Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)

1984-06-21 / 169. szám

a Dunántúlt Tlgplo 1984. június 21., csütörtök Az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) 21 építőipari és 9 ipari vállalat­nál olyan jövedelem- és kere­setszabályozásra, amely a mai­nál rugalmasabb és megfelelő adórendszer révén közvetle­nebb kapcsolatot teremt a jö­vedelmek és a bérek között. A kísérletbe bevont szervezetek nagyobb része megfelelt a vá­rakozásnak, az átlagosnál jobb eredményeket produkált, és fej­lődött belső irányítási, érde­keltségi rendszerük is. A kerese­tek növekedése ezeknél a szer­vezeteknél meghaladta az or­szágos átlagot és az az esetek többségében többletteljesítmé­nyen alapult. A kísérleteket az idén kiszélesítve folytatjuk. Most már 380 ezer dolgozót érint a kísérletbe bevont válla­latok száma. A teljesítmények és keresetek alakulását tovább­ra is figyelemmel kísérjük, és hasznosítani fogjuk a tapaszta­latokat a jövő évi keresetsza­bályozás kialakításánál. Újszerű intézkedéseink közül o legnagyobb érdeklődést a kisvállalkozások keltették. Az elmúlt két évben bevezetett új formában a részt vevők száma 1983 végén a foglalkoztatottak 5 százalékát tette ki. A részt vevők többsége főállása mel­lett, és nem önálló vállalkozó­ként dolgozik. Az új vállalko­zási formák elsősorban o nagy- vállalatok háttériparaként ter­jedtek el, jól kiegészítik a ha­gyományos szervezeti formákat. A vártnál kisebb az érdeklő­dés a lakossági szolgáltatások iránt. A kormány szerint a kis­vállalkozási formákkal kapcso­latban szerzett tapasztalatok általában kedvezőek, de gaz­dasági és társadalmi szerepük erősödése megköveteli, hogy mielőbb következetesen meg­szüntessük a törvénysértő jelen­ségeket. az üzemek felszámol­ják az itt-ott megnyilvánuló összeférhetetlenséget. Megkö­veteljük az üzemektől a mun­kaviszonyban és a kisvállalko­zásban nyújtott teljesítmény egyértelmű és világos szétvá­lasztását, és ellenőrizzük a* ár­képzési szabályok megtartását — hangsúlyozta Hetényi István. Eredményeink milliók aktív, feszített munkájával voltak csak elérhetők. A dolgozók em­berpróbáló munkájuk mellett élesebben reagálnak a jog­szabályok megsértésére, a kör­nyezetükben szembetűnő laza­ságokra, pazarlásokra, elvár­ják a hatékony ellenőrzést és az ellenőrzés nyomán a hibák kijavítását. Tudjuk ugyanis, hogy a mulasztások vagy jog­sértések kárvallottja — így vagy úgy — mindig a közös­ség. Elidegeníthetetlen felelős­ségünk ezért, hogy határozot­tan és következetesen lépjünk fel minden olyan jelenséggel szemben, amely a jogszabá­lyokat sérti, vagy a morális szabályok felrúgásával, ha­nyagsággal pazarlással jogo­sulatlan anyagi előriyök szerzé­séhez vezet, A miniszter ezután időszerű feladatainkról szólt. Mint mon­dotta : a tavalyi év fontos és alapvető eredményei lehetővé, külső körülményeink pedig szükségessé tették, hogy na­gyobb, de reálisan teljesíthető követelményeket állítsunk 1984- ben az ország, a gazdaság elé. így a nemzeti jövedelem ta­valyi csökkenő mértékű növe­kedésével szemben idén más­fél—két százalékos növekedést kell elérnünk. Az év eddig el­telt időszakában az ipar dina­mikusan, több mint 4 száza­lékkal emelte termelését, és ezt csökkenő létszámmal érte el. Nőtt a mezőgazdasági ter­mékek felvásárlása is. Bővült a szocialista országokba irá­nyuló export. Mindez kedvező jelenség, s arra utal, hogy van élénkülés a gazdaságban, de vannak komoly figyelmeztető jelek. A konvertibilis elszámo­lású exportbevétel eddig nem érte el az időarányosan terve­zettet, és ebben nemcsak a ta­valyi gyenqébb mezőgazdasági termelés játszik szerepet, ha­nem egy-két iparág nem kielé­gítő exportteljesítménye is. Ha fizetőképességünket meg akar­juk tartani és el akarjuk kerül­ni az import adminisztratív kor­látozását — amit mindenkép­pen el kell kerülni — akkor még tevőlegesebben kell min­den. területen segíteni az ex­port növelését. A termelés bő­vítésében a belföldi értékesí­tés juthat nagyobb szerephez, amit a beruházási vásárlóerő és a lakossági pénzbevételek terven felüli növekedése tenne lehe'ővé. Ezért kell hangsúlyoz­nunk az exportösztönzés fon­tosságát. A kormány az első negyed­évi tapasztalatok alapján több intézkedést hozott a gazdasá­gi folyamatok befolyásolására, mindenekelőtt arra, hogy a be­ruházások a terv keretei között maradjanak. A vállalati beru­házások alakulását az eddi­ginél szelektívebb hitelpolitiká­val kívánjuk befolyásolni, de éppen a szelekció jelzi azt, hogy az energiamegtakarítási célokra több hitelt biztosítunk, mint amit eredetileg a terv biz­tosítót'. Az ifjúság lakáshoz ju­tási lehetőségeinek javítására 300 millió forint többletjutta­tásról született döntés. Diffe­renciáltabb, az egyéni helyze­tet jobban figyelembe vevő hi­telbírálatot kell folytatni a la­káshiteleknél, hogy a jogos igé­nyeket teljes mértékben ki tud­juk elégíteni. Hetényi István emlékeztetett rá, hogy az iparban idén lezaj­lik a 40 órás munkahétre való átállás. Szólt a műszakpótlék és a melegüzemi pótlék emelésé­ről is. — Ezen túlmenően ter­vezzük — a szakszervezetek ja­vaslatait figyelembevéve — az alsó- és középfokú oktatásban dolgozó pedagógusok bérének idei 10 százalékos emelését, valamint néhány további köz­ponti bérintézkedést, amelyek együtt közel negyedmillió dol­gozót fognak érinteni. Befejezésül felhívta a figyel­met építőmunkánk külső és ha­zai feltételei szempontjából egyaránt nagyfontasságú két eseményre. Külgazdasági kap­csolatainkban meghatározó je­lentőségűek a szocialista gaz­dasági közösség tagállamaival fenntartott kapcsolataink. Ezek tudatos fejlesztése hozzájárul a nemzetközi munkamegosztás­ban való részvételünk eredmé­nyességéhez. Ezért a KGST-tag- allamok közelmúltban lezajlott felsőszintű gazdasági értekez­letén hozott határozatok hosz- szú időre meghatározzák a szo­cialista gazdasági közösség, így hazánk gazdasági fejlődé­sének kereteit is. Magyarország közvetlenül érdekelt a tagál­lamok közötti integráció, vala­mint a gazdasági, tudományos és műszaki együttműködés el­mélyítésében. Nagy örömmel üdvözöltük tehát e találkozó létrehozásának gondolatát, ak­tívan részt vettünk az előkészí­tő munkában, egyetértünk az állásfoglalásokkal, és azon le­szünk, hogy azok minél telje­sebb mértékben megvalósulja­nak. A másik jelentős esemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának áprilisi ülése, illetve az azon hozott állásfoglalás a gazdaságirányí­tás továbbfejlesztéséről. Az ál­lami szervek elsőrendű felada­tuknak tekintik, hogy a kijelölt cselekvési irányok alapján a konkrét intézkedéseket kidol­gozzák, bevezetésüket időben előkészítsék — mondotta befe­jezésül Hetényi István. A miniszteri expozét követő vitában elsőként felszólaló Klabuzai Miklós (Somogy me­gye 6. vk.), a siófoki November 7. Tsz elnökhelyettese, a tör­vényjavaslat bizottsági előadó­ja az egyes országgyűlési bi­zottságok véleményét tolmá­csolta. Elsőként az ipari bizott­ságét, amely szerint az eddi­ginél alaposabban kell foglal­kozni az ipar exportérdekelt­ségével. Jobb adózási rend­szerre és a vállalatoknál ma­radt nyereség szabadabb fel- használására lenne szükség. Fontos, hogy a vállalati gaz­dálkodás az eredményességen alapuljon. A mezőgazdasági bi­zottság úgy vélekedett: az idén a mezőgazdaság talán még a múlt évinél is nehezebb hely­zetben van, ezt a körülményt a szabályozók érvényesítésénél, továbbfejlesztésénél — ameny- nyire lehetséges — figyelembe kellene venni. A kereskedelmi bizottság javasolta: a vesztesé­gesen exportáló cégeknél vizs­gálatot kellene indítani, s en­nek eredményéről tájékoztatni a közvéleményt. A bizottság ajánlotta a kormánynak: vizs­gálják meg a készletező vál­lalatok helyzetét. Az egészség- ügyi és szociális bizottság arra figyelmeztetett, hogy a gyógyí­tást néha megnehezíti, hogy egyes importcikkek behozatala akadályokba ütközik. A jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság szerint javult a taná­csok társadalmi szervező ere­je, minden eddiginél gyorsabb ütemben bővültek az általános iskolák, s a tanácsok 58 ezer lakás építéséhez szükséges te­lekről gondoskodtak. A kultu­rális bizottság tagjai arra fi­gyelmeztettek, hogy az okta­tásban igen gyakori a pálya- elhagyás,. csekély a pálya­presztízse. A terv és költség- vetési bizottság megállapította: az állami költségvetés 1983-ban a maga eszközeivel kellő ha­tást gyakorolt a gazdálkodásra a fő célok elérése érdekében. Kangyalka Antal (Csonqrád m. 15. vk.), a Hódmezővásár­helyi Mezőgazdasági és Szol­gáltató Vállalat igazgatója szű- kebb pátriája, Makó fejlődésé­ről szólt. Ismertette azokat az erőfeszítéseket, amelyek ré­vén a lakosság "életkörülmé­nyei fokozatosan továbbjavul­hatnak. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem tanára emlékeztetett arra, hogy az eltelt évtizedek során ko­moly fejlődésen ment át a költségvetés rendszere és 1968 óta eqyre inkább a bankok és a vállalatok rendelkezésében valósul meg a bruttó beruhá­zások döntő része. Véleménye szerint indokolt lenne például különválasztani a költségvetés úgynevezett klasszikus funkció­it a gazdaságon belüli újrael­osztás funkcióitól. Jávorkai István (Komárom m., 2. vk.), a Tatabányai Szénbá­nyák Vállalat főaknásza beszá­molt Komárom, az ország leg­kisebb megyéjének eredmé­nyeiről, fejlődéséről. Majd ar­ról szólt, hogy a megyében gondot okoz a települések ivó- vízellátása, pedig a bányák körzeteiben megbúvó nagy mennyiségű karsztvíz jó minő­ségű, és alkalmas lenne a la­kosság vízellátására. Ugyan­csak nehézséget okoz, hogy bár csökkent az új beruházá­sok száma, a korábban meg­kezdettek befejezése elhúzó­dik. Kadlecsik Miklós (Fejér m., 11. vk.), a kálozi Vörös Lobogó A parlamenti ülésszakon Beszélgetés baranyai képviselőkkel (Munkatársunk tetefonjelentése) Két olyan fontos napirendi pont vitáját tartotta tegnap az országgyűlés, mint a dr. Heté- hyi István pénzügyminiszter ál­tal előterjesztett, az elmúlt évi államháztartás mérlegét meg­vonó, valamint Veress Péter külkereskedelmi miniszter ex­pozéja. Hogyan vonhatjuk meg az el­múlt év gazdálkodását? A kö­zös nemzeti célok — az egyen­súlyi viszonyok erősítése, az életkörülmények megőrzése — megvalósítását az ismert té­nyezők tovább nehezítették. Az export elmaradt a tervezettől, a nemzeti jövedelem alig nö­vekedett, csökkenteni kellett a nyugati adósságállományt és a belső egyensúly fenntartása is komoly erőpróbára tette az or­szágot. Biztató, hogy 4,1 milliárd fo­rinttal csökkent a költségvetési hiány az elmúlt évben. Bár to­vábbi szigorodások árán, de ez a hiánycsökkenés jelzi a fellen­dülés kezdetét, legalábbis re­ményét. Baranyai képviselőkkel be­szélgetve kérdeztem meg, hogy a költségvetési napirendi pont­hoz ki mit mondott volna el, ha szót kap. Cserna Sándor a lakásárak indokolatlannak tűnő emelke­dését, a lakáshoz jutás feltéte­leinek kedvezőtlenebbé válását, valamint a bányászat, a bá­nyász munkaerő és utánpótlási gondok bér-vonzatát hozta vol­na szóba. Az energia olyan, mint a kenyér, nincs ára, de nélküle nincs is élet, mondotta. Szeretné, ha a Mecseki Érc- bányászati Vállalatnál, de ál­talában -a bányászatnál is megmaradhatna vonzerőként a lakás és a kiemelt bérezés. Jó lenne, ha ez a két alapvető munkaerőcsábító lehetőség a gazdasági megszigorítások kö­vetkeztében nem szűkülne. Mert így az újonnan érkezők ha csalatkoznak a reményük­ben, akkor vagy eleve nem jön­nek bányásznak, vagy nem maradnak meg. Borsos János képviselőtársai nevében is megnyugodva vet­te tudomásul, hogy az 1983. évi költségvetés fejlődést mu­tat; növekedtek a bevételek, igaz a kiadások is, de csökkent a hiány. Ez szerinte azt jelenti, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítanak a kormány és az ágazatok a költségvetés gaz­dasági hatásaira. Egyensúlyi helyzetünkben ez már javulást mutat, tükrözi, hogy várható a dinamikusabb gazdasági fel­lendülés. Horváth Lajos véleménye sze­rint hosszabb ideje keményebb a költségvetési politika és ez a maga módján jól akarja szol­gálni a gazdaságpolitika cél­kitűzéseit. A vállalati önálló­ság egyre nagyobb gondokat jelent, de ha nem sikerül javí­tani a kondíciójukat, a meg­újulásuk, megerősödésük lehe­tőségeit és feltételeit, nehezen valósítható meg a vállalatok kilábalása, illetve megerősö­dése. Tavaly az országban 57—58 ezer magánlakás épült, az ezekhez szükséges telkek ki­alakítása nagy feladatok elé állította a tanácsokat, de a központi irányítás támogatásá­val a telekkérdést meg tudták oldani.. A tavalyi évben az or­szágban 1260 általános iskolai tanterem épült, még nem volt példa ilyen nagyütemű tante­remépítésre a 33 tanácsi tevé­kenységben eltöltött éve alatt. A lakosság segítésére változat­lanul kell és lehet számítani a jó célokért, ügyelve a tűrő­képesség határára. Viszont ne­héz úgy mozgósítani a lakos­ságot, hogy az általuk adott anyagi források felhasználásá­ban újabban még inkább meg­kötötték a tanácsok kezét. Veress Péter expozéjában az volt a legmegnyugtatóbb, hogy a nemzetközi fizetőképességün­ket megőriztük. Immár harma­dik éve jelentős bevételi több­lettel zárult a konvertibilis el­számolású külkereskedelmi mér­legünk. Igaz, ezért a 83-as 545 millió dollár többlet bevételért a szigorításokkal itthon nagy árat fizettünk. Murányi László Tsz. növényvédelmi szakirányí­tója hangsúlyozta: a mezőgaz­dasági vállalatok beruházásai tavaly — folyó áron számolva — 25 milliárd forintot tettek ki és csak egy százalékkal ha­ladták meg a tervezettet. Fel­hívta a figyelmet: még a ha­tékonyan gazdálkodó, magas nyereséget elérő üzemek sem képesek állóeszköz-állományu­kat fejleszteni, illetve pótolni, pedig a gépek és a járművek igen elhasználtak, s ez a ter­melésre is kedvezőtlen hatás­sal lehet. A törvényjavaslathoz többen nem kívántak hozzászólni. Az elhangzottakra Hetényi István pénzügyminiszter válaszolt. Kö­szönetét mondott azoknak a képviselőknek, akik elismerő­leg nyilatkoztak a pénzügyi kormányzat erőfeszítéseiről. Az egyik felszólaláshoz kapcso­lódva kifejtette, hogy a va- gyonérdekeltség szorgalmazása összefüggésben van a pénz­ügyi szervek erőfeszítéseivel. A Pénzügyminisztérium javasolni fogja: vezessék be a saját va­gyon fogalmát és kategóriáját a mindennapi gyakorlatba, amely nemcsak adózási szem­pontból lenne fontos lépés, de egyúttal bizonyos érdekelt­séget is teremtene a saját va­gyon gyarapításának ösztönzé­sére. Ami pedig a vállalatok nyereségfelhasználásával kap­csolatos felszólalásokat illeti, kifejtette: tervezik, hogy a vál­lalatok a levonások után ná­luk maradó összeggel alapok­ra bontási kötelezettségek nél­kül — saját hatáskörben ren­delkezhessenek. A magyar kereskedelempoli­tika feladata, hogy nem szo­cialista országokban is bizto­sítsa azokat az alapfeltétele­ket, amelyek nélkül nem lehet a nemzetközi munkamegosz­tás előnyeiből részesülni. Ezek: a feltétel nélküli legnagyobb kedvezményes elbánás és a diszkriminációmentesség. Ma­gyarország ezeknek a jogoknak telies birtokába jutott, amikor 1973 szeptemberében csatlako­zott a Kereskedelemről és a Vámtarifákról szóló Általános Egyezményhez, a GATT-hoz. A gyakorlat viszont arról árulko­dik. hoqy a nemzetközi keres­kedelemben olyan tendenciák nyertek teret, amelyek ellenté­tesek ezzel az általános szer­ződéssel. Különösen érzékenyen érint bennünket a legfőbb nyugati piacunk, a Közös Piac mező- gazdasági protekcionizmusa. Problémát okoznak az Atlanti Szerződés tagországai által politikai célból elrendelt intéz­kedések. További nehézséget jelent számunkra az, hogy leg* főbb tőkés partnereink egy­mással szabadkereskedelmi megállapodást kötöttek és ez gyakorlatilag érezhető vámhát­rányt okoz ipari termékeinknél. Ezen káros tendenciák elleni fellépésünket viszont megköny- nyíti, hogy más országok is vannak hozzánk hasonló hely­zetben. Jóindulatú partnere­inknél hatásosan tudunk fel­lépni konkrét problémáink ügyé­ben és kétoldalú vegyesbizott­ságainkat eredményesen tud­juk felhasználni kereskedel­münk fejlesztésére. Az elmúlt évtizedben az EGK-ba tömörült nyugat-euró­pai országokkal ipari, gazda­sági és műszaki együttműkö­dési megállapodásokat kötöt­tünk. E megállapodások kere­tében a két fél képviselőiből álló vegyesbizottságok rendsze­resen áttekintik, értékelik és előmozdítják a kétoldalú ál­lamközi és vállalati kapcsola­tok alakulását. Mind a tagországokkal, mind a Közös Piac egészével szem­ben következetesen azt kép­viseljük, hogy kapcsolataink további szabályozása csak a GATT-szerződésben már kikö­tött és a Közös Piac számára is kötelezően előírt feltétel nél­küli legnagyobb kedvezményes elbánás és diszkriminációmen­tesség érvényesítése alapján történhet. A miniszter ezután a fejlő­dő országokkal kialakult ál­lamközi kereskedelmi kapcso­latokról szólt. Mint mondotta: a fejlődő országok többségé­nek gazdasági helyzete és fi­zetőképessége az elmúlt évek­ben hirtelen és hátrányosan változott, a velük folytatott ke­reskedelem kockázati ténye­zői megnőttek. A változások előrelátása, jelzése és a szük- séqes cselekvés megfogalma­zása eqyre nagyobb szerephez jut a fejlődő országokkal fog­lalkozó kereskedelempolitikai munkában. A vitában tág teret kaptak a lakásgondokkal foglalkozó ész­revételek. Ennek kapcsán He­tényi István bejelentette, hogy a kormány még ebben az év­ben áttekinti az e témáról szó­ló, közelmúltban hozott határo­zatának végrehajtási tapaszta­latait, s levonja a szükséges következtetéseket. Bár a beszá­moló még nem készült el, még­is valószínű, hogy az ebben az évben felépített otthonok 70 százaléka a fiataloké lesz. Fel­hívta a figyelmet, hogy a mun­káltatók és a tanácsok a lakás­ügyekben a lakáskéreímeknél az eddiginél jobban élhetnének — központi intézkedés nélkül is — az egyéni elbírálás jogával. A miniszter több képviselő észrevételére válaszolva beje­lentette: ha a parlamenti bi­zottságok erre igényt tartanak, az egyes tárcáknak meg kell teremteniük a lehetőségét arra, hogy a testületek akár már őszi tanácskozásaikon véleményt mondhassanak a jövő évi ter­vekről. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés a Magycr Népköztársaság 1983. évi költ­ségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot egyhan­gúlag elfogadta. Veress Péter expozéja Veress Péter külkereskedelmi miniszter beszámolója Ezután Veress Péter külkeres­kedelmi miniszter tartotta meg expozéját. Bevezetőben emlé­keztetett arra, hogy ez év ok­tóberében tízéves lesz a kül­kereskedelmi törvény. Tíz év alatt a világgazdaság és saját belső gazdaságunk helyzete is alapvető változásokon ment keresztül. A nemzetközi pénz­ügyi rendszer szétesésével pár­huzamosan bekövetkezett rob­banásszerű árváltozások követ­keztében valamennyi energia­importőr ország érzékeny cse­rearány-veszteségeket szenve­dett. Országunk külkereskedel­mi forgalmának cserearány­veszteségei alapvetően négy tényezőre vezethetők vissza: az importunkban jelentős rész­arányt képviselő energiahordo­zók és egyes nyersanyagok árának tartós emelkedésére; a kivitelünk jelentős hányadát kitevő mezőgazdasági és élel­miszeripari termékek hullámzó, de a rendkívül erős verseny miatt összességében alacsony árszintjére, arra, hogy készter­mékeink exportárai elmaradnak az importáraktól, ami elsősor­ban termékeinknek a követel­ményekhez való lassú alkalmaz­kodásával függ össze; és végül egyebek közt a külkereskedelmi munka egyes gyengeségeire. A (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents