Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)
1984-05-11 / 128. szám
Tudományos életünk jelentUs eseménye Budapesten, az MTA várbeli kongresszusi termében megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése. Megkezdődött az Akadémia 144. közgyűlése C sütörtökön az MTA vári kongresszusi termében kezdődött a hazai tudományos élet idei egyik legjelentősebb eseménye: a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése. Az évente ismétlődő közgyűlések sorában ez a 144., a tanácskozás kétnapos programjának központi témája: a biológia és a társadalom kapcsolata. megA közgyűlés csütörtöki, kibővített zárt ülésének elnökségében helyet foglalt: Aczéí György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsó gának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József mi niszterelnök-helyettes, Szent- ágothai János, az MTA elnöke, Pál Lénárd, az Akadémia főtitkára, Pach Zsigmond Pál, Po- linszky Károly és Somos András, az MTA alelnökei. Az Akadémia 144. közgyűlését Szentágothai János nyitotta meg. Bevezetőben hangsúlyozta: az idei munkaközgyűlésen a biológia, az a tudomány kerül napirendre, amelyet még tíz évvel ezelőtt is a jövő század tudományárrpk tekintett a világ. A fejlődés azonban annyira felgyorsult, hogy a biológiai tudományokat oly módon lehet már alkalmazni az élet különféle területein, ahogy korábban szinte elképzelhetetlen volt. A biológia kérdései mór az emberiség létfontosságú kérdéseivé váltak. E feladatok megoldásában hazánk jelentősen érdekelt, mint olyan, jelentős mezőgazdasági és élelmi- szeripari lehetőségekkel rendelkező ország, ahol a környezetet a mezőgazdasági termelés és az ipát fejlesztése olykor veszélyezteti. Az Akadémia elnöke a továbbiakban kiemelte: a természet- és a társadalomtudományoknak is elidegeníthetetlen igénye a társadalmat egész szélességében és mélységében átfogó számítógépesítés, az informatika: a rendszer- és irányításelmélet fejlődése. Ezekhez a feladatokhoz a biológiának is „fel kell nőnie", így integráns részévé válhat ennek, az emberiség létalapjait átalakító, forradalmi változásnak. Szentágothai János megnyitója után átadták az akadémiai aranyérmet és az akadémiai díjakat a tudományos életben kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutatóknak. AKADÉMIAI ARANYÉREM A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a legmagasabb tudományos elismerést je- entó un ';rp!or aranyérmet 1934-L _ Zoltán akadémikusnak ■ z ELTE szervetlen és analitikai kémiai tanszéke nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárának ítélte oda a fizikai kémiában végzett kutatómunkája nemzetközileg elismert eredményeiért, tudományos iskolateremtő munkájáért, szakmai közéleti és több mint négy évtizedes kiemelkedő oktatói tevékenységéért. AKADÉMIAI DIJAK összesen 12 akadémiai díjat — egyénileg, illetve megosztva — ítéltek oda. Akadémiai díjat kapott Mollay Károly, a nyelvtudományok doktora, az ELTE bölcsészettudományi kar német tanszékének egyetemi tanára „A német—magyar nyelvi érintkezések a XVI. század végéig" című könyvéérV amely összefoglalva tárja föl a magyar— német nyelvérintkezések tudománytörténeti összefüggéseit, külső történetét: Ormos Mária, a történettudományok doktora, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, a „Padovától—Trianonig" című monográfiájáért, amely Magyarország nemzetközi helyzetét vizsgálja a Monarchia által 1918 novemberében aláírt pa- dovai fegyverszünettől, illetve az e fegyverszünetet Magyarországra alkalmazó belgrádi katonai konvenciótól 1920 júniusáig, a trianoni békeszerződés megkötéséig: Imre László, a műszaki tudományok kandidátusa, a Budapesti Műszaki Egyetem Hő- és Rendszertechnikai Intézete igazgatóhelyettese, egyetemi docens, az ősz-* szetett szerkezetek szimultán modellezésének és szimulációjának kidolgozásában elért kiemelkedő tudományos eredményeiért, szakirodalmi és iskolateremtő tevékenységéért; dr. Sétáló György, az orvostudományok kandidátusa, a POTE Anatómiai Intézetének egyetemi docense, a modern immunszövettani módszerek hazai bevezetéséért és továbbfejlesztéséért, valamint e módszerek alkalmazásával a neuropeptide- ket tartalmazó idegelemek kutatásában elért eredményeiért: Dr. Ferenczy Lajos, a biológiai tudományok doktora, a JATE mikrobiológiai tanszéke tanszékvezető egyetemi tanára, a mikrobiológiában elért, világelsőként megvalósított tulajdonságátviteli tudományos munkásságáért, iskolateremtő tevékenységéért; Andorka Rudolf, a szociológiai tudományok kandidátusa, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem szociológiai tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, „A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon" című könyvéért. Megosztott díjban részesültek Fritz József és Major Péter, a matematikai tudományok kandidátusai, a Matematikai Kutató Intézet tudományos főmunkatársai, Szász Domokos, a matematikai tudományok doktora, a Matematikai Kutató Intézet tudományos osztályvezetője és Krámli András, a matematikai tudományok kandidátusa, a (Folytatás a 2. odalon) Reagan televíziós beszéde közép-amerikai politikájáról Reagan elnök szerdán televíziós beszédben szólította fel a kongresszust, hogy biztosítsa közép-amerikai politikájához a szükséges anyagi fedezetet. Az amerikai elnök hivatali ideje alatt már a hatodik televíziós beszédet szentelte ennek a témának, „A kommunista terror birodalmának" nevezte Nicaraguát, felforgatással vádolta a Szovjetuniót, s „új izolacionistáknak" azokat az amerikai politikai köröket, amelyek nem hajlandók elegendő pénzt biztosítani középamerikai műveleteihez, a sal- vadori jobboldali rezsim támogatásához és a Nicaragua elleni felforgató tevékenység és nyílt agressziós cselekmények folytatásához. Az amerikai elnök maga is „kontráknak", azaz ellenforradalmároknak titulálta a Nicaragua ellen CIA-pénzen háborúzó lázadókat, de ugyanakkor „a nicaraguai szabadság harcosainak” is kikiáltotta őket, akik minden segítséget megérdemelnek az Egyesült Államok részéről. Reagan elutasított bárminemű változtatást saját politikájában, amely úgymond „a demokrácia és a gazdasági jólét elősegítését szolgálja". Kijelentette: nem tervezi amerikai csapatok harcba vetését a térségben. A TASZSZ kommentárja Az amerikai elnök a középamerikai térség forradalmi és nemzeti-felszabadító mozgalmainak elnyomására irányuló katonai beavatkozását és agresszióját lényegében Washington „törvényes jogának és erkölcsi kötelességének" minősítette — írja csütörtökön a TASZSZ, abban a washingtoni keltezésű kommentárjában, amelyben Reagan elnöknek a közép-amerikai agresszió anyagi fedezetét biztosítani kívánó szerdai televíziós beszédével foglalkozik. Reagan kísérletet tett arra, hogy a Közép-Amerikában tapasztalható bonyolult folyamatokat úgy állítsa be, mintha azok kizárólag „Moszkva cselszövéseinek" és „külföldi beavatkozásnak" az eredményei lennének. Vádjait az elnök természetesen egyetlen ténnyel sem támasztotta alá — húzza alá a TASZSZ, majd rámutat: az elnök különösen a forradalmi Nicaragua ellen intézett heves támadást. Ennek oka nyilvánvaló: amerikai imperializmus szemmel láthatólag nem tudja megbocsátani a ni- caraguaiaknak, hogy új élet építésébe kezdtek, és ezen a téren mind nagyobb eredményeket érnek el — hangsúlyozza a TASZSZ-kommentár. * Reagan televíziós beszéde — íria a TASZSZ — határozott ellenérzést váltott ki az Egyesült Államokban. Thomas O’Neill, a képviselőház demokrata párti elnöke a többi között aláhúzta, hogy az amerikai elnök kijelentéseivel „szertefoszlottá még a reményt is a Nicaragua elleni titkos háború és a nicaraguai kikötők elaknósítósónak beszüntetésére”. A dán parlament döntése a rakétatelepítésről A dán parlament csütörtökön megvonta az ország pénzügyi hozzájárulását az új amerikai közepes hatótávolságú rakéták nyugat-európai telepítésének programjától. A kis északi ország ezzel kivonta magát a NATO 1979-es kettős határozatának teljesítése alól. Dánia területén a NATO nem tervezi sem Pershing—2-esek, sem manőverező robotrepülőgépek rendszerbe állítását, de az észak-európai ország — az Atlanti Szövetség tagjaként — vállalta, hogy hozzájárul a közös költségekhez. A mostani törvényhozási döntés értelmében azonban az eddig ki nem fizetett 4,8 millió dollár már nem folyósítható. Ülést tartott a Miniszter- tanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács alapul véve a Magyar Szocialista Munkáspárt 1984. április 17-i állásfoglalását, csütörtöki ülésén jóváhagyta a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének állami feladatait és munkaprogramot fo. godott el a végrehajtás előkészítésére, A munkálatok irányításával és összehangolásával az Állami Tervbizottság elnökét bízta meg, egyben kötelezte, hogy az 1985-ben bevezetésre kerülő intézkedéseket olyan időpontban terjesz- sze a Minisztertanács elé, hogy azok a harmadik negyedév végéig közzétehetők legyenek. A kormány felkérte a társadalmi és az érdekképviseleti szerveket, hogy közreműködésükkel segítsék elő az állami feladatok eredményes végrehajtását. A Minisztertanács értékelte a számítástechnikai központi fejlesztési program végrehajtásának tapasztalatait. Az elmúlt időszakban jelentős eredmények születtek a számítástechnika alkalmazásában és elterjesztése feltételeinek megteremtésében. A Minisztertanács olyan intézkedések kidolgozását tartja szükségesnek, amelyek a szellemi és anyagi erőforrások jobb összpontosításával lehetővé teszik a program kiszélesítését és végrehajtásának meggyorsítását. A kormány figyelembe véve az országgyűlésen elhangzott észrevételeket és javaslatokat, véglegesítette a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programját, valamint a végrehajtás feladatait tartalmazó intézkedési tervet. A kormány áttekintette az országgyűlés tavaszi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatokat. Kötelezte a minisztériumok és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az indítványok megvalósításának lehetőségeit, s az eredményről tájékoztassák az országgyűlés elnökét, valamint a javaslatot tevő képviselőket. Tovább építik o szalántai vízvezetéket. A községtől másfél kilométernyi távolságra, Katalinpusztáig, a gazdasági telep ellátására készülő vezeték a hónap közepére készül el. A képen: munkában az árokásógép Erb János felvétele A tartalomból I. János Károly Moszkvában (2. oldal) Számítógépszemle (3. oldal) Bolgár klub Pécsett (5. oldal) Szeptemberben költözhetnek a nyugdijasház lakói. (Tudósítás az 5. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja XLI. évfolyam, 128. szám 1984. május 11., péntek Ara: 1,40 Ft
