Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)

1984-06-24 / 172. szám

Dunántúli napló 1984. június 24., vasárnap NAGYVILÁGBAN A libanoni kormány határozatai Átfogó biztonsági intézkedé­sekről, új védelmi törvény élet­be léptetéséről, a hadsereg irányítására hivatott katonai ta­nács felállításáról és egy ál­lambiztonsági testület létreho­zásáról határozott szombati rendkívüli ülésén a libanoni nemzeti egységkormány — je­lentette be Rasid Karami mi­niszterelnök. A kormány a maronita ke­resztény Michel Aun táborno­kot, a Szűk el-Garbot védő nyolcadik dandár eddigi pa- rancsnokát állította a lemon­dott Ibrahim Tannusz hadse­regparancsnok helyére. Az új vezérkari főnök a Drúz Nádim el-Hakim tábornok lett. Az újonnan szervezett állambizton­sági igazgatóság vezetésével egy siita politikust bíztak meg. A katonai tanács létrehozása után a hadsereg nem tartozik többé az államfő közvetlen fel­ügyelete alá, és a parancsnok nem összpontosítja a kezében a teljes katonai és belbizton­sági hatalmat. A siita amal mozgalom szombaton erélyesen elítélte a Nyugat-Bejrút elleni jobboldali támadást, amelynek péntek es­te óta öt halottja és 56 sebe­sültje volt. A libanoni erők az­zal a nyilvánvaló céllal lőtték az ellenzéki ellenőrzés alatt ál­ló körzeteket, hogy megakadá­lyozzák a minisztertanács ülé­sét — mutatott rá a közlemény, majd hozzáfűzte, hogy az amal a kormánygyűlés sikere érde­kében tartózkodott a visszavá­gástól. + MOSZKVA: A lenini Kom- szomol meghívására Moszkvá­ban tartott együttes ülést a Demokratikus Ifjúság Világszö­vetségének Irodája és a Nem­zetközi Diákszövetség Titkársá­ga. A pénteki tanácskozásról kiadott közlemény szerint az ülésen áttekintették az 1985. július 27. és augusztus 3. kö­zött Moszkvában megtartandó 12. Világifjúsógi Találkozó elő­készületeit. A tanácskozás részt­vevői ellátogattak a Komszo- mol Központi Bizottságába is, és meghallgatták a VIT szov­jet előkészítő bizottságának be­számolóját. A zivatar miatt elmaradt a Pécsi Nyári Színház tegnap esti előadása a Tettyén. A je­gyek a vasárnapi és hétfő esti . előadásra egyaránt érvényesek vagy visszaválthatók hétfőn 9- 17 óráig az Anna utca 17-ben. Szombaton délelőtt hazaérkezett az UNITA eine vezésű angolai ellenforradalmi szervezet által ta­valy márciusban foglyul ejtett csehszlovák túszok utolsó, húszfőnyi csoportja. A csehszlovák légi- társaság IL 62-es különgépe 9 óra után néhány perccel szállt le Prága Ruzyne-i repülőterén. Mint emlékezetes, a közép-angolai Alto Catumbelában egy papir- és cellulózüzem építésén dol­gozó csehszlovák szakemberek, hozzátartozóikkal együtt összesen 66-an, egy fegyveres UNITA- akció során estek fogságba. Egy társuk életét vesztette a fogságban, és tavaly júliusban negy­venötén térhettek haza: hét férfi, valamint a nők és a gyerekek. Az utolsó csoport hazatéréséről május elején Prágában állapodtak meg a csehszlovák kormány és az UNITA képviselői. Autóbaleset áldozata lett Strauss felesége Autóbalesetet szenvedett és életét vesztette Marianne Stra­uss, Bajorország miniszterelnö­kének, a CSU vezérének fele­sége. Nyugatnémet sajtójelen­tések szerint Marianne Strauss gépkocsiját, s a volánnál az asszony holttestét egy útszéli árokban találták meg a felső- bajorországi Kreuth közelében, nem messze a család birtoká­tól. Az 54 éves Marianne 27 esztendeje Franz Josef Strauss felesége; három gyermekük van. A baleset körülményeit még nem tisztázták; annyi is­meretes, hogy a kocsit Marian­ne Strauss maga vezette. Az eredetileq háromnaposra terve­zett jugoszláviai látogatáson tartózkodó Franz Josef Strauss legidősebb fiától kapott értesí­tést a halálhírről; a politikus Ljubljanából azonnal hazauta­zott. , ♦ BUKAREST: Bukarestben befejeződött a KGST mezőgaz­dasági állandó bizottságának ülése. A KGST tagországainak és Jugoszláviának képviselői nagy jelentőséget tulajdonítot­tak a tagországok moszkvai gazdasági csúcsértekezletének, amely lökést ad a tagországok közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésének, ezen belül a me­zőgazdasági együttműködés bővítésének. Az ülés résztvevői megvitatták a tagország élel­miszerellátásával kapcsolatos intézkedések végrehajtásának kérdéseit, konkrét intézkedése­ket dolgoztak ki nagy hozamú vetőmagfajták elterjesztésére és véleményt cseréltek az önál­ló gazdasági elszámolással mű­ködő mezőgazdasági vállalatok tapasztalatairól. A CEMENT- ÉS MÉSZMŰVEK BEREMENDI GYARA ♦ műszaki osztályunkon betöltendő GÉPÉSZETI SZERKESZTŐ munkakörbe 1 főt. Munkakör betöltés feltétele: gépész szakirányú műszaki iskolai végzettség. ♦ Üzemfenntartási osztályunkon betöltendő MŰVEZETŐI munkakörbe 2 fő. Munkakör betöltés feltétele: gépipari techn. vizsga, vagy gépész szakirányú műszaki főiskolai végzettség. ♦ Igazgatási osztályunkon betöltendő GÉPJÁRMŰ ÜGYINTÉZŐI munkakörbe 1 fő. Munkakör betöltés feltétele: szakirányú műszaki technikum és gépjármű ügyintézői tanfolyam. Fizetés: az 5/1983. (XI. 12.) ME. sz. r. szerint. JELENTKEZÉS: SZEMÉLYZETI OSZTÁLYUNKON. + SZÓFIA: Szombaton, el­utazott Szófiából qz a nicara- guai küldöttség, amely Daniel Ortega Saavedrának, a San­dinista Nemzeti Felszabadítási Front Országos Vezető Tanácsa tagjának, a nicaraguai Nemze­ti Újjáépítés Kormánya Kor­mányzó Tanácsa koordinátorá­nak vezetésével tett munkalá­togatást Bulgáriában. Daniel Ortega tárgyalásokat folytatott Todor Zsivkovval, a BKP KB fő­titkárával, a bolgár Államta­nács elnökével. Ortega Varsóban Daniel Ortegának, a ni­caraguai Sandinista Nem­zeti Felszabadítási Front Országos Vezető Tanácsa tagjának, a Nemzeti Újjá­születés Kormánya Kor­mányzó Tanácsa koordiná­torának vezetésével nica­raguai párt- és állami kül­döttség kezdett tárgyaláso­kat szombaton a lengyel fővárosban. A küldöttséget Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyej kormány elnöke hívta meg lengyelországi munkalátogatásra. Daniel Ortega megko­szorúzta a varsói Ismeret­len Katona sírját, majd ta­lálkozott Wojciech Jaru- zelskivel. Ezután három munkabizottságban meg­kezdődtek a lengyel—nica­raguai tárgyalások. + LISSZABON: Szombaton Portugália déli részén, Algarve tartományban összeütközött két személyvonat. Az első jelenté­sek szerint mintegy 40 személy megsebesült. Vietnami csapatkivonás Katonai tiszteletadással, ün­nepélyes külsőségek között bú­csúztatták el szombaton Kam­bodzsa fővárosában az inter­nacionalista kötelességüknek eleget tett vietnami önkéntes egységeket. A vietnami és a kambodzsai kormány megálla­podása értelmében három viet­nami dandár és néhány zászló­alj tér haza az ez évi harma­dik csapatkivonás alkalmából. Mintegy negyvenezer kam­bodzsai fejezte ki az ország háláját a vietnami harcosok­nak, amiért segítséget nyújtot­tak a forradalmi vívmányok vé­delmében. Keo Chanda, a phnom-penh-í népi forradalmi bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a vietnami csapatok ki­vonása a nemzeti újjáépítés­ben elért eredményekről, az or­szág stabilizálódásáról tanús­kodik, majd értékelte e fontos politikai lépés jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a csapat- kivonás kifejezi az indokínai népek jóakaratát, és arra irá­nyuló törekvését, hogy Délkelet- Ázsióban megvalósuljon a bé­ke. az országok közötti együtt­működés, létrejöjjön az ASEAN országaival az építő párbeszéd. + VARSÓ: Lengyel—magyar baráti társaságot hoztak létre Krakkóban a Jagelló egyetem tanárainak kezdeményezésére. A társaság a két nép hagyo­mányos barátságát felolvasó estek, filmvetítések, találkozók, kirándulások szervezésével fog­ja propagálni. Ősztől magyar nyelvi lektorátus is működik majd Krakkóban. + MOSZKVA: Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy Sir Geoffrey Howe brit külügy­miniszter július elején a szov­jet kormány meghívására láto­gatást tesz a Szovjetunióban. Az egyesült államokbeli Grand Rapids-ben (Michigan) élő Hawkins család kétéves kislánya előszeretettel szereli szét darabokra a lakás különféle használati tárgyait. Képünkön is látható gyengédséggel öleli magához egyik kedvenc elektromos fúrógépét. E hatékony szerszámmal sikeresen tette már tönkre többek között a család tévéjét, hűtőszekrényét és autóját. A gyermek rombolási szenvedélyével idáig mintegy háromezer dol­lár kárt okozott. A hét 3 kérdése © Hogyan alakultak a hé­ten a kelet—nyugati tárgya­lások? Sok lényeges kérdésben ter­mészetesen nincs egyetértés, például arra vonatkozólag sem, hogy ki felelős a feszültség ki­éleződéséért. De egyetértés nyilvánult meg a tekintetben, hogy közös erőfeszítéseket kell tenni a nemzetközi helyzet to­vábbi romlásának megakadá­lyozása érdekében. Ez a pár­huzamos gondolatsor Budapes­ten is, Moszkvában is megfo­galmazódott, két jelentős ke­let—nyugati csúcstalálkozó kapcsán. Kohl kancellár magyarorszá­gi látogatása jelentős esemé­nye kétoldalú kapcsolataink­nak, elég utalni a hosszú távú gazdasági együttműködési megállapodás további érvénye­sítésének szándékára, a beru­házások területén előirányzott közös munkára, a kulturális kontaktusok bővítésére. De ki­fejezésre jutott a két ország érdekeltsége a normális, rende­zett európai viszonyok kialakí­tásában és fenntartásában. (Igaz, ennek egyik, ha nem a legfőbb akadálya az amerikai rakétatelepítés Nyugat-Európá- ban, amely elsősorban az NSZK-ban történik.) A nemzetközi és európai helyzet bonyolult képletének megfelelő volt a moszkvai szov­jet-francia csúcstalálkozó is. A két ország szoros kapcsola­tait mi sem jellemezte jobban, minthogy a hatvanas évek kez­detétől több mint tucatnyi csúcstalálkozót tartottak. De 1980 óta szünet keletkezett a legmagasabb szintű párbeszéd­ben, s a szocialista Mitterrand kétségkívül nehezebben hatá­rozta el magát a moszkvai uta­zásra, mint korábban akár De Gaulle, Pompidou vagy Giscard d'Estaing. Az újabb ta­lálkozó mindenképpen pozitív jelzés, még akkor is, ha a szov­jet fővárosban nemcsak érdek- azonosságokról, de szembetűnő nézetkülönbségekről is szó esett. A kelet—nyugati kapcsolatok területén érdeklődést keltett a bejelentés, miszerint Sir Geoff­rey Howe brit külügyminiszter nemsokára Moszkvába látogat, s ezzel követi kollégáinak, Andreotti olasz és Genscher nyugatnémet külügyminiszter­nek látogatásait a szovjet fő­városban. Aligha véletlen e há­rom ország diplomáciájának aktivitása, hiszen e három fő „rakéta-befogadó ország” nyil­ván saját bőrén érezheti, mi­lyen veszélyeket és biztonság­kockázatokat vett magára az amerikai elképzelések igenlé­sével. A csúcstalálkozók haszna ké­zenfekvő, de a csúcsok csúcsa, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti legmagasabb szintű találkozó továbbra is vá­rat magára. Nem keveset be­szélnek róla, de aligha kerülhet rá sor a közeljövőben. Reagan ugyan — nyilván az elnökvá­lasztások közeledtével — hagy általánosságban találkozási készségét hangoztatja, de sza­vait nem hitelesítik a tettek. A francia elnöki látogatás alkalmából tartott moszkvai sajtóértekezleten Zamjatyint egy szovjet—amerikai csúcs le­hetősége felől is kérdezték. A Szovjetunió komolyan veszi a csúcstalálkozók kérdését, a je-, lenlegi tárgyalások is ezt iga­zolják — hangzott a válasz. — Az Egyesült Államok álláspont­jában viszont nincs olyan vál­tozás, amely arra utalna, hogy az óhaj általános hangoztatá­sán túl Washington igazi kész­séget mutatna a csúcstalálko­zót igénylő kérdések felvetésé­re és megoldására. Előrelépés ezen a területen sem lehetetlen, de ahhoz az Egyesült Államoknak tettekben is megnyilvánuló valódi tárgya­lási szándékot kell mutatnia . . . © Mit jelentett a szavazás a tiz közös piaci országban? Jelentéktelen választásnak ritkán tulajdonítottak a'kkora jelentőséget, mint az Európa Parlament képviselőire leadott voksoknak. A Strasbourgban székelő európai törvényhozás 434 képviselője csak ajánlási joggal rendelkezik, de még ezek az indítványaik is sorra elsül­lyedtek a Közös Piac gépezeté­nek útvesztőiben. Az ötévenként tartott válasz­tás (1979 után ez most a má­sodik szavazás a tíz országban) azonban belpolitikai hőmérő­zés lehet. Sokkal megbízhatóbb formában, mint a közvélemény­kutatások, de számításba kell venni, hogy meglehetősen nagy a tartózkodás: az országok többségében a szavazásra jo­gosultak fele sem élt e lehető­séggel. így is tanulságos lehetett a választásdk végeredménye, Gö­rögországon kívül ugyanis szin­te mindenütt visszaestek a kor­mányon lévő politikai erők. Nagy-Britanniában a konzerva­tívok, Olaszországban a keresz­ténydemokraták, az NSZK-ban a CDU, és különösképpen a szabad demokraták, akik a parlamenti részvételhez szüksé­ges öt százalékos küszöböt sem tudták átlépni. Franciaország­ban viszont a szocialisták és a kommunisták. Nehéz lenne te­hát balra- vagy jobbratolódás- ról szólni, inkább a gazdasági nehézségek érződtek a választó- polgárok tartózkodásában, il­letve állásfoglalásában. (Rend­kívül jó eredményt ért el az Olasz Kommunista Párt, első- ízben megelőzték a keresz­ténydemokratákat. A jobboldali sajtó „Bedinguer-részvétszava- zatokról" cikkezett, pedig min­denekelőtt arról volt szó, hogy az urnák előtt egyre többen tették magukévá a kommunis­ták helyzetértékelését. Bejutot­tak az Európa Parlamentbe a zöldek is, sokként hatott viszont a francia szélsőjobboldal elő­retörése .. .) A választás nem hat ki köz­vetlenül a hatalmi viszonyokra, hiszen a közeli jövőben nem esedékesek általános választá­sok a közös piaci országok egyikében sem. Kétségtelen át­gondolásra és felülvizsgálatrc késztethet azonban. ® Milyen eredményeket hoztak a lengyel tanácsvá­lasztások? Egy-egy ország helyi képvi­seleti választásai nem képez­nek nemzetközi méretű ese­ményt, a lengyel tanácsválasz­tásokra azonban odafigyeltek Európában s a 'kontinensen. Ennek oka a földalatti ellen­zék kihívása volt: felhívással fordult a lakossághoz, hogy bojkattálja az urnákat, s így jelezze: a konszolidáció nem halad előre. A felszólítás 'ku­darcot vallott, s a lengyelek háromnegyede szavazott, az új törvény alapján, amely minde­nütt kötelezővé tette a kettős jelölést. A távolmaradók jóré­sze sem bojkottal élt: nem sza­vazhattak a lakóhelyüktől távol .levők (külföldi út, üdülés, kór­ház, szolgálat stb.), sokan pe­dig általában minden közéleti megnyilvánulástól visszavonul­tak. A területi megoszlás ter­mészetesen eltért, egyes vajda­ságokban 50—60 százalékos részvételről adhattak számot, másutt csaknem 90 százalékos­ról. Politikai erőpróba volt, s a konszolidáció fontps csatája lett. A lengyel vezetés messze­menő realitásérzékét mutatja ugyanakkor, hogy nem fújtak győzelmi harsonákat. Hangsú­lyozták: bizonyára sok szava­zónak is vannak még fenntar­tásai, míg a távolmaradókat sem lehet általában „ellenség­nek” nyilvánítani. A küzdelem tehát folytatódik, s a tanács­választás jelentős állomást je­lentett a folyamatban: hozzá­járul a földalatti ellenzék teljes elszigeteléséhez, s nehezíti a kívülről szervezett lengyel-elle­nes kampányokat. Réti Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents