Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)

1984-07-15 / 193. szám

Vasárnapi magazin Vasárna Vasárnapi magazin lUIUsorcijänlcit Rádió Nyári (délelőtti­esti) beszélgetések A ma délelőtti VASÁRNAPI MAGAZIN első óráját Simon Márta a nyár jegyében állította össze. — Ajánlunk programokat — mondotta —, megismertetjük a hallgatókat egy fiatal iparmű­vésszel, Kertészfy Ágnessel, aki­nek tárlatát láthattuk Pécsett, a pincegalériában, és tapasz­talhattuk, mi mindent lehet kezdeni ezzel a nehezen for­málható anyaggal: az üveggel. Találkozhatunk egy muzeoló­gussal, aki nemcsak a múltat kutatja, és egy családdal, amelynek három tagja szemé­lyes ismerősünk. A műsor nyitó­anyagában pedig a komlói mű­velődési ház népművelője tájé­koztat a nyári programokról. A ma délelőtti műsor második ré­szében, a hallgatók által kért népszerű zeneszámok lejátszá­sa közben dr. Szalai István sportfőorvossal beszélget Lenk Irén. Hétfőn a RÁDIÓPOSTA soka­kat érdeklő, tájékoztató adásá­nak műsorvezetője, Müller Ist­ván várja a hallgatók kérdése­it. Kedden a pécsi stúdió hul­lámhosszán is hallható lesz Kerner Lőrincnek a Petőfi rá­dióban már elhanqzott félórás összeállítása NEMZETISÉGEINK ÉLETÉBŐL. Ezt a Liszt Teremben június 25-én rendezett hang­verseny részletei követik: e hangversenyen a házigazda Mecsek Kórus mellett fellépett az olaszországi Cernusco sül Naviglio kórus, valamint a test­vérváros Lahti Zenebarátok Fú­vószenekara. NYÁRESTI BESZÉLGETÉSEK címmel sorozot indul: a nyá­ri hónapokban a zenéről be­szélget dr. Nádor Tamás össze­állításában ismert művészekkel. Első alkalommal Jandó Jenő zongoraművésszel, akinek ma­gasba ívelő művészi pályafutá­sa Pécsről indult, és sok érde­keset mond el fiatal koráról, a főiskolás évekről, művésszé éréséről. Természetesen a zon­gorához is leül Jandó Jenő, hogy játsszék néhány kedvelt darabot, és kísérje operaéne­kesnő feleségét, Takács Tama­rát. Csütörtökön a pécsi stúdió gazdaságpolitikai magazinja, a RÁDIÓTOKON jelentkezik Ba­logh Zoltán szerkesztésében. Szombaton pedig a JÓ PIHE­NÉST című aktuális szórakozta­tó magazin második részében a pécsi költő, Pákolitz István ven­dégei lehetnek a rádióhallga­tók is. Kovács .Imre ugyanis fel­kereste a költőt balatonfenyve- si üdülőjében, ahol kötetlen, sok-sok érdekes témát felölelő beszélgetés során a. költő sze­mével és szavain keresztül mu­tatja be a műsor ezt a bara­nyaiak által kedvelt üdülőhe­lyet, Balatonfenyvest, annak né­hány jellegzetességét. Dr. Ná­dor Tamás zenei szerkesztő pe- djg abban segített, hogy Páko- litz István legkedvesebb zene­számai is felcsendüljenek a szombat reggeli magazin külön­kiadásában. A hétfői szerb-horvát nyelvű műsorban megismétlik az „Egy este Pogányban” című zenés ri­portösszeállítást. Kedden dr. Rusz Márkkal, az MDDSZ elnö­kével hangzik el beszélgetés: „Nemzetiségem” címmel. Csü­törtökön kulturális témákról tá­jékoztat a „Panoráma”, míg pénteken a meteorológiai visz- szapillantótükör mellett jótaná­csokkal szolgálnak azoknak, akik szőlőkben, kiskertekben dolgoznak. A német műsor egyik szer­kesztője, Gráf Vilmos hétfőn arról készített riportot, mivel foglalkoznak a pedagógusok nyáron. Kedden ugyanő az ál­lattenyésztésről, hústermelésről szól riportjában. Lerch József az aratókat kereste fel — riportját csütörtökön közvetítik, míg pén­teken a szokásos nyaralóknak szóló 30 perc nyújt tájékozó­dást és szórakozást. Televízió Tolnay Klán-sorozat Nemzetközi vivóversenyt ren­deznek a jövő héten Budapes­ten, a Nemzeti Sportcsarnok­ban: mindennap kora délután vagy késő este ad közvetítést a televízió a döntőkről. Július 17-én, kedden 18.00-kor Mé­regtemetők címmel láthatunk dokumentumfilmet. Korábban a pécsi televíziósok is forgat­tak erről érdekes filmet: most a tv másik stábja szegődött ennek az egész országot ér­deklő témának a nyomába. Ugyancsak kedden A pokol tornáca címmel háromrészes krimi kezdődik az 1. program­ban 20.30-kor, — kedden, szerdán és csütörtökön ugyan­ebben az időben kapcsolja be készülékét a krimikedvelő né­ző. A képzőművészet barátai viszont a második műsorra váltsanak kedden 20.30-kor, mert ott Paul Klee-1 mutatja be egy NSZK film. Szerdán 21.20-kor Otto Schilly, a nyugatnémet zöldek parlamenti frakciójának szó­vivője ül a Magyar Televízió kamerái elé, környezetvéde­lemről és politikáról beszél­getni, a 22.10-kor kezdődő Zene, zene, zene című műsor­ban végzős főiskolások szere­pelnek. A második csatornán a 19.05-kor kezdődő színházi közvetítést ajánljuk nézőink fi­gyelmébe: a Zalaegerszegi Állandó Színház mutatja be Carlo Gozzi: Turandot, a kínai hercegnő című színművét. Csütörtökön 19.40-kor ösz- szefoglalót ad a televízió a debreceni nemzetközi Bartók Béla kórusversenyről — a ver­senyen pécsi együttes, a Zene- művészeti Szakközépiskola énekkara is részt vesz. Pénte­ken 20.30-kor: Önök kér­ték..., 21.45-kor Magellán. 21.55-kor kezdődik a Péntek esti randevú, amely ezúttal a fiatalok szórakozási igényeiről és lehetőségeiről szól. A 2- esen 20.30-kor kezdődik a Gondolkodó című tudományos híradó. Operettestet közvetít a tele­vízió a Gyulai Várszínházból szombaton 20.35-kor. A vasár­napi műsorból az elnyűhetet- len Meseautó című magyar filmre figyeljenek a régi fil­mek szerelmesei: a Meseautó ezúttal a most kezdődő Tol­nay Klári-sorozatban kerül képernyőre. G. T. Pablo Neruda emlékezete „Gyermekkorain ... egyetlen igazán feledhetetlen hőse az eső volt. .. úgy tűnik, ma már nem létezik az a fajta esőzés, amely oly szörnyű és finom ha­talmat gyakorolt szülőföldemen Azaukámiában”. „Szüleim Par- ralból jöttek ide, én még ott születtem, Chile középső vidé­kén, ahol megterem a szőlő és bőséges a bor. Anélkül, hogy emlékeznék rá, anélkül, hogy tudtommal láttam volna is, meghalt anyám. Rosa Basoalto asszony. Én 1904. július 12-én születtem, és egy hónap múlva, augusztusban anyám már nem élt, elemésztette a tüdővész". így emlékezik születéséről, gyermekkoráról, szülőföldjéről a század legnagyobb dél-ameri­kai költője, a nyolcvan eszten­deje született chilei Pablo Ne­ruda. Verseivel már tizenöt éves korában díjat nyert, tizenhét évesen a santiagói egyetem hallgatója, belekerül a húszas évek Chiléjének szellemi életé­be, és hamarosan olyan hírnév­re tesz szert a tehetséges fiatal­ember, hogy mindenki keresi barátságát. Ekkortól már végle­gesen a Neruda nevet használ­ja, a családi Basoalto helyett, a cseh Jan Neruda iránti tisztelet­ből. Hamarosan^ otthagyja az egyetemet, külügyi szolgálatba lép, és Rangunban lesz konzul, közben meglátogatja álmai vá­rosát: Párizst. A harmincas évek közepén Spanyolországba kerül, és Barcelonában, majd Madridban lesz konzul. Federi­co Garda Lorca lesz a legjobb barátja. Szellemi-politikai fej­lődésére nagy hatással volt a spanyol polgárháború. A hábo­rú alatt nyomtatják ki Neruda „Szívemben Spanyolország" cí­mű könyvét, melynek első ki­adása a legnagyobb könyvrit­kaságok közé tartozik a vilá­gon. Úgy tartják — ő maga is így' emlékezik — a spanyol polgár- háborúban lesz kommunista. 1939-ben Chilében népfront­kormány, kerül hatalomra, és az Párizsba küldi a költőt, hogy a spanyol emigránsokat segítse bevándorolni Chilébe. A máso­dik világháború idején Mexikó­ba kerül diplomatának. 1945- ben a kommunista párt szená­tora lesz a chilei felsőházban. De három év múlva menekülni kényszerül egy jobboldali puccs miatt, és csak 1952-ben térhet újra hara. Közben be­járja a világot, Magyarorszá­gon is megfordul, barátokra tesz szert. Visszatérése után a Népi Egység kormányát támo­gatja, Allende elnök személyes jó barátja, és alig valamivel éli túl a fasiszta'puccs első nap­jait, Aliende meggyilkolását. Korábban a Népi Egységkor­mány párizsi nagykövete volt. Korai verseiben a fiatal költő életvágya, patetikus életszemlé­lete megdöbbentő szürrealista képekben kap megfogalmazást. A Szívemben Spanyolország cí­mű kötet (1937) fordulópontot jelent pályáján: a költő figyel­me a metafizikus töprengések­től a valóság felé fordul, ettől kezdve válik elkötelezett költő­vé. Leíró és lírai részletekben bővelkedő nagyszabású elbe­szélő költeményeiben dinamikus változatossággal bomlik ki ha­zájának és egész Latin-Ameri- kának a panorámája, hagyo­mányai és történelme (Általá­nos ének,. 1950). Az Elemi ódák három kötete (1954-57.) új sza­kasz kezdetét jelentik Neruda költői útján: életszeretete elmé­lyül, hangzatosság nélkül, ben­sőségesen énekli meg az em­berek mindennapi életét, tár­gyi világát. Pablo Neruda 1971-ben kap­ta meg a Nobel-díjat. Életmű­ve, mély humanizmusa, szárnya­ló költőisége folytán a mai vi­láglíra élvonalához tartozik. Július 21-én HDN-vonat Cemertcre Bűvészparádé ás hőlégkallan- hemutató Találkozó a DN munkatársaival Nagy Józsa műsora Böröczky Kornél nemzetközi hírű vadász találkozója a vendégekkel A Szekszárdtól alig tizenöt ki­lométerre levő gemenci vadre­zervátum hazánk egyik legszebb ártéri erdeje. A huszonötezer hold kiterjedésű erdőség a Sió torkolatától Bajáig húzódik, amit évről évre megközelítőleg százezer látogató keres föl. A gemenci erdőben néhány kivé; téltől eltekintve Magyarország vízi-, erdei-, mezei állatvilágá­nak minden képviselője honos. Az erdei kisvasúttal kirándulók Pörbölytő! Keselyűsig a vonat­ból gyönyörködhetnek a párat- Icn természeti szépségekben. A vén fák között szarvas, őz, vaddisznó, róka, borz és nyuszt jár, a holt Duna-ág és a kis tavak biztonságos otthont ad a fekete gólyának, a vadlibá­nak, a vadkacsának, a récének, a szürke- és vörösgémnek, a bölömbikának, a nádi sár­mánynak, zavartalanul él itt a fácán, a fürj, a fogoly, a sza­lonka, a halászsas és a réti­sas. A Dunántúli Napló szerkesztő­sége és a MÁV Pécsi Igazgató­sága július 21-én — szombaton - Gemencre indítia Pécsről a HDN-vonatot. Mielőtt a szer­vezők által összeállított prog­ramról részletesen szólnánk, hadd hívjuk föl olvasóink figyel­mét arra, hogy a kiránduláson résztvevők sportosan öltözze­nek, alkalmazkodva az erdei körülményekhez. A 375-ös mozdony vontatta szerelvény 6 óra 35 perckor in­dul a főpályaudvarról, amely Pörbölyig viszi az utasokat. A vonaton Nagy Józsa, a Pécsi Nemzeti Színház színművésze szórakoztatja a közönséget, mi­közben arra is lesz 'idő, 'hogy a Baranya sportjáról összeállított szellemi totót kitöltsék a kirán­dulók. Az első három helyezet­tet, a Baranya megyei Testne­velési és Sporthivatal értékes díjaikban részesíti. Pörbölyön várhatóan kilenc órakor száll­nak át a résztvevők az erdei kisvasútra, amely félórás „zö­työgés” után érkezik meg Las- sira, ahol Böröczky Kornél, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság igazgatóhelyettese köszönti a vendégeket és ad tájékoztatást Gemenc történetéről, érdekes­ségeiről. Arra is lesz lehetőség, hogy a nemzetközileg is ismert vadásznak — aki eddig 16 or­szágban járt vadászkörúton — kérdéseket tegyenek föl a ki­rándulók. Ezt követően a sporthivatal szervezésében játékos sportve­télkedőt rendeznek, majd a helyszínen ereszkedik le a Bá­nyászati Aknamélyítő Vállalat hőlégballon szakosztályának ballonja. A délutáni órákban Fülöp Gyula bűvész ad műsort, és a gyerekek is elsajátíthatnak né­hány trükköt. Az árnyas fák kö­zött épített alkalmi kerthelyi­ségben tölgyfaasztalok és pa­dok mellett a vendégeket Nagy Józsa szórakoztatja. A nap folyamán a HDN-vo­nat utasai találkozhatnak a Dunántúli Napló munkatársai­val, akik közérdekű kérdésekre adnak választ. Tekintettel arra, hogy az er­dei kisvasút befogadóképessé­ge háromszáz fő, ezért maxi­mum ennyien vehetnek részt a kiránduláson. A felnőtt menet­térti jegy ára 85, a diákjegy pedig 60 forint. A nagy érdek­lődésre való tekintettel kérjük olvasóinkat, hogy csütörtökön és pénteken délelőtt tíztől este hat óráig elővételben váltsák meg a részvételi jegyet. A lap­ban megjelent szelvényt szíves­kedjenek kivágni, amely a kis- vasúton történő utazásra jogo­sít. Az ellátásról az Utasellátó gondoskodik a helyszínen: a nyárssütéshez egységcsomago­kat állítanak össze, és termé­szetesen bőséges lesz az ital és üdítő ital kínálat is. A ven­dégek 16 órakor indulnak visz- sza a kisvoncrttal Pörbölyre. A várható Pécsre érkezés 19 óra 35 perc. S. GY. ■HON-VONATOK ' AVGusZ-TVSé-. BADACSONY A szelvény érvényes a július 21-i gemenci HDN-vonatra. Felmutatásával az erdei kisvasúton eltekintenek a jegyvál­tástól. Spanyolorszác A felöltöztetet A Pireneusokon átkelve, a Costa Br ván vezető tengerparti úton érünk Kát lónia fővárosába, a 2 millió lakó Barcelonába. Mint később kiderült, n< igazi spanyol város, mert valahogy végződik Nyugat-Európa és kezdődik \ lami egészen különös világ. A magyar turisták inkább tengerpo strandjáról ismerik ezt a hihetetlenül: rűn lakott (km2-enként 19 ezer fő) várc ami mellett a budai Gellért-hegyhez f sonlóan emelkedik ki a 215 m-es Mo juich. Feltétlenül említenem kell a Ráír lát és Kolumbusz szobrát (itt Colán neve, az ékezetek ne zavarják az oh sót, ezek a spanyol nyelvben a rendi gyó hangsúlyt jelzik). A felfedező méteres szobra egy 60 m magas vaso lopra helyezett földtekén áll és tekint tenger felé. Oda, ahol most is ott zászlóshajójának, a Santa Mariának másolata. S itt kezdődnek a Rambli több mint egy kilométeres, platánok! szegélyezett sétányok. Hasonlíthatók budapesti Népköztársaság útjához, c: itt középen van a sétálóutca és a I oldal van a járműveknek fenntart Eredetiségét nem épületei, hanem li tető üzleti élete, a sétálók jövése-mei se és az adja meg, hogy a véqét ma a tenger zárja le. Ha végigsétálunk r ta, a Plaz Espanára érünk, ahol 28-f vízijátékot bemutató, 10 színben pom| zó szökőkút eit bámulatba. Be kell n ni a 60 m széles Paseo de Graciá mert ez itt a pesti Váci utca. A 4,5 milliós Madrid nemrég fővár II. Fülöp tette meg azzá 1561-ben, a kor Toledóból a Manzanares folyóc menti kisvárosba tette át slékhel 655 méterrel fekszik a tengerszint fel szélsőséges éghajlatából most, novem közepén +20 C-fokot élvezhetünk, központja a királyi - palota és a Pu« del Sol („Nap kapuja”). Az előbbi m-es oldalú négyzetet alkotva közref ja a Fegyvertár terét. 2800 pompás Iviségéből a királyi lakosztályt, alk Gaspari-termeket, a Bankett-termet csillárjával és a 70 személyes, 200 m pompás asztalával említem. Az eg komplexum ma múzeum, a királvi c Iád nem itt lakik, csak a fogadásé tartják itt. Elhagyva a Palacio Real-t, a ve főterére, a Puerto del Sol-ra éri ahová 10 utca torkollik. Egyébként a nevezik így, mert még a múlt szá elején is a belváros sikátorai közé c itt süthetett be a nap... Itt áll a ros jelkép-szobra: egy mackó a fa al emlékezésül arra, hogy valaha itt e volt, s az eperfek gyümölcsére járt r< medve. \ Á 100 eszi Keleti pál Sok elsőséggel Budapesten, a Keleti pályaudvar im záns épülete több, mint műemlék, sz bólummá vált nemcsak a vasutasok, az utazók szemében is. Igaz, építész leg annyira nem híres, mint körúti t vére, a Nyugati, azonban a maga idi ben nemcsak az ország, de a Monarc legnagyobb fejállomása címmel is di< kedhetett. Szimbólum más értelembei a magyar vasútnak hű tükrét lehet eb az épületben látni. Rosszat és jót is. A vasminiszternek is nevezett Ba Gábor még gondolni sem gondolha akkora forgalomra, s olyan technikai lettségre, amely ma már megszokott Keletiben. A füstös, gőzös paripák Ilyet átvették a villanymozdonyok, „palacsintasütővel” integető vasúti al helyét az integradomino biztosítóbei dezések. A Keleti sok elsőséggel dir kedhet. Innen indult útjára ötvenkét az első hazai villamosmozdony vonti menetrendszerűen közlekedő vonat. É többi első: királyok, államférfiak, mir terek sokasága a Keletiből kilépve merkedett először Budapesttel, de n csak ők, hanem egyszerű emberek is nen tekintettek először a fővárosra. I nikás könyvekben olvasható közhely vánkozik ide: ha ezek a kövek besz tudnának ... Váltókezelők, kocsirendezők, saru fűtők — ki tudná felsorolni hányán hr

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents