Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)
1984-08-25 / 233. szám
Új távlatok a mezőgazdaságban A búzarekorder Nvolcvanhét mázsás búzaátlag Székesfehérváron 103 mázsa az Mv-13-as hozama Szórva-vetés, eke nélküli talajelőkészítés A termőképesség határozza meg a fajták arányát 64,5 mázsa körüli átlaggal idén is Fejér megye áll az első helyen a búzatermelésben — Baranya 60,6 mázsával a második —, s Fejérben is 87 mázsával 810 hektáron a székesfehérvári Szabad Élet Tsz vezet. Legjobb fajtájuk az MV— 13-ast 103,76 mázsát adott. A Martonvásári 13-ast tulajdonképpen Varjas Gyula, a Szabad Élet Tsz elnöke mentette meg a magyar mezőgazdaság számára. A teljesítmény dönt — Nagyon jó a kapcsolatunk a martonvásári és a szegedi kutatóintézettel — mondja az állami-díjas tsz-elnök Harkányban, a Pannónia napok vendégeként. — Új fajtáikat mi próbáljuk ki. Fontosnak tartom, hogy minél magasabb szaporítási fokú vetőmagot vessünk. Ez mázsákat jelent. Két éve az MV—13-as 10 hektáron 90,2 mázsát hozott nálunk. Ez volt a csúcs. Elmentem Martonvá- sárra vetőmagért. A nemesitők azzal fogadtak, hogy a fajtát az OMFI kizárta a további szaporításból. Az nem lehet — tiltakoztam. — Újra be kellett jelenteni. Hova tették a vetőmagot? — Szerencsénk volt, egy magtár sarkában találtunk 30 mázsát, még nem keverték össze. A következő évben már 86 hektáron termeltük, tudtam vetőmagot adni másoknak is, és mindenütt a legtöbb termést hozta. A Szabad Élet első helyét az országban természetesen nem az MV—13 határozta meg. Székesfehérváron —- nem túlzás — iskolát teremtettek a búzatermelésben. 1952—55-ben 22 mázsa, 56— 60-ban 32, 61—65-ben 49, 71—75-ben 54, és 76-80-ban 60 mázsa volt a búzaátlaguk. 1980-ban 77 mázsát termeltek, 81-ben 62-re, 82-ben 57 mázsára esett vissza. 1983-ban aztán 80, 84-ben 87 mázsát arattak. Mindkettő országos csúcs! Az elnök egy füzetet tesz az asztalra — a 60-as évekig visz- szamenően abban elemzi a fajtaarányváltást. A következetes fajtaarányváltás ugyanis a töretlen növekedés, a meglepő dinamizmus egyik kulcsa. — Alapnak az MV—8-ast tekintjük — a kísérletben 89,28 mázsás volt az idei átlaga, — ez a 100 százalék. A vetésterületen minden fajtát ebben a százalékos arányban állítjuk be, amilyen mértékben a termőképesség bizonyított, vagyis amilyen mértékben többet tud, mint az MV—8-as. Tehát a búzatermelésben Is az az eredményesség alapja, ha a teljesítmény határozza meg az érvényesülési teret. Az idén a terület 29 százalékán MV—9-et, 28 százalékán MV—8-at, 17 százalékán Ba- ranjkát, 10—10 százalékán MV—5-öt és MV—13-at termeltek. Mázsa/hektár % MV 13 98,31 110,1 MV—9 96,28 107,8 MV—12 94,53 105,9 Baranjka 94,05 105,3 MV—5 93,81 104,1 GK-Maraton 91,59 102,6 GK-Apolló 89,67 100,4 GK-Csongor 89,39 100,1 A többi kevesebbet adott, mint az MV—8, tehát, ha több alkalommal gyengék, s ha a tsz be tudja szerezni a jobbat, kizárják magukat a termelésbői. Csupán az, hogy a vetésterületen teljesítményük arányában kapnak helyet a fajták — az 1983-ban 3083 mázsával. 1984-ben 797 mázsával növelte a termésmennyiséget. Magas csíra szám Új Székesfehérváron az is, hogy a békésszentandrási tsz módszerével tavaly már a terület 60 százalékán, nem sorosan, hanem szórva vetettek. Hrabovszki Mihály technológiáját 1982-ben próbálták ki 40 hektáron, öt parcellán megfelelő kontrollal. S a szórva — műtrágyaszóróra emlékeztető géppel — vetett parcellákban 237 kilogramm volt a hektáronkénti többlet. A dolgokat nem lehet a vé- letlenre bízni, amikor meggyőződtem róla", akkor lehet bevezetni. A kísérlet eredménye önmagáért beszélt. Az idén már a terület 60 százalékán történt a szórva-vetés és 251 kilogrammal volt nagyobb a szórva, mint a sorosan vetett búzák hozama. — Márciusban megnéztem a határt. Szorongtam — nem volt sor. Mikor aztán megszámláltuk a tőállományt, tudtam, nem kell félni. Székesfehérváron igen magas csíroszámmal dolgoznak — 6,5 millió, s ennek megfelelő műtrágyával. Ők már 1970-ben 450 kilogramm hatóanyaggal számoltak. Az idén 519 kg volt. 'A talajokat akkor töltötték fel, amikor még hozzá lehetett jutni és olcsón a műtrágyához. Alaptrágyaként 8—10 éve összetett műtrágyát adnak, az N, P, K arány 8:21:21. Megjegyezzük: az aranykorona érték 25,2 és a város mellett 50—70 milliméterrel több a csapadék, mint a távolabbi területeken. Az évi mennyiség 630 mm. Két éven át búza búzát követ, aztán napraforgó, részben kukorica. 165 forintért Az ekét már nyolc éve kiiktatták. Tarlóégetés után tárcsa és gyűrűshenger járja végig a táblát. Aztán a műtrágyát szórják ki. Mélylazítás — 40—50 cm — a következő művelet, majd tárcsával és kombinátorral készítik elő a magágyét. „Ez energiatakarékos, és a talaj több csapadékot fogad be." Székesfehérváron a búza szűkített önköltsége 150 forint volt tavaly, s gz idén az áremelésekkel sem több 165-nél.- Nem csinálunk mi semmiféle hókusz-pókuszt — mondja Varjas Gyula, — semmit sem teszünk, amit hasonló adottságú gazdaságokban meg ne lehetne tenni. Tovább gyártják a csepeli kerékpárokat Döntés a jövedelmezőbb termelés segítésére Kedvező döntés született a csepeli kerékpárgyártás jövőjéről. A kormány Gazdasági Bizottsága néhány központi pénzügyi intézkedéssel hozzásegíti a csepeli gyárat ahhoz, hogy a jövőben hatékony belső szervezéssel, a termelékenység emelésével gazdaságossá tegye a csepeli kerékpárok előállítását. Az 1400 dolgozót foglalkoztató Csepeli Kerékpár- és Konfekcióipari Gépgyárban 1974— 78 között rekonstrukciót valósí- i tottak meg, s a termelőkapacitást évi félmillió korszerű kerékpár gyártására futtatták fel. Már 1978-ban, amikor minden új berendezés üzemelt, nyereséget kellett volna elérniük a fejlesztéshez felvett bankhitel törlesztéséhez, ehelyett 360 millió forint veszteséggel zárták az évet. Ez a kedvezőtlen helyzet a rákövetkező években sem szűnt meg, s időközben folyamatosan emelkedtek az anyag- és energiaárak is, ami számottevően növelte a költségeket. Belső szervezési intézkedések nyomán tavaly már mérséklődött volna a veszteség, de amikor a Kerékpár- és Konfekció- ipari Gépgyár — hasonlóan a többi csepeli vállalathoz — az önálló gazdálkodás útjára lépett, a vállalati termelési adó elszámolásának új módja ismét kedvezőtlen helyzetet teremtett. Az adót ugyanis összevonva, egységesen állapították meg a nyereséges konfekcióipari gépeket előállító és a veszteséges kerékpárokat gyártó üzemekre. Végül is megvizsgálták, mi lenne a gazdaságosabb: megszüntetni, vagy valamilyen módon fenntartani a csepeli kerékpárgyártást. A szakemberek abból indultak ki, hogy a belföldi piac évente legalább 400 ezer korszerű kerékpárt igényel. Ekkora tétel importjára jelenleg nincs lehetőség. Bár a Szovjetunióból és más szocialista országokból továbbra is beszerzőnk 100—120 ezer kerékpárt, ez a mennyiség mesz- sze nem elégíti ki az igényeket. Ha a hazai gyártást felszámolnák, gondot jelentene a több száz millió forint értékű géppark hasznosítása is. Olyan döntés született, hogy — úgynevezett járadékfizetéses alapjuttatásként — tartozásainak egy részét kamatmentesen, tíz év alatt fizeti vissza a vállalat. Ezenkívül a termelési adót elkülönítve számolják el: külön számítják ki a konfekcióipari gépgyártás, és külön a kerékpárgyártás termelési adóját. Mi lesz a városfallal? Alulról nézve ragyogó benyomást kelt A belső sétánynak nyoma sincs még A helyreállított falak körül nincs minden rendben — i -1 —— * ........... ———.—— H a a Hunyadi útról megyünk az új, ún. északi érintő úton - olvasom Tegzes Béla (Vilmos utca 1.) olvasónk levelében —, az első métereken szépen kijavított városfalat, s egy szép, új autóbuszmegállót láthatunk. Majd ezt a helyet elhagyva a Nyíl utcáig félig romos, ledüléssel fenyegető fallal találkozunk. Útunkat folytatva a Landler Jenő utcáig ismét javított fal mentén megyünk.. . Nem az lett volna a jó, ha előbb végig kijavítjuk a városfalakat és csak ezután végezzük el a többit? A város szépítése úgy lenne elfogadható, ha nem befejezetlen létesítmények kerülnének a város lakói elé."-I'- * ' Járjuk végig magunk is a falat, nem a teljes hosszában, csupán a kórház tértől a Hunyadi útig, tehát azt a részt az északnyugati szektorból, amiből a legnagyobb van már helyreállítva. Üregek a falban A kórház tér közelében, vagyis inkább a Landler Jenő utca elején, ahol láthatóvá váA Barbakán-árokban folytatom. Pécs egyik egintimebb hangulatú helye még most is, holott a fölötte és mellette húzódó utak mást sejtetnének. Oly távolinak érzi az ember innen a várost, s mégis oly közelii... Itt tűnik fel először, hogy a már helyreállított falak körül nincs minden rendben. Valamikor tavaly — vagy tavalyelőtt? — egy kőnyi kis üreget láttam, a helyén most már tekintélyes kis barlang van. A kövek ijesztő bizonytalanul határolják az üreget. Vajon észreveszik-e, lik a fal, megtorpant a magánpanzió építése, viszont innen kezdve az Esze Tamás utcáig szinte tökéletes a fal. Az aknamélyítők még tavaly kitűnő munkával állították helyre e szakaszt. Elkészült a külső feljárója, az OMF elhelyezte a lépcsőket és a műkő-korlát- elemeket, a kertészek parkosítottak, alulról nézve tehát ragyogó benyomást kelt az egész. Csakhogy fel is menne az ember! Hát ne menjen! Ezt ugyanis úgy csinálták meg, vagy inkább nem csinálták meg, hogy ne legyen kedv a felmenéshez. Törött sörösüvegek, meg egyebek tanúsítják, hogy van azért kedv... Ha felmegy az ember az ún. barokk-pavilonhoz, még inkább látni a „kedvet". Ez a pavilon is rom- lik-romladozik, s még inkább azt teszi a másik kis kerti lak: alig van már ép fala, az ajtókeret szabadon himbálózik a szélben, a padlóburkoló piro- gránit lapocskákat elhurcolták. . . A .belső sétánynak — mindezekből is látható — nyoma sincs még. Az „illetéktelen" feljövésről még annyit, hogy innen újabb arcát ismerni meg a városnak. S ez is szép! akikre tartozik, mielőtt még megindul az egész? Megjegyzem, e meditációra késztető helyen többfelé is látni, hogy kikezdték a falat: kipiszkált kötőanyag, hiányzó kövek . . . Az árkot lezáró támfal, s fölötte a korlát így, ahogy itt és most megcsinálták, kifogástalan. Nagy kár, hogy nem ilyenre álmodták az út fölé magasodó hosszú támfalat koronázó oszlop- és korlátsort is! Feltöltve homokkal A fal mentén megyek tovább és egy újabb jelenségre figyelek. A pár éve helyreállított fal kövei közt — alacsonyan és magasan — itt is, ott is növényzet telepedett meg, gaz is, magoncból lett fácska is, melyeknek a gyökerei bizonyára dolgoznak, erőlködnek, s nehogy azok legyenek az erősebbek! Itt egyébként a fal egészen addig, ameddig a hajdani püspökvár tartott, felújított, tehát jó állapotban van. Innen, vagyis a romos, félkörös alacsony (?) bástyától a Hunyadi út előtti 25—30 méterig — csekély túlzással - romhalmaz a fal. A Hunyadi út felől indítv tavaly megkezdték a falrés helyreállítását, idén pedi ugyanitt megépítették — dísz burkolattal — az autóbuszmeg állót. Ami jócskán túlnyúlik t helyreállított falrészen, minél következtében tele is van min dig a járda a romladozó fal ról lehulló kőtörmelékkel. Aka ratlanul is arra gondol az em bér: vajon nem a falat kellei volna előbb rendbetenni, csak utána meqépíteni a jár dát? S ami a leginkább za varbaejtő: az alapos helyreól lításra szoruló fal mentén né hány hete magasan feltöltötté homokkal a várárkot, ettől < városfal — egy találó megálló pítás szerint — kerítéssé foko zódott le, akaratlanul (netái szándékosan?) is növelve ( szemközti építmény egyébkén sem diszkrét hangsúlyozottsá gát. Kihúzza még pár évig? A látottak két alapvető kér dést vetnek fel: mi lesz a fal lal, s van-e gondozó gazdája’ Kérdéseinket a Városi Tanác: építési osztálya városrekonst rukciós csoportjánál, Lugosi Ág nes előadónak tettem fel. t gazda természetesen a meg kérdezett hivatal, amely nerr rendelkezik elegendő pénzzé ahhoz, hogy a helyreállítási követő folyamatos fenntartásrc is figyelemmel legyen. Mert — úgymond: — A városfal nem használ műemlék, vagyis olyan értékünk, ami után nem képződil fenntartási alap, így csak az1 a pénzt használhatjuk fel, amii innen-onnan el tudunk csípni. A további helyreállítást illetően pedig: — A pincehitel csökkenése miatt lassult a helyreállítás üteme. Az északi falrészhez idér — a buszmegálló kivételével — már semmiképpen nem tudunk hozzányúlni, arra a kis szakaszra viszont mindenképpen kell pénzt szereznünk. És mit mond a falrekonstrukció tervezője, Schönerné Pusztai Ilona, az Országos Műemléki Felügyelőség Ybl-díjas építésze?-— Kész műszaki terv van nemcsak az Aradi vértanúk úti, hanem a Citrom utcai falszakaszra is. Az északi fal nagyon ross’ állapotban van — nem statikailag, hiszen az alapozás ott viszonylag jó —, olyannyira, hogy szinte az alapoktól ke’l aótolni. belelátni természetesen nem tudunk. Lehet, hogy jövőre leomlik az eaész, lehet, hoay pár évig még kihúzza .. . Nagyon kevés hely van az országban, ahol a középkori városfal ilyen terjedelemben áll, s be is mutatható. Pécsnek ez az egyik nagy varázsa. s tiszteletreméltó az érdekében tett erőlködés, de . . . Félő, hogy a mostani pénztelenségben Pécs e fontos történeti értéke helyrehozhatatlanul károsodik. Hársfai István
