Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)
1984-05-26 / 143. szám
sű uaroshazan A pécsiek legyenek gazdái városuknak! Egész évre kötünk vállalkozási szerződéseket - Koordinációs pénzügyi alap nélkül nem lehet létezni - A vállalatok, intézmények is tegyék rendbe a házuk táját! Szeretjük a várost, s a pécsi polgár talán éppen ezért gyakrabban elégedetlen környezetével. Ilyenkor a városháza a címzett, ott is az építési osztály, amely felelős a város üzemeltetéséért. A város állapotáról beszélgettünk Vokó Jánossal, Pécs megyei város Tanácsa V. B. építési és közlekedési osztályának a vezetőjével. — Hogyan jutnak el önökhöz a lakosság észrevételei? — Főleg bejelentések formájában, egyénileg vagy csoportosan aláírt levélként közvetlenül hozzánk, vagy más fórumok — pártszervek, NEB, a sajtószervek stb. — útján. Most, hogy megalakultak a tanácskozási központok, egy új, közvetlenül lakossági kapcsolati formára számíthatunk. A panaszok, észrevételek, javaslatok alapján is, elsősorban azok a közérdekű munkák valósulnak meg, amelyek különösképpen befolyásolják a lakosság hangulatát. — Az észrevételek első. sorban az utakra, a köztisztaságra, a parkok állapotára vonatkoznak. — Az utak kezelését január 1-től átadtuk a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalatnak. A részletkérdések, amikben korábban részt vettünk, nem a feladatunk. Az irányítást látjuk él, a kezelői jog ott van. Ugyanez van a többi ügyben is. Az illetékes vállalatokkal egész évre vállalkozási szerződést kötünk. A szerződés a címjegyzék szerinti éves munkára vonatkozik, amit a vb hagy jóvá, s ennek az összege szerepel a város költségvetésében. A mi dolgunk a meghatározott feladatok időben és jó minőségben való elvégeztetése, s a negyedévenkénti elszámoltatás. — Nézzük akkor először az utakat. Egyetért azzal, hogy Pécsett hallatlanul rosszak az utak? Várható-e javulás? — Nem egészen így van ez. Jó pár utunk kielégítő, sőt jó állapotban van, elsősorban azok, amelyeken a tömegközlekedés bonyolódik. Ezeknek a jó karbantartása az alapvető feladatunk. Minden más útról csak ezek után lehet szó, illetve akkor, ha baleset- vagy életveszélyes helyzet áll elő. S hogy mit tehetünk? Betartani a jóváhagyott címjegyzéket, tudomásul véve, hogy pénzügyi eszközeink nem nőttek, az árak viszont emelkedtek. És nagyon sok olyan feladatunk van még, amit csakis a szűkre szabott út- híd költségvetésből oldhatunk meg, mint pl. a kb. 45 km-nyi támfal vagy a csapadékcsatorna-hálózat gondozása. Ha úgy teszünk, mint korábban, kevesebb problémát oldhatunk meg. Azt tehetjük tehát, hogy esetleg olyan kivitelezőt keresünk, amelyik szervezettebben, olcsóbban végez útkarbantartási munkákat, vagy olyan műszaki megoldásokat alkalmaz, amik olcsók, de még eredményesek. Most, 1984 tavaszán valóban rossz sok utunk. Az elmúlt tél olyan károkat okozott, amire hosszú idő óta nem volt példa. — Mert eleve rossz álla. potú utak várták a telet. — Való igaz. De azt a hőmérsékletingadozást, aminek az útjaink ki voltak téve, a legjobb minőség is nehezen viseli el. A károk helyreállítása horribilis költséggel jár. Egyébként — ezt el kell ismernem — Pécsett azok a jobb minőségű utak, amelyek a KM kezelésében vannak. — Pécs főutcája, a Kossuth Lajos utca méltatlan a városhoz. Csaknem egy évtizede tart itt a közművek lelújítgatása, s még nem értünk a végére. — Tényleg elviselhetetlen a helyzet, de több oknál fogva mégis el kell viselni. Mindenekelőtt a pincékkel kellett végezni. Most viszont nincs miből megépíteni a közvilágítási hálózatot. Mégis meg kell csinálnunk, S a szükséges pénzt az utóktól kell elvennünk. Régi probléma és újra meg újra beleütközünk: koordinációs pénzügyi alap nélkül nem lehet létezni. A pénz és a kapacitás hiánya miatt kerülgették egymást évekig a közmű-felújítások, holott ha van ilyen alapunk, talán ütemesebben mehetett volna minden. És azt se feledjük, hogy a belváros kelet—nyugati tengelyéből a nyugati rész, tehát a Salloi utca már régebben kész. A kettőt egyszerre pedig senki nem várhatja el tőlünk a jelenlegi helyzetben. Elgondolásunk szerint idén elkezdjük a Kossuth Lajos utcát a Zetkin Klára utcából kifelé. Onnan befelé majd a második ütemben ... I — És az eleje? — Ezt most nem tudom megmondani. Minden attól függ, Aradi vértanúk útja 1 mt Proksza László felvételei Lvov-Kertváros egy részlete hogy mennyi pincepénzt kapunk jövőre, illetve, hogy gyor- síthatók-e a folyamatban levő felújítások. — A Széchenyi tér rendbetétele is sokéves téma már. Lassan új felújításra szorulnak az először színezett házak, s csak most készült el a Nádor. A belső tér is elhanyagolt. Egyetért azzal, hogy elsősorban itt kellene rendet teremteni? — Kinek-kinek a saját dolga rendbetenni a portáját. A Nádoré is .. . Mi építési hatóságként eljutottunk odáig, hogy elkészítettük az egész tér színtervét, eljártunk a megvalósítás érdekében, de hogy miért húzódott el ilyen sokáig, azt nem tudnám megmondani. A belső tér is valóban megérett a felújításra, s ennek a hetedik ötéves tervi feladatok között meg is kell jelennie. — A felújítások általában lassan haladnak, ezért is figyeljük érdeklődéssel a Széchenyi tér 2-es számot, amely az év végére rekordidő alatt elkészül. Csakhogy ott jugoszláv mnukások dolgoznak. Nemrég ugyanerről dr. Molnár Zoltán tanácselnök-helyettes azt mondta: hasonló ütemű munkához a PIK-nek kellene vállalkozóbb szelleműnek lennie. A PIK az ön felügyelete alá tartozik .. . — Mindez lehetne a magyar építőipar kritikája is, bár én ezzel nem .értek egyet. A mi vállalataink zömében határidőre végzik el a munkájukat. Kétségtelen, hogy a gyorsaságban lemaradnak. Meg kell mondanom, hogy a Széchenyi tér 2- ben dolgozó jugoszláv munkások kiszolgálása más, mint a saját munkáké, mert különben nagy kötbért kellene fizetni. Ök is hiába akarták volna rövid határidőre elvégezni a felújítást, ha nem lehetne akár más munkák rovására biztosítani számukra az anyagokat. Ami pedig a PIK-et illeti, ennék a szervezeti korszerűsítésére — az ÉVM kezdeményezése szerint — már történtek intézkedések, többséaük azonban még folyamatban van. Pl, az építőipari részleg jövőjét illetően még sok minden tisztázásra vár. 1985. január 1-től mindenesetre az új szervezeti formában kellene működnie a vállalatnak. — A lakossági jelzések igen gyakran vonatkoznak a rendetlenségre, szemétre. Mit lehet tenni azért, hogy a panaszok csökkenjenek? És mi van az egy éve ígért közterület-felügyelőséggel? — A Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartási Vállalatnál különböző megszorítások vannak. Ha valamely brigád ellen bejelentés érkezik, annak komoly anyagi következményei vannak. De nem is ez a lényeg. Kora tavasszal volt egy bejárásunk, amelynek alapján szorgalmaztuk a közterületek jobb tisztán tartását. Az együttműködés késztetése, koordinálása az, ami érzékelhető eredményeket hozhat. Számos vállalatnak, intézménynek írtunk, s kértük: tegyék rendbe a házuk táját, s ugyanilyen lépésre kértük a társosztályokat is a maguk felügyeleti területén. Talán ez is jelent vaalmit. . . Különben szó sincs arról, hogy elégedett lennék városunk köztisztaságával, de azért hadd jegyezzem meg: a pécsiek a közterületet nem érzik eléggé a közének. Ami pedig a közterület-felügyeletet illeti: egy vb-határozat szerint hozzánk tartozóként indult, meg is kezdtük a szervezeti előkészületeket, de aztán az egész átkerült az igazgatási osztályhoz. Úgy tudom, ez év második félében létrejön a szervezet. — Igen sok a városban az olyan ház — s ez is a tisztátlanság érzését keltheti —, amelyek viszonylag kis anyagi és munkaráfordítással rendbetehe- tők lennének, mégsem nyúlnak hozzájuk, s úgy tűnik, mintha kivárnák, amíg ,,érdemes" már tenni valamit. — Magam is így látom. Akár állami, akár magántulajdoniól van szó, mindenképpen a gazda szerepének a fontosságát hangsúlyoznám. Kötelessége mindenkinek idejében és minél kisebb ráfordítással elvégezni az ilyen javításokat. Valóban sok az elhanyagolt ház .. . — A ténymegállapításon nyilván túl kívánnak lépni... —• Természetesen, de a felújításokkal úgy vagyunk, mint a karbantartásokkal. Egyszerűen képtelenség a szabályozók okozta megkötöttségek, a szakemberhiány, stb. miatt úgy ellátni, mint szeretnénk és kívánatos lenne. Úgy látom több helyen még a megfelelő szemlélet sem alakult ki. Hársfai István Számolva a realitásokkal Pécsvárad jövőjéről a Dunántúli Napló május 9-i számában megjelent írás szerint a nagyközség rendezési terve „évek óta tartó kötélhúzás közepette készült, mert az mást ajánl, mint amit a nagyközség vezetői szeretnének". A nagyközség vezetői nem a saját elképzeléseikhez ragaszkodnak, hanem egy társadalmi bizottság által összegzett lakossági véleményt, a többség akaratát képviselik a párt- és tanács vb együttes ülésének a megbízása alapján. Ennélfogva indokolatlan a nyílt községpolitikát megvalósító és a képviseletet ellátó tisztségviselők tevékenységét kötélhúzásnak minősíteni! Ami a nézeteltérés (kötélhúzás) lényege: © Pécsvárad leendő központját a terv a vasúti töltés menti területsávba helyezi, amelyet egy nyílt árok szakít ketté. A tervezők szerint is ez Pécsvárad legmélyebb pontja, a hegyről lezúduló csapadékvíz gyűjtője, mély fekvése miatt a szennyvíz csak átemelővel juttatható a közcsatornába; egyébként is rétegvizes terület, így az építkezés itt drágább és alagsori tárolópince nem építhető, (gy sem a lakásszövetkezet, sem más közület által kezdeményezett építkezésre nem lehet ott számítani. © E terület elvetésével más lehetőséget nem kínál a terv egy városiasodó nagyközség központjául, ahol elhelyezhetők az építendő házak földszintjén a különféle szolgáltató és kereskedelmi egységek és más intézmények. Kézenfekvő tehát, hogy a Kossuth utcában egy korábban jóváhagyott terv alapján megkezdett község-központ építése folytatódjék, s erre igény is van. © A vita további része, hogy ez a beépítés nem alakítja előnyösen a település képét. Megítélés dolga ez. Újságcikkek tucatjait idézhetem (köztük a Dunántúli Naplót is), ahol szépen fejlődő, városiasodó Pécsvá- radról írva ezen házak fotói láthatók. De egyébként sem egyértelmű, hogy az eddigi átépítés megfosztotta volna a települést a sajátos arculatától, szétrombolta volna a hagyományos és értékes utcaszerkezetet, miután a tervben más megállapítás is található: „Az újonnan éoülő többszintes épületek harmonikusan illeszkednek a régiek közé" — DTV Településfejlesztési Iró- da környezetvédelmi szakosztály — tervanyag 19. oldal. Pécsvárad védendő értéke nem kizárólag és nem elsősorban a már megbontott (kultúrház építése — 1964.) tenyérnyi községközpont, amely most felemásan a befejezetlenségről árulkodik. © Az is tény, hogy az ilyen típusú lakásokra Pécs- váradon többszörös az igény mint az egyéb építkezési formára, a közületek pedig szinte kizárólag csak így tudnak építeni. Jellemző, hogy az utóbbi 20 évben közületi tőépítkezés - a Zengő vendéglő kivételével — nem volt, ezzel szemben ebben a formában feleannyi idő alatt gyógyszertár, kesztyűüzem, fodrászat, könyvesbolt, Gelka-szerviz és Takarékszövetkezet épült. Mindez valós és nem csupán vélt gazdaságossággal magyarázható. Ebben a formában az építési költség az egyedi építkezésnek csupán a 60- 70 százaléka, a telekár pedig mindössze az egyharmada - teljes közművesí- tettség mellett! A megkímélt termőföldről, a közmű- vesítési költségekről már nem is szólok, csupán arra utalok, hogy az intenzív beépítési formára történő áttérésből megtakarított összegből közművesíteni tudtuk az addig mostohán kezelt keleti lakóterületet. Amennyiben tehát az intenzív beépítés — igény, ez esetben dőreség lenne a többszintes épületeket (földszintjükön a szolgáltató egységekkel) a község peremére helyezni. Mi is szeretjük és óvjuk a lakóhelyünket, de számolunk a realitásokkal és nem kívánhatja senki, hogy kiáll- junk egy olyan terv mellett, amely a múlt értékeinek a védelmét olyan építési előírásokkal kívánja (kívánta?) szolgálni, hogy „el kell rendelni az eredeti arányú nyílászárók visszaállítását, a homlokzatok, tetők elbontott vagy rosszul átépített részeinek a visszaállítását, kerítések, kapuk, támfalak visz- szaállítását” - (tanácsrendelettervezetet 7. § 8. pont). Mindezt 300 épületre! Ezzel szemben a helyiek álláspontja az, hogy műszaki felülvizsgálatok után kerüljön sor a védetté nyilvánításra és csak az legyen védett, ami valós értéket képvisel (nem ilyen pl. a roggyant önkiszolgálóbolt), más esetben pedig lehetőséget kell biztosítani a környezetbeillő egyedi átépítésre (1. Felszabadulás téri új' házsor.). Bízom abban, hogy ez az írás is a jobb tájékoztatást és a végső döntés előkészítését szolgálja és talán belátható, hogy a vezétők nem elsősorban egyéni elképzeléseikért, hanem a választók megbízásából járnak el, még ha a képviselt álláspont nem is mindenben támadhatatlan, de az a testület felelősségteljes döntésén, a leginkább érintettek akaratán alapul. Dr. Kófiás Mihály Pécsvárad Nagyközségi Közös Tanács vb-titkára A középkori Pécs Pontos, hiteles térkép készült a középkori Pécsről. A méretarányos alaprajz feltünteti a régi utcákat, a fontosabb egyházi és világi épületeket, az üres és beépített telkeket. A maga nemében egyedülálló mű Fetter Antal helytörténet-kutató munkája. Csaknem fél évszázada kutatja a város építészeti múltját, ő ma az egyik legjobb ismerője a 2000 éves településnek. A korabeli Pécs térképét a helytörténész egy 1722-ben készült összeírás alapján rajzolta meg, felhasználva más — korábbi, illetve későbbi — forrásokat. A XVIII. századi felmérés valójában régebbi állapotokat rögzített, hiszen a török nem bontott és nem épített, kivéve néhány egyházi épületet, iskolát és fürdőt, érintetlenül hagyva az ősi városszerkezetet. Ily módon a Fetter-térképen a hódoltság előtti, vagyis a középkori Pécs alaprajza elevenedik meg. A mű számos érdekes, eddig nem ismert tényt tár fel. A várfallal határolt területen — a történelmi városközpont ban — negyvennégy utca és tér volt, közülük mindössze ( őrizte meg napjainkig az eredeti nevét: a Káptalan utca. Fetter Antal a térkép alapján a régi Pécs méretarányos makettjét is elkészítette. Vala mennyi épületét — lakóháza kát, középületeket, templomo kot és kolostorokat — kifarag ta fából, mégpedig az eredeti nek megfelelő formában és ki csinyítésben. A térkép és makett segílsé get nyújthat a városrekonstruk ció, a régészeti és a helytörté neti kutatás, a műemléki fel tárás és helyreállítás számárc egyaránt. Kötélhúzás?
