Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)

1984-07-06 / 184. szám

A tartalomból Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 184. szám 1984. július fi., péntek Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Ma nyílik Pécsett a XXIII. közgazdász vándorgyűlés (3. oldal) Korszerűsítették o pécsi tv-presszót (Tudósitás az 5. oldalon) Kiútkeresés P écs és Baranya köszönti a közgazdász vándor­gyűlés résztvevőit. A közgazdászok ma kezdődő két­napos. hagyományos évi talál­kozójára huszonharmadik al­kalommal kerül sor. Az ország minden részéből ide sereglett ezer szakember nem kevesebbre vállalkozik, minthogy meghány- ja-vesse, hogyan tovább a gaz­daságirányítás továbbfejleszté­sében, hogyan tovább a gaz­dálkodásban. Pécs és Baranya gazdasági és műszaki társadalma nagy vá­rakozással tekint a vándorgyű­lés elé, hiszen nálunk erős és eleven a közgazdasági közgon­dolkodás. Megyénk gyakorlati közgazdászokkal jól ellátott, munkálkodásuk eredményessé­gét minden bizonnyal minősít­hetjük azzal is, hogy évek óta nincs veszteséges ipari üzem Baranyában. Ugyanakkor fejlett mezőgazdaságunk szívesen fog­lalkoztatna még több közgaz­dászt. A megye szakember-ellátott­ságában a fordulatot a felső­fokú közgazdasági képzés meg­indítása hozta. Ez ‘ 1970-ben történt, amikor o budapesti Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetem létrehozta pé­csi kihelyezett tagozatát, mely később önálló karrá szervező­dött, s ma a Pécsi Janus Pan­nonius Tudományegyetem Köz­gazdaságtudományi Karaként működik. A kar fennállása óta több mint 1500 diplomást bo­csátott útjára. Nemcsak oktatá­si intézmény, de tudományos műhely is. Fiatalnak mondható oktatógárdája vállalkozó ked­vű, évente öten—hatan szerez­nek magasabb tudományos fo­kozatot. Széles körű publiká­ciós tevékenységet fejtenek ki, könyveket, jegyzeteket, mono­gráfiákat írnak, sűrűn hallatják hangjukat az országos szakla­pokban, így például szinte nincs olyan száma a Közgazdasági Szemlének, melyben ne talál­koznánk pécsi szerző munkájá­val. Figyelemre méltó, hogy a kar már a kezdetektől fogva igyekezett szorosra fűzni kap­csolatot a mindennapok gaz­daságával, a vállalatok és szö­vetkezetek felkérésére számos megbízásos munkát végeztek és végeznek. Ugyanakkor óraadó­ként több vállalati közgazdászt is foglalkoztatnak az egyete­men. A kar külföldi kapcsola­tai is számottevőek. Az egyetemen éppen az el­múlt napokban fejeződtek be a felvételi vizsgák. A kar há­rom — ipari, mezőgazdasági, áruforgalmi — szakára másfél- szeres volt a túljelentkezés. A közgazdász pálya iránti érdek­lődést jelzi, hogy a karon a nappali mellett esti és levelező tagozatot is lehetett indítani. Az egyetem életében jelentős állomás a Közgazdasági To­vábbképző Intézet pécsi regio­nális bizottságának megalaku­lása, a közgazdasági munka­körben foglalkoztatottak tanfo­lyami továbbképzésének bizto­sítása. 1976 óta csaknem két­ezren szereztek oklevelet. Meg­indult a szakközgazdász-kép­zés is, az első kurzus hallgatói éppen a közelmúltban kapták kézhez az oklevelet. Ebben az évben a tervező-elemző sza­kon új évfolyam indult, jövőre pedig az agrárközgazdászok szakképzését szeretnék beindí­tani. A Pécsett végzett közgaz­dászok természetesen nemcsak Baranyában és a szomszédos megyékben, hanem az ország minden részében megtalálha­tók. Meg kell említenünk az MTA Regionális Kutatások Központja (Pécs) Dunántúli Tudományos Intézetét is, mint a közgazda- sági kutatás egyik hazai bázis- intézményét, ahol terület- és településfejlesztési kérdésekkel foglalkoznak. Gyakorlati és elméleti köz­gazdászaink élénk társasági életet élnek a Magyar Közgaz­dasági Társaság, a Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saság megyei szervezeteiben' és más tudományos egyesüle­tekben. A közgazdászok ugyan­akkor igyekeznek együttmun­kálkodni a műszakiakkal, köl­csönösen hatva egymásra. Az együttműködést számos közös rendezvény fémjelzi, melyek so­rából kiemelkedik a minden év tavaszán az MTESZ megyei szervezetével és az abba tömö­rült műszaki és természettudo­mányi egyesületekkel közösen rendezett tudományos hetek. A hetek alkalmával mindig a leg­időszerűbb kérdéseket tűzik na­pirendre, a rendezvények, az idén például az elektronika szé­les ‘körű elterjesztése jegyében zajlottak. A tudományos hetek­ben a helyi szakemberek mel­lett olyan országos szaktekin­télyek tartottak előadásokat, akik ma is vendégei és fő elő­adói a vándorgyűlésnek. A közgazdászok szerepe és tekintélye az utóbbi évti­zedekben jelentősen megnőtt, munkálkodásukat nagy figyelemmel és rokonszenvvel övezi a közvélemény, még ak­kor is, ha egy-egy áremelést követően hallani olyan félig tré­fás, félig komoly hangokat, na, közgazdászok, ezt megint jól megcsináltátok. Mellesleg Pécs városa immár másodízben há­zigazdája a közgazdász ván­dorgyűlésnek, az előzőre — mint arra belső oldalunkon is uta­lunk — még 1966-ban került sor. Érdekes módon, akkor ha­sonló volt a téma, az új gaz­dasági mechanizmus bevezeté­sével kapcsolatos kérdések ke­rültek terítékre. A téma most ugyanaz: a gaz­daságirányítás továbbfejleszté­se. gazdálkodásunk megújítá­sa, hatékonyabbá tétele. Csak­hogy a bel- és a külgazdasági helyzet ma merőben más, má­sok a kilátások. Reméljük, meg­találjuk a kiutat, s a kiútkere­sésben hasznos útmutatásokkal szolgál a XXIII. közgazdász ván­dorgyűlés. Sikeres tanácskozást! Miklósvári Zoltán A magtárak várják a gabonát Sajtótájékoztató a Gabona Trösztnél II terveknek megfelelően halad a munka ,***£Zm Képünkön: a kastély homlokzatán dolgosnak a kőművesek Megújul a csertői gyermekotthon Fotó: Läufer Lósiló ■ÜT Felújítják és korszerűsítik a csertői gyermekotthont. A 12 millió forint költséggel épülő munka tavaly kezdődött, és jö­vőre fejeződik be. A kivitelező a Szigetvári Ipari Szövetkezet. A nagyon szép környezetben lévő egykori Festetich kastély 1950-tól gyermekotthon. Az el­múlt évtizedekben kisebb javí­tásokkal tartották karban il­letve a 70-es évek közepén ide építették azt a négytantermes iskolát, amely a község alsó­tagozatosait is fogadja a gyer­mekotthon lakói mellett. Az otthon lakóinak az iskola szom­szédságában negyven szemé­lyes diákotthont alakítottak ki. A tavaly kezdődött munkák kettős célt szolgálnak: egy­részt a korszerűsítést, másrészt azt, hogy korhű állapotban őrizzék tovább a műemlék épü­letet. A felújítás terveit a Vá­rosépítési Tudományos Tervező Intézetben készítették. A kivi­telező a Szigetvári Ipari Szö­vetkezet, az Országos Műemlé­Kohl Argentínában Szerdán este négynapos hi­vatalos látogatásra az argen­tin fővárosba érkezett Helmut Kohl, az NSZK kancellárja. Kohl kancellár és a kíséreté­ben lévő 128 gazdasági szak­értő, szakszervezeti vezető, po­litikus és egyházi személyiség széles körű tárgyalásokat' foly­tat majd partnereivel. A kan­cellár két alkalommal tárgyal Raul Alfonsin elnökkel és be­szédet mond az argentin tör­vényhozásban is. Helmut Kohl programjában szerepel a találkozó azokkal a német származású argentin la­kosokkal is, akiknek ’hozzátar­tozói a katonai diktatúra ide­jén tűntek el. Megfigyelők sze­rint az a tény, hogy a nyugat­német kormányfő különleges figyelmet szentel az eltűntek kérdésének, azt tanúsítja, hogy az NSZK kormánya támogatja az argentin demokratikus kor­mányzat ez irányú lépéseit. ki Felügyelőség irányításával dolgozik. A munka a tervezett ütem­nek megfelelően halad. A szö­vetkezet dolgozói ez idáig be­fejezték a tetőszerkezet cseré­jét, kicserélték az összes abla­kot, jelenleg a homlokzat fel­újításánál tartanak. Részben kész a vízvezeték-hálózat fel­újítása is. Az év második felé­ben a homlokzat festése, a bel­ső munkák egy része, illetve a központi fűtésre való átállás a feladat. Az utóbbihoz Dorosits József, a Baranya megyei Ta­nács V. B. művelődési osztá­lyának főelőadója hozzáfűzi: egy évig még bent hagyjuk az épületben a régi cserépkályhá­kat. Az egy évet a központi fű­tés próbaüzemének tekintjük, nehogy a gyerekek akár né­hány órára is fűtés nélkül ma­radjanak. A cserépkályhák egyébként nem eredetiek, ha kikerülnek a szobákból, helyet nyernek velük. A jövő évben a belső mun­kák folytatása, a festés-mázo­lás és a tereprendezés jelent feladatot. A csertői gyermek- otthonnal kapcsolatos további tervek között szerepel hogy oz itt lévő iskola és diákotthon cserépkályháit is felváltja a széntüzelésű kazánokkal való központi fűtés. T. É. Ülést tartott a Miniszter- tanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Helmut Kohlnak, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjának hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette. A Minisztertanács meg­vitatta és tudomásul vette a Paksi Atomerőmű beru­házási munkálatainak helyzetéről szóló jelentést. A termés átvételének előké­születeiről tájékoztatta csütör­tökön az újságírókat Lénárt La­jos, a Gabona Tröszt vezér- igazgatója. Elmondta, hogy a tervek szerint az iparág a ga­bonatermés 46 százalékát vásá­rolja fel. Az előirányzat telje­sítése reálisnak látszik, amihez döntően hozzájárult, hogy az elmúlt két hónapban kedvezett az időjárás a kalászosoknak; a mezőgazdasági üzemek összes­ségében jó terméssel számol­nak. A megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalatok már jó előre megkötötték termékérté­kesítési szerződéseiket a mező- gazdasági üzemekkel. A felvá­sárlási árak az elmúlt 'évihez képest növekedtek, ami ösztön­zőleg hatott a termelésre. A gabona átvételéhez 903 átve­vőhely. összesen 1763 átvevő vonala áll az üzemek rendel­kezésére, valamivel több, mint tavaly. Naponta 330 ezer tonna kalászos gabonát fogadhatnak az átvevők. A felvásárlóhelyek messzemenően figyelembe ve­szik a mezőgazdasági üzemek igényeit, s ennek megfelelően — amennyiben szükség van rá — éjjel és murtkaszüneti napo­kon is fogadják az árut. A gabona elhelyezésének le­hetőségei az idén kedvezőbbek, mivel az ipar tárolókapacitása 152 ezer tonna termény befo­gadására alkalmas új raktárral bővült. Mindemellett azonban szükség lesz mezőgazdasági bértárolásra is. Igen körülte­kintő munkát igényel az áru minősítése. A fizikai és a bel- tartalmi vizsgálatokat 130 la­boratóriumban végzik. A szak­szerű minősítés érdekében a vállalatok a mezőgazdasági partnerekkel együttműködve a felvásárlásban részt vevő dol­gozóknak szaktanfolyamokat szerveztek. Az őszi árpa aratása már tart, a búza betakarítása pedig országosan július 10—15. kö­zött indulhat meg. A Pécsi Bőrgyár eddig erősen leértékelve tudta csak eladni az elfekvő, illetve kieső bőröket. Ezért létrehoztak egy bőrdíszmű üzemet, ahol mappákat, pénztárcákat, női táskákat, kulcs­tartókat, öveket állítanak elő. A tevékenység 27 embernek nyújt munkaalkalmat. Erb János felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents