Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)
1984-06-20 / 168. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli namo XLI. évfolyam, 167. szám 3 1984. június 20., szerda Ára: 1,40 R Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Lelki beszélgetések (3. oldal) Tűzesetek (3. oldal) 25 éves a pécsi televíziózás (5. oldal) Ma összeül az országgyűlés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa alkotmányunk 22. pragrafusának második bekezdése atapján június 20-ra összehívta az országgyűlést. Legfelső törvényhozásunk napirendjén várhatóan két téma szerepel: a Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetésének végrehajtásával foglalkozó törvényjavaslat, valamint az a beszámoló, amelyet a Külkereskedelmi Minisztérium készített az országgyűlés részére a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény végrehajtásáról. A nyári ülésszak elé Zárszámadásunk - vagyis a törvényjavaslat a Népköztársaság tavalyi költségvetésének végrehajtásáról — összhangban volt a mai követelményekkel. Ezt állapították meg az ülésszakot megelőző parlamenti bizottsági viták során a képviselők. Az ülésekén hangsúlyt kapott: gazdasági munkánk fő célja tavaly külső egyensúlyi helyzetünk megszilárdítása, a nemzetközi fizetőképesség folyamatos fenntartása volt, ezért a termelés és a -belföldi fel- használás színvonalának, szerkezetének változását ennek a célnak kellett alárendelni. A népgazdasági terv végrehajtását évközben számos külső és belső körülmény nehezítette: egyebek között kedvezőtlenül alakultak a külkereskedelmi árak, romlottak a piaci -lehetőségek, az -aszály meglehetősen jelentős termés- (és így export- árualap-) kiesést akozott. A gazdaságszervező -munka, a teljesítmények fokozására, a kapacitások jobb kihasználására, az aszálykárok enyhítésére, s mindezek eredményeként: a kivitel növelésére, illetve a takarékos importgazd álkodásra törekedett. A kormányzati szervek intézkedései a beruházási vásárlóerő szűkítésére törekedtek, valamint azt igyekeztek elérni, hogy a lakossági fogyasztás a tervezett -keretek között maradjon. A népgazdaság tavalyi fejlődése az alapvető célokat tekintve megfelelt az -éves népgazdasági terv és az állami költségvetés élő-irányzataiban -tükröződő gazdaságpolitikai törekvéseknek. A külgazdaság egyensúlyi helyzete javult, nemzetközi fizetőképességünket megőriztük. A termelés mérsékelten bővült, a belföldi felhasználás csökkent, a kivitel emelkedett, a behozatal alig nőtt. Megvalósultak a tervezett szociálpolitikai intézkedések — például emelkedtek a családi pótlékok, illetve az alacsony összegű nyugdíjak -, és olykor a tervet is meghaladóan folytatódtak az infrastrukturális fejlesztések. Mindemellett gazdaságunk' teljesítményei — jórészt az említett, igen nehéz körülmények miatt — egyes helyeken elmaradtak az előirányzattól. A költségvetéssel foglalkozó törvényjavaslat többször foglalkozik külkereskedelmünk, helyzetével is, természetesen nem véletlenül: hangsúlyozandó annak népgazdaságunkra gyakorolt, meghatározó jelentőségét. E kiemelkedő jelentőséget is ismerve tűzte napirendjére az országgyűlés a külkereskedelemről szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos beszámoló megvitatását. Parlamentünk tíz esztendeje alkotta meg ezt a törvényt, amely rögzítette külkereskedelmünk alapvető -elveit, szabályozta az államnak a külkereskedelemben betöltött szerepét, a -külkereskedelem népgazdasági helyét és feladatait, a gazdaságirányító szerveknek ezzel . kapcsolatos együttműködési kötelezettségeit, a termelő, a felhasználó illetve a külkereskedelmi vállalatok közötti munka-megosztás elveit, valamint a -külkereskedelmi igazgatás alapvető szabályait. A törvény a korábbi időszak nehezen áttekinthető szabályozása helyébe lépve meg-te rendítette k ü Ikeres kedel - műnk igazgatásának nemzetközi kötelezettségeinkkel is összhangban álló, rugalmas keretszabály-rendszerét. A most elkészült beszámoló kifejezetten a törvényben meghatározott kérdésekkel foglalkozik, a külkereskedelmi igazgatásnak az elm-últ tíz esztendőben -szerzett, immár általánosítható tapasztalatait, valamint a jövőbeni fejlesztési elképzelések főbb vonásait tartalmazza. A hatálybalépés óta eltelt tíz év -külkereskedelmünkben is eseménydús, váratlan fordulatokban és tanulságokban gazdag periódus volt. Az 1974-ben bekövetkezett árrobbanás után tartós válságba került a -tőkés világgazdaság, olyan változások következtek be, amelyek kedvezőtlenül érintették a szocialista országok zömét is. Az általunk importált nyersanyagok és energiahordozók ára ugrásszerűen emelkedett, ugyanakkor export- termékeink ára a külső változá- sök - de exportstruktúránk elavultsága, termékeink olykor nem kielégítő műszaki színvonala miatt is — ennél csak jóval kisebb mértékben volt emelhető. Külkereskedelmi cserearányaink -mind a konvertibilis, mind a rubel elszámolású forgalomban romlottak. E kedvezőtlen fejlemények ellenére az eltelt tíz évben az ország szerepe a nemzetközi munkamegosztásban növekedett. A külkereskedelmi törvény hatályba lépése óta eltelt időszak gazdaság- és ezen belül külkereskedelmi politikánk jelentős változásainak szakasza. A hetvenes évek végére a pártós állami szervek döntései megfogalmazták a tartósnak bizonyult világgazdasági helyzethez igazodó, felgyorsított al- kallmazkadá-s követelményét. A határozatok megvalósítása során - különösen 1980-tól — számos lényeges változtatásra került sor a külkereskedelemre vonatkozó gazdasági szabályozókban csakúgy, mint a külkereskedelmi szervezetben, igazgatósban. A megvitatandó beszámoló bemutatja: a külkereskedelmi feladatok teljesítése érdekében az Igazgatás milyen intézkedéseket tett, illetve tesz majd, rámutat azonban arra is, hoqy a magasabb színvonalú külkereskedelmi tevékenységhez a népgazdaság egészének hatékonyságát kell - .mégpedig lényegesen - növelni. Á külkereskedelem területén elszigetelten bevezetett intézkedések ugyanis önmagukban nem hozhatják meg a kívánt eredményt — állapítja meg a Külkereskedelmi Minisztériumnak az országgyűlés részére készített beszámolója. Évente 30 százalék energiaköltséget takarítanak meg A búto—dunaszekcsői útadó állomásról tegnap megindították a földgázszolgáltatást' a dunaszekcsői termelőszövetkezetbe. Földgáz Dunaszekcsön A bátai átadóállomáson tegnap délben megnyitották a csapokat és néhány perc múlva a dunaszekcsői termelőszövetkezet fogadóállomásán meg- gvújthatták a gázfáklyát. A megyeszékhelyen kívül Dunaszek- cső oz első baranyai település, amely földgázhoz jutott. A bátai és a dunaszekcsői termelőszövetkezet az országos energiaracionalizálási pályázaton nyerte a lehetőséget a földgáz bevezetésére, az olajtüzelés kiváltására. A boranyai termelőszövetkezet a báta—dunaszekcsői 5000 köbméter napi teljesítményű átadóállomósról kapja a földgázt a 3,7 kilométeres vezetéken. A szolgáltató állomások és a vezetékhálózat a múlt heti műszaki szemlén sikeresen vizsgáztak. A dunaszekcsői termelőszövetkezet 15,6 millió forintot költött a földgáz bevezetésére, az összeg kétharmadát tíz év alatt visszafizetendő állami kölcsön teszi ki. Földgázzal fűthe- tik a szakosított sertéstelep három fioztatóját, a szociális épületet, a központi gépüzem munkahelyeit, valamint a lucerna- szárítót és a Bábolna típusú terményszárítót. A számítások szerint évente 30 százaléknyi energiaköltséget takarítanak meg ózzál, hogy az olajfűtésről áttértek a földgázra. Június végén a sombereki termelőszövetkezet kezdheti meg a földgázfűtést, a hálózat- építésben már a nyomáspróbáknál tartanak. Év végén pedig a MOFA tér át a takarékosabb fűtésre. Dunoszekcső több baranyai településsel együtt lehetőséget kapott arra, hogy a község lakói bevezessék a földgázt magánerőből. G. M. Zavargások Zimbabwéban Zavargások robbantak ki a hét végén a zimbabwei Gweru városban. A kormányzó Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió (ZANU) több ezer híve vonult az őrizetben lévő Abel Muzo- rewa és Ndabningi Sithole ellenzéki politikusok pártjainak irodáihoz. A nagyrészt fiatalokból és nőkből álló tömeg kifosztotta az épületet, bezúzta az ablakokat és felgyújtották az irodákat. A Joshua Nkomo vezette Zimbabwe Afrikai Népi Unió (ZAPU) irodahelyiségeit ugyancsak felforgatták és felgyújtották. Az ellenzéki pártok elleni tüntetések a múlt héten kezdődtek. A hét végén a megmozdulások zavargásokba, romboló-gyújtogató akciókba torkollottak. Joshua Nkomo, a ZAPU vezetője hétfőn azt mondta a kormányzó, Robert Mugabe miniszterelnök irányította Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió pártról, hogy bátorítja az utcai tüntetéseket — így akarván lehetetlenné tenni, hogy pártja támogatókat szerezzen az augusztusi helyhatósági és a jövő évben esedékes országos választások előtt. A kormány vasárnap bejelentette, hogy a ZAPU nem tarthat gyűléseket az ország középső részén sem mindaddig, amíg ott szélsőséges fegyveresek tevékenykednek. Részleges biztonsági terv Bejrutra Abdel Halim Haddam szíriai alelnök és a libanoni vezetők részletes biztonsági tervet dolgoztak ki Bejrútra és környékére — közölték a libanoni miniszterelnökhöz közel álló források. A kormánynak szerdán kell jóváhagynia a tervezetet. Haddam bejrúti tárgyalásai alatt sikerült haladást elérni a libanoni hadsereg átszervezésének kérdésében is, amely eddig a leginkább megosztotta a kabinetet. Rasid Karami libanoni miniszterelnök szerint a biztonsági terv célja, hogy megszilárdítsák a tűzszünetet, megnyissák a főváros két része közötti átkelőket, a kikötőt és a repülőteret. A hadsereg átszervezéséről Karami nem nyilatkozott. Értesülések szerint új rendeletet adnak ki az 1979-es védelmi törvény szellemében: olyan kollektív parancsnokság irányítása alá helyezik a hadsereget, amelyben minden felekezet képviselteti magát. Ma érkezik Moszkvába Francois Mitterrand A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben megnövekedett a jelentősége az olyan tárgyalásoknak, amelyeken a szovjet és a francia vezetők megvitatják az európai és egyetemes béke megszilárdításának és az államok közötti bizalom erősítésének kérdéseit — erre emlékeztetnek szovjet részről abból az alkalomból, hogy szerdán várják Moszkvába Francois Mitterrand francia köztársasági elnököt, s négy év múltán ismét legfelsőbb szintű szovjet— francia megbeszélésekre kerül sor. Köztársasági elnöki minőségében Mitterrand először látogat a Szovjetunióba. Mint a szovjet főváros politikai köreiben hangsúlyozzák, a Szovjetunió értékesnek tart minden olyan közös szovjet- francia lépést, amely a nemzetközi feszültséq enyhítését és a békét szolgálja. Moszkvában azonban tisztában vannak azzal is, hogy a Szovjetunió és Franciaország eltérő szövetségi rendszer tagja, s így eltérően ítél meg fontos nemzetközi kérdéseket. Szovjet hírmagyarázók mindamellett felhívják a figyelmet a párizsi külpolitika gyakran ellentmondásos jellegére. Ugyanaz a Franciaország, amely előmozdítja az európai biztonsági és együttműködési folyamatot, és ellenzi a gazdasági megszorító intézkedéseket a szocialista országokkal szemben, támogatja az amerikai rakéták nyugat-európai telepítését, a NATO politikáját, s maga is jelentős haderő- fejlesztésbe kezdett. Az utóbbi időben a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok dinamikusan fejlődtek r szovjet adatok szerint tavaly 16,6 százalékkal nőtt a külkereskedelmi forgalom Franciaországgal. Ez jóval meghaladja a korábbi évek, nemkülönben a nyugat-európai országokkal folytatott szovjet külkereskedelem átlagos növekedési ütemét. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat siklósi gyárában együttműködve a debreceni üzemmel 2200 asztalt készítenek NSZK és dán megrendelésre. Képünkön: kézi erővel csiszolják a készülő asztallapokat. - Fotó: Läufer László
