Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)

1984-05-10 / 127. szám

1984. május 10., csütörtök Dunántúli napló 5 Dr. Heinz Pammer nem e hé­ten járt először Pécsett. Itt volt az év első hetében magánem­berként, hogy ismerkedjék az­zal a várossal, amelyet a bécsi Collegium Hungaricum ajánlott neki, mint olyan magyar várost, amely sok tekintetben hason­latos a stájer fővároshoz, így alkalmas a mélyebb kapcsola­tok formálására. A mostani lá­togatást akkor készítették elő. — Mi a Nemzetköii Város­fórum, amelynek ön az elnöke? — kérdeztük dr. Heinz Pammer- tól, pécsi látogatása végén. — Ausztria 1975-öt nemzet­közi műemlékvédelmi évnek nyilvánította. Akkor kongresz- szust is tartottunk „Múltunk jö­vője” címmel, s akkor jutottunk arra a gondolatra, miszerint kí­vánatos és fontos lenne egy információs és dokumentációs központot létrehozni az európai történelmi városok, városköz­pontok részére. Sok nyugat­európai város versengett, hogy e központ székhelye lehessen, de végül a semleges Ausztria egyik városára, Grazra esett a választás és 1976-ban meg is alakult a Nemzetközi Város­fórum a mi városunkban. Akkor választották meg elő­ször dr. Heinz Pammert, a grazi városi tanács kulturális tanácsosát a szervezet elnöké­vé, s azóta is ő tölti be e tisz­tet. — Hány város a tagja a szervezetnek? — Jelenleg 750 kisebb-na- gyobb európai város a tagja a fórumnak, a legtöbb az . NSZK-ból, Svájcból, Olaszor­szágból, Ausztriából van. A szocialista országok közül Krakkó és Maribor tagja a szervezetnek, a magyar váro­A Nemzetközi Városfórum elnöke Pécsett sok közül elsőül Pécsre számít­hatunk. — Mi a feladata a városfó­rumnak? — Az, hogy a történelmi vá­rosokból, városközpontokból mindenféle információt, doku­mentációt összegyűjtsünk a múltról, az életről, a rehabili­tációról stb., s ezeket bármely más város rendelkezésére bo­csássuk, megkönnyítendő az ottani tervek valóraváltósát. Évente négyszer jelenik meg a folyóiratunk, amelyben a leg­frissebb információkat adjuk közre, évente pedig egy tanul­mánykötetet adunk ki egy-egy témakört feldolgozva. A tavalyi pl. az óvárosok gyalogosöveze­teinek a kérdéseivel foglalko­zott. Egyébként tavaly kb. ezer különböző információt adtunk ki az érdeklődő városoknak, s én hiszem, hogy ezzel a segít­ségnyújtással számos hibás döntést előzhettünk meg. — Milyen tevékenységi for­mája van még a városfórum­nak? — Négyévenként nemzetközi kongresszust tartunk Grazban, a széles körű tapasztalatcsere, az információáramlás megköny- nyítésére. — A legközelebbi kongresz- szus? — Idén szeptember 27-e és 30-a között lesz a sorrendben harmadik kongresszusunk, amelyre Pécsről meghívtam hi­vatalosan is dr; Molnár Zoltán tanácselnök-helyettest, hogy tartson referátumot az önök belvárosának rekonstrukciójá­ról. Itt említem meg, hogy a kongresszusok felezőidejében más-más városban tartunk nemzetközi szimpóziumot. A so­ron következőt Pécsett szeret­nénk megrendezni 1986-ban, s ennek a témája lenne: lakni és élni az óvárosokban. — Pécsi látogatását milyen­nek értékeli? — Mindenképpen hozzájá­rult a két város közt különböző szinteken már évek óta meg­lévő kapcsolatok erősítéséhez. El tudnám képzelni — mivel ilyen kapcsolatunk nincs még magyar várossal —, hogy ez az együttműködés úgy gazdagod­jék, hogy esetleg testvérvárosi kapcsolattá fejlődjék. Hársfai István Az idei strandszezon fürdőruha-slágerei A francia mező- gazdaság kiállítása A francia mezőgazdaság eredményeit bemutató kiállítás nyílik csütörtökön Budapesten, a Magyar Mezőgazdasági Mú­zeumban. A kiállításról tájé­koztatta a sajtó képviselőit szerdán Jacques Poly, a Fran­cia Országos Mezőgazdasági Kutató Intézet elnöke a Vajda- hunyad várában. Elmondta: a magyar és a francia mezőgazdaság fejlődé­sében sok a hasonló vonás. Mindkét országban az utóbbi évtizedekben kapott nagyobb lendületet az agrártermelés. Az elmúlt években a francia mező- gazdaságban is — miként ná­lunk —, csökkent a foglalkozta­tottak száma — ott évente 3 százalékkal —, miközben a ter­melés emelkedett. A francia élelmiszeripar a mezőgazdasági termékek 80 százalékát dolgoz­za fel. A kiállításon külön rész fog­lalkozik a 15 éves múltra visz- szatekintő magyar—francia me­zőgazdasági, műszaki-tudomá­nyos együttműködés eredmé­nyeivel. Jelenleg mintegy har­minc témában kutatnak közö­sen a két ország szakemberei. Az állattenyésztésben például Franciaországban nemesített, hústípusú szarvasmarhák tartá­sával magyar telepeken végez­nek vizsgálatokat. A gyümöl­csösök vírusmentesítésében is jó eredményt hozott a magyar és a francia kutatók kapcsola­ta. A hazai mezőgazdasági nagyüzemekben használatos számítógépekhez a programok egy részét a francia szakembe­rek adják. A bemutató május 30-ig tart nyitva. Az anyagot ezután Deb­recenben és Keszthelyen is ki­állítják. Hegesztési napok Pécsett A tanácskozás résztvevői a szünetekben hegesztőberendezésekből rendezett kiállítást tekinthettek meg Fotó: Proksza L. Dömpingáron hegesztő­berendezések A már hagyományos pécsi hegesztési napok most is sok szakembert vonzottak. A buda. pesti Trakis (Transzformátor, Röntgen- és Villamoskészülék Gyártó Szövetkezet) és a pé­csi Pollack Mihály Műszaki Fő­Kiállítés lesz a gyermekklinikán Pályázat beteg gyermekeknek A közelgő gyermeknapra ké­szülve, arra az elhatározásra jutott a Pécs városi Úttörőel­nökség és a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsága, hogy megpróbálják a hosszabb időn át beteg, kórházi gyógykeze­lésre szoruló gyermekeknek is szép nappá tenni május utol­só vasárnapját. Pályázatot hir­dettek részükre, azzal a kérés­sel, hogy a maguk által készí. tett rajzokat, gyurmafigurákat, babákat, egyáltalán mindent, amit ők készítettek, küldjék be május 22-ig a Pécs városi Út­törőelnökség címére (Rét u. 4.). Egy ilyen pályázatról hallva elsősorban az jut az ember eszébe, hogy bizonyára lesz­Szervezett segítés a játszódélutánokon nek szülők, testvérek, rokonok, akik segítenek abban, hogy a családba tartozó beteg kis­gyermek részt vegyen a pályá­zaton. Az otthon levő gyermekek hozzátartozói valószínűleg így próbálják élményhez juttatni a beteg kisgyermekeket, de ho­gyan kapcsolódnak a pályá­zatba a kórházban fekvő gyer­mekek? A városi úttörőelnök­ség — a POTE Gyermekklini­kája nyitottságának köszönhe­tően — megszervezte azokat a heti játszódélutánokat. ame­lyek lehetővé teszik, hogy a különböző osztályokon gyógyu­ló gyermekek — korhatártól függetlenül — bekapcsolódja­nak a játékba. Azokon a na­pokon, amelyeken nincs lá­togatás, rajzolnak, gyurmáz. nak, babákat, állatfigurákat készítenek a gyermekek, fel­nőtt szakkörvezető segítségé­vel. Ezeket küldik majd el a meg­adott címre. Május 30-án dél­után pedig megnyílik a POTE Gyermekklinikáján az a kiál­lítás, amelyen ezek a gyer­mekmunkák is láthatók lesz­nek. T. É. iskola közös rendezésében teg­nap délelőtt nyílt hegesztési bemutató és kiállítás a Vegy­ipari Gépészeti Szakközépisko­lában. A bemutató elsődleges célja a kézi, félautomata he­gesztőberendezések megismer­tetése mind a nagy, mind a kisipar számára. A bemutatón részt vevő vál­lalatok képviselői és a kisipar, ban dolgozó szakemberek hely­ben kipróbálhatták a kiállított hegesztőgépeket, továbbá szakmai előadásokon és videó filmbemutatókon vehettek részt. A Trakis szövetkezet által gyártott hegesztőberendezések nagy előnye, hogy olcsók. Ugyanakkor kompakt kivitele­zésben hozzák forgalomba, ami azt jelenti, hogy könnyen moz­gathatók, tehát a munka hely­színére bármikor minden ne­hézség nélkül beállíthatják. Egyre bővül e gépek alkal­mazása a járművek karosszé­riajavításánál. Ugyanis a sé­rült gépkocsiknál már nem min­dig elemet cserélnek, hanem a kárt szenvedett lemezt vág­ják ki és hegesztenek fel újat. A tizennégytől huszonötezerfo­rintos vételár egyben lehetősé­get nyújt a vállalatok számá­ra, hogy fogyóeszközként tart­hassák nyilván. P. L. S-modell bemutató Budapesten Idén Pécsett is megnyílik az S-modell bolt (Munkatársunk telefonjelentése) Az S-modell Ruházati Keres­kedelmi Társaság 12 budapesti és 9 vidéki üzlettel rendelkezik. Szinte minden megyében akad nekik is dolgozó vállalat vagy szövetkezet. A „kivételes az S" ismert szignáljával kezdődött tegnap Budapesten a Gundel étterem különtermében rendezett S-mo­dell divatbemutató. Elsőként nappali, utcai ru­hákat láthattak a megjelent kereskedelmi partnerek. A kosz­tümök vékony, egyszínű — drapp, kék és homokszín — vászonból készültek, színes pa­muttrikókkal viselhetők. A nad­rágok bővek, húzózárral még lezserebbé tehetők. A szok­nyákhoz és a nadrágokhoz is igen széles — 20—25 cm — bőröv a divat. Lehet egyszínű, de fonással és csattal kombi­nált is. Hűvösebb időre nappa- nadrágot — hosszút és fél láb­szárig érőt javasolnak rusztikus kötésű pulóverrel. Ezek kötés­módja rafinált: japánujjasak, hátul kivágottak. Az egész nap hordható kosztümök között to­vábbra is az angolos és a Chanel fazon a divat. A nyári ruhák színskálája igen élénk, de sok az egymással kombi­nált: fekete-fehér, piros-fehér, vagy a többszínű. Kevés a sár­ga és a lila, sláger a pettyes, a csíkos, külön-külön és együtt is. A fürdőruhákat strand- és plage-ruhákkal együtt ajánlják viselésre. Könnyű, rugalmas anyagból, nagy kivágásokkal készültek. Megfigyelhető itt is a petty, az op-art és a Vasa- rely-zebracsíkos miritázat a menő darab. Újdonság lesz a csipkeköpenyke és a nagyanyá­ink fürdőruháit utánzó, testhez simuló zárt dressz. Érdekesség­ként bemutatták a most vásá­rolt importanyagból készült délutáni és alkalmi .ingruhákat, valamennyi szabása kihangsú­lyozza a nőiességet. Az alkalmi ruhák hossza megrövidült, épp takarja a tér­det. Georgette vagy bélelt és hímzett muszrinból készültek, halvány egyszínűek. Az estélyi ruhák színe fekete-fehér vagy lurexszel átszőtt arany és ezüst. A kivágások merészek. Az S-modell igazgatónője, Kelemen Sándorné a bemutató utáni tájékoztatójában elmond­ta, hogy idén Pécsett is meg­nyílik az S-modell bolt, átadása év végére várható. Amíg nem készül el, csupán néhány áru­jukat láthatják a vásárlók a Konzum Áruházban. Adóm Erika Megelőzni a hibás döntéseket Lakni és élni az óvárosokban Divat a pettyes, a csíkos és az ART A komlóiak példája Kevesebb hivatalnokot a fogyasztói tanácsokba Pernyertes lett a FŐT Alaptalan hivatkozások ellen Fontos tanácskozás zajlott le tegnap délelőtt Kaposvárott: megrendezték a Fogyasztók Országos Tanácsának első re­gionális tapasztalatcseréjét. Négy megye — Baranya, So­mogy, Tolna és Zala — vásár­lói számára hangzott el szám­talan fontos biztatás, számol­tak be több fontos tervről. A Hazafias Népfront Somogy me­gyei Bizottságán rendezett ta­nácskozást a Fogyasztók Or­szágos, valamint Somogy me­gyei Tanácsa szervezte. Insef Ottó, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa gazdaság, és településpolitikai osztálya ve­zetőjének vitaindítója alapján zajlott le a vita. Elsőül is rámutattak egy fon­tos érdekellentétre: a fogyasz­tók és a velük nem mindig ér­dekközösséget vállaló terme­lői, szolgáltatási és tanácsi kö­zépvezetők ellentétére. Ezért javasolták, hogy a fogyasztók tanácsaiba kevesebb kereske­delmi és szolgáltatóipari irá­nyítót, kevesebb hivatali em­bert válasszanak be, s több tényleges fogyasztót, hogy az utóbbiak legyenek a hang­adók. Továbbá az orszáq min­den települését be kell kap­csolni a fogyasztói tanácsokba, ha másképp nem, a nagyköz­ségi tanácsok tagjainak a társközségek küldötteivel tör­ténő arányos feltöltése révén. Az egyszemélyes döntések el­lensúlyozása miatt igen fon­tosnak vélték a testületi mun­kát. Nemcsak a fogyasztói ta­nácsok testületi döntését, mert a tanácskozás előtt széles kör­ben szervezett lakossági fóru­mok meghallgatása ennél is fontosabb. Ebben országos jó példát a komlóiak szolgáltat­tak. Végül is a fogyasztók ta­nácsai így lehetnek a demok­ratizmus újabb élesztői. Mind­ez arra is szolgál, hogy az egyedi esetek általánosítását megelőzzék. Néha ugyanis a nem széles tömegekre alapo­zott hivatalnokszellemű közvéle­ménykutatás felesleges, alap­talan vizsgálatokat jelent. Pe­dig a fogyasztók tanácsai per­képviseleti joggal is rendelkez­nek. Eddig legsikeresebb pe­rük Pesten volt, amikor egy fürdőbérlet jogellenes szabály­zatát a fürdőigazgatóság nem akarta megváltoztatni, s a bí­róság mégis kötelezte őket a változtatásra. A perképesség is azt a párhuzamos célt szolgál­ja, hogy az átlagállampolgár — akinek gyakran hiányoznak a kellő ismeretei a máskülön­ben állampolgári jogon is megindítható perhez — így kapjon bátorságot a kereske­delemmel, iparral szembeni perre, s az így váliék általá­nos fékező erővé. A cél — hangzott el a tegnapi kapos­vári tanácskozáson —, hogy kritikus szemmel nézzék az ál­lamigazgatás kereskedelmi, szolgáltatóipari szervező mun­káját, s a lakosság vélemé­nyét reálisan gyűjtsék be. Csak így segíthetik az államszerve­zet tevékenységét. Ennek során most időszerű a pénzügyi egyensúlyra hivatkozás ellensú­lyozása. Hiszen a pénzügyi egyensúly egyre gyakrabban kibúvó és nemtörődömséget s szervezőképesség hiányát jelzi a gazdasági középvezetésben. F. D.

Next

/
Thumbnails
Contents