Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-19 / 228. szám

IO Dunántúlt Tlaplö 1984. augusztus 19., vasárnap Tovább - magasabb szinten László Imre Pécsről Beszélgetünk, a vá­rosról, amilyen volt és ami­lyen lehetne. A szakember, az építész szemével is itt- ott lehangoló, de mint min­denki, úgy László Imre is bí­zik az újjászületésben. Hogyne bízna, hiszen az új­jászületéshez vezető kulcsok egyike az ő kezében van, az Építőipari Szövetkezet erre szakosodott. Az alagútzsalús tömeges építkezést 1981-ben végképp abbahagyták, s tel­jes kapacitással a felújítá­sokra' a rekonstrukciós fel­adatokra álltak át. Dolgoz­nak a belvárosban is. A ki­fejezés talán nem a legpon­tosabb: ismerkednek a szá­zadforduló építőinek mester­fogásaival, ha tetszik, új szakmát tanulnak . . . — Könnyű vagy nehéz? — Igen is, meg nem is. Mindenki ismeri Pécs belvá­rosát, szűk utcáit, forgalmát. Nehéz a felvonulás, az épü­letek udvaraira a bejutás, a munka megszervezése, időzí­tése ... Az építő menet köz­ben találkozik újabb és újabb megoldandó problé­mával. Az se ártana, ha egyszerre nagyobb utcasza- kaszokat-frontokat kapna az ember, araszolgatni eléggé körülményes. Ettől függetle­nül nagyon szép munka is akad, örömet, sikerélményt adó. S hisszük, nem hisszük, azért manapság is van ilyen­re szükség. László Imre 1975 óta az Építőipari Szövetkezet elnö­ke. Előtte két évet a BÉV panelüzemében dolgozott, azt megelőzően a betonipa­ri igazgatója volt. Hosszú éveket töltött az első számú vezetői posztokon. — 'Vállalat, szövetkezet — melyik formációban ideáli- sabb a vezető helyzeté? Mosolyogva válaszol: — Mindegy, itt is, ott is a végső döntés következmé­nyei az igazgató, az elnök vállán nyugszanak, bár a szövetkezeti szférában más mozgásformákkal találkozik az ember. Demokratikusabb a fórumrendszere. Hogy mást ne mondjak, nálunk minden kétmilliónál nagyobb beruhá­zást a küldöttgyűlés elé kell vinni, s ott dől el: mehet vagy nem. Amikor ide kerültem, pár hónap alatt sikerült akklimati- zálódnom, s több-kevesebb sikerrel dolgozva, azért a szö­vetkezet évről évre eredmé­nyeket tudott felmutatni eb­ben a manapság nem éppen 'könnyű szakmában. — A szövetkezet a rekonst­rukciós munkákra állt rá. Ez új profil... — A döntést több minden befolyásolta, legfőképpen az. hogy egyre csökken az állami lakásépítés, s ami van, azt a BÉV könnyedén teljesítheti. A mi építési technológiánk hor­dozói elöregedtek, korszerűsí­tésre, típusváltásra lett volna szükség. Ez elég sok pénzbe kerül. Viszont akadt Pécsen a városrekonstrukció, jó pár év­re biztos jövőt adhat, s mi beálltunk a sorba. A szövetkezet kiváló szövet­kezet lett 1982-ben és 83-ban. Az utolsó „alagút”-lakást 81- ben építették. Azóta felújítá­sokkal, foghíjak beépítésével, kül- és belvárosi rehabilitá­cióval foglalkoznak. Tavaly 115 milliós termelést regiszt­ráltak; ebből 85 milliót az építési vonal hozott, a többit az iparosmunkák. Asztalos, üveges, műköves részlegek — amelyek egyben lakossági szolgáltatók is. — A munkerő? — A profilváltás érthetően a munkaerő tekintetében is átcsoportosításokat hozott. Gondunk azonban akad. Hiányzik a segéd-munkaerő, hiányoznak a culágerek. Ma­gyarán; nem akad, aki elhor­daná a törmeléket, amiből a felújításoknál bőven keletke­zik. Egyébiránt 480 fős a tag­létszám. Nehéz versenyezni a szabad piacon kialakult épí­tőmunkásbérekkel. A kőműve­sem munkaidő után többet keres -— néhány órában — fljint munkaidőben. Ez van. — A jövő? — Két évre nem lehet elő­re tervezni, előre gondolkodni! Ez a mi szakmánk. El kell vo­natkoztatni a jelenlegi hely­zettől s elképzelni valamiféle perspektívát, jövőt. Ami vagy bejön, vagy nem. S ehhez idomítani a terveket. Az építő­beruházó szakma mindig is a népgazdasági kondíciók függvénye volt. Harminckét éve az építőiparban dolgo­zom, sok mindent megértem már. Ez ad egy alaprutint, alap-optimizmust... vagyis magam is, vezetőim is meg­próbálunk új lehetőségek után nézni. — Idén 23 milliós beruhá­zásuk indul ... — Belevágtunk, megcsinál­juk. Az energiaracionalizálási program keretében évi 1,3 millió négyzetméter felület­nagyságban fognak új, kor­szerű nyílászárókat gyártani. A HUNGAROPAN nevű, or­szágos szabvány szerint ké­szülő nyílászárók lényege; ki­szívatják a levegőt a két üvegfelület közül, ami aztán a hőkicserélődést megakadá­lyozza, minimumra csökkenti. Az ilyen ablakoknál — kód­számmal ellátott minden mé­ret egyszerű cserével le­het a tört ablakfelületet javí­tani. — A gépi technológiai sor 18 millióba kerül, a többi az építési-beszerelési költség. Az ÉVM-program 1985 első ne­gyedévében már indul, s Baranya—Tolna teljes szük­ségleteit fedezni tudjuk.-— Rizikó? — Van benne. De miben nincs? Kozma Ferenc Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny Olcsóbban, gyorsabban, jobb minőségben! JX’-ítLSS Szocialista brigádok vállalásai olyan jelentősebb vállalat, üzem, szövetkezet, amely még nem fogalmazta meg vállalását felszabadulásunk közelgő negy­venedik évfordulója, s az MSZMP XIII. kongresszusa tiszteletére. Három pécsf válla­lat három szocialista brigádjá­nak munkaverseny-vállalását néztük meg abból a szemszög­ből, miként képzeli a kollektíva a cél teljesítését. Pécsi Borgyár Dr. Münnich Ferenc szocialista brigád A Pécsi Bőrgyár az eredetileg tervezettnél 10 000 négyzetmé­terrel több marhabőr exportá­lását vállalta. Ezenkívül 40 ton­nával növelik a keménybőr ex. portját, s a cipőgyárak igénye szerint terven felül még 35 000 négyzetméter anyag legyártá­sát vállalták. Közvetve ez is exportáru. A dr. Münnich Ferenc nevét viselő brigád nem közvetlenül a termelésben dolgozik, mégis kulcspozíciója van a vállalati kollektíva vállalásának teljesí­tésében, ők meózzák a bőröket. A jó minőségű áru a qyárnak hírnevet teremt, a hírnév segít megtartani a piaci pozíciót, ez újabb piacokat szerez. A bri­gád nemcsak a végterméknél ellenőrzi a minőséget, hanem a gyártás folyamatában is. így már a megmunkálás közben észlelik, melyik tétel lesz az, amelyik hibái miatt semmikép­pen nem kerülhet át a szűrőn. Ezeket a bőröket visszaadják a gyártónak korrigálásra. A cse­kély értékű selejtből már ma­gasabb árfekvésű terméket le­het készíteni. A kettő árbevéte­lének különbözetéből szárma­zó haszon forintra pontosan ki­mutatható: tavaly a meós-bri- gádnak ez az ellenőrző tevé­A Sopiana Gépgyár Gagarin brigádja A Baranya megyei AHV November 7. ifjúsági szocialista brigád Az idei évre tervezett 450 000 darabos sertésvágósná! 50 000- rel többet vállalt a Baranya megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat. A tőkés export- bevételt 1,9 millió dollárral kí­vánják túlteljesíteni. A fő fi­gyelem magasabb feldolgozási szintű, darabolt húsáru export- tervének túlteljesítésére irányul. Erre a csontozóban dolgozó „November 7.” ifjúsági szocia­lista brigád tett felajánlást. A kollektíva 19 főből áll, de át­lagéletkora 23—24 év. A bri­gádvezető távollétében Deák László és Kiss Istvánt vállalta magára a kollektíva képvisele­tét. A magasabb szinten feldol­gozott, vagyis darabolt húsáru értékesíthetőségének, exportjá­nak lehetőségei megnőttek. S hogy ez kihasználható is le­gyen, az jórészt a csontozóban- dolgozó fiatalokon múlik. — Tavaly épp hogy csak be­lekóstoltunk ebbe a feladatba — meséli Deák László. — Ok­tóbertől az év végéig 250— 300 tonnát, ha termeltünk. Az idei vállalati terv 1400 tonna a darabolt húsáruból: kicsonto­zott combból, lapockából, tar­jából, karajból. Mindez export­ra megy, mert ennek ió piaca van, nemcsak Európában, de még a karibi térségben is. Bri­gádunk a munkaversenv-válla- lásában azt ajánlotta fel, hogy a tervezett mennyiséaet 5—10 százalékkal túlteljesíti. — Sok múlik azon, hogy mi­lyen sertések érkeznek a vágó­ba — mondja Kiss István —* mennyi színhús csontozható ki belőlük. Ha túl zsíros a ser­tés a- mrír nálunk súlvveszte- séq. Ideális az lenne, ha eay sertésből 30 kilogramm dara­bolt húsáru kerülne ki. A válla­lat vezetése nagyüzemi hizlalá­sé sertések célvágásával segí­ti a tervünket teliesíteni. Az is a munka termelékenységét, mi­nőségét segíti, hogy mór nem bőrös félsertéseket kapunk csontozásra, hanem olyanokat, amelyekről mór lehúzták a sza­lonnaréteget. így naponta 60— 70 félsertéssel többet tudunk kicsontozni. — A munka minőségének, pontosságának növelésével is lehet növelni a mennyiséget. Hiszen, ha a karainál a szi­várványhártya megsérül, az már selejt, s ugyanúgy, ha a tarja megmunkálásánál egy centiméternél mélyebben vá­gunk be. Efféle szakmai hiba persze óhatatlanul előfordul, de megpróbáljuk ezt az eddigi selejtarányt a felére csökken­teni. Száz megmunkált darab­ból mostanáig 8—10 darab lett a selejt. Azt szeretnénk elérni, hoqy ezután legfeljebb csak 4 —6 darab legyen — egészíti ki a brigád vállalásáról szóló tájékoztatót Deák László. Dunai Imre kenysége 4 266 076 forintot je­lentett. — Egy meós-brigád milyen konkrét felajánlást tehetett eb­ben á munkaversenyben? — Saját ötlet alapján már korábban kialakítottuk azt a gyakorlatot * — mondja Zsebe János brigódvezető —, hoqy a minősítés biztonsága érdekében próbaszortírozásokat végzünk: az újabb vizsgálatkor mennyire tér el az értékítélet az eredeti­től, milyen eltérések adódnak a meózók véleményében. Ez a módszer biztosabbá tefte a minősítést. Mostani vállalá­sunkban többek között azt ha­tároztuk el, hogy valamennyi termékre kiterjesztjük ezt a pluszmunkával járó próbpminő- sítést, sőt a korábbinál kétszer- háromszor sűrűbben végezzük el. Kiterjesztjük a meózást a A Münnich Ferenc brigád a Bőrgyárban tosítás lehetővé válik, anélkül, hogy a szakmai színvonal csök­kenne. Sopiana Gépgyár Gagarin szocialista brigád Az ötéves terv hatszázalékos túlteljesítését vállalta munka- verseny-felajánlásában a So- piana Gépgyár kollektívája. A hat százalék 25 millió forint többletet jelent. A munkásgyű­lésen, ahol a felajánlást elfo­gadták, elsőnek Jakapovics Ist­ván, a „Gagarin” szocialista brigád vezetője jelentette be 11 fős kollektívájuk munkaverseny- vállalását. A „Gagarin” briqád tagjai lakatosok, az átlagéletkor 28 óv Az idén két géptípust gyárt a brigád: 20 ládapántoló és 10 díszműüzem termékeire. Ennek érdekében két brigádtagunk tanfolyamot végzett a díszmű- ipari szövetkezetben. A közel­jövőben megindul a termelés az új talpkonfekció üzemben is. A gépek kezelésének elsajátí­tására ketten tapasztalatcserén vettünk részt a Bonyhádi Cipő­gyárban, hogy az új üzem gyártmányaira szakértőén fi­gyelhessünk. Másik vállalásunk a munkaszervezéssel és a szak­mai továbbképzéssel kapcsola­tos. Hogy mindig zökkenőmen­tes lehessen a szortírozás, elha­tároztuk; valamennyi brigád­tag többféle bőr szortírozását megtanulja. Ezáltal a munka mennyiségének, sürgősségének függvényében sokféle átcsopor­dobozpalettázó gépet. Tizen­egyen több, mint 20 millió fo­rint értéket állítanak elő. — Vállaltuk, hogy éves ter­vünket egy hónappal hamarabb és minőségileg kifogástalanul teljesítjük — tájékoztat a bri­gódvezető. — Az első félév­ben 10 000 forint értékű anya­got sikerült megtakarítanunk pontosabb, gondosabb munká­val, amely nem ismerhet eldo­bott anyagot. A második félév­re ugyancsak 10 000 forintos anyagmegtakarítást terveztünk. — Hogyan lehet egy hÓQap. nn' Hamarabb legyártani ezt a harminc gépet? — Ésszerűsítésekkel. Például amióta gyártjuk az LP-1 láda­pántoló gépet, már 18 ésszerű­sítést hajtottunk végre rajta- Általában a gép összeszerelé­sekor derül ki, hogy valamit másként kellene csinálni. Ezek között akad újítás is, de túlnyo­mó többségük ésszerűsítés, ami a gyártási folyamatot teszi ha­tékonnyá, gyorsabbá, egysze­rűbbé. Ugyanakkor a gép érté­ke is növekszik általuk egy-két százalékkal. S ha a 2,2 millió forintos értékű dobozpalettázó gépet vesszük alapul, ez az egy-két százalék tízezer forin­tokat jelent. A November 7 ifjúsági szocialista brigád a Húsiparinál Läufer László felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents