Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)
1984-08-19 / 228. szám
1984. augusztus 19., vasárnap Dunántúlt napló 11 Nincs tanácsülés jele Az új mágocsi iskola Ez év januárjától nincsenek járások. Feladatuk és szerepkörük döntő többségben a nagyközségekhez, községekhez került, illetve egy részüket a városok és a megyei irányítás vette át. Aliig több, mint fé|. évvel e nagy jelentőségű változás után három mágocsi tanácstaggal — Forgács Elemérné bolti eladóval, dr. Czinege Imre, a Hegyhátvidéke Takarékszövetkezet elnökével és dr. Szemenyei Károly állatorvossal — beszélgettünk arról, hogy mit jelent ez a változás a nagyközségnek? Dr. Czinege Imre: —• Erre a döntésre egy folyamat részeként került sor. Azért folyamat, mert 1971-től a járási tanácsok szerepét a járási hivatalok vették ót, de már módosított hatáskörrel, s ez a hatáskör a későbbiekben fokozatosan tovább csökkent. Mi 1982-ben lettünk nagyközség, s ez az önállósodás a szerepkör növekedését tekintve ugyancsak határkőnek számít. Dr. Szemenyei Károly:-1- Mondhatnánk úgy is, hogy ez volt a felnőtté válás folyamata. Másként kellett nézni a feladatokat, lehetőségeket és megnőtt a felelősség. Jellemző, hogy ma szinte nincs tanácsülés jelentős vita nélkül. Az állattartásról hozott tanács- rendelet például még ma is beszédtéma. De ugyancsak nagy vitát kavart, amikor el akarták vinni Sásdra a hétvégi orvosi ügyeletet. Végül is az történt, ami a helybelieknek jó, itt maradt az ügyelet. Forgács Elemérné: — Most az iskola körül forog minden Mágocson. A társközségeinkben meg kellett szüntetnünk az iskolákat. Nem volt elég gyerek, felsőtagozatos szaktanáraink sem voltak, és nem tudtuk biztosítani a Nagyobb önállósággal Szép f emberben új iskolában kezdődik meg Mágocson a tanítás A vállalatok többet törődnek dolgozóik lakóhelyével napközit. A mágocsi iskolába — annak ellenére, hogy egyszer már négy tanteremmel bővítettük — viszont nem tudtunk volnoa megfelelő körülményeket teremteni az összes ide járó gyereknek. Ezért kellett az új iskola, amelyben szeptembertől kezdődik a tanítás. Dr. Czinege Imre: — Érdekes és érdemes visz- szagondolni arra,. ahogy erről beszéltek az emberek Mindenki sajátjának érezte. Akiknek ilyen korú gyermekeik, vagy unokáik vonnak, azok őzért, akiket pedig ennyire közvetlenül nem érintettek, azok azért örültek, mert egy új'abb korszerű intézménye lesz Má- gocsnak, Dr. Szemenyei Károly: — Sok helyről jött össze a pénz. Megyei támogatásból, a nagyközségéből, s nem utolsó- sorbgn a környék vállalgtgingk, szövetkezeteinek és a Igkosság külön erre a célra felgjánlott pénzéből. Mivel szeptemberben úgy gkarunk indulni, hogy az iskola környéke is rendben legyen, meqállapodtunk a kivitelezővél, hogy kitakarítjuk az épületet, ennek fejében ők ren. dezik a terepet. Naponta 20— 25 szocialista brigádtag és szülő jár takarítani aszerint, ahogy engedi az idejük. Dr. Czinege Imre: — Ez egy lényeges dolog. Mármint az, hogy az itt lévő üzemek, vállalatok mennyire segítenek nekünk. Igaz, azelőtt sem volt okunk a panaszra, de az utóbbi időben felerősödött a támogatás. Többet törődnek a dolaozóik lakóhelyével, és ez jó dolog. Forgács Elemérné: — Más a kapcsolatunk Komlóval is. Valóban azt teszik, ami a feladatuk: a tanácstól rendszeresen kijárnak hozzánk, de nem felügyeleti szervként, hanem úgy, hogy segíteni akarnak. Ebben a félévben a komlói Gelka révén megszűnt az itteniek háztartásigép-javítási gondja, s ez sokat jelent a lakosságnak. Dr. Czinege Imre: — Most már a következő tennivalókat vesszük sorra. Talán szokatlan, hogy egyfolytában kisebb-nagyobb fejlesztésekről beszélünk, s kevés szó esik arról, hogy miként intézik itt helyben a lakosság dolgait, de ezzel nálunk nincs probléma. Bár kint van a kapun a félfogadási idő, az csak formalitás. Bárki, bármikor bejöhet. Jól képzett, jól felkészült tanácsi apparátus dolgozik itt, s nem okoz gondot nekik, hogy helyben lehet és kell az emberek kéréseit, igényeit teljesíteni. Dr. Szemenyei Károly: — A holnapok feladatait, terveit előrevetítve két dolog foglalkoztatja a környékbelieket. A szennyvízrendszer kiépítése Mágocson — a tanulmány- tervet a tanács már megrendelte —, illetve a földgáz bevezetése. Ez utóbbi csak elképzelés szintjén, arra az esetre készülve, ha konkrét biztatást kapunk. Egyelőre erről nincs szó, de mivel nem akarjuk, hogy a lehetőség felkészületlenül érjen bennünket, ezért elkezdtünk érdeklődni, hogy mit szólnának hozzá az emberek. Forgács Elemérné: — Ami viszont a közeljövőt illeti: jövőre jó minőségű ivóvizet kap Mekényes. T. É. Mágocsi utcakép ■ 1 pf *• i. 'WS T.- .A - •' '• •*. Jt* ÍJ ' N-v' '■ '-Xs * 'f* ' / .isK* 5. , * . > Y. * V, */« * ^ ' ;; " ^ ' >* . A“*. *£v '-X . ^ jf i r,~ * * % ^ ' r.J* "w i , ■t, r * * ■ A? ^ Az épülő dombóvári—mágocsi út Összekötőút-építési program a Dél-Dunántúlon Hatvan új út? Lerövidülnek a szállítási távolságok A helyi erők segítsége is kell Egy évtizede országos program keretében egymás után épültek a bekötőutak. Már akkor is, de az utóbbi években mind sürgetőbben merült föl az úgynevezett összekötő utak építésének szükségessége. Ezek megépítésével lerövidülhet a távolság térben és időben is. A Pécsi Közúti Igazgatóság a helyi tanácsokkal egyeztetve nemrég készítette el azt a programot, amelynek megvalósítása az elkövetkezendő esztendők feladata lesz. Baranyában, Somogybán és Tolnában hatvan összekötő út megépítését tervezik. A Közlekedési Minisztérium rendelkezése szerint csak ott építhető bekötőút, ahol a költségek kétharmadát helyi erőkből teremtik elő. Az összekötő utak esetében a munkálatok elvégzéséhez szükséges forintok felét a tanácsoknak és az érintett gazdasági egységeknek kell biztosítaniuk. Somogy megye úthálózata sajátos kialakítású, főként, észak—déli irányú. Ezért- is tartják fontosnak hogy ezeket az utakat átkössék. Ezzel jelentősen "csökken a feleslegesen megtett kilométer. Megoldásra vár Somogy és Tolna határán elhelyezkedő települések szilárd burkolatú úttal történő összekötése, továbbá azoknak a még meglévő KPM-keze- lésű földutaknak a megszüntetése, amelyek az említett két megyében nehezítik a közlekedést. Az összekötő utak egy kilométerre jutó építési költsége — a helyszíntől és a körülményektől függően — 5 illetve 15 millió forintba kerül. A tervezett utak hossza átlagosan egytől nyolc kilométerig terjed. De szóljunk a konkrét elképzelésekről! Tolna megyében a Miszla —Pincehely, Sórszentlőrinc— Simontornya, Kocsola—Gyulaj —Szakály, Dunaföldvár—Németkér, Szekszárd—Bogyiszló és a Szálka—Gróbóc közötti utak építése szerepel a tervekben. A Dombóvári Mágocs- csal összekötő út építését megkezdték, átadása jövőre vó rható. Somogy megyében mielőbb ki kellene alakítani Kaposvártól Marcalin át Balatonkeresztúrig az átlós irányú összeköttetést. Baranyában távlatilag legalább húsz összekötő út meg-' építésére van szükség, közülük tíznek a kialakítása a közeljövő feladata lesz. Ezek a Pécs- várad—Zengövárkony, Orfű— Magyarhertelend, Szentlászló— Somogyhárságy, Köblény— Heqyhátmaróc, Szilvás—Szőke, Bakonya—Kgváqótöttös, Vé- ménd—Bátaszék, Csebény— Szagy, Bicsérd—Szabadszentki- rály, illetve Nagykozárt az 57- es úttal összekötő pálya. S. Gy. Felújítás - értéknövelő beruházásként Szeptember végére megszépül a Történelmi Emlékhely „Történelmi üzlet" címmel írtunk tavaly nyáron a mohácsi Történelmi Emlékhely sanyarú helyzetéről. Az 1976-ban — a csata 450. évfordulóján — a csatatéren, a fellelt tömegsírok helyén felavatott emlékhely egy évtizedet sem ért meg eredeti állapotában: az építmény a rossz szigetelés miatt sok helyen beázott, a burkolólapok pedig sorra lehullottak. A rengeteg látogató vegyes érzelmekkel szemlélhette a jobb sorsra érdemes helyet. Közben pedig ment a huzavona. Ugyanis nem a gyenge minőségben (hogy ne azt mondjuk: hanyagul) végzett munka gyors kijavítására törekedtek az „elkövetők”, hogy ennek még az emlékét is mielőbb elfeledhessék, hanem hogy valami üzletet lehessen kicsiholni még ebből is. „Bevetették” az értéknövelő beruházás fogalmát, ami valójában az eredeti állapot visszaállítását célozta meg. Vagyis azt, hogy a tetőn át ne ázzanak be a helyiségek, s hogy a burkolólapok biztonságosan a helyükön maradjanak. A kezelő — az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal Pécsi Felügyelősége — végül is kénytelen volt elfogadni az új koncepciót, hiszen el kellett érni, hogy az építmény végre ismét méltó legyen a helyhez. Az egész munka most 480 000 forintba kerül és nem a 488. évfordulóra — tehát augusztus 29-re — készül el, mint várhattuk volna, hanem szeptember végére, amikor már gyérül a látogatók száma. Elkészült már a szigetelés: az építményen lévő földet átmenetileg leszedték, a lapos tetőzet vadonatúj — s remélhetően hibátlan — szigetelést ■kapott. Az eredmény biztató: a beázásnyomok mind eltűntek. A díszudvart övező függőleges tetősíkra új felfüggesztési eljárással kerültek vissza a kőlapok — tulajdonképpen ez az „értéknövelés”, amit eredetileg is ki lehetett volna találni. Helyenként viszont hiányzik még a felső szegély, és nincs meg körben a külső ferde tetősík újbóli borítása, a hézagok közt egyelőre a dudva tenyészik ... A burkolómunka tehát nincs még kész, remélhető, hogy a díszudvaron itt-ott még meglévő hiányosságok is eltűnnek. S talán még arra is megoldást találnak, hogy az építmény fala és a burkolólapok közti hézagban lévő verébtanyát is megszüntessék. Ez tényleg értéknövelő lenne, hiszen jelenleg azzal kezdődnek az emlékhely mindennapjai, hogy a körbefutó hézag alatt lévő madárürüléket el kell takarítaEgyébként ki fogják javítani még a bejáratnál lévő térképkövet (az apró márványjelek egy részét szerte Európában „emlékként” őrzik a hely egykori látogatói), s jövőre a Hadtörténeti Intézet kiegészíti a kiállítási anyagot is. A tablókon lévő képek, ábrák közül jó néhány annyira kifakult már, hogy emiatt az egész kiállítás hiányossá vált. H. I.
