Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)
1984-07-28 / 206. szám
Csillapíthatatlan a magánépítkezők téglaigénye, így a téglagyártás hosszú távon is biztos üzlet. Szükséges és kifizetődő tehát a téglagyárakat fejleszteni. A téglagyártás teljes automatizálása azonban a szűkös pénzügyi lehetőségek miatt még várat magára. © A Baranya—Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat villánykövesdi téglagyárában a vállalat nyolcmilliós beruházással bővítette az égető és a gyártókapacitást, sok, nagyon megerőltető fizikai munkát megkönnyített. Ennek ellenére sok még az embert próbáló, nehéz fizikai munka. Ilyen kérges tenyeret még nem láttam. Nikolics Pál sze- nező napjában 18 tonna kevert szénport lapátol a szalagra és az előtörő garatjába. Gondolom, sokat keres. — Havonta megvan a három és fél ezrem — mondja, nem épp dicsekedve. Az asz- szony is keres itt annyit, és hol van az ő munkája az enyémhez. Pedig ő csak asz- szony... Az agyagbányában zúgva- zakatolva-csörögve, lassan' araszol sínpályáján a kanalas kotrógép, engedelmeskedve Vári Tibor mozdulatainak. A kanalak megállás nélkül harapják a ferde agyagfalat, s a „falatot" ráejtik a szállítószalagra. A parányi fülkét monoton zúgás, csikorgó hangok töltik meg és az álmosító rázkódás. — Nagyon kell figyelni mindenre. A hasítás nem lehet se több, se kevesebb nyolc centiméternél .. . — Mennyit keres? — Ezer tégla után kapok hat forintot. így kijön a havi négy és fél—ötezer. © Az irodán Török Tibor kemence-csoportvezető, Kovács Sándorné irodavezető és Kovács Zoltán, a nyersgyártós művezetője készségesen beszél a téglagyár múltjáról. A tízes évek elején mészégetőként indult, a húszas évek közepén kezdték itt a téglagyártást. Kilenc éve leálltak, az emberek a siklósi téglagyárba jártak át dolgozni. Akkor túlkínálat volt téglából. Aztán fordult a világ. Volt év, hogy 8 millió kis méretű téglát is gyártottak. Azóta nyugdíjba ment a törzsgárda java, a létszám jelenleg 54, s két nyugdíjas égető is rendszeresen bejár dolgozni. A beruházás öt új fészert, a kemencében hat új égetőkamrát és a kemence egység- rakatos ki-berakodásánál két dízel-targoncát jelentett. A targoncákat a mohácsi téglagyár adta kölcsön. A bérek számolgatásra késztetnek. Az ezer első osztályú tégla árának hat-nyolc százalékát kapiák mea azok, akik a téglát gyártják, illetve a gyártást irányítják. Ez nem sok. Ügy is fogalmazhatnám: kevés. S milyen nehéz munkáért! a fülét előbb-utóbb kikezdi a zaj. — Ideje volna ezeket kicserélni, mert már ki vannak hajt- va — közli, és elnézést kérve újra nyeregbe száll. Megrakták az asszonyok a három- szintes kocsikat nyerstéglával... A vágógépnél asszonyok kapkodják le kettesével-hárma- sáva| a nyers magasított téglákat — mert nyáron csak ilyet gyártanak — és a szállítókocsira teszik. Az alapszint megtelt, lehajtják az első, a második raklapot is. Napi 30— 50 ezer nyerstéglát vesznek le, tesznek a kocsikra. A magasított nyerstégla súlya meghaladja a 4,5 kilót. Tessék kiszámítani, hogy hány tonnát emelnek naponta. © A kemencék padlástere az égetőké. A folyamatos üzem nélkülözhetetlen láncszeme most épp Tornai Gyula, aki négy éve nyugdíjasként emelgeti a kemence tüzelőnyílásait elfedő fémsapkákat, benéz a nyíláson, és ha halványodni véli a lyuk alatti téglarakat vörös izzását, szénport lapátol be. Az inas, idős férfi 33 évi téglagyári munkájának csúcsát az jelenti, hogy nyolc éve égető. — Nincsenek műszereink, így a rutin, a tapasztalat dönt, hogy a rakat izzása eléri-e a 900—1040 fokot. Ez a Hoff- mann-féle hagyományos égetési eljárás, a bányai előtörőberT az agyagba kevert szénpor és az itteni tűz együttesen égeti ki a téglát. A kemence tűz-körforgalma folytonos. A mostani hatkamrás bővítés miatt csak márciusban gyújtottak be, de majd addig jár körbe-körbe a tűz, amíg csak van kiégetni való tégTa a fészerek alatt, a tárolókban. Aztán a karbantartás idejére hagyják kialudni az égetőkemencét. © A téglagyártást sok minden hátráltathatja. Leginkább az időjárás. A téli-tavaszi fagyok megbénították a nyersgyártást. Három hete a felhőszakadás 16 000 kis méretű és 151 000 magasított nyerstéglát mosott szét. Villánykövesden is kétféle mércével számolnak: a nyersgyártással és az égetéssel. Az előbbinek mindiq meg kell haladnia az utóbbit, ha folyamatossá akarják tenni a termelést. A nyersgyártás az időjárástól, az égetés a nyersgyártástól függ. Az idei évben kis méretű egységben számolva — ez az önelszámolás alapja a téglaiparban — 7,6 millió nyerstéglát és 7,3 millió égetettet kell gyártaniuk. A nyári időszakban dolgoznak szombatvasárnap is. így több téglát kínálhatnak — bár korántsem eleget. Murányi László Az Ikarus új városi busza — nagyobb kényelem Pillantás Szeged iparí vásárára Nádtetős hétvégi ház Igazán jó nyaruk van a szegedieknek. Zajlik a Péccsel váltakozva, kétévenként rendezett ipari vásár, rajta kívül a szabadtéri játékok és más kulturális rendezvények, nem utolsósorban a Tisza-parti strandok kínálnak változatos programlehetőséget, mozgatnak meg nagy tömegeket. Minket ezúttal a vásár vonzott Szegedre. A szegedi nagypiacon, a Marx téren épített kiállítói csarnokokban és környékükön igazi vásári kép és hangulat fogadja o látogatókat. A terület óriási és jól áttekinthető, a kiállítók 34 ezer négyzetméternyi területen osztozkodhattak, ennek egynegyede fedett. Nem lehet panasz a részvételre, soha eny- nyi kiállítót nem látott még Szeged, a kisiparosokkal együtt 355 hazai és 194 külföldi vállalat és szövetkezet mutatja be termékeit. Lehettek volna még többen is, ám egyesek jelentkezését hely hiányában már nem tudták fogadni. Mire ez a nagy felhabzás? Nos, a rendezők a „koncepciót” úgy fogalmazzák és ismételgetik minduntalan: a szegedi seregszemle az újdonságok vására. Dicséretes törekvés, ámbár a jelszó nem hangzik valami eredetien, nincs a világnak olyan vására, mely ne az újdonságok bemutatásának igényével lépne a nagyközönség elé. Ebből a szempontból nézve a Szegedi Ipari Vásáron nagy csillogás nem vakított, vannak természetesen újdonságok, a kiállítást azonban mégis azok a termékek uralják, amelyeket mór láttunk valahol, az üzletekben kaphatók. Ez persze nem a vásárrendezők kritikája, sokkal inkább a termékszerkezetét csak lassan megújító (megújítani tudó) iparé, a szegediek végsősoron arra vállalkoztak, hogy lehetőséget adjanak az ipar megújulási törekvései felmutatásának. Más kérdés, indokolt-e az aranyeső, mármint az, hogy a rendezők összesen 19 különdíjjal és 48 vásárdíjjal halmozták el a kiállítókat. Országos seregszemléken sem osztanak ennyit. Túlzás, még akkor is, ha nem nehéz az előrelátó szándékot felfedezni, a díjazottakat viszont szeretnék látni a következő vásáron is, a díszes herendi váza erre megfelelő emlékeztető. Legalább ennyire zavaró a vásár esetlegességei, vegyes felvágott jellege. Van itt mindenféle a beruházási javak és o fogyasztási cikkek világából. Holott a világ éppen a vásárok szakosítása irányába halad. Távol áll tőlem, hogy mindezzel a Szegedi Ipari Vásár — a vidéki vásárok — létjogosultságát megkérdőjelezzem. Végsősoron a vállalatok döntik el, kell-e, hasznos-e számukra a vásár, s ha ők úgy döntöttek, megéri a szereplés, bízzuk rájuk a dolgot. Azt a véleményemet viszont megkockáztatnám, a vidéki vásároknak nincs még kiforrott, marketing szemlélettől áthatott, a hazai és a nemzetközi gazdasági viszonylatokat is szem előtt tartó elgondolásuk és arculatuk. Itt persze óhatatlanul kényszerülünk az egybevetésre. Meg kell vallani, hasonlóan tarka képet mutatnak a Pécsi Ipari Vásárok, viszont nálunk az utóbbi időben sokkal inkább méltánylandó, a szakosodás irányába mutató törekvések kezdenek kirajzolódni. Gondolok itt vásárunk olyan, a fogyasztói igényeket jól megcélzó hangsúlyaira, minthogy kirakatával segítséget kíván nyújtani a családi- és hétvégiházépítőknek, a barkácsolóknak, a háztáji termelőknek, fel akarja mutatni az energiatakarékos megoldásokat, nem különben — akárcsak a szegedi — fóruma akar lenni a magyar—jugoszláv határ menti árucserének. Más kérdés, hogy mindennek látványos megjelenítése a jelenlegi szűkös és szétszórt területen, iskolai tantermekben lehetetlen, de a rendezők legalább tudatában vannak, még mindig az útkeresés időszakát A salgótarjániak új gáztűzhely családja — elektromos szikrával gyújtható élik, olyannyira, hogy megbízást is adtak a Pécsi Ipar: Vásárok koncepciójának marketing szemléletű újrafogalmazására. De térjünk vissza a Tisza- partjára! Irigylésre méltó a külföldi részvétel, a vásáron ott van termékeivel Szeged minden testvérvárosa, Odessza, Szabadka, Lódz és a finnországbeli Turku cégei. A legnagyobb számban természetesen a jugo- szlávok, akikkel a két város közelsége miatt érthetően sok- szálúak és erősek a gazdasági kapcsolatok, a barátság. Hogy a testvérvárosok részvétele immár nem pusztán demonstráció, arra példa az odesszaiakkal való kapcsolatépítés is, éppen a vásárokon való szereplés alapozta meg azt az áruházi cserét, ami a szegedi Centrum Áruház és az odesszai központi állami áruház között jött létre, s ami az idén már oda — vissza 100—100 ezer rubel értékű áru szállítását irányozza elő. Ugyancsak figyelemre méltó a szegediek vásárán a kisvállalkozások jelentkezése. És fel is találják, igyekeznek jól eladni magukat, például két kisszövetkezet tombolajegyeket árusít azzal, hogy záráskor kisorsolja a vásáron felállított, 250 ezer forint értékű házikóját. Rokonszenves vonása a szegedi kiállításnak, hogy sokan árusítanak is, a harminc kézműves kisiparos mellett legalább ugyanannyi nagyvállalat és szövetkezet, alkalmi áron, helyenként slágercikkeket. Azért sok mindenen megakadt a szemünk. A Salgótar- jani Vasöntöde és Tűzhelygyái ősszel dobja piacra korszerű, rendkívül tetszetős, elektromo: szikrával gyújtható gáztűzhelyeit, ezeket ellátják mindenféle tartozékkal, grilltepsivel és nyárskészlettel, a luxuskivitelű tűzhely sütője alul-felül, együti és külön-külön is fűthető. Lopjuk a napot, hirdeti a Villamos- szigetelő és Műanyaggyár, napenergiával működő, hordozható szabadtéri zuhanyzót kínálva, óra 2770 forint. De szívesen hű- sölnénk az előregyórtott elemekből készült hétvégi házban, melyhez a nádtetőt a sóndor- falvi termelőszövetkezet szállítja, a házikó ára 110 ezer forint. Láttunk vitorlázó repülőgépet is, 600 ezerért kínálta a szombathelyi Autójavító Vállalat tanúbizonyságát adva rugalmas profilváltásának. Van egy francia kiállítója is a szegedi vásárnak. Az avignoni cég blokktégla-gyártó berendezését kínálja. A tégla nem akármilyen anyagból, némi cement vagy mész hozzáadásával nyersföldből, magas nyomással préselve készül, egyaránt alkalmas teherhordó- és válaszfalak, padlóburkolatok készítésére. Végezetül a kisiparosok utcájában egészen kurióz portékákra leltünk, nevezetesen a reumo- és izomgörcsoldó tapaszra, továbbá egy Etiópiából származó faliszőrmére 25 ezerért — a szűcs szerint 28 apácamajom kikészített bőréből varrták. Miklósvári Zoltán Sok még a nehéz fizikai munka 355 hazai, 19A külföldi kiállító Fokozatosan korszerűsítik a villánykövesdi ténlagyárat © Tordai Andor, az agyagbó- nya szalagkezelője huszonkét éve kezdte, azóta harmadszor van újra itt. A környékbeli könnyebb munkák és jobb kereseti lehetőségek csábították el kétszer is. Felidézi az általa korábban végigdolgozott időszakot, szinte irigykedve mondja: — Most már könnyebb. Gépesítve van szinte minden. De könnyebb, valóban? Nikolics Zoltán csillerakóként kezdte, harmadik hónap ja dízel-kuli vezető. A kuli a zötyögő síneken vontatja a teli csilléket, vagy tolja maga előtt az üreseket. A pöfögő, szebb napokat látott kuli ki- rázza az ember lelkét, a vezetője nyakig olajos-koszos, és A szerző felvétele Számítógép a közigazgatásban Korszerűsíteni kívánja a köz- igazgatási ügyintézést, szorosabbra fűzni a közigazgatás szálait a megyei tanács és á helyi tanácsok között a Nóg- rád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, ezért bekapcsolódott a tanácsigazgatósi informatikai és számítógépes mintarendszer kimunkálásba. Az Államigazgatási Szervezési Intézet irányításával kibontakozó kísérlethez, mint egyes témák rendszergazdája csatlakozott a .nógrádi testület. A számítógép alkajmazásának hagyományai vannak a megyében: már korábban bevezették a költségvetési, fejlesztési és a lakossági adóztatási adatok számítógépes tárolását, feldolgozását, A következő lépés a belső információ komputerizálása: az elektronikus rögzítés és feldolgozás rendszerébe kerül az ügyiratkezelés, a hatósági statisztika, a személyzeti nyilvántartás és a feladatnyilvántartás. HÉTVÉGE 5.
