az Mv-13-as hozama Szórva-vetés, eke nélküli talajelőkészítés A termőképesség határozza meg a fajták arányát 64,5 mázsa körüli átlaggal idén is Fejér megye áll az el­ső helyen a búzatermelésben — Baranya 60,6 mázsával a második —, s Fejérben is 87 mázsával 810 hektáron a szé­kesfehérvári Szabad Élet Tsz vezet. Legjobb fajtájuk az MV— 13-ast 103,76 mázsát adott. A Martonvásári 13-ast tulaj­donképpen Varjas Gyula, a Szabad Élet Tsz elnöke mentet­te meg a magyar mezőgazda­ság számára. A teljesítmény dönt — Nagyon jó a kapcsolatunk a martonvásári és a szegedi kutatóintézettel — mondja az állami-díjas tsz-elnök Har­kányban, a Pannónia napok vendégeként. — Új fajtáikat mi próbáljuk ki. Fontosnak tartom, hogy minél magasabb szaporí­tási fokú vetőmagot vessünk. Ez mázsákat jelent. Két éve az MV—13-as 10 hektáron 90,2 mázsát hozott nálunk. Ez volt a csúcs. Elmentem Martonvá- sárra vetőmagért. A nemesitők azzal fogadtak, hogy a fajtát az OMFI kizárta a további sza­porításból. Az nem lehet — til­takoztam. — Újra be kellett jelenteni. Hova tették a vető­magot? — Szerencsénk volt, egy magtár sarkában találtunk 30 mázsát, még nem keverték össze. A következő évben már 86 hektáron termeltük, tudtam vetőmagot adni másoknak is, és mindenütt a legtöbb termést hozta. A Szabad Élet első helyét az országban természetesen nem az MV—13 határozta meg. Szé­kesfehérváron —- nem túlzás — iskolát teremtettek a búzater­melésben. 1952—55-ben 22 mázsa, 56— 60-ban 32, 61—65-ben 49, 71—75-ben 54, és 76-80-ban 60 mázsa volt a búzaátlaguk. 1980-ban 77 mázsát termeltek, 81-ben 62-re, 82-ben 57 má­zsára esett vissza. 1983-ban az­tán 80, 84-ben 87 mázsát arat­tak. Mindkettő országos csúcs! Az elnök egy füzetet tesz az asztalra — a 60-as évekig visz- szamenően abban elemzi a faj­taarányváltást. A következetes fajtaarányváltás ugyanis a tö­retlen növekedés, a meglepő dinamizmus egyik kulcsa. — Alapnak az MV—8-ast te­kintjük — a kísérletben 89,28 mázsás volt az idei átlaga, — ez a 100 százalék. A vetéste­rületen minden fajtát ebben a százalékos arányban állítjuk be, amilyen mértékben a ter­mőképesség bizonyított, vagyis amilyen mértékben többet tud, mint az MV—8-as. Tehát a búzatermelésben Is az az eredményesség alapja, ha a teljesítmény határozza meg az érvényesülési teret. Az idén a terület 29 száza­lékán MV—9-et, 28 százalékán MV—8-at, 17 százalékán Ba- ranjkát, 10—10 százalékán MV—5-öt és MV—13-at ter­meltek. Mázsa/hektár % MV 13 98,31 110,1 MV—9 96,28 107,8 MV—12 94,53 105,9 Baranjka 94,05 105,3 MV—5 93,81 104,1 GK-Maraton 91,59 102,6 GK-Apolló 89,67 100,4 GK-Csongor 89,39 100,1 A többi kevesebbet adott, mint az MV­—8, tehát, ha több alkalommal gyengék, s ha a tsz be tudja szerezni a jobbat, kizárják magukat a termelés­bői. Csupán az, hogy a vetéste­rületen teljesítményük arányá­ban kapnak helyet a fajták — az 1983-ban 3083 mázsával. 1984-ben 797 mázsával növelte a termésmennyiséget. Magas csíra szám Új Székesfehérváron az is, hogy a békésszentandrási tsz módszerével tavaly már a te­rület 60 százalékán, nem soro­san, hanem szórva vetettek. Hrabovszki Mihály technoló­giáját 1982-ben próbálták ki 40 hektáron, öt parcellán megfe­lelő kontrollal. S a szórva — műtrágyaszóróra emlékeztető géppel — vetett parcellákban 237 kilogramm volt a hektá­ronkénti többlet. A dolgokat nem lehet a vé- letlenre bízni, amikor meggyő­ződtem róla", akkor lehet be­vezetni. A kísérlet eredménye önmagáért beszélt. Az idén már a terület 60 szá­zalékán történt a szórva-vetés és 251 kilogrammal volt na­gyobb a szórva, mint a soro­san vetett búzák hozama. — Márciusban megnéztem a határt. Szorongtam — nem volt sor. Mikor aztán megszámláltuk a tőállományt, tudtam, nem kell félni. Székesfehérváron igen ma­gas csíroszámmal dolgoznak — 6,5 millió, s ennek megfelelő műtrágyával. Ők már 1970-ben 450 kilogramm hatóanyaggal számoltak. Az idén 519 kg volt. 'A talajokat akkor töltöt­ték fel, amikor még hozzá le­hetett jutni és olcsón a műtrá­gyához. Alaptrágyaként 8—10 éve összetett műtrágyát adnak, az N, P, K arány 8:21:21. Megjegyezzük: az aranykorona érték 25,2 és a város mellett 50—70 milliméterrel több a csapadék, mint a távolabbi te­rületeken. Az évi mennyiség 630 mm. Két éven át búza búzát kö­vet, aztán napraforgó, részben kukorica. 165 forintért Az ekét már nyolc éve kiik­tatták. Tarlóégetés után tárcsa és gyűrűshenger járja végig a táblát. Aztán a műtrágyát szór­ják ki. Mélylazítás — 40—50 cm — a következő művelet, majd tárcsával és kombiná­torral készítik elő a magágyét. „Ez energiatakarékos, és a ta­laj több csapadékot fogad be." Székesfehérváron a búza szűkített önköltsége 150 forint volt tavaly, s gz idén az ár­emelésekkel sem több 165-nél.- Nem csinálunk mi semmi­féle hókusz-pókuszt — mondja Varjas Gyula, — semmit sem teszünk, amit hasonló adottsá­gú gazdaságokban meg ne le­hetne tenni. Tovább gyártják a csepeli kerékpárokat Döntés a jövedelmezőbb termelés segítésére Kedvező döntés született a csepeli kerékpárgyártás jövőjé­ről. A kormány Gazdasági Bi­zottsága néhány központi pénz­ügyi intézkedéssel hozzásegíti a csepeli gyárat ahhoz, hogy a jövőben hatékony belső szerve­zéssel, a termelékenység eme­lésével gazdaságossá tegye a csepeli kerékpárok előállítását. Az 1400 dolgozót foglalkoz­tató Csepeli Kerékpár- és Kon­fekcióipari Gépgyárban 1974— 78 között rekonstrukciót valósí- i tottak meg, s a termelőkapaci­tást évi félmillió korszerű ke­rékpár gyártására futtatták fel. Már 1978-ban, amikor minden új berendezés üzemelt, nyere­séget kellett volna elérniük a fejlesztéshez felvett bankhitel törlesztéséhez, ehelyett 360 mil­lió forint veszteséggel zárták az évet. Ez a kedvezőtlen helyzet a rákövetkező években sem szűnt meg, s időközben folya­matosan emelkedtek az anyag- és energiaárak is, ami számot­tevően növelte a költségeket. Belső szervezési intézkedések nyomán tavaly már mérséklő­dött volna a veszteség, de ami­kor a Kerékpár- és Konfekció- ipari Gépgyár — hasonlóan a többi csepeli vállalathoz — az önálló gazdálkodás útjára lé­pett, a vállalati termelési adó elszámolásának új módja ismét kedvezőtlen helyzetet teremtett. Az adót ugyanis összevonva, egységesen állapították meg a nyereséges konfekcióipari gé­peket előállító és a vesztesé­ges kerékpárokat gyártó üze­mekre. Végül is megvizsgálták, mi lenne a gazdaságosabb: meg­szüntetni, vagy valamilyen mó­don fenntartani a csepeli kerék­párgyártást. A szakemberek ab­ból indultak ki, hogy a belföl­di piac évente legalább 400 ezer korszerű kerékpárt igényel. Ekkora tétel importjára jelen­leg nincs lehetőség. Bár a Szovjetunióból és más szocia­lista országokból továbbra is beszerzőnk 100—120 ezer ke­rékpárt, ez a mennyiség mesz- sze nem elégíti ki az igényeket. Ha a hazai gyártást felszámol­nák, gondot jelentene a több száz millió forint értékű gép­park hasznosítása is. Olyan döntés született, hogy — úgy­nevezett járadékfizetéses alap­juttatásként — tartozásainak egy részét kamatmentesen, tíz év alatt fizeti vissza a válla­lat. Ezenkívül a termelési adót elkülönítve számolják el: külön számítják ki a konfekcióipari gépgyártás, és külön a kerék­párgyártás termelési adóját. Mi lesz a városfallal? Alulról nézve ragyogó benyomást kelt A belső sétánynak nyoma sincs még A helyreállított falak körül nincs minden rendben — i -1 —— * ........... ———.—— H a a Hunyadi útról megyünk az új, ún. északi érintő úton - olvasom Tegzes Béla (Vilmos utca 1.) olvasónk levelében —, az első métereken szépen kijavított vá­rosfalat, s egy szép, új autóbuszmegállót láthatunk. Majd ezt a helyet elhagyva a Nyíl utcáig félig romos, ledüléssel fenyegető fallal találkozunk. Útunkat folytatva a Landler Jenő utcáig ismét javított fal mentén megyünk.. . Nem az lett volna a jó, ha előbb végig kijavítjuk a városfalakat és csak ezután végezzük el a többit? A város szépítése úgy lenne elfogadható, ha nem befejezetlen létesítmények kerül­nének a város lakói elé."-I'- * ' Járjuk végig magunk is a fa­lat, nem a teljes hosszában, csupán a kórház tértől a Hu­nyadi útig, tehát azt a részt az északnyugati szektorból, amiből a legnagyobb van már helyreállítva. Üregek a falban A kórház tér közelében, va­gyis inkább a Landler Jenő utca elején, ahol láthatóvá vá­A Barbakán-árokban folyta­tom. Pécs egyik egintimebb han­gulatú helye még most is, ho­lott a fölötte és mellette húzó­dó utak mást sejtetnének. Oly távolinak érzi az ember innen a várost, s mégis oly köze­lii... Itt tűnik fel először, hogy a már helyreállított falak körül nincs minden rendben. Valami­kor tavaly — vagy tavalyelőtt? — egy kőnyi kis üreget láttam, a helyén most már tekintélyes kis barlang van. A kövek ijesz­tő bizonytalanul határolják az üreget. Vajon észreveszik-e, lik a fal, megtorpant a ma­gánpanzió építése, viszont in­nen kezdve az Esze Tamás ut­cáig szinte tökéletes a fal. Az aknamélyítők még tavaly kitűnő munkával állították helyre e szakaszt. Elkészült a külső fel­járója, az OMF elhelyezte a lépcsőket és a műkő-korlát- elemeket, a kertészek parkosí­tottak, alulról nézve tehát ra­gyogó benyomást kelt az egész. Csakhogy fel is menne az em­ber! Hát ne menjen! Ezt ugya­nis úgy csinálták meg, vagy inkább nem csinálták meg, hogy ne legyen kedv a felme­néshez. Törött sörösüvegek, meg egyebek tanúsítják, hogy van azért kedv... Ha felmegy az ember az ún. barokk-pavi­lonhoz, még inkább látni a „kedvet". Ez a pavilon is rom- lik-romladozik, s még inkább azt teszi a másik kis kerti lak: alig van már ép fala, az ajtó­keret szabadon himbálózik a szélben, a padlóburkoló piro- gránit lapocskákat elhurcol­ták. . . A .belső sétánynak — mindezekből is látható — nyo­ma sincs még. Az „illetékte­len" feljövésről még annyit, hogy innen újabb arcát ismer­ni meg a városnak. S ez is szép! akikre tartozik, mielőtt még megindul az egész? Megjegy­zem, e meditációra késztető helyen többfelé is látni, hogy kikezdték a falat: kipiszkált kö­tőanyag, hiányzó kövek . . . Az árkot lezáró támfal, s fölötte a korlát így, ahogy itt és most megcsinálták, kifogás­talan. Nagy kár, hogy nem ilyenre álmodták az út fölé magasodó hosszú támfalat ko­ronázó oszlop- és korlátsort is! Feltöltve homokkal A fal mentén megyek tovább és egy újabb jelenségre figye­lek. A pár éve helyreállított fal kövei közt — alacsonyan és magasan — itt is, ott is növényzet telepedett meg, gaz is, magoncból lett fácska is, melyeknek a gyökerei bizonyá­ra dolgoznak, erőlködnek, s nehogy azok legyenek az erő­sebbek! Itt egyébként a fal egészen addig, ameddig a hajdani püspökvár tartott, fel­újított, tehát jó állapotban van. Innen, vagyis a romos, félkö­rös alacsony (?) bástyától a Hunyadi út előtti 25—30 mé­terig — csekély túlzással - romhalmaz a fal. A Hunyadi út felől indítv tavaly megkezdték a falrés helyreállítását, idén pedi ugyanitt megépítették — dísz burkolattal — az autóbuszmeg állót. Ami jócskán túlnyúlik t helyreállított falrészen, minél következtében tele is van min dig a járda a romladozó fal ról lehulló kőtörmelékkel. Aka ratlanul is arra gondol az em bér: vajon nem a falat kellei volna előbb rendbetenni, csak utána meqépíteni a jár dát? S ami a leginkább za varbaejtő: az alapos helyreól lításra szoruló fal mentén né hány hete magasan feltöltötté homokkal a várárkot, ettől < városfal — egy találó megálló pítás szerint — kerítéssé foko zódott le, akaratlanul (netái szándékosan?) is növelve ( szemközti építmény egyébkén sem diszkrét hangsúlyozottsá gát. Kihúzza még pár évig? A látottak két alapvető kér dést vetnek fel: mi lesz a fal lal, s van-e gondozó gazdája’ Kérdéseinket a Városi Tanác: építési osztálya városrekonst rukciós csoportjánál, Lugosi Ág nes előadónak tettem fel. t gazda természetesen a meg kérdezett hivatal, amely nerr rendelkezik elegendő pénzzé ahhoz, hogy a helyreállítási követő folyamatos fenntartásrc is figyelemmel legyen. Mert — úgymond: — A városfal nem használ műemlék, vagyis olyan érté­künk, ami után nem képződil fenntartási alap, így csak az1 a pénzt használhatjuk fel, amii innen-onnan el tudunk csípni. A további helyreállítást ille­tően pedig: — A pincehitel csökkenése miatt lassult a helyreállítás üte­me. Az északi falrészhez idér — a buszmegálló kivételével — már semmiképpen nem tu­dunk hozzányúlni, arra a kis szakaszra viszont mindenkép­pen kell pénzt szereznünk. És mit mond a falrekonst­rukció tervezője, Schönerné Pusztai Ilona, az Országos Mű­emléki Felügyelőség Ybl-díjas építésze?-— Kész műszaki terv van nemcsak az Aradi vértanúk úti, hanem a Citrom utcai falsza­kaszra is. Az északi fal nagyon ross’ állapotban van — nem statikailag, hiszen az alapozás ott viszonylag jó —, olyannyi­ra, hogy szinte az alapoktól ke’l aótolni. belelátni természe­tesen nem tudunk. Lehet, hogy jövőre leomlik az eaész, le­het, hoay pár évig még kihúz­za .. . Nagyon kevés hely van az országban, ahol a közép­kori városfal ilyen terjedelem­ben áll, s be is mutatható. Pécsnek ez az egyik nagy va­rázsa. s tiszteletreméltó az ér­dekében tett erőlködés, de . . . Félő, hogy a mostani pénz­telenségben Pécs e fontos tör­téneti értéke helyrehozhatatla­nul károsodik. Hársfai István

Next

/
Thumbnails
Contents