Dunántúli Napló, 1984. júlis (41. évfolyam, 179-209. szám)

1984-07-15 / 193. szám

agazin s nziksz (1.) laya idős udvar efredfief Keleti pályaudvar régen (Archív fotó) e munkát végeznek itt. Szigorú sza- lyok szerint és sokat dolgoznak a vas­isok. Ebben a nehéz, de szép szak­iban bizony egyre kevesebben vannak. I aztán egyre kevesebb a lehetőség ibadnapra, nyugodt-gondtalan sza- dságra, ünnepre. Sokszor morgunk a sések miatt, szidjuk a koszt, a rendet- iséget. Ilyenkor mindig gondoljunk a izített munkára, a sok túlórára, az óri- i felelősségre ... R. I. Vasárnapi magazin Romok az ezeréves baranyai Koppányban virágos spanyol nyelv Miasszonyunk adási Palotájának nevezi a madridi >eles téren lévő, jellegzetes század- ji stílusban épült főpostát. \ Picasso-múzeumban a művész 50 ifikája mellett a híres háborúellenes uernica" c. képét láthatjuk. Végaka- a szerint csak Franco bukása után •ülhetett hazájába e kép. ^ spanyol művészet ragyogó tárlata, Pradó Múzeum Juan de Villanueva vei szerint 1785—1815-ig épült. Kata- iusa ma 117 teremben 500 mester >0 művét tartja számon. Meglepő a' tonság: minden egyes terembe őrt ítottak! Vélázquez, El Grecó, Murillo, iya legszebb műveit és a- leggazda- bb Tiziano-gyűjteményt láthatjuk itt. „legprádósabb” Goya két, egymás tllé helyezett képe: a Meztelen és a löltöztetett Maya. A lobbanékony mű- íz szerelmes lett Álba hercegnőbe és álkáikon megfestette aktját. Hogy a ítykáknak elébevágjon, férje elhatá- :ta, hogy megtekinti a nehezen ké- ilő művet. Hívatlan látogatását meg- jták Goyának, aki egy éjszaka alatt ilöltöztette" szerelmét, a férj csak ezt képet láthatta. A történet igaz lehet, irt a Felöltöztetett Maya ruházata ídkívül elnagyolt,, túlságosan sietnie llett a művésznek. Kováts Andor Napjainkban sok szó esik Géza fejedelmünk és I. István királyunk korának történelmi eseményeiről. Vessünk pillan­tást e rendkívül jelentős kor­szak baranyai vonatkozásaira is. Győrffy Györgytől is tudhat­juk, hogy az Árpád-házi Kop­pány a „régi törvény” értelmé­ben, mint rangidős herceg, igényt tarthatott Géza halála után a nagyfejedelemségre. Minthogy ambícióit a keleti pogány ideológia támogatta, bizonyára ezért fordult efelé, noha csaknem bizonyos, hogy Gézával együtt 972-ben őt is megkeresztelték. Erre látsza­nak utalni a baranyai Koppány településhez tartozó vízvidéken, a Bő és az Ókor folvók mentén létesített „Szent Gál” templo­mok. Ismert, hogy Koppány a Du- ■ na vonalától félreeső „Somogy- országot” kapta hercegi juss­ként. Baranyai szálláshelyéről azonban csak annyit tudtunk, hogy a Villányi hegység déli lejtőjén terülhetett el — Siklós közelében. 1959-ben a Harkány, Kossuth Lajos utca 67. számú lakóház telkén, a Janus Pannonius Mú­zeum régésze, Papp László fel­szín alatti épületmaradványo­kat talált, és a korábban római castrumnak vélt romokról meg­állapította, hogy azok egy kö­zépkori templom maradványai. A középkori tizedlajstromok viszont harkányi templomról és plébániáról nem tettek említést. Sőt, a Tímár György által is­mertetett 15. századi okirat ha­tározottan szól arról, hogy Harkánynak temploma nem volt, csak egy kis fából készí­tett kápolnája. Egy 1323. évi forrás leírja Nagh-Harkan terülétét, mely szerint délről a Szene víz, a mai Lanka-csatorna határolta. A patak túlsó, déli partján lévő rom tehát nyilván egy olyan te­lepüléshez tartozott, amely Sik­lós 1543. évi elestekor elpusz­tult. Ezért nem tudtak létéről a 16. századi török adóössze­írások sem felvilágosítást adni. írott és íratlan források szerint Harkány lakói a „Faluhely” dűlőnek nevezett korábbi tele­pülésükről, amely a Dráva-völ- gyi vasútvonaltól északra fek­szik, a török megszállás idején átköltöztek a határvízen, annak déli oldalára, mert a mocsa­ras partok nagyobb védelmet nyújtottak a portyázó ellenség ellen. Rejtély maradt tehát, hogy a most már Harkány te­rületéhez tartozó telken, a vi­szonylag kis alapterületű egyházi építmény vaskos, egy és egynegyed méteres, nagy keménységű habarccsal, mész­kődarabokkal rakott falaival, mely településhez tartozhatott és azt ki és mikor építtette? Az izgalmas kérdésekre a vá­laszt a 19. századi harkányi kataszteri térképekből részben megkaptuk, mert a még be­építetlen dűlők megőrizték az elpusztult Koppány foki nevét, amely a mai Harkány területén feküdt. Tehát a nyilván erődül is szolgáló templom Koppány falué volt, amely körül 13 sírt is találtak. A falu nagy teme­tője a Lulu-pusztai halmok 1958. évi elegyengetése al­kalmával került napvilágra, amely a bejelentés elmulasz­tása miatt megvizsgálatlan ma­radt. A 13. századi Koppányról egy 1274. évi okirat ad tájé­koztatást, mely szerint a falu akkor Tiburc ispán fia, Onthé volt, majd Peterka fia Párisó. végül a Kán nembéli Siklósi Miklósé lett. Innen származ­hatott a Szársomlyón lévő nagyharsányi Vár 13. századi Koppány nevű várnagya, egy másik kisnemessel, Koppányi Pállal együtt, aki Siklósi Péter serviense és ügyvédje volt. Koppány falunak volt papja is, aki 1332-ben 20 báni pápai ti­zedet fizetett. Ez az összeg kö­zepes nagyságú településre en­ged következtetni. Ha történészeink feltételezik, hogy a két „Szent Gál” temp­lomot Koppány építtette, akkor még inkább feltételezhető, hogy a lázadó herceg a saját téli szállásán is megtette ugyanezt. Ha azonban a po­gánysággal kacérkodó Kop­pányról ezt nem tételezzük fel, elképzelhető, hogy a Lanka parti erdőtemplom építtetője Koppány nagybátyja, Tormás herceg volt, aki 948-ban Bi­záncban meg keresztel kedett, és akinek baranyai szállásterüle­tén, ezt követően, a bizánci ke­leti egyház misszionáriusai kezdték meg működésüket. Er­re utal Pécs görögös neve, Pente ecclesiae is. Hihető, hogy e kor hagyta hátra emlé­kül az 1865-ben lebontott Bő szigeti Isztró település lőrések- kel ellátott erődtemplomát is, amelynek szilárd kőfalait a tö­rökök sem tudták szétbontani, hogy anyagával megerősítsék Siklós bástyáit. E templom me­szelt falairól a görög egyház jellegzetes freskói bontakoztak ki. Győrffy egyik térképén ugyanis Isztró helyén jelzi Tor­más herceg Dráva menti szál­lását, amely Harkánytól délre, Drávaszabolcs határában köny- nyen megérhette volna az ezer­éves évfordulót. Ezer év távlatából a lázadó Koppány herceg történelmi sze­replése már nem olyan egy­értelműen elítélt és qyűlöletes, mint drámai megállapításunk korszakában volt. Történésze­ink az ő védelmében sok érde­kes érvet sorakoztatnak fel. Például azt is, hogy számunkra esetleg ■ hasznosabb lehetett - volna a keleti orientáció. Jó lenne Harkányban, valamilyen formában a történelmi helyzet emlékét megörökíteni. A meg­ismert múlt életrekelti az ezer­éves Lanka-parti betonszilárd­ságú kőfalakat, amelyek még tanúi voltak Árpád fejedelmünk szép unokája ittjártának-kel- tének, aki nemcsak önmagáért, hanem népe jövőjéért is lá­zadt, harcolt és vérzett, hogy véres teteme négyfelé vágas­sák. Elrettentésül és memen- tóul. Kecskeméthy Zoltán Vasárnapi magazin Keresztrejtvény A Szegedi Szabadtéri Játékok műsorából A Szegedi Szabadtéri Játékok műsorából adunk ízelítőt rejt­vényünkben. A műsorok megta­lálhatók a vízszintes 1., függő­leges 13. és a függőleges 17-es számú sorokban. • VÍZSZINTES: . f. A műsoron szereplő rockopera címe (zárt betűk: I, K). 14. Indián törzs. 15. Al-dunai szoros. 17. Agavé egynemű betűi. 18. Épületroncs. 20. Német névelő. 21. Izomkötő. 22. Helyez. 24. Sérülést okoz. 27. Mary egynemű betűi. 28. MÁV ügyfél. 30. Fed. 31. For­rasztó szerszám. 32. Iz. 33. Ta­lál. 34. Község Baranya megyé­ben. 35. A fogas tájneve. 36. Lekaszált rét. 38. ... bel Ab­bes, algériai város. 39. üdítő ital (fon.). 41. „A” vérteshal. 43. Némán les! 45. Sorsába be­letörődött. 47. Másolni kezd! 48. ízléses, csinos. 50. Labdát továbbít. 51. Határérték. 53. Mennyiséget állapít meg. 54^ Zenei kifejezés (hangremegte- tés). 57. Ipari Szövetkezet. 58. Igefajta. 60. Lett városka a Ri­gai-öbölnél. 61. A bíró teszi. 62. Tiltó szó. 63. Visszahoz. 65. Fo­lyó a Szovjetunióban. 67. Dol­gos óllat. 68. Koros. 70. Tartó. 72. Pajkos fickó. 74. Pártfogás. FÜGGŐLEGES: 2. Homokten­ger. 3. Török autójel. 4. Egyik ruhagyárunk betűjele. 5. Férfi­név. 6. Európai nép. 7. Névelő. 8. Árkus. 9. Rajzeszköz. 10. Ál­mos. 11. Középen elken! 12. Tanyaszél! 13. A műsorban sze­replő opera címe (zárt betűk: H, L). 16. Hajnalodik. 17. A já­tékok műsorában fellép (zárt betűk: L, P, D, S). 19. Csavar. 23. A tőke után fizetik. 25. Orosz zeneszerző (M. A. 1837—1910). 26. Gikornyás. 27. Női név. 29. Hajlott orr. 31. Zeneszerző, kar­nagy (Miklós). 36. Kerek szám. 37. Védé. 40. Takaros, tiszta. 42. Párolgó. 44. Tűzdeli. 46. Vé­dőeszköz. 47. Regélés. 49. Fran­cia területmérték (ARE). 52. Ki ... tud. 55. A Csehszlovák Szakszervezet röv. neve. 56. Dúr-jellegű hangsor. 59. „Kibú­jik a ... zsákból." 61. Bizonyta­lanul áll. 64. Oxigén, íkén és ittrium. 66. Rendben van (diva­tos kifejezéssel). 69. Megszólí­tás. 70. A múlt idő ragja. 71. Kicsinyítőképző. 73. Ludolf-féle szám. F. I. Beküldendő: a vízszintes 1., függőleges 13. és a függőleges 17. számú sorok megfejtése, legkésőbb július 23-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LE­VELEZŐLAPON, 7601 Pf.: 134., Dunántúli Napló Szerkesztősé­ge, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A július 1-i lapban közölt rejtvény megfejtése: A róka meg a macska — A békakirály — A palack szelleme — A vitéz sza- bócska — Hamupipőke. Könyvjutalmat nyertek: Jeránt Zsuzsanna, Olasz, Kossuth L. u. 18., Jung Jánosné, Pécs, Hajdú u. 3., Sajgó Jenőné, Pécs, Sik­lósi u. 38., Wawra János, Pécs- Vasas, Hajadon út 1/2., ifj. Wugrik Lászlóné, Pécs, Veres Péter u. 26. A könyveket postán küldjük el. Horgászat Ma már igen sokan rendel­keznek személygépkocsival, ami lehetőséget ad az ország hor­gászvizeinek, egy-egy tájegy­ségnek a megismerésére. Jól megszervezett családi horgász­kirándulás nemcsak halfogást, hanem új tájak, horgászvizek, ott élő emberek megismerését eredményezi. Nem egy esetben baráti kapcsolatok is kialakul­nak, a vízparti táborozás, a természetben eltöltött napok kellemes emlékké válnak. Hogy ez így legyen, a prog­ramot előre ki kell dolgozni. El kell dönteni a családi tanács­nak, hol kívánják szabadságu­kat eltölteni, mely víz partján horgászni. Meg kell tudni, hogy a víz kinek a kezelésében van, hol lehet rá a területi enge­délyt beszerezni, van-e kempin­Horgászturizmus gezési lehetőség. Ehhez kitűnő tájékoztatást ad a Magyar Hor­gász c. folyóirat ez évi 5. szá­ma, amely 16 oldalas mellékle­tében még a beszerezhető te­rületi jegyek árait is közli. A horgászat megkezdése előtt cél­szerű a jegyeken levő tudniva­lókat elolvasni, az esetleges helyi szabályok betartása érde­kében. Ma már általában a horgá­szoknak többféle felszerelésük van, felvetődik tehát a kérdés, mit vigyenek magukkal. Ezt mindig az adott víz jellege ha­tározza meg. Folyóvízre, vagy tóra mennek-e, csónakból vagy partról van lehetőség horgá­szatra, melyek az adott víz főbb halai. Folyóvizekre célszerűbb erő­sebb sodrásnak jobban ellenál­ló botokat vinni, vastagabb zsinórokkal, ugyanakkor tavi csónakos horgászat esetén ele­gendők a kisebb dobósúllyal rendelkező botok. Finom kesze- gező botot azonban minden esetben tegyünk az úticsomag­hoz. A felszerelés összeállításánál tanácsos a helyi horgászok gyakorlatát megnézni, mert ők jobban ismerik a víznek az adottságait. A horgászfelszerelés mellé össze kell állítani a kempinge­zés egyéb eszközeit, amelyek közül a lámpa, hűtőtáska, bog­rács és a faszenes grillsütő le­hetőleg ne maradjon ki. Sok kellemetlenséget tudunk elke­rülni, ha megfelelő szúnyogir- tóval is felszereljük magunkat. Kellemesebbé lehet tenni az ilyen kirándulásokat, ha több horgászcsalád együtt megy, mert így mód van arra is, hogy napközben a környék neveze­tességeivel, kultúrájával is meg­ismerkedjenek, miközben a tá­bor sem marad őrizet nélkül. A belföldi horgászturizmus iránt egyre növekvő igény mu­tatkozik, ezért a Szövetség megalakította a vándorhorgász klubot, melynek programjában az idén már tíz túra szerepel. Ahol egyesületeinknél van vállalkozó egy-egy túra meg­szervezésére, érdemes lenne a gondolattal foglalkozni. Aki szereti az újabb titkokat rejtő vizeket, a változatos tájat, a természetben való táborozás élményét, bátran induljon el, mert horgászbarátot, segítő tár­sat minden víz partján lehet ta­lálni. Dr. Kovács Zoltán IB-titkár Rádió mellett. Caeni buszok Azt hiszem, a pestiek fel­szisszentek, amikor a Budapes­ti Közlekedési Vállalat (továb­biakban BKV) egyik szakembe­re azt fejtegette a riporter előtt, hogy „...Közgazdasági­lag megérett a helyzet arra, hogy a helyi közlekedési tarifát megemeljék ..Nem kell per­sze megijedni, a bejelentés­nek nincs „hivatalos" jellege, még nincs, csupán négyszem­közti eszmecseréről van szó, a rádióhallgatók millióinak fü­le hallatára ... A „laikus” megértő lélek, tudja, hogy eb­ben az energiaválságos világ­ban az üzemanyag megdrágult, meg sok más egyéb is, és ezek­re joggal lehet hivatkozni. De a laikus arról is hall manap­ság, hogy a válság — amely ugye begyűrűzött hozzánk is — a fejlett ipari országokban mór kezd szelídülni, sőt, ahogy a napokban szintén a rádióból értesültünk róla, egyik nyugati államban néhány fillérrel, de olcsóbb lett az üzemanyag. Azt is hallhattuk, hogy a nagy olajtermelő országokban elég­gé felhalmozódott az eladatlan olaj és most már reményked­hetünk bizonyos árcsökkentés­ben is. Mert ugye a Iqikus úgy véli, hogy ha a drágulás be­lénk gyűrűzött, akkor idővel az árcsökkentés is begyűrűzik, csak várjuk ki a végét... A BKV azonban egyelőre még nem tart itt. Egyelőre ke­veslik az 1,50 forintos buszjegy árát. Ha belegondolok, hogy a fővárosban 1 forintért lehet vil- lamosozni, 1,50 forintért meg buszozni, akkor talán mi — vi­dékiek — nyugodtak lehetünk, hiszen már régóta 2 forintot fizetünk egy jegyért. Csak az­tán... nehogy a BKV ötlete begyűrűzzék vidékre is ... S ha már itt tartunk, gyor­san előkerítem a Heti Világgaz­daság június 30-i számát, amelyben a Les Echos című francia lap „Buszok pórázon” című cikkét idézik: „A norman­diai Caen város környékén közlekedő buszok hollétéről fo­lyamatosan tudomást szerezhet­nek a megállóban várakozó utasok is, elektronikus jelző­táblákon ... ...Minden egyes buszt felszerelnek mikropro­cesszorral, amellyel elemezni tudiók saját helyzetüket.. . . .. Mindenkit azonnal informál­nak is: a központi garázsban a hálózatfelelőst, aki óriáskép­ernyőn figyeli a forgalmat, a buszban ülő utasokat, akiknek a következő megállót is kiírja, az állomásokon várakozókat, hogy mennyi idő múlva jön a következő jármű, s a gépkocsi- vezetőt, aki megállapíthatja, mennyi előnye vagy késése van az elméleti menetrendhez ké­pest . . .” Hát ez nagyszerű. Norman- diában. Igaz, valamikor Pécsett — leaalóbbis a hétemeletesek megállójánál is fölszereltek egy ipari kamerát, amelynek az volt a feladata, hogy jelez­ze, mekkora tömeg ácsorog a járda szélén, buszra várva. A végállomásnál ténykedő diszpé­csernek volt egy képernyője, amelyre csak rápillantott és máris küldte volna a buszt, a pótbuszt, ha lett volna .. . De ez rég volt. Azóta a buszok pontosak. (. . .) Egyébként távol áll tőlem, hogy a BKV és a Caeni Közle­kedési Vállalat kísérletei között párhuzamot voniak. Egyik az áremelésen tűnődik, a másik a korszerűsítésen. Ez ebben az érdekes. Annyit azonban még megje­gyeznék. Van úgy, amikor a hi- dea eső becsurog a buszban ülők arcába és vállára. Ami­kor meg harminckét fokos hő­ség van, — a jó ég tudja, hogy van ez? — de akkor meg az ablakokat nem lehet kinyitni. Pontosan zár még a tetőablak is. Persze, . nem Normandiá- ban ... Rab Ferenc \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents