Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)

1984-06-02 / 150. szám

Barátok között Lengyelországban Piotrków A szocialista országok életéből Trybunalski Amikor tudomásomra hozták, hogy a varsói Magyar Kulturá­lis Intézet szervezésében az egyik lengyel—magyar barát­sági est előadójaként Piotrków Trybunalski-ba utazok, fella­poztam útikönyvemet, hogy mit is ír erről, az eddig előttem is­meretlen városról? ........jelentősebb látnivalók n élküli város." Ez volt az első jellemző megállapítás az úti­könyvben. Nevének első felét alapítójáról, Piotr Duninról, második felét, a Trybunalskit (bírósági város) azért kapta, mert 1578—1792, között itt mű­ködött az ország legfőbb bíró­sága. Ma vajdasági székhely, 58 ezer lakossal. Kísérőimmel, a Lengyel—ma­gyar Baráti Társaság vajdasági vezetőségének tagjaival, első­ként a helyi idegenforgalmi hi­vatalt kerestük fel. Vezetője, akinek szobájában egy több­száz éves festmény az egykori óvárost, a várfalat, az öreg Zsigmond lengyel király által épített gótikus-reneszánsz lakó­tornyot, a jezsuita templomot, a plébánia-templomot ábrázolta, mégis elsősorban arról tájé­koztatott bennünket, hogy mi maradt meg a régi emlékekből, hogyan ápolják, gondozzák azt. Ezt követte városnéző sétánk, a főtérhez, ahol az egykori város­háza helyét a tér közepén szí­nes kőburkolat jelzi. Részben felújítva, részben renoválásra várva láthatóak itt a két évszá­zaddal ezelőtt épült polgárhá­zak. A királyi lakótorony belül teljesen felújítva fogadja a lá­togatóit, ahol jelenleg a Hely- történeti Múzeum gyűjteményeit tekinthettük meg. Ciesielski Gotadystan a len­gyel—magyar baráti társaság vajdasági szervezetének alelnö- ke elmondta, hogy területükön közel két és fél ezer tagja van a társaságnak. Aktív szervezeti életet élnek, melynek célja az ismeretek bővítése hazánkról, kapcsolatteremtések, utazások szervezése. A hétköznapi baráti estre oly sokan jöttek el, hogy az előkészített klubteremből fel kellett mennünk a városi műve­lődési ház nagytermébe. A társaság helyi vezetői a beszélgetés során elmondták, hogy ez évben csoportos uta­zásokat szerveznek Szegedre, Szekszárdra, Bajára, a Bala­tonhoz. Már jó régen minden útra betelt a részvételi létszám. Évek óta baráti együttműködé­sük van a Bács megyei Jakab- szállós termelőszövetkezetével, ahova rendszeresen, saját sza­badságuk idején, járnak a vá­rosból a társaság tagjai mező- gazdasági munkákat végezni. Különösen a gyümölcsszedés, a szüret iránt nagy az érdeklő­dés. A munkát vállalók szabad­óvárosi utcarészlet A plébániatemplom idejükben felkeresik a megye nevezetességeit, Szegedet. Ha­sonlóképpen fogadnak ők is baráti csoportokat o tsz dolgo­zói közül, akik lengyel csalá­doknál kapnak elhelyezést, ez is segíti a barátság szélesedé­sét. Ugyanakkor a város köze­lében levő üdülőkörzetben pi­henést, szórakozást, sportprog­ramokat (télen kiváló síelési le­hetőségeket) biztosítanak ven­dégeiknek. A társaság vezetői, aktivistái a barátságot szélesí­tő, nem könnyű szervezői mun­kájukat, mind évek óta társa­dalmi munkában végzik. A nagy érdeklődésre való te­kintettel, különösen jövőre, hazánk felszabadulása 40. év­fordulójára, szeretnének újabb magyarországi utakat szervez­ni, hogy az ismereteket, a ba­rátságot tovább szélesíthessék. Mitzki Ervin Az egyetem, melynek 17 tanszékén hatezren tanulnak ELÁS flz eszékiek ritkábban utaznak Magyarországra Aki a nyolcvanas évek ele­jén utazott át a Donji Mihol- jac—Drávaszabolcs határátke­lőhelyen, a kora reggeli órák­ban szinte mindig hosszú ko­csisorokat volt kénytelen kivár­ni, hogy a vámügyi formasá­gok után folytathassa útját Ju­goszláviából Magyarországra. Ugyanez a kép fogadta az utast visszafelé jövet is. Vladi­mir Maglóiénak, az Eszéki Vámhivatal vezetőjének tettük fel nemrég a kérdést, vajon mennyien utazunk most Ma­gyarországra Eszék és a Szla­vónia—Baranya régió terüle­téről. Olcsósága miatt népszerű lett a jugoszláv állampolgárok körében a kishatárátlépővel való utazás. Ezzel az eszéki, valamint a határátkelőhelyek, Knezevo, illetve Donji Mihol- jac közelében élő lakosok él­hetnek. Nincsenek többé hosz- szú kocsisorok, nincs több órás várakozás, idegeskedés. Az 1982-ben kishatárátlépő­vel utazók száma 160 892 volt, míg 1983-ban 225 846. Koráb­ban ennél sokkal többen utaz­tak Magyarországra az átlépő­vel engedélyezett 20 kilométe­res zónán belül, hogy megtölt­sék az autók benzintartályait és vásároljanak néhány olyan árucikket, ami odahaza hi­ányzik, vagy ami a „szomszéd” üzleteiben olcsóbban kapható. Ez a folyamat mára a szigo­rúbb vámellenőrzések miatt megszakadt, a „lehetőségek” összeszűkültek. — A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, vala­mint a Magyar Népköztársa­ság között 1975. november 5. óta van érvényben a rendelke­zés az állampolgárok kishatár- menti utazásának rendjéről. Eszerint a jugoszlávok csak Mohács, illetve Harkány tér­ségéig utaznak —, mondja Vladimir Maglac. A dátumból kiolvasható, hogy korántsem új ez az egyez­mény, mégis sokan megteszik, hogy — ismerve, vagy majdnem ismerve a rendelkezést —, Pé­csig és távolabbra is beutaz­nak Magyarország területére, kishatárátlépővel. Köztudott az is, hogy ezen kihágás miatt nem kevés jugoszláv állam­polgár fizetett büntetést. A kötelező valutaváltás ösz- szege azok számára, akik elő­ször utaznak Magyarországra kishatárátlépővel, 1000 dinár, azzal a kikötéssel, hogy az ál­lampolgárnál csak 80 dinárnyi deviza lehet. A további átuta­zások esetében a kishatárátlé- pő tulajdonosa csak devizában fizetheti ezt az összeget. A határátkelőhelyeken, Donji Miholjacon és Knezevón ezért pénzváltóhelyeket létesítettek. Magyarországról a jugoszláviai utas két kiló élelmet vihet (de nem friss húst, száraz-húské­szítményt vagy sajtot), két liter bort, fél liter tömény italt, valamint 200 szál cigarettát és ajándékot. Az előírásokat természetesen be kell tartani, különben a vá­sárolt árukat visszatartják a vámon, a tulajdonost útlevél­váltásra kötelezik és a köte­lező letét kifizetésére, mivel utazása a kihágás következté­ben útlevéllel való határátlé­pésnek bizonyul — és mindez sokba kerül. Népszerűek a hétvégi turis­tautak is Magyarországra, első­sorban a termálfürdőkbe. A Szövetségi Végrehajtó Tanács 1982. október 25-i rendelkezése szerint aki útlevéllel utazik külföldre, 5000 dinár letétet köteles fizetni. Az Eszéki Vám­hivatal vezetője ezen utazások számait is közli, és ezekhez fe­lesleges a kommentár: 1982- ben, a rendelkezés megszületé­séig 747 527 jugoszláv állam­polgár utazott Magyarországra, míg a következő évben ugyan­ennyi idő alatt 231 142 fő. Ivankc Sudár Részlet a Helytörténeti Múzeum gyűjteményéből Gazdaságos az erdei melléktevékenység CAI/IBEHCKO flEAO A felszabadulás eddig eltelt időszakában az erdőgazdálko­dási tevékenység — fahozam, erdőtelepítés és vadtenyész­tési feladatok mellett a megye erdőgazdaságainak tevékeny­ségében mind nagyobb szere­pet kapnak a melléktevékeny­ségek. Az erdők mellékhasznosítá­sának egyik feltétele a vadál­lomány számára szükséges le­gelőterület biztosítása. A szük­séges és szelekciós kilövések eredményeként minden évben jelentős mennyiségű vadhús került a hazai piacra és kivi­telre. A vadtrófeák magas mi­nősítése miatt a megye terüle­tén az elmúlt években jelentő­sen fejlődésnek indult a nem­zetközi vadász turizmus. A fakitermelés során továb­bi fafeldolgozásra alkalmatlan faanyagok hasznosítására az utóbbi időszakban feldolgozó üzemek létesülnek, ahol a bel­ső piac szükségleteinek kielé­gítésére készülnek különféle termékek — szerszámnyelek, fogantyúk — többféle mező- gazdasági eszközhöz, kacsial- katrészek, kádak, hordók és más eszközök. Ilyen üzemek már működnek Szlivenben és Sztara Réka községben. Tvar- dicában pedig most készül egy fafeldolgozó üzem. Állandóan emelkedik a mintegy 12 000 dekár nagyságú diófaültetvé­nyek hozama. Az erdőben a faültetvények sorközeinek hasz­nosítása is fontos, mert ezzel szemes és szálas takarmány termelődik az állatállomány számára. Az erdőgazdasági kombinát a melléktevékenységből 1983- ban 1,2 millió leva értékű árut állított elő. A kedvezőtlen ég­hajlati viszonyok ellenére 900 tonna szemesterményt, 1000 tonna silótakarmányt, 200 ton­na dinnyét, 20 tonna babot és lencsét termeltek a köztes te­rületeken. A kombinát valuta­bevételi tervét az elmúlt év­ben 187 százalékra teljesítette. A melléktevékenység egyik fontos ága az erdei legelők hasznosítása. A kombináthoz tartozó erdőségek legelői éven­te kb. 400 000 kis és nagy ál­latot nevelnek fel. A kiépített farmokon pedig 10 000 juh tar­tása biztosított. AbBOBCnaH npaeaa Gépjárművek és mezőgazda- sági kombájnok akkumulátorai­nak felújítását kezdték meg a sznyezsnjanszkiji mezőgazdasá­gi gépjavító egyik üzemegysé­gében. Az új gyártósor létesí­tésénél különböző újításokat al­kalmaztak. A jó munkaszerve­zés eredményeként mindössze hat ember dolgozik a gépeken. Jelentős megtakarítást értek el az anyagfelhasználás terén is. A felújításhoz szükséges ólmot és más nyersanyagot régi akku­mulátorokból nyerik ki. Az új gyártósor felújított ter­mékei Donyeck megye mező- gazdasági gépjárművei akku­mulátor szükségletének egyhar- madát fedezik. ffi Schweriner # Volks­A nemzetközi műemlékvédel­mi nap alkalmából a Schwerini kastélyban „nyitott ajtók” ren­dezvénysorozatot szerveztek. A jól sikerült program fő látvá­nyossága volt a nagyközönség számára első ízben megtekint­hető Belle-Etage, amelynek restaurációs munkálatai rövid­del ezelőtt fejeződtek be. Eb­ből az alkalomból kiállítást is rendeztek, amelyen g látogatók megismerkedhettek a műemlék- védelem területén elért jelentős eredményekkel; a kastélyon, a történelmi városrészen és a kö­szörűsműhelyen végzett restau­rálási munkákkal A jénai egyetem jubileuma A hagyományokban gazdag, krónikájában híres jénai Fried­rich Schiller Egyetem néhány hete ünnepelte alapításának 425. évfordulóját. Az NDK leg­régibb egyeteme gazdag prog­rammal várta a jubileumra ér­kező hazai és külföldi vendége­ket. A konferenciák, hangverse­nyek, kiállítások és ünnepi ülé­sek mellett sor került a hagyo­mányos sörkimérésre is. Talán furcsán hangzik, de e rendez­vénynek történelmi alapja van: a XVI. században maga a csá­szár adott engedélyt arra, hogy adómentes sörfőzéssel foglal­kozzanak a Saale menti „fel­sőbb iskolában”, jóllehet az en­gedély szerzője úgy vélte, hogy csupán a tanárok és a diákok szomját oltja majd az olcsó itóka. Ám az egyetem hamaro­san tekintélyes bevételi forrásra tett szert a sörfőzéssel, mivel Jéna polgárainak is megízlett a „bölcsek söre". A patinás Alma Mater év­könyveiben sok nagy névre bukkanunk. A XVII. századból például Erhard Weigelére. A kiváló matematikus, és filozófus Descartes francia filozófusnak azt a tanítását hirdette, hogy a tudományokat a matematiká­ra kell alapozni. Az elsők kö­zött volt, aki latin helyett német nyelven tanított. A XVIII. század második felében Wolfgang Goethe és Friedrich Schiller kö­tődött az egyetemhez. Az utób­bit professzorrá nevezték ki, Goethét pedig, aki felelős volt az egyetem ügyeiért, miniszteri kötelességei szólították gyakran Jénába. Marx Károly 1841-ben szer­zett doktori címet az egyete­men. Berlinből (ahol korábban tanulmányait végezte) küldte el kézzel írott tudományos érteke­zését Bachmann professzornak, a filozófiai fakultás dékánjá­nak, aki így vélekedett a mun­káról: „Ez a disszertáció tehet­ségről, éleselméjűségről és ol­vasottságról tanúskodik. A je­löltet különösen méltónak tar­tom a doktori cím viselésére.” A Saale menti város egyete­mének jellege és léqköre le­hetővé teszi a legkülönbözőbb intézményekkel, például a Cart Zeiss mechanikai-optikai üzem­mel való tudományos együtt­működést. Ez a gyümölcsöző együttműködés Ernst Abbénak, a híres fizikusnak (az üzemek résztulajdonosának) a kezde­ményezésére jött létre. Tulaj­donképpen e hasznos hagyo­mányt ápolják ma is az egye­tem hallgatói, akik közül a le­endő matematikusok — taná­raik irányításával — a Carl- Zeiss Művek kutatási megbíza­tása alapián software-fejlesz- téssel foglalkoznak az elektro­nikus adatfeldolgozás céliaira. A aépészek és közgazdászok pediq a robottechnika fejlődé­sének tendenciáit vizsgálják. HÉTVÉGE 7, Testvér-lapjaink írják

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents