Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)
1984-05-26 / 143. szám
*• Vihar után Ákémesi kék-sárgák alatt Gazdálkodásukra nem lehet panasz, vállalkozó kedvük példa is M ondják, hogy a hűvös, viharos tavaszi szélek megrángatták s eléggé össze is gabalyították a „kémesi sátor” tartóköteleit... Mások azt mondják, hogy már a téli zimankó sem tett jót nekik, megint mások úgy vélekednek: korábbi nyári hőségek is okozták, hogy a sátor alatti levegő fokozatosan forróbbá vált, befülledt... Mindez természetesen csak képletes, hiszen a kémesiek kék-sárga találmányával semmi baj — műszaki értelemben. Annyi azonban igaz a szóbeszédből, hogy a közös gazdaságnál az utóbbi időben komoly vezetési, vezetői gondok támadtak, amelyekről — egyebek közt — egy, a közelmúltban megjelent, emlékezetes újságcikk is tanúskodik. Ezt nem „folytatni”, de nem is cáfolni, hanem csupán kiegészíteni tettünk látogatást Kémesen. Mindig újítottak A szövetkezet — a névadó faluval már korábban egyesült Szaporca, továbbá a ma is önálló Tésenyfa, Cun és Dráva- piski határában. 3200 hektáron gazdálkodik: 2200 hektáros szántójának földjei átlagosan 16 aranykoronás értékükkel jónak mondhatók. — A „Közös út” valamilyen értelemben mindig élenjáró tsz volt — mondja Patai János elnökhelyettes, a szövetkezet párttitkára. — Kutatóintézeti irányítással növény-fajta kísérletek folytak itt, és ma is folyik egy kisebb területen úgynevezett elektrosokkos kukoricakezelés. Úttörők voltunk a fóliás zöldségtermesztésben, valamint abban is, hogy ezt kiadtuk a tagoknak háztájiba. Következő jelentősebb újításunk a sátor volt. Ez Kiss József tsz-elnök hivatalosan jegyzett találmánya, amely — melléküzemágként — szépen jövedelmezett, szerencsésen egészítette ki a hagyományos ágazatok gyengébb eredményeit éppen akkor, amikar erre különösen nagy szükségünk volt. Kémesen is azzal értek el sikert az utóbbi években, hogy termékszerkezetüket leegyszerűsítve, a búza- és kukoricatermesztésre álltak rá. A búza tavaly — 700 hektáron — 50 mázsa körüli átlagot, a kukorica pedig — 900 hektáron — átlagosan több mint 90 mázsát hp- zott. Tavaly óta valamelyest javultak állattenyésztési eredményeik. Mindezek nyomán tavaly már több mint 11 milliós nyereséget könyvelhettek el, és az átlagosan 100 forint ráfordításra jutó 15,6 százalékos eredménnyel a magasabb hatékonysággal dolgozó baranyai szövetkezetek sorába léptek. A tsz sátorkészítő üzemében mindössze huszonegyen dolgoznak: közülük tizennégyen a ponyvát szabó-varró asszonyok, a többiek lakatosok, segédmunkások. A vasasüzem egy átalakított lakóház nagyobbik szobája: Kálmán Lajos és Szojká László itt készíti a sátor vasalkatrészeit, darabolja méretre sodronyait. — Mezőgazdasági gépszerelő vagyok — mondja Kálmán Lajos —, abból is megéltem, de ez érdekelt, s ha a tsz hoz valami újat, az ember szívesen melléáll. Eleinte sok gondunk volt, mert minden alkatrészt magunk állítottunk elő. Csőből, gömbvasból, mikor miből, mindent magunknak kellett megbütykölnünk. Rá kellett jönni, fel kellett fedezni, mit honnan lehet készen, félig készen megvásárolni .. . eddig kilencet rendeltek tőlük; teljes kapacitásuk 16—18 lenne. Nem többet, hanem nagyobbat nem tudnak készíteni; a cuni művelődési ház nagytermének mérete ugyanis, ahol a műanyaglapokat összevarrják, korlátozott. Az üzemág bővítésével társulásos alapon is próbálkoztak — sikertelenül, többek közt azért, mert iparvágányra is szükség lenne. Nagyobb varrócsarnok építésére sincs egyelőre pénz, ám az autótakaró-ponyva és a pécsi PETÁ-val kezdeményezett napellenző azt jelzi, hogy a kémesi sátor mindenképpen jó, nagy jövővel biztató üzlet. Hogyan lesz jobb a tehenészet? A jövedelemérdekeltségi rendszer fokozatos bevezetése és a fiatalítás a szövetkezet szervezeti-vezetési megújulásának két, további reményekre jogosító vonása. Legutóbb a műszaki ágazat és a tehenészet élére került új, fiatal szakember. Ez utóbbi, Horváth Zololcsóbb, jobb minőségű takarmány és szakszerűbb, gondosabb vezetés. Hogy ez nálunk sem elérhetetlen, jelzi a tavalyi második félévi 4800 literes tehenenként átlag. Ezt úgy értük el, hogy jobban törődtünk a takarmányozással: a tehenészek maguk, kézzel vágták a lucernát, aminek a gépi vágás, bog- lyázás nem tett jót... — Az is fontos, hogy jó legyen az összhang az ágazatok között, hogy például jó föld jusson a silónak, a szénának is, és a gépek idejében érkezzenek — kapcsolódik a beszélgetésbe Illés István műszakvezető. — A jövedelemérdekeltségi rendszer, eddig, azt mondhatom, bevált. Ám az anyagiakon túlmenően is törődni kell az emberekkel. Meghálálják ... Ez hát a helyzet Kémesen? Ez is . . . Amivel azt szeretném kifejezésre juttatni, hogy bár (az idézett beszélgetések egy részét szótlanul végighallgató) Kiss József tsz-elnöknek — és ezt világosan látni kell — vitathatatlan és múlhatatlan ér— A másik gond eleinte az volt — fűzi hozzá Szojká László —, hogy nagyon oda kellett figyelni a már felállított sátrakra. Ha télen esett a hó, már menni kellett, megnézni, utánahúzni a tartóköteleket. Az utóbbi két évben ilyen gondjaink már nincsenek; jobban meg tudjuk tanítani a használatra, karbantartásra a partnereket is. Kerner Sándor ágazatvezető foglalja össze, hogyan áll a sátor — mint üzlet. Az idén főnné, fiatalasszony, a Körösvidékről, a békési Mezőgyánból került a Drávamellékre. — Miért veszteséges o tehenészet, és lát-e valami kiutat? — Az állattenyésztés országos viszonylatban sohasem kapott annyi támogatást, mint a növénytermesztés — mondja. — Ebben nem is várok különösebb fordulatot, mégis úgy gondolom, a szarvasmarha-tartást nálunk enélkül is jövedelmezővé lehet tenni. Ehhez tulajdonképpen csak két dolog kell: demei vannak a „Közös út” gazdálkodása szüntelen jobbításában, azért a további kibontakozás csakis úgy képzelhető el, ha az ez év tavaszára forrpontra jutó, részben vezetési, részben személyes problémákat elrendezik, tanulságait őszintén s megnyugtatóan levonják. Ahogy a műszakvezető állattenyésztő mondta: „törődni kell az emberekkel, mert meghálálják . . Varga János Készül az István lll-as akna Május 2-től folyamatos munkarendben dolgoznak a Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetének brigádjai a Mecseki Szénbányák pécsbá- nyaüzemi lll-as aknájának a kialakításán. Július végéig a jövendőbeli csaknem 60 méter magas aknatorony alapozásával végezni akarnak, hogy augusztustól épülhessen a torony. Nagyon fontos feladat, hogy a jövő év őszétől a majdnem ezer méter mély akna mélyítését is elkezdhessék. Maga a mélyítés három évig fog eltartani. Az egy négyzetkilométernyi munkaterületen, amely pillanatnyilag inkább holdbéli tájra emlékeztet a hatalmas rézsű- rendszereivel, a mély munkagödrökkel, 150-en szorgoskodnak: aknamélyítők, a Baranya megyei Építőipari Vállalat, az Országos Bányagépgyártó Vál- alat és vagy tucatnyi alvállal- cozó szakemberei. Pár napja mentek el a lengyel munkásfiatalok. Nincs baj az anyag- és alkatrészellátással, ennek következménye, hogy a részhatáridőket is tartják az építők. A déli oldal kötődő létesítményei közül a legtöbb már készül, pár nap múlva az északi oldalra tevődik át a munka dandárja. A kívülállók számára fantasztikusnak tűnő beruházási összegért felelnek a kivitelezők: maga az akna a gépi és egyéb berendezéseivel együtt közel egymilliárd forintba kerül. A létesítmény csupán egy „fejezete" az 1992-ig tartó pécsbányaüze- mi, majd négy és fél milliárdos fejlesztésnek. Nem véletlen, hogy a kivitelezők között szinte naprakész együttműködés alakult ki, nincs hanyagság, lemaradás. S persze, ahogy csak lehet, faragnak a hatalmas beruházási tőkéből takarékossági okokból. Szerdán egy 37 tonnás régi szállítógépház-dobot hoztak át Recskről, s amit csak lehet, átmentenek ide a hazai .. Az István III. akna tornyának alapozása. Fotó: Erb János bányákból. A spórolás egyik ékes bizonyítéka az is, hogy először az aknatornyot húzzák fel, s csak utána következik a mélyítés. Ezzel mintegy két év időelőnyhöz jutnak. Az István lll-ast a „legek” aknájaként emlegetik: a Mecseki Szénbányákban ez a legnagyobb átmérőjű — épp nyolc méteres —, és a legmélyebb is, hisz majd ezer méter mély lesz. Csuti J. A BNV-rÖl jelentjük Az EMG nagydijas logikai állapot analizátora Felzárkózik a honi mikroelektronika? Nem véletlenül áll a vásár tengelyében az A és a D pavilon, s nem véletlenül találhatók meg épp ezekben a világszerte — joggal — vezető ágazatoknak tartott elektronika és műszeripar produktumai . .. Amit látunk: temérdek különféle műszer, számítógép és periféria . . . Grafikus kiírók, rajzológépek, plotterek; korszerű irodagépek, fénymásolók; vegy- elemző (titráló) műszerek; hordozható lézeres gépek — akupunktúrához; vagyonvédelmi rendszerek, lakásriasztók, egy- és többcsatornás jelzőközpontok; földzárlati hibahelykereső, statikus elektromosság ellen védő műszer; kézi rádiótelefonok és hírhálózatok, különféle antennák, URH adóvevők . . Mi jellemzi — hazai iparfejlesztésünk szempontjából — ezt az elektronikai és műszeripari tablót? Először is az a törekvés, hogy mielőbb behozzuk lemaradásunkat a mikroelektronikában, hogy korszerű alkatrészek nagy sorozatban történő gyártása feltételeinek megteremtésével jobb alkatrészválasztékhoz juttassuk a mikroelektronikai berendezések gyártóit. Másodsorban, hogy mindez messzemenően gyakorlatias legyen a szó hétköznapi és közgazdasági értelmében egyaránt, vagyis a termelés számos területén használható termékekhez jussunk, amelyek jó piacokra tarthatnak számot itthon is, külföldön is. Ezeknek az igényeknek és követelményeknek természetesen elsősorban a nagydíjas és vásárdíjas termékek felelnek meg. Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára logikai állapotanalizátora például a szocialista piacon egyedülálló termék, de megállja a helyét a tőkés piacon is. A mikro- és miniprocesszoros rendszerek funkcionális vizsgáló műszere, nélkülözhetetlen eszköze tehát az ilyen készülékek fejlesztésének, gyártásának, ellenőrzésének — így a szervizelésének is. Felhasználható bármely digitális rendszer, kombinációs vagy szekvenciális hálózat működésének vizsgálatára, alkalmazásával a tervező és hibakereső munka jelentősen ésszerűsíthető, illetve csökkenthető. Méltán lett vásárdíjas ugyancsak az EMG 777 típusú, BASIC nyelven programozható asztali számológépe, amely műszaki-tudo. mányos számításokra, mérő- rendszerek vezérlésére, grafikus feladatokra egyaránt alkalmas. Sok értékes, új termékkel jelentkezik a Videoton, az Orion és a Budapesti Híradástechnikai Gyár. Méltán lett nagydíjas a Számítástechnikai Koordinációs Intézet PROPER—16/ A. professzionális személyi számítógépe; a VT 16-tal, a VT 32-es mikroszámítógép rendszerrel, színes grafikus display terminállal, asztali nyomtatóval, sze- mély-beléptető és nyilvántartó rendszerrel jelentkezik a Videoton. A BHG — szintén nagydíjas — LOTRIMOS üzemfelügyeleti és karbantartó, adatgyűjtő és feldolgozó mikroprocesszoros rendszerével a telefonközpontok és hálózatok fenntartását lehet magas színvonalon megszervezni. Az ORION egy új típusú személyi számitógépet mutat be, amit elsősorban mezőgazdasági ügyviteli és kutatási-fejlesztési programokra lehet alkalmazni. A Ganz Villamossági Művek egy új mikroprocesszoros központi forgalomellenőrző rendszeri ismerteti meg az érdeklődőket. A rendszer Siófokon már dolgozik: a dél-balatoni vasúti forgalmat irányítja. A magyar műszeripar egyik legnagyobb vállalata, a MEDICOR, a pesti Műszaki Egyetem szakembereinek közreműködésével kidolgozta az orvosi műszerek vezérléséhez szükséges mikroprocesszorok gyártástechnológiáját. Egyik műszerújdonságuk például az emberi test ideg-izomrendszerének vizsgálatára alkalmas, egy másik a vér paramétereit határozza meg. Világviszonylatban is újdonság a légzésvizsgáló készülékük, amely egyidejűleg 64 diagnosztikai paraméter meghatározását teszi lehetővé. Mindezt természetesen csak Ízelítőnek szánjuk... A látni - és használnivalókat különféle szolgáltató-irodák egészítik ki, mint például az LSI Alkalmazástechnikai Tanácsadó Szolgálat, amely — ez sem mellékes — 1984. második félévére egy minden eddiginél teljesebb hardware-katalógus megjelenését ígéri a számítástechnika iránt érdeklődőknek. V. J. HÉTVÉGE 5.
