Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-25 / 233. szám

Merre tart a magyar egészségügy? Mint a népgazdaság egyéb ágazatai, az Egészségügyi Mi­nisztérium is elkészítette — szakértőcsoport bevonásával — szakterülete fejlesztésének 2000-icf szóló koncepcióját. A tömör, mindössze hetven olda- as anyag néhány csomópont­ot szeretném megragadni az lábbiakban. Természetesen számoltunk a következő évtized társadalmi igényeivel. Azzal, hogy a hat- n éven felüliek száma körül­belül 200 ezerrel emelkedik, beleértve a 75 év felettiek je­lenlegi félmilliós számát is. Növekszik a nők aránya a né­pességen belül. S ami aggasz­tó, kedvezőtlenebbek életkilá­tásaik: a kettős terhelés — a munkahelyi és családi — egészségi állapotuk romlását vonta maga után. A természeti környezet nega­tív tendenciái erősödnek. Csak erélyes intézkedésekkel lehet megállítani az ivóvíz, a talaj, a levegő állapotának romlását. Az új vegyianyagok elterjedé­se, a gyomirtó és növényvédő­szerek alkalmazása távlatilag nem belátható veszély forrá­sát hordozhatja magában. A sugárzási technológiák elterje­dése csak igen fegye'mezett és kultúrált munkavédelem mel­lett nem lesz ártó tényező. A lakosság többet vár A társadalmi és gazdasági előrehaladás következtében a lakosság ma már többet vár az egészségügytől, mint akár ötven évvel ezelőtt, de többet mint öt-tíz évvel ezelőtt is. Ér­tékskáláján emelkedik az egészség mint az érvényesülő' és áz anyagi kibontakozás alapfeltétele. Tovább csökken a fikizai munka részaránya, helyette olyan műszaki megol­dások lépnek be, amelyek az ember számára magasabb pszichikai megterhelést jelen­tenek. Emiatt a szellemi kifá­radás, a neuro-vegetatív be­tegségek száma nő. Az egyén ön-túlértékeléséből származó kudarcélmény további lelki za­varok forrása. A távlati koncepció össze­állításakor számolnunk kellett azzal is, hogy növekszik a kü­lönbség a lakosság anyagi el­látottságában: mind nagyobb a magasabb kulturális és anya­gi színvonalon élők aránya,, akik többet törődnek egészsé­gükkel, igyekeznek kiiktatni az életmódjukból az ártó tényező­ket. A skála másik végén pe- dia továbbra is újratermelőd­nek a hátrányos helyzetűek, akiknél a kulturális elmaradott­ság kártékony életmóddal páro­sul. A tudományos technikai ha­ladás az egészségügy területén ma is és a jövőben is érezte­ti hatását. Az alapkutatások­ban elsősorban a nemzetközi összefogásra támaszkodunk és csak azokon a részterületeken feilesztünk. amelyeken az or­szágnak jó hagyományai van­nak. Az orvostechnikai eszközök területén további fejlődés vár­ható az elváltozások láthatóvá és így közvetlenül vizsgálható- vá tételében. (Például: számí­tógépes, tomográfia, ultra­hang stb.) Robbanásszerű vál­tozást hoz az egészségügyben is a számítástechnika feltartóz­tathatatlan elteriedése, fordu­latot jelent a diaanosztikában, a leletek kiértékelésében, de a kórházi, területi és országos adatszolgáltatásban is. A kor­szerű számítógéoek lehetővé teszik a néoesség vagy lega­lábbis annak kiemelt csoport­jai eaészségi állapotának kö­vetését. Tovább fejlődik a mikrose- bészet és az érrendszeren be­lüli beavatkozás. Terjednek az egyszer használatos eszközök, felszerelések. Hatásosabb eszközök a gyógyításban Jelentős előrehaladás vár­ható a gyógyszerterápiában. Az emberiséget tömegesen sújtó érelmeszesedés kifejlődé­sét gátló gyógyszer megjelené­sére számíthatunk. A biotech­nikai forradalommal hatásos eszközökhöz jutunk a fertőző és daganatos betegségek gyógykezelésében. Az interfe­ron jövője bizonytalan, de spe­ciális immunanyagok kifejlesz­tése, esetleg géntechnikai úton, Írta: Dr. Hutás Imre miniszterhelyettes Intenzív osztály a pécsi Honvédkórházban Proksza László felvétele még ebben a században be­következik. Újabb hatásos gyógyszerek alapvetően módo­síthatják az elme- és idegbe­tegségek gyógykezelését. A lakosság, egészségi álla­potának javítása érdekében a küzdelemnek két irányba kell hatni: a megelőzés és az ellá­tás irányába. Az elsődleges a megelőzés, ami a károsító té­nyezők távoltartásával javítja az emberi lét feltételeit. A szé­lesebben vett környezetvédelem a modern élet ezernyi károsító anyagát és hatását igyekszik távoltartani, így például su­gár-, kémiai- és zajártalmat. A szív- és érrendszeri beteg­ségek megelőzése érdekében el kell érni az életstílus válto­zását. Csökkenteni * kell az energia- és zsírfogyasztást, a dohányzást, a mértéktelen al­koholfogyasztást. A szívizom infarktus és az agyérbetegsé­gekben — a megelőzésen kí­vül — a hatékonyabb kezlési módok, gyógyszerek és teher­mentesítő műtéti eljárások ter­jednek majd el. Megrövidítjük az időt az akut esemény bekö­vetkezése és a szakszerű ellá­tás között. A balesetek száma nem emelkedik, de az ellátás technikai feltételeit — különös tekintettel az idegrendszeri sérülésekre — magasabb szint­re kell emelni. A széles körű rehabilitációnak meg kell te­remteni mind az orvosi, mind a munkahelyi feltételeit. A daganatos betegségek gyógykezelésében — amennyi­ben fordulat nem következik be, ennek lehetősége csekély — erősíteni kell a szakmák együttműködését, a team-mun­kát, főleg a korai diagnózis érdekében. A társadalmi változások, el­lentétek és feszültségek hatá­sa az általános egészségi ál­lapotra még nincs kellően tisz­tázva. De az már világos, hogy a változó életkörülmények, a munkahelyek nagyfokú gépesí­tése egyre nagyobb lelki meg­terhelést jelentenek. Ezért fo­kozódik a pszichoterápia iránti társadalmi igény. Komoly erő­feszítést kíván a világszerte terjedő narkotikumabuzus ha­zai hatásának megakadályozá­sa. Az elmeellátásban a kór­házközpontúság helyett az am­buláns ellátás és a csoportte­rápia kerül előtérbe. Jól felké­szült, a területi egészségügyi szolgálattal egyesített gondo­zóintézetek létesülnek a lelki krízisben lévők és az alkoholis­ta betegek ellátására. Évente több mint negyven millió esetben veszik igény­be a körzeti egészségügyi szol­gálatot. Ez a szám az idősko­rúak arányának növekedésével a jövőben még emelkedni fog. Ez megkívánja az alapellátás szakmai színvonalának emelé­sét, a körzeti orvos nagyobb felelősségét és szakmai tudá­sát. A befejezett ellátás érde­kében át kell alakítania kap­csolatrendszerét az egészség­ügy más szakembereivel és intézményeivel. A rendelők építésekor gondolni kell olyan helyiségek kialakítására, ahol az orvos zavartalanul foglal­kozhat a betegeivel. A kórházkultúra fejlesztése A fekvőbeteg-intézetekben egyre csökken a heveny beteg­ségekben szenvedők aránya, ugyanakkor mind több a csu­pán ápolásra, gondozásra szo­ruló. A bajmegállapítás több­nyire a járóbetegellátás kere­tében történik. Az átlagos ápo­lási idő csökkentésének felté­tele a kórházkultúra fejleszté­se, ami sürgetőbb, mint az ágyak számának gyarapítása. A sürgősségi ellátás súly­pontja a mentőszolgálat. A jö­vő növekvő feladatai szinte ki­kényszerítik az alapellátás or­vosaira épülő ügyeleti rendszer és a mentőszolgálat kapcsola­tát, egységét. A fekvőbetegellátás fejlesz­tésének egyik változata kom- lex rendszerben tekinti át az egészségügyi és szociális in­tézményhálózatot. Ebben a megközelítésben a tízezer la­kosra 140 ágyra volna szükség, beleértve a szociális otthont és az egészségügyi gyermekott­hont is. A házi szociális gon­dozást olyan mértékben kell fejleszteni, hogy ez az idősko­rú lakosság négy-öt százalé­kát ellássa. Hatékonyságát fo­kozza majd szervezeti egysége, az alapellátásában dolgozó orvossal együttműködik a kör­zeti ápolónő, gondozónő, vé­dőnő. A népesség egészségi és demográfiai mutatóit figye­lembe véve az egészségügy iránti igény tartósan növeked­ni fog az elkövetkező két évti­zedben. Ezért továbbra is in­dokolt, hogy az egészségügyet a népgazdaság előnyben része­sítse, különösen azért, mert az ellátás költségei növekednek. A tudományos-technikai hala­dás, az orvostudomány újabb és újabb eredményeinek alkal­mazása megdrágítják a gyógy­kezelést. Az ezredforduló egészségügyére rendkívül nagy műszerezettség és további spe­cializálódás lesz a jellemző. A távlati koncepció á szoci­alista társadalom egyik alap­vető vívmányát, a magas szín­vonalú ingyenes egészségügyi ellátást minden körülmények között fenntartja. De vizsgá­landónak ítéli a hatékonyság fokozása érdekében a finanszí­rozás módosítását, korszerűsí­tését. Ma egyetlen fejlett ország sincs, amely az egészségüggyel szemben támasztott igénynek korlátozás és várakozás nélkül meg tudna felelni. Ez a ma­gyar egészségügy számára fel­mentést nem, de feszültségeire részbeni magyarázatot adhat. Viszont körülhatárolt lehetősé­geink okos felhasználásával már most magasabb szintű el­látást lehetne nyújtani. És ez még fokozottabban igaz az el­következő évtizedekre. Színvonalasabb szakmai munkát! El kell érni, hogy az ellátás gyakorlata összhangban legyen humánus elveivel — fokozatos betegellátás, ingyenesség, in­tegráció — s az aktív kórházi ágyak kihasználása hatéko­nyabb legyen, főként a nagy értékű gépek, műszerek éssze­rű üzemeltetésével. A megelő­zés, a gyógyítás, a gondozás minőségi javításának kulcsa a szakmai munka színvonalának emelése az ellátás minden szintjén. Ugyanakkor a iakos- ság általános egészségi ál­lapotának javítása elválasztha­tatlan a társadalom fejlődése ellenére kialakuló kedvezőtlen tendenciák visszaszorításától. Az egészségügyi kultúra a szé­lesen vett emberi kultúra in­tegráns része, ebbe beletarto­zik a szabad idő tartalmas el­töltése, a szocializmus elvei­nek megfelelő életmód és em­beri kapcsolatok építése, meg­tartása. Ennek a társadalmi hi­giénének gyakorlását kell hir­detnie oktatásunknak, tömeg­tájékoztatási eszközeinknek. Az ember egészségének megtar­tása ugyanis túl nagy tét, semhogy az egészségügy egye­dül vállalhatná ennek felelős­ségét. Ezt a felelősséget meg kell osztania a társadalommal. Gyermekfogászati rendelés a pécsi Fogászati Klinikán Fotó: Maletics L. Ellopták a biztosítékot — elvágták a kábelt Antennajavítás gondokkal Pécsett több ezer család él-^ vezi o központi antennarend­szer előnyeit. Mindaddig így van ez, míg hiba nem törté­nik, akkor viszont sokan nerri tudják, kihez fordulhatnak. A Híradástechnikai és Gép­javító Kisvállalat Antennaüze­me májusban költözött Kertvá­rosba, a Sarohin tábornok ut­ca 39. szám alatti épületbe. Az itt dolgozó tizenkét szerelő feladata a bejelentések, pa­naszok kivizsgálása. A szerviz munkájáról Szigeti Rudolf üzemvezető a következőket mondja: — üzemünk nemcsak an­tennajavításokkal foglalkozik, hanem egyéb feladatokat is el­lát. Új szolgáltatásunk a tele­vízió gyorsjavítás, melyet még ebben az évben a színes ké­szülékekre is kiterjesztünk. Reggel 8 órától este nyolcig fogadjuk az antennahiba beje­lentéseket a 10-262 telefonszá­mon, hétvégi ügyeletünk pedig óránként ellenőrzi az üzenet­rögzítőt. Jelenleg csak műsor­időben tudunk javítani, jövőre viszont az új főerősítőállomás felszerelésével adásidőn kívül is. A telepítés még egy előny­nyel jár: párhuzamosan lehet közvetíteni a főműsort és a" ká­beltévé adását. — Mi okozza a legtöbb meghibásodást, és mennyi idő kell a kijavításukhoz? — Az erősítők 80 százaléka • kapcsolatban van a lépcsőhá­zak világítási áramkörével. Ha nincs lakásvilágítás, nincs on- tennaellátás. A berendezés egy zárható szekrényben talál­ható, amelynek a kulcsa a házmesternél van, aki gyakran házon kívül tartózkodik. Elő­fordult olyan eset, amikor egy 20—30 lakásos épülethez óránként kimentünk, de a ház­mester és a kulcs csak 3—4 óra múlva került elő. A lakó­épületeknél az antennaerősítőt alagsori — vagy szárítóhelyi­ségben, folyosón stb. helyezik el. Kulcskészletünket már nem tudjuk használni, mert az ese­tek többségében a régi zára­kat különböző biztonsági zá­rakkal cserélték ki. Megköny- nyítenék a dolgunkat és lerö­vidülne a javítási idő, hg egy­séges liftzórat szerelnének fel, vagy az újonnan felszerelt zá­rakhoz kapnánk kulcsot. Talán nem is gondolnak arra, ha fes­tésnél leszerelik a konnektort, megrongálódik a vezeték, az egész épületben elromlik vagy megszűnik a vétel. Olyan ese­tünk is volt az Uitz Béla utcá­ban, hogy ellopták a biztosí­tékot, így fél órára kimaradt a kábeltévé adása. Másutt fel­törték a szekrényt és elvitték az antennaerősítőt. Az épülő városrészeknél munkagépekkel — kétszer is előfordult egy hé­ten — átvágják a kábeleket. Szükségmegoldásként össze­kapcsoljuk. de utána az egész kábelszakaszt ki kell cserélni, ami 2—3 ember egy heti mun­kája. Marton Gyöngyi Még mindig hódít a farmer A Május 1. Ruhagyár és az amerikai Levi Strauss cég 1987- ig meghosszabbította a farmer- gyártásról szóló kooperációs szerződését. Ennek értelmében a magyar vállalat az amerikai gyártási eljárás alapján to­vábbra is évi 1 millió farmert készít marcali gyárában. Ebből évente 400—500 ezer női, férfi nadrág kerül a hazai üzletek­be, a többit a Levi Strauss cég értékesíti. A világhírű márka fazonja az utóbbi időben alig változott, csak a modellek szára szűkült és a régebbi fényes felület he­lyett most a matt, mosott a di­vat. A magyar vállalat is köve­ti a divat változásait. Például a már elkészült indigókék nad­rágokat utólag speciális mosó­gépekben kezelik. A mosás után a késztermék így lesz iga­zán divatossá. Egyébként a ha­zai vásárlók az. ilyen, utólag mosott, de hagyományos fazo­nú farmerokat keresik legin­kább. Emellett az import alap­anyagú mikrokord-nadrágokat is szívesen vásárolják, ha kap­hatók. Az ország legnagyobb farmergyártója, vagyis a Má­jus. 1. Ruhagyár ezekből évi 160—170 ezret készít és küld folyamatosan az üzletekbe, óm ez kevés. A felsoroltakon túl évi 250 ezer Trapper-farmer szintén vevőre talál a hazai üz­letekben. Alapanyaga, fazonja, minősége hasonló a klasszikus márkájú farmerokéhoz, ugyan­akkor a hazai feldolgozású alapanyag miatt némileg ol­csóbb azoknál. HÉTVÉGE 3.

Next

/
Thumbnails
Contents