Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)
1984-05-05 / 122. szám
Kiemelt feladat a gabona- és hűsprogram f C P Baranyából 18 nagyüzem vesz részt az intenzív gabonaprogramban - Világbanki hitel - Javultak a pályázati feltételek Megérkezett az angol gyártmányú gép Kísérletek a szénvágat- hajtás gépesítésére A jelenlegi tervidőszakban a gabona, és húsprogram a mezőgazdaság kiemelt feladata, öt év alatt (az 1981—85-ös években) 71—72 millió tonna gabonát kell előállítani^ ami 15 százalékkal több az előző tervidőszakban megtermelt mennyiségnél. Az előirányzatok csak akkor teljesíthetők, ha a lehető legnagyobb gabona vetésterület mellett fokozatosan nőnek a hozamok úgy, hogy 1985-ben, az ötéves terv utolsó évében, országosan 15,5 millió tonna gabonát takarítsunk be. 1985-ben búzából el kell érni az 5 tonnás, kukoricából túlhaladni a 6 tonnás termésátlagot. A megye szántóterületének mintegy 70 százalékán folyik gabonatermelés, vagyis a termőterület ma már csak a meliorációs és rekultivációs munkák elvégzésével növelhető. A fajlagos hozam búzából 1983- ban megyei átlagban 5,35 tonna vak (ezzel országos első lett Baranya), őszi árpából 5,14 tonna, kukoricából 7,43 tonna. Kukoricából a beremen- di, a bicsérdi és a nagypeterdi tsz átlagtermése meghaladta a 10 tonnát, 34 nagyüzem pedig hektáronként 7 tonna felett termelt. Baranya tavaly 985 000 tonna gabonával járult hozzá az országos összmennyiséghez. Az idén pedig a megye előirányzata több mint egymillió tonna gabona, és ez jóval nagyobb mennyiség, mint amit a megyének területarányosan teljesítenie kellene. E feszített előirányzat teljesítéséhez a feltételek megvannak. A megye kitűnő gabona- termelő szakembergárdával rendelkezik. Biztosítva vannak a biológiai alapok is. A jelenleg hozzáférhető legmagasabb genetikai értékű fajtákat szerezték be a megye nagyüzemei. Megfelelő mennyiségben állnak a gazdaságok rendelkezésére a műtrágyák és növényvédő szerek is. A nagyobb gabonavolumen megtermeléséhez egyedül a technikai gépfeltételek hagynak kívánnivalót, illetve a megye gabona- tároló kapacitása marad el az igényektől. Ez ad magyarázatot arra, hogy az elmúlt évben világbanki hitelpályázattal meghirdetett intenzív gabonaprogram olyan érdeklődést váltott ki Baranya nagyüzemeiben. Az intenzív gabonaprogram, rövidebb nevén IGP, tavaly szigorú feltételekkel indult. A Világbank pályázat útján versenyeztette a legismertebb európai gépgyártó cégeket. A versenyt azok nyerték meg, amelyek a legolcsóbb és legkorszerűbb gépeket tudták felvonultatni. A Világbank által finanszírozott magyarországi gabonaprogramban az olasz FIAT és a magyar Rába-trak- torok, Rába-ekék, -tárcsák és Rába-IH mélylazítók, RAU- MULTITILLER nehézkombiná- torok, NSZK RÁBEWERK magágy előkészítő gépek, NSZKgyártmányú BECKER-AERO- MAT kukorica vetőgépek, CLAAS GABONAKOMBÁJNOK HESSTON szalmaszecskázók vesznek részt. A felsorolt gépek ma Európa legkorszerűbb gabonatermelő gépei. Beszerzésükhöz a Világbank által biztosított devizahitelt tavaly 18 baranyai nagyüzem pályázta meg és nyerte el. Ezek: a Pécsi és a Szigetvári Állami Gazdaság, a Bólyj Mezőgazdasági Kombinát, a szentlőrinci, a majsi, a dráva- szabolcsi, a szalántai, a nagypeterdi, a vejti, a belvárdgyu- lai, a bólyi, a drávafoki, a két- újfalui, a szederkényi, a duna- szekcsői, a kémesi, az újpetrei és a bogádi tsz. A saját erős hozzájárulás 50 százalék, a bekerülési költség másik 50 százalékára világbanki hitelt vettek igénybe 6 éves lejárattal, 14 százalék kamat mellett. Feltétel volt az is, hogy a termésátlagokat, illetve az összes gabona volumenét meghatározott mértékben növeljék. Ebben a konstrukcióban, tehát az IGP— lll-ban, tavaly 180 millió forint értékben vásárolt a 18 nagyüzem tőkés országokban gyártott és magyar Rába-gépeket. Ez év februárjában indult az IGP IV., vagyis az intenzív gabonaprogram negyedik üteme. (Az első kettőben Baranyában csak a bicsérdi tsz vett részt.) A Magyar Nemzeti Bank ez év februárjában hirdette meg az újabb világbanki hitel- pályázatot, amelyre eddig Baranyában három állami gazdaság (azok, amelyek tavaly is pályáztak), és nyolc termelő- szövetkezet nyújott be igényt. A nyolc tsz közül négyen már tavaly is pályáztak, nyertek, és most újra indulnak. A lippói, a beremendi, a geresdlaki és a szajki tsz-ek most eső ízben pályáztak. Az IGP IV. feltételei kedvezőbbek, hisz a tavalyi 50 helyett most csak 40 százalék saját erőt kell letenni a gépek vásárlásához. A bankhitel aránya 60 százalék. Kedvezmény az is, hogy a bekerülési költség 40 százalékáig, tehát a saját erő mértékéig szocialista országokból beszerzett gabona- termelő gépeket is beszámítanak. Tehát aki ilyen — általában olcsóbb — gépeket vásárol, annak nem kell letennie pénzben a saját erőt, Engedményt tettek a pályázat meghirdetői olyan formában is, hogy míg az IGP III.-nál a gépek értékének a nettó devizahozamból 4 éven belül kellett megtérülnie, tehát feltétel volt a fajlagos hozamok növelése is, addig most az a tsz, amely búzából a 6 tonnát, kukoricából a 9 tonnát már elérte, nem köteles tovább növelni hozamait, csak a szinten kell tartania azokat, és így is megnyerheti a világbanki hitelt. Április végéig az említett kilenc nagyüzem 110 millió forint bekerüléssel 62 millió forint világbanki hitelt pályázott meg erre az évre gépek beszerzésére. Az elbírálás folyamatban van, de mint azt a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságán elmondták, úgy tűnik, egyetlen pályázatot sem kell visszautasítaniok. Sőt! A világbanki hitelkeret elvileg korlátlan, a következő napokban és hetekben újabb pályázók jelentkezését várja a bank. Tavaly a megyében négy tsz és állami gazdaság vett igénybe, mintegy 50 millió forintnyi világbanki hitelt a gabonatárolók építésére. Most, áprilisban újra meghirdette a bank a pályázatot tárolók építésére, melynek feltételrendszere némileg szigorúbb a géppályázatnál, de a lehetőség e téren is elvileg szinte korlátlan. — Rné — A szénvágathajtás gépesítése érdekében már 1978-ban kísérletet folytatott a Mecseki Szénbányák. Akkor az angol Gullick Dobson cég ütve-jö- vesztő gépét és a hozzátartozó táv-energiaellátási rendszert próbálták ki a gyártó bevonásával. Ez több vonatkozásban nem járt sikerrel és a műszaki fejlesztők arra a következtetésre jutottak, hogy ezentúl közösen kell kifejleszteni a megfelelő berendezése, két. Most az angol Atlas-Copco/ Webster cégtől 15 millióért vásárolt marófejes vágathajtó gép üzemközbeni kipróbálására kerül sor június elejétől Kossuth-bányán, nem gázkitörésveszélyes területen. A segédszinteken és a kis kifutású vágatokban fog vizsgázni a mindössze 12 tonnás, könnyen ki- és beszerelhető hidraulikus meghajtású újdonság, amely a roppant kemény mellékkőzetekben is zavartalanul halad, miközben a robbantáshoz szükséges fúrólyukakat előkészíti. Naponta 5—6 métert hatol előre, így a mostani kézi munka teljesítményét várhatóan megduplázhatják. Megvétele mellett szólt az is, hogy az angol eladó magyarországi alkatrészraktárakat tart fenn. Jövőre gázkitörésveszélyes munkahelyen működik majd, amennyiben sikerül a hidraulikus távenergiaellátás problémáját megoldani. Súlyos a tét, hisz a hat évvel ezelőtti kudarc nem ismétlődhet meg. Akkor sem jelentett veszélyt az energiaátviteli rendszerben meglevő áram, ugyanis több mint száz méterre működtek a villamosberendezések, messze a gázkitörés-veszélyes homloktól. Most is ez a helyzet. A legnagyobb gond, hogy miként sikerül a hidraulikus energiával ekkora távolságból a berendezést tökéletesen és gazdaságosan mozgatni. Kellenek a megfelelő automati- kák, szivattyúk a hidraulikus energia folyamatos átviteléhez, másképp a gép gázkitörésveszélyes körülmények között nem alkalmazható. A sűrített levegőnek, mint energiaforrásnak a felhasználására is gondoltak, de a kialakítandó nagy méretű csőrendszer, valamint a meghajtó motorok súlyos tömege nem tette volna lehetővé a gazdaságos gépüzemeltetést. Egyedül aligha boldogulna a Mecseki Szénbányák. Segít az angol Wultex cég, amely egyfajta hidraulikus táptelepet gyárt le. A tatabányai Bányászati Technológiai Társulás ennek az alkalmazási lehetőségeit tisztázza, míg a vállalat lehetőleg KGST-piacról igyekszik előteremteni a rendszerhez szükséges hidraulikus elemeket, és megvalósítja a kívánt javaslatokat. A döntően önerős továbbfejlesztés újabb ötmilliós ráfordítást jelent ennek a gépnek az esetében. S mindez kezdődik majd elölről, amikor várhatóan 3—4 Webster vágathajtót vásárolnak. A bánya műszaki fejlesztési osztályának vezetőjétől, Tiszai Lászlótól megtudtuk, hogy lehetetlen a mecsekbéli bányákba a helyi termelési körülményekhez tökéletesen igazodó gépeket készen vásárolni. Szükség van a bonyolult átalakítási, továbbfejlesztési együttműködésekre még akkor is, ha ennek komoly valutáris vonzatai vannak. Az Országos Bányagépgyártó Vállalat F-típusú berendezései kudarcot vallottak még az ötvenes évek végén. Ezért a külföldi beszerzés mellett döntöttek. 1978 óta jelentős mértékű a piackutatás. A legtöbbet főként a műszaki fejlesztési, a termelési és a gépészeti osztály emberei utaznak. Legutóbb ausztriai, csehszlovákiai, NSZK-beli, romániai bányákba látogattak el, hogy az osztrák Voest Alpine cég újfajta vágathajtó eszközeivel ismerkedjenek, amelyek egyébként az OBV említett F-típusú gépeinek továbbfejlesztett változatai. Romániában az angol Dosco, az NSZK-ban az ottani Paurat cég kínálatát tanulmányozták. Érdekesség, hogy a nyugat-európai gyártók rendszeresen ellátogatnak Komlóra, Pécsre és készségesek a helyi adottságokat figyelembe vevő műszaki módosításokra. Csuti J. A gépújdonságot ezen a fotón egy angliai bemutatón láthatjuk. Ezekben a napokban megérkezett Komlóra a beruházási raktárba a hamburgi kikötőből vasúton. Alkalmazásáért Kossuth, Zobák és Pécsbányaüzem versenyez. Világbanki hitelből vásárolt korszerű vetőgépeket az IKR. A közelmúltban Ócsárdon rendezett vetési bemutatón ismertették a szakembereknek többek között a Fiat-traktor vontatta Becker-vető- gépet. 'Fotó: Proksza László A Villgép Varsányi utcai varrógép-javitó részlege :;||§ÍÍ|Í|Íj&|É:ÍÍ||!^ Gazdaságossá tenni a szolgáltatást A lakossági szolgáltatás hosszú évek óta nem jár nyereséggel a Pécsi Villamosipari és Gépjavító Szövetkezetben. A tavalyi 4,5 milliós nyereséget is a közületeknek végzett szolgáltatás, valamint az ipari tevékenység hozta. Ez a helyzet fokozott erőfeszítésekre készteti o szövetkezetét, mindenekelőtt a lakosság részére végzett javítások gazdaságosabbá tételében. Magyarcsik Gyula elnök szerint ma is veszteséges a háztartási gépjavítás, s még az új szervezési formák bevezetése ellenére sem hoz hasznot a csaknem tízféle lakossági szolgáltatás. Megszűnt a rendszeres állami támogatás, ami csak a fejlesztésre, tehát az újabb létesítmények megépítésére vonatkozott. Most már teljes a javító hálózat, nincs szükség további beruházásra. A javító helyek tevékenységét kell gazdaságossá, színvonalasabbá tenni. Pár éve szabad áron dolgozhatna a szövetkezet is, de a szabadáras gazdálkodás bevezetését nehéz megvalósítani. Szigorúak a központi feltételek, lassú a jóváhagyás. A pécsi Villgép napjainkban csak alig-alig alkalmazhatja a számára is megfelelő árakat. Fontos cél, hogy az igényeknek a leggyorsabban és a kívánt időpontban tegyenek eleget még akkor is, ha az anyag- és alkatrészellátás néha fennakadásokat okoz. Az utóbbi probléma mérséklése végett önerős alkatrészgyártásba és -felújításba fogtak. Sokat számít e vonatkozásban a gyártókkal való együttműködés. Megfelelő partner például a Hajdúsági Iparművek, a Lehel Hűtőgépgyár, a Videoton, de még több megbízható kapcsolatra lenne szükség. Nem mindegy, hogy az elkövetkezőkben miként sikerül az anyagi érdekeltséget tovább korszerűsíteni a 25 egységben, hogy megérje egyebek között a háztartási, konyha, borászati gépeket, felvonókat, villamos berendezéseket, híradás- és biztonságtechnikai műszereket, eszközöket javítani. A Villgép vezetése az új vállalkozási formák teljes bevezetésében bízik, mint megnyugtató megoldásban. Sorra alakulnak az átalányelszámolásos egységek, miután a sellyei példa jól bevált. Eddig hat helyen tértek át az átalányelszámolásra, vagyis a gebines bérlésre. Nemrég pedig a liftfelvonók szakcsoportba tömörültek, és újabb szakcsoportok vannak alakulóban. A gazdaságosság fokozása érdekében ezzel egyidőben újabb tevékenységeket vezetnek be. így Sellyén riportermagnetofonokat szerelnek a Mechanikai Laboratórium pécsi gyárával együttműködve. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolával közösen kifejlesztett műszaki újdonság, a mikroprocesszoros felvonóvezérlő-berendezés gyártása megkezdődött. A pécsi Endrész György úti barkácsbolt a Videoton és a Hajdúsági Iparművek alkatrészeit kínálja kisvállalkozók részére is. Cs. J. HÉTVÉGE 5.