Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)
1984-06-27 / 175. szám
Dunántúlt napló 1984. június 27., szerda Korabeli sajtószemle: 1944. június NEGYVEN csnmcji A Dunántúl c. napilap először június 8-án adott hírt a normandiai partraszállásról a következő címekkel: „A Führer főhadiszállásáról jelentik az NTI-nek. A véderőfőparancsnokság közli — a Normandia északi partján, Le Havre és Cherbourg között végrehajtott ellenséges partraszállási hadműveletet az egész nap folyamán nagy tengeri erők támogatták ... Az ellenségnek a tenger felől több helyen sikerült lábát megvetnie..." Ugyanekkor járt Sztójay Berlinben, s ez megelőzte a partraszállás kommentálását. „A szívélyes eszmecsere során megbeszélték (Hitlerrel) az együttműködés időszerű kérdéseit a két nemzet közös hadviselésében, szilárdan bízva a közös végső győzelemben" — állt a címben. A harmadik oldalon Csatay Vilmos honvédelmi miniszter arra hívta föl ,,az ország hazafiason gondolkodó és érző férfiait”, hogy jelentkezzenek a keleti frontra harcolni. . , A lapok első oldalát —t egy időre kiszorítva a keleti front híreit — ezután a normandiai front eseményei foglalták el. Emellett nagy hangsúlyt kaptak az olasz front hírei is, június 5-én Róma föladását a német vezérkar „kegyeletes intézkedésének" tulajdonították. mert ezáltal megmenekült az Örök Város a pusztulástól. „Az utókor ítélkezik a német fáradozások felett” — írták a lapok. Sztójay kijelentette: „Meg akarom teremteni a széles néprétegek erejére támaszkodó politikai és társadalmi egységet.” A szövetséges légikötelékek állandóan bombázták az ország különböző részeit, nap mint nap hírt kaptak erről a megye lakói. Június 19-én köszöntötték Horthyt 76. születésnapján. „Isten óvja és áldja Kormányzó Urunk élelét" — mondta rádióköszöntőjében a miniszterelnök. Jaross Andor belügyminiszter körutat tett a Székelyföldön: „A miniszterelnöknél magasabbrendű munkát senki sem végez, tehát magasabbfi- ze^se sem lehet senkinek" — állapította meg. A honvédelmi miniszter ekkor honvédelmi munkára kötelezte az egyetemistákat, főiskolásokat. Megerősödött a leventekiképzés is, Pécsett június 4-én leventenapot tartottak. Pécs ekkor közel egymilliót fordít a légoltalomra — határozta el a törvényhatósági bizottság. Megerősítették az óvóhelyeket. Június 28-án honvédnapot rendeztek, a hadikórházban műsoros est után megajándékozták a sebesülteket. A városházán fölállították a katonai ügyosztályt, személyi változások is történtek. Érdekes terveket szőtt a város vezetése: a Duna és a Dráva összekötésével, Pécs érintésével-vízi- utat terveztek a háború utánra, a fővárossal új vasútvonal tervét is fölvetették. A Dunántúl nagy tudósításban számolt be a négy év alatt mintafaluvá fejlődött Ma- gvarbólyról, mint telepes községről, a polgári leányiskola 75. tanévét zárta, a harkányi gyógyfürdő élére — egy nyugdíjas fővárosi szállodaigazgató személyében — új vezető került, Harkányban 5 megye részvételével népművelési előadóképző tanfolyam zajlott le. Itt tartott nagy hatású előadást dr. Zsolt Zsigmond. A zenei élet eseménye volt Takács Jenő és Piovesan Sirio szonátaestje, a nemzeti színházban Dayka Margit vendégjátékának tapsoltak a nézők. A könyvnapra ünnepi számmal jelentkezett a Sorsunk c. irodalmi folyóirat Várkonyi Nándor szerkesztésében. A napi hírek közül kiemelkedett az Eötvös u. 15. számú házban megnyitott nyolcágyas cselédotthonról szóló tudósítás, a színesek közül pedig az, amelyik a város cigányzenekarait veszik sorba. Tíz zenekar muzsikált akkor, „a jazz nem úr fülébe való" —< mondta a prímás. Vargha Dezső levéltáros Negyed évszázad felelősségével KISZ-vezetők és propagandisták politikai képzése I; BB A politikai dalok sem hiányoznak a foglalkozások programjából Veszélyes erdőtüzek A kitavaszodástól az ősz derekáig évről évre hol több, hol kevesebb, de mindig jelentékeny hazai erdőterület válik a tűz martalékává. Az erdőtüzek okát egyrészt természeti, másrészt társadalmi — emberi — oldalról kell szemügyre vennünk. A meleg időszakban, a száraz időjáráskor az erdő olyan, akár a tapló: egyetlen szikra elegendő, hogy lángba boruljon. Kiváltképp gyúlékony a fenyő, mert fája és levele» gyantásak, így gyorsabban terjesztik a tüzet, és a lomblevelű élőfáknál izzóbban .égnek. Magyarország teljes erdőterületének ugyan csupán nyolc— tiz százalékát teszik ki á fenyőfajok, szórványos csoportjai mégis gyakran gócai az erdőtüzeknek, zivataros esőzéskor is. Ilyenkor egy fába belecsapó egyetlen gyújtóvillámtól perceken belül lángba borulhat az egész fenyves, és az égő fenyőkről aztán a környező lomblevelű fákra is átterjedhet a tűz. Az erdőtüzek nagy többsége azonban megelőzhető lenne, hiszen nagy százalékban közvetlen emberi hibából támad. Az emberi okok között — a bűncselekménynek vagy betegségnek minősülő gyújtogatásról nem beszélve — a gondatlanság szerepel az első helyen (eldobott cigarettavég, tökéletlenül elhamvasztott tűznek megmaradt zsorátnoka stb.). Szélben természetesen fokozottabb a tűzveszély. Az iparosodás és a gépesítés is növeli a tűzveszélyt. Az erdők peremén létesült ipartelepek kéményeiből kipattanó vagy az erdők szomszédságában dolgozó erőgépekből, traktorokból távozó, a széllel tovasodort szikra könnyen lángba boríthatja a száraz avart. A tűz eloltása nehéz és költséges, amellett nem is mindia lehetséges. A leafőbb tennivaló tehát a megelőzés. Mint minden politikai szervezet, úgy a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség befolyása, politikaalakító szerepe is, döntő mértékben mindenkori választott vezetőinek, aktivistáinak lelkesedésén, elhivatottságán, s nem utolsósorban vezetői felkészültségükön múlik. Az tehát, hogy a fennálló és működő társadalmi szerkezetben milyen irányú és mekkora a kiváltott hatás, e társadalmi szerkezet és működés labirintusálban jól, rosz- szul eligazodó, alkalmazkodó és azt alakító vezetőikön (is) múlik. Tájékozottságuk, a világ dolgait figyelő, elemző, értékelő és a tanulságokat mindennapi munkájukba beépítő szándékaik döntő mértékben befolyásolhatják az ifjúsági szövetség tekintélyét és tömegbefolyását. Évente 300 hallgató A KISZ Baranya megyei Bizottsága 'Politikai Képzési Központja (1982. január 1-ig Tarr Imre KlSZ-vezetőképző Iskola) immár 25 éve képzi a megye, és jó ideig a környező megyék választott KISZ-vezetőit és -propagandistáit, a fent megfogalmazott célok 'követelte felelősséggel. Évente mintegy 250—300 hallgató vesz részt a különböző tanfolyamokon. A balaton- fenyvesi KISZ-vezetőképző táboriban folyó képzés tartalmi vonatkozásai is a Politikai Képzési Központ hatáskörébe tartoznak. Ott évente mintegy 1000-1500 fiatal vezető tanul. A követelmények szorításában szélesedett az ellátandó tevékenységek köre. Feladataink egyre nagyobb arányban jelentkeznek mind a fiatalok tömegeinek tájékoztatásában, mind pedig e tájékoztatás szészélesítésében, színvonalának javításában. E tevékenységünk jelentőségét az ifjúság tudatának formálásáért érzett fokozott felelősségünk is aláhúzza. iMunkánk fontos eleme épp ezért, a propagandisták képzése, továbbképzése, a hatékony tájékoztatási és politikai képzési formák kidolgozása is. Felkészült vezetőket nevelni A Politikai Képzési Központ 25 éve változatlan helyen, az Oktatási Igazgatóság albérletében, a legalapvetőbb követelmények - elkötelezettség, közösség, tudás! — felelős megőrzésével működik. A hosz- szabb-rövidebb tanfolyamok végén a hallgatók szóban, vagy 'írásban adnak számot a tanult ismeretekről, de igazi minősítésüket csak a tanfolyamokat követő munkájuk, vezetői kiállásuk alapján szerezhetik. Az iskola elvégzését tanúsító írás csak otthon, a választók előtt válik igazi bizonyítvánnyá. Az előadások, osztályfoglalkozások, csoportos és egyéni feladatok, a kiegészítő és szabadidős programokkal egységben mind a mozgalom erősítését célozzák. A társadalompolitikai, vezetési, szervezési, nevelési és mozgalmi alapismeretek az önképzéssel kiegészülve járulhatnak hozzá a választott vezetők felkészültségének javításához. Abban, ahogy később e felikészültség a közösség ügyét segítő, azt előrevivő gyakorlattá alakul, már nagy feladat hárul a beiskolázó bizottságokra is. A sokoldalú és sokirányú felkészítést a Politikai Képzési Központ önálló tantestülete önmagában nem tudná ellátni. Ezért nélkülözhetetlen az a segítség ás közreműködés, melyet a korszerű ismeretek átadásában a pécsi felsőoktatási intézmények, a Dunántúli Tudományos Intézet szakemberei, valamint tapasztalt KISZ- vezetők az intézménynek nyújtanak. A tartalmas szabadidős tevékenység, a később mintaként állítható közösségi élet megteremtéséhez leggyakrabban és leghatékonyabban maguk a hallgatók járulnak hozzá. A végzett vezetők vissza- viisszajárnak. Tanácsért, segítségért, biztató szavakért, vagy épp csak örömüket jönnek el megosztani tanáraikkal. A rábízott feladatot többségük még hosszú ideig ellátja, s talán épp a tanfolyamok eredményeként tudatosabban, felelősebben vezetik közösségüket. Az ideológia útjait járva Ifjúsági szövetségünk jelentős 'Szerepet vállal a párt politikájának fiatalokkal való'megismertetésében, megértetésében. Ebből, továbbá a KISZ társadalmi helyzetéből is fakad az a felelősség, melynek lényege, hogy a fiatalok ne csak tudják, de „érthessék is, hogy miért lelkesednek". Gondolkodásukat számtalan tényező — szervezett és spontán egyaránt — befolyásolja. A KISZ, mint az egész magyar ifjúság képviseletére, mozgósítására és nevelésére hivatott szervezet célul tűzte maga elé a korábbinál hatékonyabb, d iff ere n ciá I ta b b tud a tál a k ítá st. A politika alakításába aktív és hatékony bekapcsolódás egyik feltétele a mozgalmi munka színvonalának emelése, a tömegbefolyás növelése, melynek záloga az ifjúsági szövetség aktivistáinak, propagandistáinak birtokában van. A KISZ Központi Bizottsága 1984. február végén 'néhány, az ifjúságot különös hangsúllyal érintő ideológiai, 'politikai kérdésben foglalt állást. Már az állásfoglalás megszületése is jelzi azt a cselekvési szándékot és irányt, amely a KISZ egész tevékenységében erősíti a tudatformáló munka új vonásait. A fiatalok tömegeinek tájékoztatását szolgáló politikai képzési formák .tartalmi és módszertani színvonalának emelése napirenden lévő feladat. Az országban működő politikai képzési központok műbe lym u n ká jukk a I .nagymértékben járulhatnak hozzá továbbfejlesztésükhöz. A KISZ Baranya megyei Bizottsága mellett működő Politikai Képzési Bizottság, melynek a most 25 éves intézmény a bázisa is az előrelépés 'lehetőségeinek felkutatását tekinti egyik fő feladató nak. Ez évtől folyamatosan működik a propagandisták továbbképzését és informálását segítő megyei propagandista klub. Utolsó szakaszába ért egy nagyméretű, utaztathtó politikai casinó felszerelése is, mely lehetőséget biztosít a politikai ismeretek játékos formában történő elsajátítására. A Politikai Képzési Központ koordinálásával folyik a megye haladó 'ifjúsági mozgalmai történetének kutatása is. A megyében dolgozó propagandistáik nagy része hallgatóként már megfordult a bala- tonfenyvesi táborban, vagy az iskolán. Munkánk, hogy eligazodni az ideológia gyalogösvényein kihelyezett jelzéseink, tanácsaink és felelősségünk is segítsen nekik. A világ magya- rázgatásától a világ átalakításáig eljutni, a fiatalok gondolkodásában ezt nem csak lehetőségként, de követelményként mutatni be - komoly feladat. A negyedszázados évforduló előretekintés. Tudjuk, hogy ma azok fordulnak meg itt, a'kiik talán holnap a legtöbbet teszik. Negyed évszázad felelősségével, emlékeivel, a már képzett KISZ-vezetők tudósával, tapasztalataival a most indulók előtt is nyitva a ‘kapu. Ferling József, a Politikai Képzési Központ vezetője Magyarország népesedése, népmozgalma Az ország lakosságának száma 1945 elején kilencmillió 82 ezer fő volt. Ez az eltelt 39 év alatt 18 százalékkal növekedett. A vizsgált időszak első évtizedében a jelentős természeti szaporodási arány, a magas házasságkötési és alacsony válási arány volt jellemző. 1956-tól kezdődően fokozatosan csökkent a természetes szaporodás és emelkedni kezdett a válások száma. Napjainkban sajnálatos módon természetes fogyásról és a válási arány magas szintjének stagnálásáról beszélhetünk. A Statisztikai Kiadó Vállalatnak a felszabadulás utáni időszak népmozgalma alakulásáról szóló kiadványa vizsgálja a kedvezőtlen demográfiai jelenségek előidézőit, a termékenység ösztönzésére hozott kormányintézkedések hatásait. Rámutat, hogy az ország népesedési helyzete nagyfontosságú nemzeti ügy, ezért olyan állami és társadalmi tevékenységet kell kibontakoztatni, amely lehetővé teszi a folyamat mérséklődését, távlatokban pedig a kívánatos mértékű népességszaporulat elérését. Pécsi »teák §! iiiiilillll Balassi Bálint Ebben az évben ünnepeljük a magyar nyelvű reneszánsz irodalom legnagyobb alakjának, Balassi Bálintnak születése 430., elhalálozásának 390. évfordulóját. Három évszázad múltjával születési ideje megegyezik a francia szimbolisták legna- gyobbjának, a „kölyök Shakes- peare"-nek nevezett Rim- baudnak születési év, hónap és napjával. Balassi 1554. október 20-án, Rimbaud 1854. október 20-án született. Korai haláluk is hasonló. Esztergom ostrománál Balassinak „mindkét combján átment a golyóbis, de csontot és ízet nem sértett”, ennek ellenére iszonyú szenvedések közepette vérmérgezésben meghalt 1594. május 30-án este. Rimbaud, ez a csodagyerek, hosszú kóborlások után visszatért hazájába, Franciaországba, és miután jobb lábát amputálták, 37 évesen itthagyta az élők világát. Az utóbbi években mind több és több kimunkált tanulmány jelenik meg Balassi Bálint életének egy-egy mozzanatáról, költészetének értékeléséről. E széljegyzet e sokoldalú kérdések egyikével sem kíván foglalkozni, csupán néhány példával rámutatni akar arra a nyelvi erőre, amely négyszáz év múltával is műveiből kiárad. Éppen ezért Balassinak kevéssé ismert drámáját, a Szép magyar komédiát vesszük elő, amelyet csak 1957-ben fedezett fel a bécsi Nemzeti Könyvtárban egy szlovák kutató, Jón Misia- nik. Ennek az értékes munkának „Prológus"-óban tükröződik Balassi felfogása a költészetről, a szerelemről, az ifjúságról, a részegesekről, a tunyákról. Itt említi meg, amit a későbbi magyar írók, költők is oly gyakran hangsúlyoznak: „Az magyar nyelvet ezzel akartam meggazdagítani, hogy megismerjék mindenek, hogy magyar nyelven is meglehetne ez, az, mi egyéb nyelven meglehet." Balassinak a magyar nyelv gazdagságára vonatkozó felfogását megerősíti Rimay János is: „Balassi Bálint a magyar nyelvet retorikai mézzel itatta át, és arra vágyott, hogy annak csiszolásában minden okos ember szemében csodálatot keltsen. Ha csak a Szép magyar komédiát olvassuk, feltűnő, menynyi gyönyörű népi hasonlat, népi szólás szorul tolla alá. Nézzünk meg néhányat! így: Meg- likasztja az kémén márvánkö- vet az lágy víznek gyakorta való csepegése. — Idővel ebnek foga kopik, déceg lónak is háta túrosodik. (Túrosodik = kisebesedik: innen a közmondás: Közös lónak túrós (sebes) a háta.) — Néma gyereknek anyja sem érti szavát. — Az régi fenyűfa is elég kémén, de azért sok vágással ledül. — Az, ki igazán szeret, egyet szeret. Nos, az utolsó mondás nem nagyon illik 'a magyar Villonra. Siet is rögvest kijavítani: „Mert az első szerelem az, ki embernek szívét égeti s főzi, noha a második is nem hűvíti azért!” A mai olvasót minden bizonnyal érdekli az is, milyen volt a férfiak női eszményképe, így vall erről Balassi drámájában: „Az melle, mint egy gyömbelő retkecske; az orcája, mint egy parlagi rózsa; az ajka, mint egy megért cseresnye; oly fehér a foga, mint egy lisztláng; az orra vékon hosszúcs- ka, mint egy lyukon hámzott salátatorzsácska; jó szaga pe- nig, mint az én cicskémnek az kemencében!” íme, néhány szemelvény annak nyelvéből, aki először vallotta ezt az országot édes hazájának I Tóth István dr.
