Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)

1984-06-03 / 151. szám

Vasárnapi magazin Vasárnapi magazin Rádió Kitáguló adáskörzet A pedagógusokat köszönti a ma délelőtti magazinműsor, melynek első óráját Nógrádi Erzsébet szerkesztette. Megszó­lalnak' néhányon a most kitün­tetett pedagógusok közül, így Hardicsai Lóránd, a Szentlőrin­ci Újhelyi Imre mezőgazdasági szakközépiskola tanára, Gyüdi Sándorné, Baranya megye óvo­dai felügyelője, aki a Munka Érdemrend ezüst fokozatát vet­te át a 31. Pedagógirsnapi ün­nepségen, a Kiváló Pedagógus Csordás József, a pécsi 506-os szakmunkásképző intézet szak­oktatója, Baranya megye Apá­czai Csere János díjasa : Sze­rencsés Rudolfné, és érdeke­sen, elgondolkoztatóan beszél­nek tanáraikról egy rendhagyó osztályfőnöki órán a pécsi Nagy Lajos gimnázium IV. A. osztá­lyának tanulói. 9 órától Lenk Irén teljesíti a hallgatók zenés kéréseit, közben Márványi Pé­ter ismertet könyvújdonságokat, köztük Takáts Gyula Kaposvá­ron élő költő új kötetét és en­nek kapcsán pécsi egyetemi éveiről vall a legutóbb arany­diplomával kitüntetett pedagó­gus-költő. Hétfőtől kitágul a pécsi stú­dió adáskörzete. Mint dr. Bor­sos József stúdióvezető arról tájékoztatott, június 4-étől 17.00 órától 18.30-ig a műsort (a me. szesi középhullámú és a misi­nai urh adó mellett) a nagy- kanizsai urh adó (a 71.03 MHz-en) is közvetíti. Ez azt je­lenti, hogy átlépve a megyeha­tárokat, a pécsi stúdió műsorai réven c baranyai, somogyi és tolnai rádióhallgatók többet tudnak meg Zaláról, ugyanak­kor a zalaiak is értesülhetnek a Dél-dunántúlról érkező hírekről, eseményekről. A pécsi stúdió szerkesztősége szeretne a jövő­ben minél több riportot, tudó­sítást, hírt adni az országnak erről a hagyományokban gaz­dag, mindinkább fejlődő régió­járól. A nagykanizsai adó be­lépése jelenti azt is, hogy megjavulnak a Balaton déli partján és Keszthely környékén a rádióvételi lehetőségek. Ez különösen a nyári időszakban szerez minden bizonnyal örö­met az ott üdülőknek. A nagykanizsai adó által is sugárzott első műsor a hétfői 90 PERC című aktuális esti magazin lesz, Kovács Imre és Felső Pá| szerkesztésében. A zalai témák mellett természete­sen jelentkeznek e műsor ha­gyományos rovatai is: így pél­dául a meteorológus beszél a tavasz érdekességeiről, nem hiányzik a horgászprogram sem, és lesz eszperantó-sarok. A keddi műsorban Németh Ká­roly riportjának témája a moz­gáskultúra az iskolában. Két he­lyi érdekességű zenei műsor is szerepe] kedden; a Pécsi Ifjú­sági Ház zenekara játszik, Ta­más János közreműködésével, majd a Komlói Pedagógus Kó­rus énekel. Szerdán Belénessy Csaba szerkeszti a SPORTMA­GAZIN júniusi adását, csütör­tökön pedig Simon Márta ke­reskedelmi témákkal foglalkozik a BÉDEKKER-ben. Az Eszéken megrendezett baranyai ipari ki­állítás tanulságait, eredményeit vitatják meg. A mai horvát-szerb nyelvű magazinban riportösszeállítás hangzik el a 15 éves délszláv klubmozgalomról. Pomázi és mohácsi népművelőkkel beszél­get Kláics Milica. Ugyancsak a mai műsorban hallható „Gyer­mekeink” címmel Filákovity Bránkó riportja. Kedden az or­szágos adón is sugárzott isko­larádió jelentkezik. Pénteken, Medárd napján színes beszél­getés keretében mutatják be Mamuzsity Iván katymári fod­rászt. „Szomszédolás" címmel a grazi és a pécsi stúdió közös műsoráról hangzik el hétfőn a német adósban összeállítás Somberekről. Lerch József ri­portjában kedden trófeavadá- szckkal beszélget. Reif József szerkeszti a fiatalok szerda] fél­óráját, és ugyancsak ő számol be csütörtökön, mit látott ha­tárjáráson a bácskai földeken. Pénteken a nyaralóknak szóló 30 percben híreket, riportokat, útikalauzt és zenés kívánságo­kat közvetítenek. Televízió A mágus Június 7-én, csütörtökön 19.00-kor jelentkezik (tv 2.) a Nas ekran, a pécsi körzeti stú­dió délszláv nemzetiségi mű­sora. (Ismétlés: június 9., szom­bat 8.05.) Először a Baranya megyei Tanács nemzetiségi bizottságának legutóbbi ülésé­ről ad tudósítást a magazin: itt egyebek között a Baranya megyében élő nemzetiségi te­lepülések közigazgatásáról folyt fontos vita. Beszámolót látha­tunk a Magyarországi Délszlá­vok Demokratikus Szövetsége elnökségének üléséről is. Ellá­togattak a pécsi riporterek a Zala megyei Molnári községbe: az óvodában forgattak filmet a nemzetiségi nyelv oktatásáról. A tanév végi számadást vették filmre a pécsi horvát-szerb tannyelvű gimnáziumban, és tudósítást adnak az ünnepi könyvhét eseményéről Felső- szentmártonból. A jövő hét műsoraiból íme, még néhány, amely témájánál fogva valamely közönségréteg megkülönböztetett figyelmére lehet érdemes. Kedden A má­gus címmel portréfilmet látha­tunk Verebes Józsefről: a Győri Rába ETO edzője sikereinek titkairól beszél (18.00 tv 1.) Ugyanezen az estén a második programban 19.00-kor a Pesti Vigadóból láthatjuk az Inter- fórum '84 ünnepi gálaestjének első részét. Csütörtökön (17.25 tv 1.) Az iskola jövője címmel ad közvetítést a televízió a budepesti pedagógiai tanács­kozásról. 20.00-kor a Fórum je­lentkezik — időszerű gazda­ságpolitikai kérdésekre vála­szolnak az illetékesek a nép­szerű műsorban. Szombaton este c Charles Aznavourról szóló zenés filmet ajánljuk a könnyűzene kedvelőinek figyel­mébe, a második műsorban a Magyar Népköztársasági Kupa döntőiét láthatják az érdeklő­dők (21,15, illetve 18.55.) G. T. Körösi Csorna nyomában (I.) Gyermekin Múlt és jelen Erdélyben Nemrégiben ünnepeltük Kö­rösi Csorna Sándor születésé­nek kétszázadik évfordulóját. A megemlékezések láncolatá­ba illeszkedett az az utazás is, amelyet az IBUSZ rendezett Körösi Csorna erdélyi emlékhe­lyeire: Csomakőrösre, Kovász- nára, Nagyenyedre, valamint az erdélyi tudományos, kultu­rális élet olyán központjaiba, mint Kolozsvár, Marosvásár­hely. A Körösi Csorna emléktúra szervezői nem a szokványos út­vonalon vittek bennünket kö­rül Erdélyen és a Barcaságbah. Csomakőrös, Nagyenyed volt a legfontosabb úticél, de nem kerültük ki sem Nagyváradot, sem Kolozsvárt. A nagyszerűen felkészült he­lyi útikalauzunk elmondta, hogy Kolozsvár nagyvárossá nőtte ki magát: 320 ezer lakosa van, hatalmas iparral, s egyeteme­in, főiskoláiban 24 ezer diák tanul. Magyar színháza és ope­ratársulata van, Kolozsvár itt a magyar kulturális élet köz­pontja. Következő útióllomásunk Ma­rosvásárhely, ahol a Teleki-té­kát alapítója, ^leki Sámuel nyilvános könyvtárnak szánta. A könyvtár mindent tartalmaz, ami a tizennyolcadik századi enciklopédikus tudáshoz szük­séges: 25 országból, negyven­ezer kötetet gyűjtöttek össze. Itt őrzik gz 1410-ből származó Magyar szavak és alosszák ecy Déldónvát, Galeotti Mar- zio 66 antikváiét. Körösi Cso­rna Sándor 1837-ből származó tibeti angol szótárát — eavet a kiadott ötszázból. Az épület másik részében a Bolyai Mú­zeum fogadja a látogatókat. A Rózsák terén éoült Kultúroa- lota csodálatos akusztikájú koncerttermét, az emeleten el­helyezett tükörtermet főként az üvegre festett székely néoballa- dák miatt érdemes felkeresni. Farkaslakán szinte a tava- sziasan vibráló délutáni verő­fényből bukkant elénk a falu szélén- szerénykedő kis reformá­tus temető. Csoportvezetőnk fi­gyelmes ajándékaként eltölt- hettünk néhány percet a tizen­nyolc éve májusban elhunyt Tamási Áron sírjánál, amelynél egy kopjafa és a Szervatiusz Jenő és Tibor által alkotott emlékmű őrzi az iró örök ál­mát. Brassóban a huszadik század mai valósága ragadja meg az utazót. A híres Fekete-templom, a Városháza, a Felleg-vár a fő idegenforgalmi attrakció, de a város lakosságát inkább a közelmúlt évtizedek történelme, a mai élet sokrétű gondjai fog­lalkoztatják. Brassó nagyváros, de ha arra gondol az ember, hogy ottlétünkkor — május elején síelni mentek a fiata­lok, hogy a sífelvonókon fél óra alatt megközelíthető szere­pek várják a vendégeket —, akkor egy kicsit mégis irigy­lem őket napi gondjaikkal együtt. Kézdivásórhelyen Gábor Áron alakja köré font jelképes koszorút az utódok emlékeze­te. A legendás székely — vol­taképpen afféle ezermester­ként ígérte meg Bem tábornok­nak a haditanács sepsziszent- györgyi ülésén, hogy „lészen ágyú". A vásárhelyi múzeum­Pécsiek, baranyaiak a rádióban 5-én, kedden 10.35-kor Tiha­nyi lózsef népdalokat énekel a Kossuth rádióban, 7-én 19.15. kor pedig Marczis Demetert hallhatjuk, 7- én, csütörtökön 12.35-kor a Petőfi rádióban az egyházas- kozári Gyurka Mihályné, a „Népművészet Mestere" énekel. 8- án, pénteken 11.45-kor a Kossuth adón kezdődő „Kórus­müvek" c. műsorban a Pécsi Nevelők Háza kamarakórusa is énekel, vezényel Tillai Aurél. 8-án, 13.52-kor a Kossuth rádió „Daloló, muzsikáló tá­jak'' sorozatának következő té­mája: Baranya. 8-án, 9 órakor kezdődik a 3. műsorban „A magyar pedagó­gia évszázadai" c. műsor, me­lyet Nógrádi Róbert rendezett. ban az első ágyú másolata mellett kiállították a derék asz­talosmester által készített író­asztalt is, ami bizonyítja, hogy Gábor Áron asztalosnak is ki­váló volt, de ágyúöntő vállal­kozása halhatatlanná tette. Kököst, ahol Gábor Áron el­esett, szabadságharcos emlék­helyként tiszteli a székelység, ahogyan Petőfi hősi halálának színhelyét, a segesvári csata­teret is. A segesvári Petőfi Mú­zeumot éppen most tataroz­zák. A Petőfi tiszteletére emelt emlékmű obeliszkje előtt olvas­ható a népi demokratikus Ro­mánia által adományozott em­léktábla, rajta Petőfi soraival: „Gyertek ki síromhoz — Mond­jatok éljent a respublikára.” A székelyföldi gyógyfürdők messze földön híresek és szinte minden bgjra gyógyírt jelente­nek. Szovátán, Tusnádon ott- jártunkkor már népesek voltak a zöld vendéglők, ahol a szak- szervezeti beutaltak az egész­napos gyógykezelés után szíve­sen töltik pihenőidejüket. Ezen a vidéken valóságos kultusza van a különbözőAízű és hatá­sú borvizeknek, amelyek bő­ven bugyognak fel az út menti szépen rendben tartott forrá­sokból. Kovásznán, a város közepén a híres pokolsár for­tyogó katlanjától ötven méter­nyire tör fel egy és éjjel-nap­pal bőséges forrásvízzel látja el a várost. Itt kóstoltuk meg a híres kürtőskalácsot is és tu­lajdonképpen itt találkoztunk először a Körösi Csorna kul­tusz tárgyi emlékével, a ko- vásznai Körösi Csoma-szobor- ral. Kissé keletiesre stilizálta Körösi Csorna Sándor kovász­nai szobra ugyan alkotója, de mégis a nagy világutazó emlékét idézi, alig néhány kilométerre szülő­falujától. Vasvári Ferenc Éles anyanyelvűnk A hajbókolás a kötelesség túlteljesítése. Egy szerény egoista önmagával beéri. A tét nélküli még nem tétlen. Némák közt is van hangadó. Zrínyi a törökök elleni kirohanásáról híres. A hűhó nem ragaszkodó csapadék. Többen keresik, mint lelik örömüket a munkában. A pénznek nincs szépérzéke. Maga is rajta van, hogy másokat rászedjen. Nála csak tévedései nagyobbak. Kerekes László BÉLYEG A lepkék bélyegsorozat 4» Itt MAGVAR FOSTA Itt .MAGVAK »STA 2» MAGYAR It ISTA 2B MAGYAR It ISTA MAGYAR FOSTA IAGYAR It ISTA 8« MAGYAR POSTA A Magyar Posta június 7-én hét címletből álló, trópusi lep. kéket bemutató bélyegsorozatot bocsát forgalomba. A soro­zat össznévértéke 24 forint. A bélyegeket Zombory Éva grafikusművész tervei alapján, több színű ofszetnyomással, 50 bélyeglépet tartalmazó ivekben, az Állami Nyomda készítette. A Margitszigeten május 27-én dobostorta volt, amelyet ezer adagre Nagyszálló cukrászai ezzel a 180 kil éppen 100 évvel ezelőtt mutatta be t Játszótéri A játszótér olyan, mint a többi. Sí hez hasonlít a homok, kopottak a hi korhadnak a padok, kiégett a betonl közötti gyér fű. Nézem a kis játszótér életét, Mór húsz perce, hogy kézbe vette az ii tást egy testes mamlasz, aki erejéve félelmet: senkit sem hagy labdáhoi ni, a kisebbeket leráncigálja a m káról, hogy lomha testével az élre jön, sorakozót vezényel, s aki nem parancsnoksága alatt menetelni, letlenül elüldözi. Az anyukák pedig békésen köt nek, beszélgetnek, miközben néhány térré tőlük dúl a háború. A pici, v esős kislány, aki türelmetlenül od lad mamájához, hogy értesítse a natnyi helyzetről, árulkodónak ítél és lesütött szemmel lóbálja lábát a piros pádon. A szőke srác könny szurtos arccal kér védelmet, de nincs dón, ő sem jár sikerrel: védd meg gad! — kiáltja rá anyuka, majd er tebb hangon hozzáteszi: — Rendesei szátok. . . Nem kell mindig veszi ni . . . A nehéz testű, idősebb f azonban nem jut el a figyelmezteté tartóan folytatja tovább hadjáratát, san már nem lesz szüksége durvább közökre, elég egy komor szemvill egy elsziszegett fenyegetés, s megy den mint a karikacsapás. Az anyukák most még talán nyi tabbak, mint az előbb, nincs he szó, sírás, pofon nem csattan: a r nyei béke kapujában üldögélnek. A des terror tovább tart, a nap elé eg felhő tolakodik, a szülői szemek a; boltot kajtatják: csak eső ne le mert a gyerek nem bírja a bezárts Közben a játszótér lassan elveszti fúr ját, gyakorlóterepe lesz az agresszi nak. Legszívesebben filmre vennérj a folyamatot, amely a megcsappant vő, bátortalan kis csaoatot eqyre szébb zsugorítja. Beletörődve lépke a nagyobb fiú nyomába, bakot tarl neki, kiszolgálják játékaikkal. Nincs iszapofázás, ellenérv: parancs, az roncs. A nagyobb fiú szemmel láthr jól szórakozik, még nem veszi észre, nincsen játszótárs, csak behódolt i való. Menjek oda, vessek véaet a hatr nak? Felnőttként, idegenként semmi oldhatok meq, csak néznének rám lenül. Hiszen nem csuzlizták ki a i csöveket, nem taposták össze a 1 ben lévő viráaáqyást, ezek hiánv szokatlan a közbeavatkozás. Sőt, h< letlenül a vezérmama is itt van, ho tos, hogy lecsavqrqóz. No nem, jobb a békesség ... Ne mindenki a maga kölykét, morgom gamban. Belemerülök az újsáaba, k tosan olvasom az apróhirdetésekei felpillantok, igyekszem kirekeszteni teremből a ayerekeket. Az eqész hoqy mégis idegesít, öt gyerek ne t móresre tanitani egy erősebbet? olyan közömbösek az anyukák? ia> vélik az életre fiaikat? Tanmesék hí

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents