Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)
1984-07-23 / 201. szám
„Amikor megláttuk külön ágyon a kicsiket, az örömtől szólni sem tudtam” Szétválasztottak a pécsi sziámi ikreket Két orvoscsoport 12 órás műtété a müncheni gyermeksebészeti klinikán A következő operáció szeptemberben lesz A BUNTE képein már rugdalózóban vannak a gyermekek Csak a terhesség 8. hónapjában mutatták ki a vizsgálatok, hogy ikerterhességről van szó. Az észlelt farfekvés miatt döntöttek úgy, hogy műtéti úton szülessenek meg a gyerekek. A méh feltárása után derült ki a szomorú szenzáció: 1983. október 13-án sziámi ikrek születtek a pécsi szülészeti klinikán. A medencecsont alsó szélénél egymáshoz nőtt csecsemők természetesen azonnal a gyerekklinika perinatális intenzív centrumába kerültek. És itt megkezdődött a harc az életükért. Az intenzív osztály egész kollektívája, orvosok, ápolók tettek meg mindent azért, hogy a hetekig tartó kritikus állapot után megindult a fejlődésük. Dr. Pintér András, a Pécsi Gyermekklinika sebészeti osztályának vezetője — az ikrek születése után — részt vett a Bőseiben megrendezett nemzetközi gyermeksebészeti konferencián. Itt találkozott Hecker professzorral, a müncheni gyermeksebészeti klinika vezetőjével, aki négy évvel ezelőtt hasonló módon összenőtt ikerpárt választott szét sikerrel. Ott, azon a konferencián megállapodtak abban, ha a pécsi ikrek elérik a műtét elvégzéséhez az optimális életkort, és súlyt, ő vállalja. * Az utazásra május 7-én került sor. A szokatlan esetet, a szokatlan szállítási problémát mindenütt megértették és segítették. A kicsiket dr. Pintér András egyedül vitte ki Münchenbe. Pécsről mentőautó szállította őket a repülőtérig. Az e célra készített speciális szállító kosárban a repülőutat nyugodtan végigaludták a picik, Münchenben pedig a klinika kocsija várta őket. Az egy hónapig tartó előkészületek utón június 28-án került sor a szétválasztásra. A rendkívül bonyolult 12 órás műtétet Hecker professzor végezte három orvos asszisztálósával, akik közül az egyik dr. Pintér András volt. A műtét sikerét 25 fős stáb segítette. Két altatóorvoscsoport figyelte a csecsemők életműködését. A szétválasztás után az egyik gyereket azonnal áttették a már előkészített másik műtőasztalra, ahol ugyancsak négy fős orvoscsoport vette át és folytatta az operációt. A műtét sikeres volt. A sebek oly gyorsan gyógyultak, hogy a gyerekek rövid idő után már kikerültek az intenzív osztályról. A most lezajlott szétválasztás csak első lépcsője volt a megtervezett beavatkozás-sorozatnak ahhoz, hogy a gyerekek normális módon élhessenek, futkározzanak, mint társaik. A következő operációra szeptemberben kerül sor. A szülők a műtét előtti napon érkeztek Münchenbe. Pécsett három nap alatt megkapták az útlevelet. — Amikor férjemmel először megláttuk külön ágyon a kicsi- fcer, Tamáskát és Bálintkát, oz örömtől úgy rám jött a sírás, hogy megszólalni sem tudtam. Képzelje, a műtét csütörtökön volt és szombaton Bálintka már olyan jól érezte magát, hogy a mel]é tett játékokat jókedvűen püfölte, ha szóltunk hozzá, mosolygott. Pár nap múlva Tamáska is olyan jól. lett. hogy távolabbra kellett tenni őket egymástól, mert já- *ék közben alaposan összekarmolták egymást. — mesélte szerkesztőségünkben szombat délután a csinos, fiatal anyuka. Találkozásunk előtt egész nap a BUNTF című nvug’atné- met lap újságírója faggatta őket. (Aki a fotóriDorterrel eavütt ezért utazott Münchenből Pécsre.) — A néme1 fotóriporter hozott kinagyított fotókat, amiket azóta készítettek, hogy mi hazajöttünk. A képen már rug- dalózóba vannak öltöztetve ... megérti, ez mit jelent.., sírtam, amikor megláttam ... — mondja könnyben úszó szemekkel az anyuka. Az ikerterhességek 6 százalékánál fordul elő összenövés, a legtöbb újszülött azonban nem életképes. Az életképes és a pécsi ikrekhez hasonló esetből a világon eddig ötnél történt sikeres szétválasztás. Három az USA-ban, egy Oslóban, egy Münchenben. A pécsi ikrek a világ hatodik sikeresen szétválasztott ikerpárja. (Hogy a Dunántúli Napló eddig nem adott hírt az ikcek kiutazásáról, tettük ezt a pécsi klinika orvosainak kérésére és a szülőkre való tekintettel addig, amíg a műtét kimenetele kétséges volt. Természetesen az ikrek sorsát továbbra is figyelemmel kísérjük.) Sarok Zsuzsa Az első kiadós ertekesebb? Antikvár: antik őr Nem „romlik" a forint, ha könyvbe fektetik — Mennyit tetszik ezekért fizetni? — Hatvan forintot mindkettőért ... -Illetve, várjon csak ... Ezért 27 forintot, a másikért hatvanöt. A két könyv teljesen egyforma, mindkettő Várkonyi Nándor Szíriát oszlopai című kötete. Ám az egyik 1972-ben jelent meg, az akkori ára 50 forint volt, a mostani kiadásúnak pedig kerek 100 forint a bolti ára. Hogy lényegében két ugyanolyan megjelenésű, s tegyük fel ugyanolyan mértékben használt könyvnek más- más az antikvóriumi felvásárlási és eladási ára, annak az az oka, hogy az 1945. után megjelent könyvek esetében az eredeti bolti ár a meghatározó. Az állami használtkönyv-ke- reskedelem tehát nem vesz tudomást a pénz-, áru- és piaci viszonyokról — ezért is hát, hogy valamirevaló könyvet nemigen találni a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat antikváriumában: annál inkább máshol. Pedig a Sziriat oszlopai esetében a 12 évvel ezelőtti 50 forint szerény 5 százalékos kamattal számolva is, ma igencsak közel van a 100 forinthoz — hogy egyéb pénzviszonyokat ne feszegessünk. Meg hát ugye, a könyvek tartalma az elsődleges, s az mindkét esetben ugyanaz, ebben az esetben különösképpen, hiszen formájában is ugyanolyan az új kiadós. Találunk cifrább esetet is: Kerouac híres könyve, az Úton a Kriterionnál 1970-ben keménykötésben jelent meg, 24,50 Ft-ért, tehát most 12 forintot fizetnének érte az antikváriumban. Az idén megjelent ugyanezen könyvért már 27 forintot, pedig ez papírkö- téses, de az új óra 50 forint — tehát azt vehetik alapul. Fritz Kahn Szerelem iskolája annak idején 59 forintos áron jelent meg, most 220-ért: az antikvárium 33, illetve 134 forintért veszi át őket. De ne higyjük, hogy csak a „léhaságokkal” ilyen a helyzet: az 1970-ben megjelent Műszaki lexikon első kötetéért 100 forintot adnak, a 3. változatlan kiadásért már 154- et. A Magyarország története első megjelent kötetét (1918— 1945) 154 forintért veszik át, a második kiadás két kötetét pedig 228-ért, pedig ez is szóról szóra ugyanaz, mint az első kiadás, csak az akkori vaskos könyvet választották ketté az új kiadásban. Mondja még valaki, hogy az első kiadások értékesebbek. Egy ötödik kiadás ötször any- nyiba kerül ma — ezt még értjük (?). A többit már nemigen ... B. L. Közreműködőket, segítőket keresnek Hajómúzeum Bogláron A srácok már most birtokukba vették a leendő hajómúzeumot a bogiári kikötőben: a partra vontatott ütött-kopott, rozsdás hajó jó játékul szolgál már így is. Ám az 1876-ban vízre bocsátott hajóra szebb napok várnak a felújítás után, mert stílszerűen hajózási múzeumnak ad majd otthont, remélhetően már a jövő nyártól. Vízrebocsátásakor Boglár és Révfülöp között közlekedett, azután a Dunán szolgált, sőt a második világháború szele az Északi tengerre is elsodorta. A háború után a Folyam- és Kavicskotró Vállalatnál az FK— 312 névre keresztelték az addig Irmára hallgató hajót, „aki” inkognitójában uszályokat vontatott. Dr. Zákonyi Ferenc, a Balaton nagy ismerője és barátja segítségével a boglárlellei tanács elérte, hogy a már a bontóban várakozó, egykori balatoni hajó újra a Balatonon, pontosabban a parton szolgáljon majd. Kicsit bonyolultabb volt a Sión visszavontatni, mint hajdanán leereszteni, de sikerült az akció még a tavasszal: az azóta eltelt idő arra fordítódott, hogy közreműködőket, segítőket keressen a tanács a felújításra és a berendezésre. Augusztusban lesz a koordinációs megbeszélés, a munkák elosztása, hogy azután vállalatok és a már eddig is szép számmal jelentkezett önkéntesek munkája nyomán egyedülálló hajózástörténeti értékkel gazdagodjon a bogiári kikötő. B. L. Dunaföldvár: turistaparadicsom Percenként 18-20 különféle jármű halad át a település központján. Dunaföldvár fontos ■közúti csomópont és jelentős dunai átkelőhely. A Dunaújváros és Paks közé ékelődött nagyközség közel négy évezred óta lakott 'hely. Mindezt számos kő-, bronz- és keltakori lelet igazolja, a Kálivá riahegy környékéről pedig a rómaiak nyomai bukkantak elő. Mai hírnevét azonban az utóbbi években megteremtett és egyre bővülő üdülési lehetőségeinek köszönheti. Tavaly például a naturisták keresték fel a Duna-parti települést, hogy bérbevegyék az egyik szigetecskét. Egyelőre a délegyházi telep köti le figyelmüket, ám nem elképzelhetetlen, hogy a Dunaföldvár és Bölcse közötti Duna-szakaszon újabb nudista bázist létesítenek. Az idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztésében jó lehetőséget látnok a helyi termelő- szövetkezetek és a kezdeményezéseket a tanács is támogatja. A Templom utcában — közel a legjelentősebb műemléknek számító várhoz — tájházat alakítanak ki, ezen kívül a férőhelyek növelésére, a vendégmarasztaló programok kialakítására is nagy gondot fordítanak. Júniustól szeptemberig hódolhatnak szenvedélyüknek a vízisportok kedvelői. Lehet horgászni, vízisízni, szerveznek lovastúrákat, valamint bemutatókat a várbéli szabadtéri színpadon. A kempingben 150 sátorhely és 71 faház van, a fizetővendégszolgálat 50 személy részére biztosít szállást, egy kiszolgált dunai hajón pedig 22 férőhelyes penziót alakítottak ki. Ferenci Demeter A fotóipar - a legkisebbektől a legnagyobb világcégekig — jó néhány éve azzal csábítgatja a vásárlókat, hogy a masinákkal mindfn felvétel sikerülni fog. A hangzatos jelszóval hirdetett gépektől ezek szerint elvárhatnánk, hogy valóban minden körülmények között — sarkvidéki fagyban és sivatagi hőségben, éjszaka és fényes nappal, szabadban és homályos szobákban — egyaránt tökéletes képet készítsenek. De ilyen teljesítményre, még a legdrágább, legkorszerűbb gépek sem lehetnek képesek. A hőmérsékletingadozással az elektronizus zárszerkezetek segítségével már megbirkóznak, az élesség automata állítása is kielégítő eredményt ad általában, de a legnehezebb feladatot: a helyes expozíciót — vagyis a filmre jutó fény meny- nyiségének meghatározását — máig sem sikerült tökéletesen meqoldani. Nem véletlen, hogy még a legújabb generációjú szuperLehet-e minden fotó tökéletes? Kíméletlen márkaharc -csalóka ígéretek elektronizált gépeken — (Canon A—1, Minolta X—700, Nikon F—3) is ki lehet kapcsolni az automatikát, illetve többféle korrekciót lehet alkalmazni működtetésükkor. Ez azonban sokszor nehezebb feladat elé állítja az amatőr fotóst, mintha a hagyományos módon állítaná be gépét, hiszen így a fotókomputer beprogramozásával bíbelődhet percekig. Még a fotótechnika csúcsteljesítményeként hirdetett legújabb Canon T—70 modell esetében is fennáll ez a probléma. Hiába ad ez a gép 152-féle információt digitális kijelzéssel, hiába tekercseli önműködően előre-hátra a filmet, a fotósnak azért el kell tudnia dönteni, hogy gépe a legrövidebb expozíciós időt használja-e (sportfotó, autóverseny), vagy inkább a szűk lencsenyílással járó nagy mélységélesség előnyeit szeretné kihasználni? Bár - valóban csodákra képesek ezek a bizony már méregdrága gépek — az ember nélkül mégiscsak tehetetlenek. A KODAK cég mór a század- fordulón kitalálta: — ön csak megnyomja a gombot, a többi a mi dolgunk! Pedig akkor még sem mikroelektronikáról, sem egyéb automatizálásról, nem is ál- modhatottak a fotózás úttörői. De a mondat szlogennek már akkor is bevált... Maletics László A KODAK cég szlogenje?
