Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)
1984-06-08 / 156. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 156. szám 1984, június 8., péntek Ara; 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Kim Ir Szem uezeteseuel A képen Kim Ir Szén Kádár Jánossal és Losonczi Pállal látható a Keleti pályaudvaron KHDK párt- és állami küldöttség érkezett Budapestre A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának meghívására párt- és állami küldöttség élén csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Kim Ir Szén, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnöke. A több szocialista országot érintő körútja során most hazánkat felkereső delegáció különvonata a délelőtti órákban gördült be a Keleti pályaudvarra. Kim Ir Szent, valamint a küldöttség tagjait Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai üdvözölték. Ezután a vendégek és a vendéglátók gépkocsikba szálltak, s a Kossuth Lajos térre hajtattak. A tartalomból: Az MLSZ elnökségi ülése Példás büntetések a bundák ügyében (8. oldal) Bikaion, a halászat gépesítéséről Miért nincs több és jobb hatunk? Adaptálható, variálható célgépekre van szükség Az Országház előtt, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság zászlóival fellobogózott téren a díszmotorosok kíséretében érkező koreai párt- és állami küldöttséget katonai tiszteletadással fogadták; felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja. Több ezer budapesti dolgozó és fiatal gyűlt össze a téren, s üdvözölte a Kádár János és Losonczi Pál társaságában érkező Kim Ir Szent — aki 28 esztendővel ezelőtt már járt hazánkban —, valamint a delegáció tagjait, közöttük Kong Szonq Szánt, a KNDK Miniszter- tanácsának elnökét, Ü Dzong Okot, a KNDK alelnökét és Kim Jong Nam miniszterelnökhelyettest és külügyminisztert; Jon Hjon Hűk, a Koreai Munkapárt titkárát; a KB Politikai Bizottságának tagjait. Fogadtatásukra megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, a KB titkára, Maróthy László, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Po- litikci Bizottságának tagjai; Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint a kormány több tagja — köztük Várkonyi Péter külügyminiszter —, továbbá párt, állami és társadalmi életünk számos más vezető személyisége. Jelen volt Etrg Sándor hazánk phenjani és Ju long Goi, a KNDK budapesti nagykövete. Ott volt az ünnepélyes fogadtatáson több Budapesten akkreditált diplomáciai képviselet vezetője és tagja is. Kürtszó harsant, s a díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett a KNDK legmagasabb rangú párt- és állami vezetőjének. Felcsendült a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság himnusza, majd Kim Ir Szén Kádár Jánossal együtt ellépett a díszzászlóalj előtt. Úttörők szaladtak az Országhoz elé, s virágcsokorral köszöntötték a népi Korea vezetőjét. Ezután a vendéglátók és a vendégek kölcsönösen bemutatták egymásnak Magyarország és a KNDK jelenlévő közéleti személyiségeit, s Kim Ir Szén megismerkedett a budapesti diplomáciai testület megjelent képviselőivel is. Az ünnepélyes fogadtatás a katonai díszzászlóalj díszmenetével zárult. A koreai párt- és állami küldöttség magyarországi programja délután tiszteletadással folytatódott: Kim ir Szén és a delegáció tagjai a Hősök terén koszorút helyeztek el á Magyar Hősök emlékművén. Este a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa díszvacsorát adott a Kim Ir Szén vezette koreai párt- és állami küldöttség tiszteletére a Parlament vadász- termében. A díszvacsorán Kádár János és Kim Ir Szén pohárköszöntőt mondott. Kádár János pohárköszöntője — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyár Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, dolgozó népünk nevében tisztelettel köszöntőm Kim Ir Szén elvtársat, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkárát, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnökét, a koreai nép nagy tiszteletben álló vezetőjét, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségét, valamint a kíséretében levő kedves koreai vendégeinket. Tisztelt Kim Ir Szén elvtárs, köszönjük, hogy meghívásunkat elfogadta; az ön látogatása a magyar—koreai kapcsolatok fejlődésének kiemelkedő jelentőségű eseménye. Meggyőződésem, hogy e látogatás, a tárgyalások, a találkozók jelentősen hozzájárulnak a pártjaink, országaink közötti sokoldalú együttműködés to(Folytatás a 2. odalon) Ülést tartott a Miniszter- tanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta és elfogadta a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottságának saját munkájáról és a megye településfejlesztéséről szóló beszámolóját. Elismeréssel állapította meg, hogy a tanács és végrehajtó szervei tevékenységükkel eredményesen hozzájárultak a megye társadalmi-gazdasági fejlődésének előmozdításához, a központi és a területi érdekek összehangolásához, a lakosság életkörülményeinek javitásá. hoz. A Minisztertanács helyeslőén tudomásul vette az irányító munka színvonalának növelését szolgáló elgondolásokat, egyidejűleg felszólította a minisztériumok és a főhatóságok vezetőit, hogy a népgazdasági tervek kidolgozásakor hasznosítsák a végrehajtó bizottság javaslatait. A kormány a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének előterjesztése alapján megvitatta az energiagazdálkodási program végrehajtásának eddigi tapasztalatait. Megállapította, hogy a termelő és a kommunális ágazatokban egyaránt jobban, a korábbinál takarékosabban gazdálkodtak az energiával. Az irányító szerveket kötelezte a vizsgálat tanulságainak hasznosítására és arra, hogy tegyenek további intézkedéseket az energiafogyasztást mérséklő megoldások kidolgozásának és széles körű elterjesztésének gyorsítására. A Minisztertanács jóváhagyta a közlekedési miniszter előterjesztését a vasúti hatósági és gazdálkodási tevékenységek szervezeti különválasztásáról. Eszerint a vasút fenntartását, korszerűsítését és üzembiztonságának növelését szolgáló feladatok egy részét közvetlenül a vasutat üzemeltető gazdálkodó szervezetek irányításával oldják meg. Jórészt még mindig hiába tanácsolják az orvosok s az egészségügyi felvilágosítás más őrei, hogy együnk több halat — mert ez a fehérjedús táplálék a többinél könnyebb, egészségesebb —; a fagyasztó és „fogyasztó” többnyire még mindig nem kap a boltokban olyat, amilyet szeretne — ha ugyan kap egyáltalán. A tegnap Bikaion, a Magyar Agrártudományi Egyesület és az ottani Állami Gazdaság szervezésében megkezdődött halászat-gépesítési tanácskozás mintegy száz meghívottja közvetlenül ugyan nem sokat tehet a halellátásért s a választékbővítésért — közvetve azonban annál többet. Minthogy halászattal foglalkozó üzemek vezetői, szakemberei. Rajtuk múlik, hogy hol, milyen ráfordítással, mekkora eredménnyel, mennyi halat állítanak elő; mennyi kerülhet piacra ... Halászati üzemeink a hetvenes évek közepén — mint a tanácskozáson tegnap elhangzott — mintegy harmincezer tonna halat „termeltek meg". Ez a mennyiség 1983-ra több mint 43 000 tonnára nőtt, de ez részben kevés — sokkal több kellene! —, részben nem megfelelő — többek közt például pontyból kellene több —, részben pedig az előállítás igen sokba került. Egyre alaposabb, tudományos felkészültséget igényel a nevelés, gondozás. Sokba kerülnek a korszerű technológiák. Az ágazat — általában •— kis, elaprózott üzemekből áll, ahol nem hogy nehéz, hanem sokszor lehetetlen a fejlesztés költségeit előteremteni. Elhangzott: a magyar mező- gazdaságban mintegy 1500 féle, 260 ezer darab, összesen mintegy 110 milliárd forint értékű gép működik. Igen ám, de ezzel a halászati üzemek nem mennek sokra, mert a számukra szükséges gépek csak kis szériában gyárthatók, sajátos üzemi viszonyok közt alkalmazhatók, ezért nem kifizetődők a mezőgépiparnak. Rájuk sokszorosan igaz az — ami egyébként áll a mezőgazdaság gépesítésére általában is —, hogy jól adaptálható, variálható, kombinálható gépek kellenek. Hiába költött a halászat gépesítésére az elmúlt 10 évben mintegy 50 millió forintot a mezőgazdasági tárca, még mindig igen sok nehéz munka segítése, gépesítése megoldatlan. Meglepő, de hiteles: legkevésbé kielégítő például a szárazföldi szállítás... A halászati szövetkezetek országos központjának képviselője elmondotta: a nem tógazdasági területek — a holtágak és a többi úgynevezett „extenzív" termelésű vizek — gazdái, halászai különösen sok gonddal küzdenek. Romlik a víz és a talaj minősége, s a halászok sokszor valóban embertelen körülmények közt dolgoznak. Egyértelműen megfogalmazták a szakemberek azt is, hogy az ágazatért a kereskedelemnek is többet kell tennie, jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a kereskedők az import-hal eladásában inkább érdekeltek, mint a hazai termék értékesítésében. Visszaveti ezt az is, hogy sokfelé, még a városokban sincs a boltokban az élőhal-eladáshoz szükséges felszerelés. A tanácskozás — és kivált a ma sorra kerülő szakmai bemutató — azonban' nemcsak a helyzetelemzés célját szolgálta, hanem az ebből következő előrelépést is. Szinte valamennyi előadó és hozzászóló kiemelte □ bikali gazdaság lankadatlan újító, fejlesztő munkáját a gépesítésben — konkrétan azt, hogy a bikali gépüzem az elmúlt 15 évben 100 millió forint értékű gépet, berendezést adott a honi halászatnak. Részletesen ismertették munkájukat, fejlesztési elképzeléseiket más cégek, kutatók is, többek közt a legnagyobb haltermelő Hortobágyi Állami Gazdaság, a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet. Varga J. A hidasi termelőszövetkezet nyugati területén, a megyehatár szélén nagyarányú meliorációs munkák folynak. A kiszáradt patak medrét feltöltik és letakarítják az oldalnövényzetet, ezzel sok hektárnyi területet összefüggővé tesznek, fgy a tsz gépei legkevesebb tízszázalékos energiatakarékosságot érhetnek majd el. Erb János felvétele
