Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)

1984-06-23 / 171. szám

LELETEK Bolla Dezső méhészete Pécsszabolcson. Erb János felvétele Mézes örömök és gondok A méhek tavasszal először a gyümölcsösöket keresik fel, azt követik az akácosok, majd a virágzó repceföldek. Munkájuk csak okkor lehet eredményes, ha a családok kondíciója meg­felelő és ha az időjárás is ked­vez a méhészeknek. Idén vajon így volt-e? Megteltek-e a kap­tárok? * * * Bolla Dezső méhészete Pécs- Szabolcson van. Kaptárai — egy akáccal sűrűn benőtt domboldalon sorakoznak, ötven méhcsaládja van. — Akácvirágzáskor három­négy igazán jó nap kell — mondja Bolla Dezső. — Ezalatt a méhek annyit tudnak hordani, hogy akkor már nem fizetnénk rá. Egyébként a méhészkedés számomra — az évenként vál­tozó haszontól függetlenül — elsősorban hábbi. Bányász vol­tam, leszázalékoltak, most fel­vonószerelőként dolgozom. Nagyapóm és apám is méhész volt. Gyermekkoromban ismer­kedtem meg a méhekkel. Tíz évvel ezelőtt, 22—23 éves ko­romban kezdtem el magam is méhészkedni — először 30 csa­láddal. Manapság egy méhcsalád ára kettő, kettő és fél ezer fo­rint. Nem túl olcsók a kaptárok és egyéb felszerelések sem. A méhészkedés kezdetben igen pénzigényes dolog, csak később egy-egy jó évet kifogva mutat­kozik tisztes haszon. Mennyi? Erre vonatkozólag megoszlanak a vélemények, nézetek. A nem­rég megjelent kétkötetes méhé­szeti kézikönyv hosszas fejtege­téseket tartalmaz a költségek­ről és a várható haszonról. Bolla Dezső azt mondja: sok éves át­lagban 15 forint körüli tiszta órabérrel tud számolni .. . Nyil­ván vannak ennél jóval maga­sabbak is. Vannak jól jövedel­mező és vannak ráfizetéses mé­hészek. Nézem Bolla Dezső szemét, az egyik kicsit kínaias. Meg­csípték a méhek. — Az időjárástól függően hol ingerlékenyebbek, hol nyugod- tabbak. Az idei év nem valami jó. A különböző virágzásokhoz különböző hőfokok és megfele­lő relatív páratartolmú napsza­kok kellenek. Ha ez eltér a vá­rakozásainktól, akkor a méhek viselkedése is megváltozik. Ne­Siklós gyűdi városrésze — a hajdani Máriagyűd — már jó ideje az „anyaváros” felé ter­jeszkedik. A tanács ehhez most újabb lehetőséget teremt. Ma­gában a városban fogytán a te­lek — jelenleg hagyományos családi házra mintegy 15 telket tudnak kínálni, s van még te­rület 50 csoportos családi ház építésére. A rendezési terv a gyűdi területen az Epres utca körül 192 családi ház építésére kínál telekalakítási lehetőséget. 6. HÉTVÉGE kém eddig 23 mázsa volt a leg­nagyobb akácméztermésem. A legkisebb pedig 90 kilogramm. A méhekkel kopcsolatos munka persze mindkét esetben ugyan­annyi. Hogy az idén mi lesz? Még nem tudom . .. A világ méztermelése 1983- ban 2,5 százalékkal volt keve­sebb az előző év 908 800 tonnás rekorderedményénél. A csökke­nés a kedvezőtlen időjárási kö­rülmények következménye volt. Az elmúlt évi aszályos időjárás hatását o hazai méhészet is megérezte, a termelés eredmé­nye csők közepesnek volt mond­ható. Magyarországon mintegy 17 000 tonna mézet pörgettek ki. A legtöbb mézet a világon 1983-ban a Szovjetunióban használták fel: 176 000 tonnát. Második helyen az USA állt: 170 600 tonnával, o harmadik pedig oz NSZK 74 000 tonnával. Egy főre számítva az NSZK áll az első helyen a fogyasztó or­szágok között: az évi mézfo­gyasztás, 1,2 kilogramm. Ma­gyarországon 0,5 kilogramm. A világ mézexportőrei között ha­zánk a hetedik helyet foglalja el. Nem mindegy tehát, hogy milyen az év, kedvez-e az idő­járás a mézexportnak, a „mézes valuta” áramlásának. Magyarországon egyébként 470 méhészeti szakcsoport mű­ködik az áfészek keretében 19 2Ö0 taggal. Ők termelik meg az áruméz 95 százalékát. A Pécs és Vidéke ÁFÉSZ iro­dájában Kozma Józseffel, a fel- vásárlási osztály vezetőjével az idei év kilátásairól beszélgetünk. — Idén sajnos rosszul indult a szezon — mondja Kozma Jó­zsef. — És a további kilátások? Sojnos, azok sem rózsásak. A mi áfészünknek 160 tagú a méhész szakcsoportja. A tagok mintegy ötezer méhcsaláddal rendelkeznek. Éves termelésük néhány számadatban: 1976-ban például 1300 mázsa volt az eredmény. 1980-ban 1388, 1983- bon pedig 1699 mázsát tudtunk felvásárolni. Ezen a területen minden az időjárás függvénye. Ha jó a tavasz, akkor a gyü­mölcsvirágból, majd a repcéből és az akácból folyamatoson ter­Ennek az előkészítése azzal kez- dődött^meg, hogy folyamatban von a területnek a mezőgazda- sági művelés alóli kivonása és belterületté nyilvánítása. A ta­nács a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium egyet­értő döntését várja. A terület­előkészítésre és -értékesítésre már megállapodott a Városi Ta­nács az OTP megyei igazgató­ságával. Előreláthatóan 600—700 négy­zetméter nagyságú telkeket ala­kítanak ki, a becsült négyzetmé­terenkénti ár pedig 250—300 forint körül lesz. A terület teljes­körű közművesítést kap, azaz a melődik és kerül hozzánk a fel­vásárolt méz. Idén a méhcsalá­dok a hosszú tél miatt általá­ban legyengültek, hiába serken­tették őket. Eleve rossz volt a kondíciójuk. A gyümölcsvirág­záskor tapasztalt hűvös, szeles időjárás gátlólog hatott a te­vékenységükre. A legértékesebb méz a virág­méz. Ennek 39 forint a kilónkénti felvásárlási ára. Az akácmézért 37, a vegyes mézért 30, a nap­raforgómézért pedig 26 forintot fizetnek. Egy-egy méhcsalád 30—50 kilogramm mézet termei évente, továbbá a Hasítás ré­vén egyszer újrateremti magát. Persze csak akkor, ha minden jól megy... Az idén? Sajnos semmi se ment jól. * * * A méhek etológiái (viselkedé­si és szokástani) szempontból zárt társulást képeznek. Lépépí- tési módjuk évezredek óta cso­dált, fontos fajspecifikus bélyeg. Jellemző — zárt közösségekben való —• társulási formájuk a ro­varok között a legfejlettebbnek tekinthető. Ebben a társulásban a szervezettség, a munkameg­osztás, az utódok gondozása és az egyedek közötti jelrendszer magas fokot ért el. A magasan szervezett társas élet alaptevé­kenységei — fészeképítés, iva­dékgondozás, élelemgyűjtés, tá­rolás, hőmérsékletszabályozás — jól elkülönülnek egymástól. A munkamegosztás révén ilyen, vagy olyan feladatokat végző méhek azonban önálló életre képtelenek lévén csak a család­ban tudnak megélni. A csalá­dot a méhanya (helytelen elne­vezéssel: „méhkirálynő”) fogja össze, a munkásméhek (dolgo- zóméhek) tulajdonképpen fejlet­len nőnemű alakot képeznek. A nyáriak 4—6 hétig élnek, eb­ből 2—3 hét belső munkát vé­geznek (takarítanak, a Hasítást gondozzák és az anyát táplál­ják, építenek, élelmet raktároz­nak el). Életük második felében végzik a külső, azaz a gyűjtő munkát. A néhány órás méh mór bent dolgozik a kaptár­ban ... A gyűjtést tájoló repü­lés előzi meg. A méhek közti érintkezés táncjelzések útján történik. vízen, villanyon, úton, járdán kívül a szennycsatorna-hálózatot is megépítik, ami jelentős több­letköltséget jelent, de vállalni kell a karsztvíz védelmében. Úgy tervezik, hogy mindezen közműveket az év végéig kiépí­tik a területen, s a jövő év ele­jén megkezdhetik az értékesí­tést, pontosabban a tartós hasz­nálatba adást. A telkek iránt máris komoly érdeklődés mutatkozik: a ta­nácsnál 60-nál több igénylőt tartanak nyilván — nemcsak Siklósról, hanem a környékről is —•, akik itt szeretnének épít­kezni. A kertvárosjellegű új la­Baranyából mintegy ötven méhész tért haza a közelmúlt­ban Zala, Vas, Veszprém és Nógrád megyéből — a fárasz­tó vándoroltatásból... Milyen az eredmény? Mészáros József, a Baranya megyei MÉSZÖV osztályveze­tője: — Egyértelműen azt lehet mondani, gyenge. Az első, Sik­lós környéki akácvirágzás után a méhészek nem is pörgettek. A hazai második akácvirágzás az említett megyékben ugyan­csak gyenge eredményeket ho­zott. Mi követtük a méhészeket, hogy a helyszínen vásárolhassuk fel a mézet. Ez a felvásárlás hozzávetőlegesen négy vagonnyi mézet eredményezett. Hátravan még a hársvirágzás és a napra­forgó. Ezek közül a hársméz ér­tékes, a napraforgóból ipari méz készül, amit oz édesipar használ fel. De ez már nem szé­píthet eredménytelenségen, ami az utóbbi évtized negatív rekordjának számít. * * * Mindehhez társulnak a bíró­sági útra vitt méhmérgezési ügyek. Baranyában idén eddig mór húsz ilyen per kezdődött meq. A lényeg: A vándormé­hész — a magánterületet kivé­ve — az ország bármely pont­ján bárhol letelepítheti család­jait. Rendelkezés van arra néz­ve, hogy mindennemű mezőgaz­dasági növényt a virág nyílásá­tól a lehullásáig méhekre ve­szélyes permetezőszerrel perme­tezni tilos! És ezzel szem­ben ...? Sokasodnak a bírósági ügyek. A méhész perel, biztosí­tó fizet... És a gazdaság? Az okosan gazdálkodó, gyümölcsös- tulajdonos gazdaság még bért is fizet a méhésznek, hogy gyü­mölcsöse mellé települjön a mé- heivel, hiszen ez a gyümölcsho­zam szempontjából is roppant előnyös. Gazdaság azonban ab­ból a szempontból is kétféle van. Van amelyikük fütyül a méhekre, a méhészekre és a permetezési előírásokra'. És van olyan is, mint például a Pécsi Állami Gazdaság, amely a ka­pott tájékoztatás szerint általá­ban hat-nyolcszáz méhcsaládot szerződtet le évenként. Hogy jobb leqyen a gyümölcster­més ... És a méhész szempont­ja: hogy több legyen a méz. Bebesi Károly kónegyedben tetőtérbeépítéses lakások építhetők, s a kertész­kedésen kívül baromfi- és ser­téstartásra is nyílik lehető­ség, minthogy a gyűdi város­részben minimális az állattartás korlátozása. A gyűdi 190 telek révén ma úgy tűnik, a hetedik ötéves terv­időszak siklósi telekkínálata megfelelő lesz. De ha az igény ennél nagyobb lenne, akkor a Gyűdön átvezető országúttól délre elterülő területen további telkek ' alakíthatók ki, igaz ügyön, hogy a rendezési terv itt többszintes — maximálisan 4 szintes — házak építését írja elő. H. I. Érettségi Fiatalon azt hiszi az em­ber, hogy az érettségi vizs­gánál nagyobb próbatétel nemigen akad az életben. Aki továbbtanul, az már az első szemeszteren meggyőződik arról, hogy van, aki dolgo­zik, az pedig már régen tud­ja. Olykor azonban az élet igazodik az „elvárásokhoz": a kislány izgul, hiszen érettségizik. Ráadásul a Ma- dáchot húzta, Az ember tra­gédiáját. Elkeveredik a szí­nek között, az egyiptomi va­lahogy nem akar az eszébe jutni. A tanár „segít”. — Ügy tudom, a szüleid egyiptomi társasutazásra fi­zettek be érettségi jutalom­ként. A teremben összenéz min­denki, a kislány görcsösen próbálja leküzdeni sírásba hajló idegességét. Az elnök is észreveszi a feszült légkört, köhint, s javasolja, hogy mondja a kislány a B-tételét. Rajta kívül mindenki tudta, hogy az éppen felelőt egye­dül neveli az édesanyja. Na­gyon nehéz anyagi körülmé­nyek között. A kislánynak sem volt még eddig vakáció­ja. S most már nem is lesz. Július elsejével beáll dolgoz­ni. Homok A struccról úgy hisszük, ha veszélybe kerül, homokba dugja a fejét. A tudományos megfigyelések ugyan ezt nem igazolták, de példabeszédek­hez kiválóan megfelel a strucc eme viselkedése. Az igazgató néni ugyanis keményen iszik. Azt, hogy úgy iszik mint a kefekötő, nem írhatjuk, mert a kefe­kötők nem szednek be előtte nyugtatót. Hogy milyen fel- oldatlan-feloldhatatlan fe­szültségek vezették ide az igazgató nénit, azt az ő ak­tív közreműködése nélkül le­hetetlen lenne feltárni. De közreműködésre már nem szá­míthatunk, állapota túl van azon, hogy saját sorsáról el­gondolkodjon, hogy életvite­lén változtasson. Az igazgató néni betegsé­géről tud mindenki, akinek tudnia kell róla. Sőt, azok is, akiknek nem kellene. A gye­rekek lassanként hozzászok­nak, hogy a szünetben egy- egy tanár tapintatosan bekí­séri a folyosóról az igazgató nénit. Az új kollegáknak sut­togva elmondják a többiek, mi a helyzet. Osztályfőnöki órákon mo­solyognak a gyerekek, ami­kor a helyes életvezetésről „prédikál” nekik a tanár, de azért nem mindegyik próbál­ja ki az alkoholt nyugtatóval. Némelyik az alkoholt önma­gában sem próbálja ki. A férj is tud a dologról. Korábban, ha szóvá tette va­laki neki, segítő szándékkal, jóaikaratúan, akkor azt vála­szolta, hogy a felesége nehe­zen viselte el a klimaxot, az­óta is rendszeresek a vérnyo­másváltozások, a szíve is rendetlenkedik. Ha megtán- torodik, ha zavarosan visel­kedik, attól van. Nem hiszi, hogy inna, hiszen jó feleség, jó anya. Már nem szól neki senki. S a felsőbbség is tudja, persze. S számon tartja, még két év van a nyugdíjig. Mindenki tudja tehát, de senki sem veszi tudomásul. Most már egy városka né­zi, hogyan keresgéli az igaz­gató néni az ajtón a kilincset. Megtalálja-e vajon a töb­bieknek a sehová sem vezető kijáratot? Házinyúl Az igazgató az egyik ta­nárnénivel. Pedig tudvalévő, hogy házinyúlra nem, de elő­fordul. Lehetőség a gyávább strébereknek, hogy ne közvet­lenül az igazgatónál próbál­janak jók lenni. Ha az egyik tanárnéninél jók, akkor jók már az igazgatónál is. Az el­lentábor meg nem mondhat­ja, hogy az igazgatónál ta­pos az illető. Eddig csak a tanári karról volt szó. A dolog akkor kezdett kí­nossá válni, amikor két gye­rek bement az igazgatói iro­dába. Neveletlenek ezek a mai gyerekek: nem kopogtat­tak, az igazgató meg az egyik tanárnő pedig éppen az íróasztalon. Igaz, késő délután volt már, a tanítás­nak vége, de a két gyerek akkor végzett azzal az úttörő­munkával, amivel az igazgató megbízta őket. Jötték jelen­teni. Először nem is tudták miről van szó, csak később, amikor megbeszélték a látottakat a többiekkel, akkor tudatosult, hogy fakultatív és szemléltető biológiaóra részesei lehettek. De jelentőséget csak ak­kor kezdtek el tulajdonítani a látottaknak, amikor igazgatói intőben részesültek. Az indok- ' lás szerint, mert szennyes fan- táziálásukkal mérgezik az is­kola légkörét. Azonkívül minden osztály­ban illemtanórát tartottak soron kívül: a férfi a jobbján vezeti a nőt, a villát a bal kezünkben tartjuk, s nem lé­pünk be sehová kopogtatás nélkül. S úgy is csak akkor, ha halljuk, hogy szabad. Meg azt is, hogy tiszteld oz idősebbet. Szüléidét is, és természetesen a tanárokat. Időfaktor Az egyik-másik középisko­lában némely tárgy írásbeli érettségi vizsgája sokkalta jobban sikerült mint a többi­ben. összefüggés nem volt található a diákok addigi előmenetele, szorgalma, az iskolák addigi eltérő színvo­nala alapján. összefüggés nem találha­tó tehát, ha csak az nem, hogy egyik-másik középiskolában a vizsgarend szerinti idő­pontban íratták a dolgozatot. Ezek voltak a jobban sikerül­tek. Nem csoda: áthidalandó az egymásba érő vizsgák okozta időzavart, ugyanazon tárgyból a harmadik iskolá­ban egy nappal korábban íratták meg ugyanazt a dol­gozatot. Egyik-másik iskola diákjai tehát már tudják: nem sza­bad bezárkózni a saját kö­reinkbe. így kapták meg a boríték felbontása előtt a példákat. Hiába, az iskola az életre nevel. Pedagógia Ha pedagógusok idáig ju­tottak az olvasásban, s felhá­borodtak, a nem pedagógu­sok pedig kajánul somolyog­nak — nincs okuk rá. A jó pedagógusok tudják, mi a pedagógia. A huszonöt éves találkozón velük beszélgetnek a meglett emberek. Bodó László 190 építési telek Siklós-Gyűdön

Next

/
Thumbnails
Contents