Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)
1984-06-21 / 169. szám
a Dunántúlt Tlgplo 1984. június 21., csütörtök Az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) 21 építőipari és 9 ipari vállalatnál olyan jövedelem- és keresetszabályozásra, amely a mainál rugalmasabb és megfelelő adórendszer révén közvetlenebb kapcsolatot teremt a jövedelmek és a bérek között. A kísérletbe bevont szervezetek nagyobb része megfelelt a várakozásnak, az átlagosnál jobb eredményeket produkált, és fejlődött belső irányítási, érdekeltségi rendszerük is. A keresetek növekedése ezeknél a szervezeteknél meghaladta az országos átlagot és az az esetek többségében többletteljesítményen alapult. A kísérleteket az idén kiszélesítve folytatjuk. Most már 380 ezer dolgozót érint a kísérletbe bevont vállalatok száma. A teljesítmények és keresetek alakulását továbbra is figyelemmel kísérjük, és hasznosítani fogjuk a tapasztalatokat a jövő évi keresetszabályozás kialakításánál. Újszerű intézkedéseink közül o legnagyobb érdeklődést a kisvállalkozások keltették. Az elmúlt két évben bevezetett új formában a részt vevők száma 1983 végén a foglalkoztatottak 5 százalékát tette ki. A részt vevők többsége főállása mellett, és nem önálló vállalkozóként dolgozik. Az új vállalkozási formák elsősorban o nagy- vállalatok háttériparaként terjedtek el, jól kiegészítik a hagyományos szervezeti formákat. A vártnál kisebb az érdeklődés a lakossági szolgáltatások iránt. A kormány szerint a kisvállalkozási formákkal kapcsolatban szerzett tapasztalatok általában kedvezőek, de gazdasági és társadalmi szerepük erősödése megköveteli, hogy mielőbb következetesen megszüntessük a törvénysértő jelenségeket. az üzemek felszámolják az itt-ott megnyilvánuló összeférhetetlenséget. Megköveteljük az üzemektől a munkaviszonyban és a kisvállalkozásban nyújtott teljesítmény egyértelmű és világos szétválasztását, és ellenőrizzük a* árképzési szabályok megtartását — hangsúlyozta Hetényi István. Eredményeink milliók aktív, feszített munkájával voltak csak elérhetők. A dolgozók emberpróbáló munkájuk mellett élesebben reagálnak a jogszabályok megsértésére, a környezetükben szembetűnő lazaságokra, pazarlásokra, elvárják a hatékony ellenőrzést és az ellenőrzés nyomán a hibák kijavítását. Tudjuk ugyanis, hogy a mulasztások vagy jogsértések kárvallottja — így vagy úgy — mindig a közösség. Elidegeníthetetlen felelősségünk ezért, hogy határozottan és következetesen lépjünk fel minden olyan jelenséggel szemben, amely a jogszabályokat sérti, vagy a morális szabályok felrúgásával, hanyagsággal pazarlással jogosulatlan anyagi előriyök szerzéséhez vezet, A miniszter ezután időszerű feladatainkról szólt. Mint mondotta : a tavalyi év fontos és alapvető eredményei lehetővé, külső körülményeink pedig szükségessé tették, hogy nagyobb, de reálisan teljesíthető követelményeket állítsunk 1984- ben az ország, a gazdaság elé. így a nemzeti jövedelem tavalyi csökkenő mértékű növekedésével szemben idén másfél—két százalékos növekedést kell elérnünk. Az év eddig eltelt időszakában az ipar dinamikusan, több mint 4 százalékkal emelte termelését, és ezt csökkenő létszámmal érte el. Nőtt a mezőgazdasági termékek felvásárlása is. Bővült a szocialista országokba irányuló export. Mindez kedvező jelenség, s arra utal, hogy van élénkülés a gazdaságban, de vannak komoly figyelmeztető jelek. A konvertibilis elszámolású exportbevétel eddig nem érte el az időarányosan tervezettet, és ebben nemcsak a tavalyi gyenqébb mezőgazdasági termelés játszik szerepet, hanem egy-két iparág nem kielégítő exportteljesítménye is. Ha fizetőképességünket meg akarjuk tartani és el akarjuk kerülni az import adminisztratív korlátozását — amit mindenképpen el kell kerülni — akkor még tevőlegesebben kell minden. területen segíteni az export növelését. A termelés bővítésében a belföldi értékesítés juthat nagyobb szerephez, amit a beruházási vásárlóerő és a lakossági pénzbevételek terven felüli növekedése tenne lehe'ővé. Ezért kell hangsúlyoznunk az exportösztönzés fontosságát. A kormány az első negyedévi tapasztalatok alapján több intézkedést hozott a gazdasági folyamatok befolyásolására, mindenekelőtt arra, hogy a beruházások a terv keretei között maradjanak. A vállalati beruházások alakulását az eddiginél szelektívebb hitelpolitikával kívánjuk befolyásolni, de éppen a szelekció jelzi azt, hogy az energiamegtakarítási célokra több hitelt biztosítunk, mint amit eredetileg a terv biztosítót'. Az ifjúság lakáshoz jutási lehetőségeinek javítására 300 millió forint többletjuttatásról született döntés. Differenciáltabb, az egyéni helyzetet jobban figyelembe vevő hitelbírálatot kell folytatni a lakáshiteleknél, hogy a jogos igényeket teljes mértékben ki tudjuk elégíteni. Hetényi István emlékeztetett rá, hogy az iparban idén lezajlik a 40 órás munkahétre való átállás. Szólt a műszakpótlék és a melegüzemi pótlék emeléséről is. — Ezen túlmenően tervezzük — a szakszervezetek javaslatait figyelembevéve — az alsó- és középfokú oktatásban dolgozó pedagógusok bérének idei 10 százalékos emelését, valamint néhány további központi bérintézkedést, amelyek együtt közel negyedmillió dolgozót fognak érinteni. Befejezésül felhívta a figyelmet építőmunkánk külső és hazai feltételei szempontjából egyaránt nagyfontasságú két eseményre. Külgazdasági kapcsolatainkban meghatározó jelentőségűek a szocialista gazdasági közösség tagállamaival fenntartott kapcsolataink. Ezek tudatos fejlesztése hozzájárul a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk eredményességéhez. Ezért a KGST-tag- allamok közelmúltban lezajlott felsőszintű gazdasági értekezletén hozott határozatok hosz- szú időre meghatározzák a szocialista gazdasági közösség, így hazánk gazdasági fejlődésének kereteit is. Magyarország közvetlenül érdekelt a tagállamok közötti integráció, valamint a gazdasági, tudományos és műszaki együttműködés elmélyítésében. Nagy örömmel üdvözöltük tehát e találkozó létrehozásának gondolatát, aktívan részt vettünk az előkészítő munkában, egyetértünk az állásfoglalásokkal, és azon leszünk, hogy azok minél teljesebb mértékben megvalósuljanak. A másik jelentős esemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának áprilisi ülése, illetve az azon hozott állásfoglalás a gazdaságirányítás továbbfejlesztéséről. Az állami szervek elsőrendű feladatuknak tekintik, hogy a kijelölt cselekvési irányok alapján a konkrét intézkedéseket kidolgozzák, bevezetésüket időben előkészítsék — mondotta befejezésül Hetényi István. A miniszteri expozét követő vitában elsőként felszólaló Klabuzai Miklós (Somogy megye 6. vk.), a siófoki November 7. Tsz elnökhelyettese, a törvényjavaslat bizottsági előadója az egyes országgyűlési bizottságok véleményét tolmácsolta. Elsőként az ipari bizottságét, amely szerint az eddiginél alaposabban kell foglalkozni az ipar exportérdekeltségével. Jobb adózási rendszerre és a vállalatoknál maradt nyereség szabadabb fel- használására lenne szükség. Fontos, hogy a vállalati gazdálkodás az eredményességen alapuljon. A mezőgazdasági bizottság úgy vélekedett: az idén a mezőgazdaság talán még a múlt évinél is nehezebb helyzetben van, ezt a körülményt a szabályozók érvényesítésénél, továbbfejlesztésénél — ameny- nyire lehetséges — figyelembe kellene venni. A kereskedelmi bizottság javasolta: a veszteségesen exportáló cégeknél vizsgálatot kellene indítani, s ennek eredményéről tájékoztatni a közvéleményt. A bizottság ajánlotta a kormánynak: vizsgálják meg a készletező vállalatok helyzetét. Az egészség- ügyi és szociális bizottság arra figyelmeztetett, hogy a gyógyítást néha megnehezíti, hogy egyes importcikkek behozatala akadályokba ütközik. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság szerint javult a tanácsok társadalmi szervező ereje, minden eddiginél gyorsabb ütemben bővültek az általános iskolák, s a tanácsok 58 ezer lakás építéséhez szükséges telekről gondoskodtak. A kulturális bizottság tagjai arra figyelmeztettek, hogy az oktatásban igen gyakori a pálya- elhagyás,. csekély a pályapresztízse. A terv és költség- vetési bizottság megállapította: az állami költségvetés 1983-ban a maga eszközeivel kellő hatást gyakorolt a gazdálkodásra a fő célok elérése érdekében. Kangyalka Antal (Csonqrád m. 15. vk.), a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági és Szolgáltató Vállalat igazgatója szű- kebb pátriája, Makó fejlődéséről szólt. Ismertette azokat az erőfeszítéseket, amelyek révén a lakosság "életkörülményei fokozatosan továbbjavulhatnak. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanára emlékeztetett arra, hogy az eltelt évtizedek során komoly fejlődésen ment át a költségvetés rendszere és 1968 óta eqyre inkább a bankok és a vállalatok rendelkezésében valósul meg a bruttó beruházások döntő része. Véleménye szerint indokolt lenne például különválasztani a költségvetés úgynevezett klasszikus funkcióit a gazdaságon belüli újraelosztás funkcióitól. Jávorkai István (Komárom m., 2. vk.), a Tatabányai Szénbányák Vállalat főaknásza beszámolt Komárom, az ország legkisebb megyéjének eredményeiről, fejlődéséről. Majd arról szólt, hogy a megyében gondot okoz a települések ivó- vízellátása, pedig a bányák körzeteiben megbúvó nagy mennyiségű karsztvíz jó minőségű, és alkalmas lenne a lakosság vízellátására. Ugyancsak nehézséget okoz, hogy bár csökkent az új beruházások száma, a korábban megkezdettek befejezése elhúzódik. Kadlecsik Miklós (Fejér m., 11. vk.), a kálozi Vörös Lobogó A parlamenti ülésszakon Beszélgetés baranyai képviselőkkel (Munkatársunk tetefonjelentése) Két olyan fontos napirendi pont vitáját tartotta tegnap az országgyűlés, mint a dr. Heté- hyi István pénzügyminiszter által előterjesztett, az elmúlt évi államháztartás mérlegét megvonó, valamint Veress Péter külkereskedelmi miniszter expozéja. Hogyan vonhatjuk meg az elmúlt év gazdálkodását? A közös nemzeti célok — az egyensúlyi viszonyok erősítése, az életkörülmények megőrzése — megvalósítását az ismert tényezők tovább nehezítették. Az export elmaradt a tervezettől, a nemzeti jövedelem alig növekedett, csökkenteni kellett a nyugati adósságállományt és a belső egyensúly fenntartása is komoly erőpróbára tette az országot. Biztató, hogy 4,1 milliárd forinttal csökkent a költségvetési hiány az elmúlt évben. Bár további szigorodások árán, de ez a hiánycsökkenés jelzi a fellendülés kezdetét, legalábbis reményét. Baranyai képviselőkkel beszélgetve kérdeztem meg, hogy a költségvetési napirendi ponthoz ki mit mondott volna el, ha szót kap. Cserna Sándor a lakásárak indokolatlannak tűnő emelkedését, a lakáshoz jutás feltételeinek kedvezőtlenebbé válását, valamint a bányászat, a bányász munkaerő és utánpótlási gondok bér-vonzatát hozta volna szóba. Az energia olyan, mint a kenyér, nincs ára, de nélküle nincs is élet, mondotta. Szeretné, ha a Mecseki Érc- bányászati Vállalatnál, de általában -a bányászatnál is megmaradhatna vonzerőként a lakás és a kiemelt bérezés. Jó lenne, ha ez a két alapvető munkaerőcsábító lehetőség a gazdasági megszigorítások következtében nem szűkülne. Mert így az újonnan érkezők ha csalatkoznak a reményükben, akkor vagy eleve nem jönnek bányásznak, vagy nem maradnak meg. Borsos János képviselőtársai nevében is megnyugodva vette tudomásul, hogy az 1983. évi költségvetés fejlődést mutat; növekedtek a bevételek, igaz a kiadások is, de csökkent a hiány. Ez szerinte azt jelenti, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítanak a kormány és az ágazatok a költségvetés gazdasági hatásaira. Egyensúlyi helyzetünkben ez már javulást mutat, tükrözi, hogy várható a dinamikusabb gazdasági fellendülés. Horváth Lajos véleménye szerint hosszabb ideje keményebb a költségvetési politika és ez a maga módján jól akarja szolgálni a gazdaságpolitika célkitűzéseit. A vállalati önállóság egyre nagyobb gondokat jelent, de ha nem sikerül javítani a kondíciójukat, a megújulásuk, megerősödésük lehetőségeit és feltételeit, nehezen valósítható meg a vállalatok kilábalása, illetve megerősödése. Tavaly az országban 57—58 ezer magánlakás épült, az ezekhez szükséges telkek kialakítása nagy feladatok elé állította a tanácsokat, de a központi irányítás támogatásával a telekkérdést meg tudták oldani.. A tavalyi évben az országban 1260 általános iskolai tanterem épült, még nem volt példa ilyen nagyütemű tanteremépítésre a 33 tanácsi tevékenységben eltöltött éve alatt. A lakosság segítésére változatlanul kell és lehet számítani a jó célokért, ügyelve a tűrőképesség határára. Viszont nehéz úgy mozgósítani a lakosságot, hogy az általuk adott anyagi források felhasználásában újabban még inkább megkötötték a tanácsok kezét. Veress Péter expozéjában az volt a legmegnyugtatóbb, hogy a nemzetközi fizetőképességünket megőriztük. Immár harmadik éve jelentős bevételi többlettel zárult a konvertibilis elszámolású külkereskedelmi mérlegünk. Igaz, ezért a 83-as 545 millió dollár többlet bevételért a szigorításokkal itthon nagy árat fizettünk. Murányi László Tsz. növényvédelmi szakirányítója hangsúlyozta: a mezőgazdasági vállalatok beruházásai tavaly — folyó áron számolva — 25 milliárd forintot tettek ki és csak egy százalékkal haladták meg a tervezettet. Felhívta a figyelmet: még a hatékonyan gazdálkodó, magas nyereséget elérő üzemek sem képesek állóeszköz-állományukat fejleszteni, illetve pótolni, pedig a gépek és a járművek igen elhasználtak, s ez a termelésre is kedvezőtlen hatással lehet. A törvényjavaslathoz többen nem kívántak hozzászólni. Az elhangzottakra Hetényi István pénzügyminiszter válaszolt. Köszönetét mondott azoknak a képviselőknek, akik elismerőleg nyilatkoztak a pénzügyi kormányzat erőfeszítéseiről. Az egyik felszólaláshoz kapcsolódva kifejtette, hogy a va- gyonérdekeltség szorgalmazása összefüggésben van a pénzügyi szervek erőfeszítéseivel. A Pénzügyminisztérium javasolni fogja: vezessék be a saját vagyon fogalmát és kategóriáját a mindennapi gyakorlatba, amely nemcsak adózási szempontból lenne fontos lépés, de egyúttal bizonyos érdekeltséget is teremtene a saját vagyon gyarapításának ösztönzésére. Ami pedig a vállalatok nyereségfelhasználásával kapcsolatos felszólalásokat illeti, kifejtette: tervezik, hogy a vállalatok a levonások után náluk maradó összeggel alapokra bontási kötelezettségek nélkül — saját hatáskörben rendelkezhessenek. A magyar kereskedelempolitika feladata, hogy nem szocialista országokban is biztosítsa azokat az alapfeltételeket, amelyek nélkül nem lehet a nemzetközi munkamegosztás előnyeiből részesülni. Ezek: a feltétel nélküli legnagyobb kedvezményes elbánás és a diszkriminációmentesség. Magyarország ezeknek a jogoknak telies birtokába jutott, amikor 1973 szeptemberében csatlakozott a Kereskedelemről és a Vámtarifákról szóló Általános Egyezményhez, a GATT-hoz. A gyakorlat viszont arról árulkodik. hoqy a nemzetközi kereskedelemben olyan tendenciák nyertek teret, amelyek ellentétesek ezzel az általános szerződéssel. Különösen érzékenyen érint bennünket a legfőbb nyugati piacunk, a Közös Piac mező- gazdasági protekcionizmusa. Problémát okoznak az Atlanti Szerződés tagországai által politikai célból elrendelt intézkedések. További nehézséget jelent számunkra az, hogy leg* főbb tőkés partnereink egymással szabadkereskedelmi megállapodást kötöttek és ez gyakorlatilag érezhető vámhátrányt okoz ipari termékeinknél. Ezen káros tendenciák elleni fellépésünket viszont megköny- nyíti, hogy más országok is vannak hozzánk hasonló helyzetben. Jóindulatú partnereinknél hatásosan tudunk fellépni konkrét problémáink ügyében és kétoldalú vegyesbizottságainkat eredményesen tudjuk felhasználni kereskedelmünk fejlesztésére. Az elmúlt évtizedben az EGK-ba tömörült nyugat-európai országokkal ipari, gazdasági és műszaki együttműködési megállapodásokat kötöttünk. E megállapodások keretében a két fél képviselőiből álló vegyesbizottságok rendszeresen áttekintik, értékelik és előmozdítják a kétoldalú államközi és vállalati kapcsolatok alakulását. Mind a tagországokkal, mind a Közös Piac egészével szemben következetesen azt képviseljük, hogy kapcsolataink további szabályozása csak a GATT-szerződésben már kikötött és a Közös Piac számára is kötelezően előírt feltétel nélküli legnagyobb kedvezményes elbánás és diszkriminációmentesség érvényesítése alapján történhet. A miniszter ezután a fejlődő országokkal kialakult államközi kereskedelmi kapcsolatokról szólt. Mint mondotta: a fejlődő országok többségének gazdasági helyzete és fizetőképessége az elmúlt években hirtelen és hátrányosan változott, a velük folytatott kereskedelem kockázati tényezői megnőttek. A változások előrelátása, jelzése és a szük- séqes cselekvés megfogalmazása eqyre nagyobb szerephez jut a fejlődő országokkal foglalkozó kereskedelempolitikai munkában. A vitában tág teret kaptak a lakásgondokkal foglalkozó észrevételek. Ennek kapcsán Hetényi István bejelentette, hogy a kormány még ebben az évben áttekinti az e témáról szóló, közelmúltban hozott határozatának végrehajtási tapasztalatait, s levonja a szükséges következtetéseket. Bár a beszámoló még nem készült el, mégis valószínű, hogy az ebben az évben felépített otthonok 70 százaléka a fiataloké lesz. Felhívta a figyelmet, hogy a munkáltatók és a tanácsok a lakásügyekben a lakáskéreímeknél az eddiginél jobban élhetnének — központi intézkedés nélkül is — az egyéni elbírálás jogával. A miniszter több képviselő észrevételére válaszolva bejelentette: ha a parlamenti bizottságok erre igényt tartanak, az egyes tárcáknak meg kell teremteniük a lehetőségét arra, hogy a testületek akár már őszi tanácskozásaikon véleményt mondhassanak a jövő évi tervekről. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magycr Népköztársaság 1983. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Veress Péter expozéja Veress Péter külkereskedelmi miniszter beszámolója Ezután Veress Péter külkereskedelmi miniszter tartotta meg expozéját. Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy ez év októberében tízéves lesz a külkereskedelmi törvény. Tíz év alatt a világgazdaság és saját belső gazdaságunk helyzete is alapvető változásokon ment keresztül. A nemzetközi pénzügyi rendszer szétesésével párhuzamosan bekövetkezett robbanásszerű árváltozások következtében valamennyi energiaimportőr ország érzékeny cserearány-veszteségeket szenvedett. Országunk külkereskedelmi forgalmának cserearányveszteségei alapvetően négy tényezőre vezethetők vissza: az importunkban jelentős részarányt képviselő energiahordozók és egyes nyersanyagok árának tartós emelkedésére; a kivitelünk jelentős hányadát kitevő mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek hullámzó, de a rendkívül erős verseny miatt összességében alacsony árszintjére, arra, hogy késztermékeink exportárai elmaradnak az importáraktól, ami elsősorban termékeinknek a követelményekhez való lassú alkalmazkodásával függ össze; és végül egyebek közt a külkereskedelmi munka egyes gyengeségeire. A (Folytatás a 3. oldalon)
