Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)

1984-06-02 / 150. szám

Benzinkutas voltam Reggel háromnegyed hat. A pécsi Fürst Sándor úti AFOR-BP benzinkútnál kez­dődik a műszakváltás, leolvassák a kutakon a regiszterórákat, ennek el­lenőrzéseként megmérik a tartályokban lévő üzemanya­got, majd elszámolnak. Az öltözőben nem kis izgalom­mal készülődök benzinkutas munkámra, amely este hatig tart. Miközben felveszem a vadonatúj kék overált, eszem­be jutnak Perjés Tamás lé­tesítményvezető szavai, ami­ket tegnap mondott a köte­lező tűz- és munkavédelmi oktatáson. S az is, hogy mi a benzinkutas feladata. Leg­fontosabb, hogy a kutas ud­variasan fogadja a vendéget, már az első pillanatban érez­ze a vevő a segítőszándékot. Előzze meg a köszönésben, vegye le a tanksapkát, a töl­tés után vigyázzon, ne folyas­sa össze a kocsi oldalát, zár­ja le a tanksapkát. Lénye­ges, hogy ne kapkodjon, min­dig csak azzal foglalkozzon, akit éppen kiszolgál. Kérdez­ze meg, van-e szüksége va­lami egyébre, ha akad vala­milyen újdonság, arra hívja fel a figyelmet, mossa meg a kocsi szélvédőjét, s miután végzett, köszönjön el, függet­lenül attól, hogy kapott-e vagy sem borravalót. Felvértezve a legfontosabb tudnivalókkal Perjés Tamás felügyelete alatt állok ki a kutakhoz. Az első töltésem nem a legsikeresebb: a ven­dég száz forintért kér üzem­anyagot, az órát négy forint­tal túlpörgetem. A letolás és elnézéskérés után elmehetek száztízig. Miután végeztem, elköszönnék, de a vendég: „Az ablakot nem mossa meg?” Újabb bocsánatkérés, megtisztítom a szélvédőt, s eldadogom: „viszontlátásra". Perjés Tamás nyugtat, ne idegeskedjek. Hangtalanul bólintok, s fogadom a kö­vetkező kocsit. A Dacia vezetője a lehú­zott ablakon át nyújtja ki a tanksapka kulcsát, „tele ké­rem”. Egy ideig bajlódom a kinyitással, a nyakkendős úr kiszáll, mogorván kérdi. „Új ember?" Mondom, ma vagyok először kutas. Szótlanul nyit­ja a tanksapkát, majd visz- szaül a kocsiba. A töltés vé- gefelé visszacsapódik a ben­zin, még a rendszámtáblára is jut. Még szerencse, hogy a tulajdonos nem látja. A tank­sapkát már könnyen vissza­zárom, lemosom a szélvédőt, mondom, hogy mennyit fizet. Tíz forint borravalót kapok. Egymás után érkeznek a személy- és teherkocsik, me­lyek vezetői nem fukarok. A szomszédos kutaknál jóré­szük ismerősként üdvözli benzinkutas munkatársaimat, Simonyi Zoltánt és Novák Lászlót. Ahogy múlik az idő, úgy kezdek ráérezni a benzinku- tasságra, de egy-egy autó­nál változatlanul keresnem kell, hol töltsem be a ben­zint. A százasok, ötszázasok, ezresek gyarapodnak zse­beimben. Ha fizetnek, hango­san számolok, de néhányszor így is a vendég szól, ha ke­vesebbet, vagy ha többet adok vissza. Kilenc óra felé enyhül a forgalom, beszaladok rágyúj­tani, eszem valamit, de any- nyi idő azért nincs, hogy egy cigarettát végigszívjak, vagy hogy befejezzem a szendvi­csemet. Kollégáim rendesek, mondják besegítenek, de ne­kik is megvan a dolguk. A kávét is csak kutyafuttában tudjuk meginni. A pillanatnyi szünetet kihasználva háttal állva a bejáratnak beszélge­tek. Perjés Tamás figyelmez­tet. — Úgy állj, hogy lásd, ha közeledik vendég, a keze­det pedig vedd ki a zsebed­ből. Sokan vannak, akik csak először térnek be hozzánk, őket irányítani kell, hol tud tankolni, melyik kúthoz men­jen. Ez nagyon fontos része a fogadásnak. A kutasnak át kell látnia az egész placcot a bejárattól, a kijáratig. Tanácsát megfogadva fél szememet a bejáraton tar­tom. Lada 1600-as érkezik. Nul­lázom az órát, tölteném a benzint, de csak nem akar folyni. Mondom a mellettem álló Novák Lacinak, elromlott a kút. Odajön, körbepillant, megigazítja a csövet. — Azért nem folyik, mert annyira összetekeredett a cső, hogy néhány helyen megtört. Egy időre beállók ablakot mosni, levegőt ellenőrizni. A munkámat szépen honorálják, nem kevesen adnak öt, tíz forintot. Főleg a fiatalok nem fukarkodnak. Ahogy elkez­dem a mosást, többségük már készíti az aprót, van aki a kezembe, mások a zsebem­be teszik. Új IFA érkezik, most viszik haza, ez lesz az első tankolá­sa. Egy másik kocsival kísé­rik, a tankolásnál heten bá­báskodnak, szép stáb jött el Pécsre ezért az egy kocsiért. Ez még talán nem lenne baj. Igen ám, de gázolajat akar­nak tankolni jegy nélkül, hol­ott a rendelkezések értelmé­ben állami autónak csak jegy ellenében adható gáz­olaj. Hogy a hét ember közül senkinek nem jutott eszébe, hogy jegyet is hozzon! Délig nagyon gyorsan el­telt az idő, de ezt követően egyre gyakrabban nézek az órámra. A szendvicsem ma­radékát több szakaszban be­kapom, rohamtempóban fé­lig szívok egy cigarettát. Köz­ben Perjés Tamással „kisro- vancsot” csinálunk, egyelőre némi hasznom van, de ha hiányom lesz, be kell fizet­nem ... Magyar kamion áll be tan­kolni, a vezető kesztyűt húz, s miközben folyik a gázolaj a hatalmas tankba, megkérdi, „nem kell egy kis plusz?”. Visszakérdezek, milyen plusz? A válasz, „hát plusz”. Pró­bálnám faggatni, megtudni mi az a plusz, de a vezető átlátja a helyzetet, megisme­ri bennem a mazsolát, utána nem is feszegeti a témát. Simonyi Zolit, Perjés Tamást kérdem, mi az a plusz. Ök is találgatják, talán narancs, cigaretta lehet. .. Egyre erősödik a forgalom, rengetegen jönnek úgy tan­kolni, hogy 100, 200 forintért kérnek üzemanyagot vagy tíz, húsz litert. Ezeknél a vendégeknél már ritkábban esik le borravaló vagy ha igen, akkor egy, két forint. Azt tapasztaltam, hogy az udvariasság sem mindig hozza meg az aprókat, de az ellenkezője is igaz: attól is kaptam öt forintot, akit mor­cosán, szótlanul szolgáltam ki. Mind fáradtabb leszek, las­san 11 órája kutazom, nem bánnám, ha már hat óra lenne. Ha most vizsgáznom kellene a jó benzinkutas is­mérveiből, megbuknék. Pedig az a vendég, aki most jön hozzám, ugyanúgy elvárhat­ja a tökéletes kiszolgálást tő­lem és a munkatársaimtól, mint az, aki korábban itt járt. Ő nem tudhatja, hogy már több száz autót megtankol­tam, több tízezer forint forgal­mat csináltam ... Megjött a váltás, leolvas­sák a regiszterórákat, ellen­őrzik a tartályokat, majd el­számolunk. Meghatározott összeget kell befizetnem, ami ezen felül marad, az a hasz­nom: ez az összeg 470 forint. Egy átlagos, szépnek mond­ható, de szeles tavaszi na­pon benzinkutas voltam. Roszprim Nándor A KISZ X. kongresszusa óta végzett munka A KISZ ma tartandó megyei küldöttgyűlésére készült igen alapos és részletes beszámoló a következő fejezetekre oszlik: gazdaságpolitikai tevékenység; tanulás, oktatás; eszmei-politi­kai nevelőmunka; érdekvéde­lem, érdekképviselet; szabad idő; szervezeti élet, munkamód­szer, munkastílus; nemzetközi kapcsolatok. A beszámolóra ki­adott füzet tartalmaz még né­hány, a szervezeti életre jel­lemző fontos adatot, majd ez­után következik a KISZ Bara­nya megyei Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának jelentése a kong­resszus óta végzett munkáról. GAZDASÁGPOLITIKAI TEVÉKENYSÉG Az elmúlt időszak gazdasági változásai jelentősen befolyá­solták a megye össznépességé­nek közel felét kitevő, 30 éven aluli fiatalok életét is. A gaz­dasági építőmunkában 68 000 fiatal vesz részt, ez az aktív keresők 35 százalékát jelenti. A 30 éven aluliak 60 százaléka az iparban és a mezőgazdaság­ban dolgozik; a dolgozó fiata­lok között nagyobb a fizikai munkát végzők aránya. A beszámolási időszakban me­gyénk KISZ-szervezeteinek ak­cióprogramjai, védnökségválla­lásai és versenymozgalmai konkrétabban kapcsolódtak az adott gazdálkodó egységek ter­veihez; a különböző termelési mozgalmak, munkaversenyek hatékonyan szolgálták a helyi gazdaságpolitikai célok meg­valósítását. Az előző időszak­hoz képest nagyobb arányban vettek részt a fiatalok a társa­dalmi munkaakciókban; az ezekből és a kommunista szom­bati termelésekből befolyt pénzt gyermekintézmények, szo­ciális létesítmények támogatá­sára, s egyre több helyen a vállalat lakástámogatási alap­jának növelésére fordították. Jelentős a Mecseki Szénbányák liászprogramja felett vállalt védnökség, melynek keretében öt kiviteli terv készült el soron kívül. Kiemelkedő még az úttö­rőház építése felett vállalt véd­nökség. A Fiatal Műszakiak és Közgazdászok, valamint a Fia­tal Agrárszakemberek Tanácsá­nak egyre növekvő szerep jutott az utóbbi időben. Megalakult ebben az időszakban a KISZ Pécs városi Bizottsága mellett működő FMKT munkabizottság, tagjai közül az FMKT-generá- ció GMK, amely közel ötven fiatal szakember számára ad lehetőséget saját szakmájában munkaidőn túli pótlólagos jö­vedelem megszerzésére. A fiatalok újítási kedvét jel­zi a pályázatokra beküldött, egyre több pályamunka; a KISZ Baranya megyei Bizott­sága most hirdette meg har­madszor is újítási és ötletpá­lyázatát, amelyre az ország minden részéből jelentkeztek fiatalok. 1982-ben 54, 1983-ban 74 pályamű érkezett be. Jelen­tős még az Alkotó Ifjúság pá­lyázat, de az ezen való rész­vételt leszűkíti a 30 éves kor­határhoz való kötöttség. Kitér még ez a fejezet a bányászat­ban, a mezőgazdaságban dol­gozó fiatalokra, valamint a diákoknak a népgazdasági feladatok megvalósításában való részvételére, azaz az építő­táborokra, az őszi közhasznú munkákra is. Végezetül megál­lapítják, hogy a környezetvé­delmi szemlélet kialakításában KISZ-szervezeteink még csak a kezdeti lépéseknél tartanak, s nem alakult még ki a környe­zetvédelmi problémákkal való átgondoltabb foglalkozás. TANULÁS, OKTATÁS A beszámolási időszakban nagyobb figyelem fordult a kö­zépfokú oktatási intézmények diákjainak életére, munkájára. A tizenévesek mozgalmi tevé­kenységének megújítása új munkaformák megteremtésére ösztönözte a KlSZ-szervezete- ket. Az 1983-as diákév rendez­vényein sok fiatal került kö­zelebb az ifjúsági szövetség­hez, az iskolák nyitottabbá váltak, a, diákok és a nevelő- testületek éltek az újítások le­hetőségével. Az elmúlt időszak­ban arra törekedtünk, hogy erősödjön a KISZ önálló arcu­lata, következetesebben érvé­nyesüljenek a diákok érdekei, törekvései. Ennek ellenére sok helyen az iskola és a KISZ te­vékenysége összeolvad, a KISZ a tanulók tudatában sajátosan „iskolaivá” Válik. A KISZ ta­nácsadó tanárok megbízatá­suknak javuló színvonalon tesznek eleget. A tanulmányi és szakmai-ta­nulmányi mozgalomban nem történt megújulás, bürokrati­kus, osztályok és egyének kö­zötti pontversennyé alakult. Kevés alapszervezetnek sike­rült elérni, hogy tagjaiban fel­keltse a politizálás igényét. Az oktatás-nevelés feltételeinek javítása érdekében a tanulói KISZ-szervezetek elsősorban sa­ját iskolájuk, kollégiumuk fel­újításánál végeztek társadalmi munkát. A középiskolás és szakmunkástanuló fiatalok je­lentős része lakik kollégiumok­ban, diákotthonokban. A diák­önkormányzatot ellátó diákta­nácsok számos intézményben értek el eredményeket, másutt viszont működésük formális. A négy pécsi felsőoktatási intézményben közel 5000 hall­gató készül értelmiségi hivatá­sára. Az egyetemi-főiskolai hallgatókat érdekli a világ, amelyben élünk, igénylik a vi­tákat, sokszor gondot okoz szá­mukra a tanultak összeegyez­tetése a gyakorlattal; számos esetben fogalmaznak meg kri­tikát, tesznek hasznos javasla­tokat. A hallgatók kisebb ré­sze színvonalas tudományos diákköri munkát végez. Az in­tézményi KISZ-szervezetek az elmúlt időszakban bekapcso­lódtak az oktatás-korszerűsíté­si munkálatokba, megvitatták a felsőoktatás távlati fejlesz­tési programját és képviselték a rendkívüli alágazati ifjúsági parlamenten az intézmények által elkészített javaslatokat. Többé-kevésbé eredményesek voltak az oktató-nevelő munka véleményezésére tett kezdemé­nyezések. Az egyetemi, főisko­lai KISZ-szervezetek szervezett­sége a korábbi 90 százalékról — az országos tendenciánál ki­sebb mértékben - 70 százalék­ra csökkent. Ennek egyik oka legtöbb esetben a tanulócso­portokra épülő alapszervezetek munkájának alacsony színvona­la, valamint a vezetőségi tagok sokszor csak formális funkció­viselése. ESZMEI-POLITIKAI NEVELÖMUNKA Az elmúlt időszakban növe­kedett a fiatalok érdeklődése a politikai, ideológiai, gazda­sági kérdések iránt. A fiatalok döntő többsége igenli a szocia­lizmust, tettekkel vállal részt annak építésében. Eredményeit természetesnek veszi, átmeneti nehézségeivel, ellentmondásai­val, főként a negatív jelensé­gekkel szemben türelmetlen. A fiatalok tájékozottsága megfe­lelő, politikai felkészültségük azonban nem kielégítő. A fia­talok többsége elismeri és büszke Magyarország nemzet­közi tekintélyére, egyetért a bé­ke megőrzésére tett erőfeszíté­seinkkel. A KISZ eszmei-politi­kai nevelőmunkája fejlődött; a tömegpropaganda tartalmát az időszerű ideológiai, politikai, társadalmi, mozgalmi ismere­tek adták. A marxista diákaka­démiák nem váltak a politika, a közélet iránt érdeklődő diá­kok igazi fórumaivá. Vezető- képzési rendszerünk a kong­resszus óta differenciáltabbá, gyakorlatiasabbá vált. Az 1982-ben megalakult Politikai Képzési Központ javuló színvo­nalon látja el szerepkörét. Po­litikai munkánkban még nem élünk megfelelően a tömeg- rendezvényekben rejlő lehető­ségekkel. A tizenévesek tájé­koztatásának javítására 1983- ban megjelent a „Diák" c. me­gyei lap. ÉRDEKVÉDELEM, ÉRDEKKÉPVISELET Ebben a fejezetben elsősor­ban a családalapító fiatalok lakáshoz jutási lehetőségéről van szó; a KISZ Baranya me­gyei Bizottsága segítette az új építési elképzelések, technoló­giák felkutatását, s kezdemé­nyezésünkre fiatal, építkezni szándékozók telket kaptak Mó­lom és Nagykozár területén, ahol az újítási és ötletpályáza­ton díjnyertes Garzon-modul épül majd meg. Szól még a fe­jezet a pályakezdők beilleszke­déséről, a munkahelyi demok­ráciáról, az iskolai demokratiz­mus fórumairól, s a veszélyez­tetett, illetve hátrányos helyze­tű fiatalok sajnálatosan növek­vő számáról. A KISZ Baranya megyei Bi­zottsága -részt vesz a párt, va­lamint a társadalmi és tömeg­szervezetek munkájában, s e fórumokon képviseli az ifjúsá­got. Az 1981. évi tanácsi vá­lasztások során a tanácsi tes­tületek 30 százaléka lett 35 év alatti fiatal, a fiatal tanácsta­gok jelentős része azonban nem él testületi jogaival. SZABAD IDŐ A beszámolási időszakban az ötnapos munka- és tanítási hét bevezetésével átrendező­dött az ifjúság szabad idejé­nek szerkezete. A KISZ és a közművelődési intézmények kapcsolata javult; romlottak, sőt mostohává váltak azonban a közművelődés feltételei az aprófalvakban, társközségek­ben. A kulturális, művelődési és szabad idős tevékenység az elmúlt években a diákművelő­dés terén fejlődött a legdina­mikusabban; az ifjúsági klub­mozgalom azonban visszaesett. Ezenkívül szó esik még ebben a fejezetben az ifjúság olvasó­vá neveléséről, a zenei nevelés­ről, a testnevelésről és a sport­ról, különösen a tömegsportról, a turizmusról. SZERVEZETI ÉLET, MUNKAMÓDSZER, MUNKASTÍLUS A KISZ Baranya megyei kül­döttgyűlése 1981-ben a megye KISZ-szervezeteinek egyik leg­fontosabb feladataként hatá­rozza meg a mozgalmi munka demokratizmusának erősítését, munkamódszerének, munkastí­lusának továbbfejlesztését. A KISZ-alapszervezetek nagyobb része a jelentkező fiatalokat fe­lesleges várakoztatás nélkül vette fel tagjai sorába. A KISZ- szervezetek tervező és értékelő munkája rugalmasabbá vált. A választások gyakorlatában csökkentek a formális ele­mek, a szervezetek egy részé­nek lehetősége nyílt a közvet­len választási formák kipróbá­lására. 1982-ben a megyei tes­tület mellett négy rétegtaná­csot hoztunk létre, az ifjúmun­kás, a mezőgazdasági, az értel­miségi és a középiskolás réteg­tanácsot. Megyénkben a KISZ- tagok száma a beszámolási időszakban mintegy ezer fővel növekedett, így jelenleg a ta- qok száma meghaladja a 37 500 főt. A 14 és 29 év közöt­ti fiatalok arányát tekintve szervezettségük 35,8 százalé­kos. A megyében felvett párt­tagok között a 30 év alatti fia­talok aránya évről évre emel­kedett, jelenleg a felvételek 66 százalékát adja. A párt a KISZ-t legfontosabb utánpótlási bázisának tekinti, a felvett párttagok 91 százaléka KISZ- tag. A KISZ utánpótlása, a jö­vő nemzedékének nevelése szempontjából kiemelkedő je­lentősége van az úttörőszövet­ség munkájának, ahol eredmé­nyesen végzik a fiatalok KISZ- életre felkészítését. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK Külföldi kapcsolataink a testvérmegyei ifjúsági szerveze­tekkel létrejött szerződések alapján fejlődtek, legdinamiku­sabban Eszék területtel. Jól be­vált hagyományos munkafor­mák a nemzetközi építőtábor és a különböző együttes sport- és turisztikai rendezvények. A kialakult jó kapcsolatok hoz­zájárultak a testvérmegyében élő fiatalok életének megisme­réséhez, az ifjúságmozgalm tapasztalatok cseréjéhez, hasz nosítá sóhoz. Munkánkat az MSZMP Bora nya megyei Bizottsága útmuta tásai, a KISZ X. kongresszusé és a Központi Bizottság ható rozatai, az 1981. évi küldött gyűléseken megfogalmazót feladatok és az egyes mozgal mi évekre készült munkaprog romok alapján végeztük. Me gyénk KISZ-szervezetei és < KISZ-tagok eredményesen dől goztak a X. kongresszus ható rozatainak megvalósításán. KISZ Baranya megyei Bizott sága köszönetét fejezi ki a me gye KISZ-tagjainak az elmú években végzett munkájukér a párt-, állami, társadalmi é tömegszervezeteknek az ifjúsá gi mozgalom segítéséért, támo gatásáért. KISZ Baranya megyei Bizottsága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents