Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)
1984-05-20 / 137. szám
# Vasárnapi magazin ♦ Vasárnapi magazin Vasárru Rádió Emberbajok Az FBI titkai |illllllMlB Kémfőnök - 50 évig A mai VASÁRNAPI MAGA- ZIN-ról Simon Márta szerkesztő-műsorvezető tájékoztatott: — A műsor első fele a Lánchíddal foglalkozik. A híd, amelyről sokan — építészek, költők — azt mondják: nemzeti szimbólumunk, magán viseli egész történelmünk nyomait, fennállásának 135 éve óta. Az idén jubiláló híd történetét Stausz Csaba mutatja be. Az egyórás magazinműsor második felében szó lesz a közelgő könyvhétről, és egy hét eleji műsorról, a sportcsarnokbeli lézer-showról. A vasárnapi délelőtti adás második órájában, 9-től Lenk Irén teljesíti a hallgatók zenés kéréseit. A hétfőn jelentkező RÁDIÓPOSTA gazdag és közérdekű témái közül Müller István szerkesztő-műsorvezető kettőt emelt ki: városszerte sok kárt, piszkot, kellemetlenséget okoznak az elszaporodott varjúcsaládok. A varjúk és nekik otthont nyújtó nyárfák egészségkárosító veszélyről beszélnek, vitáznak az illetékes szakemberek, és elmondják a megoldás útját is. A másik téma azokról a csalá- dokról szól, akik nem fizetik ki a nekik nyújtott szolgáltatásokat: hátralékban maradnak a házbérrel, a közüzemi díjakkal. Mikor kapcsolható ki a nem fizető lakásában a villany, a gáz, mi a jogi eljárás a lakbért nem fizetőkkel szemben? ZENEI ÉLETÜNKBŐL címmel az elmúlt hetek zenei eseményeit foglalja össze dr. Nádor Tamás szerdán elhangzó összeállítása. Koncertbeszámoló, majd beszélgetés Breitner Tamással a Varázsfuvola bemutatója előtt. Marczis Demeter kettős minőségben beszél: mint Sarastro, és mint a Nyílik a rózsa nótaénekes vetélkedő zsűrijének tagja mondja el véleményét. Régi pécsi nótaszerző. Ábrányi Alajos szól munkásságáról és felcsendül a most jubiláló szerzőnek a Magyar Rádióban legutóbb felvett szerzeménye. A rádióban nemrég hangzott el a múltszázadi péTelevízió Különösen változatos kínálattal szolgál a május 22-i, keddi nap a televízióban. Oldjuk meg! címmel a május 21-i közös érettségi írásbeli tételek feladatainak megoldását vezeti Sass Elemér 15.55 órai kéz dettel. 18.00-kor A régi muzsika kertje című műsorban Középkori zenei emlékeink legszebbjeiből mutatnak be kiváló énekeseink, együtteseink. Este a szokásos Stúdió és a Kockázat van az 1. programban, míg a kettesen Kell hogy fontos legyek valahol címmel hazai ifjúsági klubjainkról láthatunk dokumentumfilmet (18.05), majd Bayreuthból közvetítik a Wagner halálának 100. évfordulóján, tavaly rendezett koncertet: egy-egy Liszt-, Wagner- és Mahler-művet (19.00). Utána hatvan perc alatt kilenc kis- film következik a Pannónia Stúdió terméséből. A Máglyák Firenzében, a Mediciek korában játszódó dráma nagy sikerrel szerepelt 1967-ben a tévé képernyőjén, sőt azóta is láthattuk már. Mostani megismétlésének az író. Barabás Tibor halála adja aktualitását. (Csütörtök, 18.00, tv 2.) A műsorszerkesztés nehéz választás elé állítja a nézők bizonyos rétegét: míg az első programban a Finn csoda című riportfilm első részét közvetítik (22.10), addig a másocsi zeneszerző, Hölzl Szeráf Ferenc szonátája Gyermán István és Simonfay Mária tolmácsolásában. A műről és komponistájáról tájékoztat Szkladányi Péter. Várnai Ferenc zenés tudósítását a Hímesházán megrendezettt megyei népzenei találkozón készítette. Majd a Liszt Ferenc Társaság pécsi csoportjának tevékenységéről beszél Levente Judit, a csoport vezetője. A RÁDIÓTÜKÖR című gazdaságpolitikai magazin csütörtöki adását Balogh Zotlán szerkeszti. Pénteken újabb beszélgetésre ül le a mikrofon előtt dr. Telkes József és Márványi Péter és az EMBERBAJOK sorozatban vitatnak meg közérdekű problémát, majd NAPTÁRLAPOZGATÓ címmel Gergely János elmélkedik Belénessy Csaba kérdéseire a nők emancipációjáról. A ma esti horvát-szerb nyelvű adásban dr. Eperjessy Ernőnek, a Művelődési Minisztérium önálló Nemzetiségi Osztálya helyettes vezetőjének írását olvassák fel: „Nemzetiségi fiatalok közművelődése anyanyelven" címmel. Ugyancsak vasárnap a Csongrád megyei szerbekről készített riportot közvetítik, a riporter: Filákovity Bránkó. Kedden a 3. műsorban is hallható Iskolarádió jelentkezik, melynek szerkezstője Kláics Milica. Pénteken az agyvérzésről beszél dr. Harasztia Zoltán főorvos. A „Szombati kaleidoszkóp"-ban pedig baranyai és bácskai színes riportokkal jelentkezik a szerkesztőség, majd zenét közvetítenek a hallgatók kérésére. A hétfői német nyelvű műsorban Lerch József riportja azt vizsgálja, milyen az anyanyelv- ápolás, nyelvhasználat Óbányán. Majd Markus Stracke mérnök véleményét ismertetik „Újdonságok az építőiparbán1' címmel az osztrák Rostra cég új technológiájáról. Kedden NSZK szakemberekkel beszélget Reil József a Marketing-piackutatásról. Csütörtökön arról érdeklődik Lerch József a baksai termelőszövetkezetben, hogy miképp folyik náluk a műszergyártás. dikban az Alcatraz című amerikai tévéfilm első részét (21.30). Előbbi északi rokonaink világhírű környezet- és tárgy- kultúrájáról szól, utóbbi a hírhedt amerikai börtönről. A folytatás pénteken este (tv 1.: 22.35, tv 2.: 21.30). Pénteken egyébként Calderon A zala- meai bíró című drámájának Kazimir Károly által rendezett tévé-változatát ajánljuk olvasóink figyelmébe: az első csatornán 20.00-kor kezdődik. A Magyar Televízió és a Kínai Televízió tavaly közösen forgatott Sanghajban. Az első részt szombaton 17.45-kor, a másodikat vasárnap 17.20-kor közvetítik. Szombaton a második műsorban (20.00) Ibsen Hedda Gabler című drámájának budapesti előadását közvetítik, az első műsorban Rebecca címmel a Manderley- ház asszonyának történetét adja elénk Hitchock-mester. (20.05.) Utána a Győri Balett Izzó planéták című produkciója látható. A pécsi körzeti stúdió szombaton 15.45-kor jelentkezik Sorstársak című rehabilitációs magazinjával. A műsor hírül adja. hogy egészségügyi klub alakult Makón, és érdekes információkat közöl a Zobák-ak- nán működő rehabilitációs üzemről. G. T. Még az elnökválasztási év tavaszán is belpolitikai szenzációnak számított, hogy az Egyesült Államokban hétezer oldalnyi titkos dokumentumot szabadítottak fel betekintésre a történészek és újságírók számára. Nem akármilyen okmányokról van szó. A dokumentumok a hírhedt Szövetségi Nyomozó Iroda (Federal Bureau of Investigation — FBI) páncél- szekrényében feküdtek. Az FBI egyik tisztségviselője így nyilatkozott: „Eddig úgy őriztük ezeket a szekrényeket, mintha rákkeltő szérumot rejtenének”. A megjegyzés magyarázata az volt, hogy nemcsak titkos FBI okmányokról van szó, hanem egyenesen olyanokról, amelyek az iroda hírhedett és 1972-ben elhunyt igazgatójának, J. Edgar Hoovernek a bizalmas magánfeljegyzéseit tartalmazták. Mindenekelőtt azt kell leszögezni, hogy a hétezer oldal — amely az úgynevezett „információk szabadságát biztosító törvény" alapján került nyilvánosságra — nem az FBI tevékenységének lényegét érinti. Hoover magánfeljegyzéseiből ugyanis tízezer oldalt visszatartottak, azzal az indoklással, hogy az „nemzetbiztonsági érdekeket" érint, és így nem esik az említett törvény hatálya alá. Minden ok megvan arra, hogy feltételezzük: az igazi titkokat a lakat alatt maradt oldalak rejtik. Hiszen az FBI (amelyet 1908-ban a központi kormány által üldözendő, tehát az egyes államok hatáskörén -túlmenő köztörvényes bűncselekmények üldözésére hoztak létre) már az első világháború után az Egyesült Államok kémelhárító és belbiztonsági szervezetévé vált. 1919- ben, az első világháború utáni forradalmi fellendülés idején alakították meg úgynevezett „antiradikális osztályát”. Ennek lett első vezetője Hoover, aki csakhamar az amerikai radikálisok, szocialisták, kommunisták, anarchisták, szabadkőművesek elleni harc „fővadászává" vált. Az FBI élére 1924- ben került. Jellemző, hogy az amerikai polgári demokráciában, amely négy esztendőnként gondosan újraválasztja elnökeit, Hoover csaknem ötven évig, 1972-ben bekövetkezett haláláig ült a kémelháritás és Koncertek Az idei nyár nemcsak Budapesten, hanem az ország más városaiban is gazdag zenei programot ígér. Három Beetho- ven-estet kínál ‘ Martonvásár, ahol június 23-án az Állami Hangversenyzenekar Kurt Wöss vezényletével lép fel, július 28- án Németh Gyifla dirigálja a koncertet, augusztus 17-én (és a 18-i ismétlés alkalmával) pedig Kórodi András ál| a karmesteri emelvényre. „Vácrátót 1984" címmel zenekari esteket rendeznek a Magyar Tudományos Akadémia Botanikai Kutatóintézetében. belbiztonság főnöki karosszékében. Számlájára e fél évszázadban félelmetes ügyek kerültek. Az anarchista merénylettel vádolt, 1927-ben ártatlanul kivégzett Sacco és Vanzet- ti esetétől kezdve a hidegháború csúcsán ugyancsak ártatlanul perbe fogott Rosenberg házaspár kivégzésén át a vietnami háborút kísérő letartózta- tási hullámig. Ezeknek az ügyeknek a titkairól a páncélszekrényben maradt tízezer oldal beszél (illetve hallgat). A nyilvánosságra hozott hétezer oldal azonban mégis jellemző és lelep— Apu, miért volt a király meztelen? — Azért, mert valami csirkefogók félkész terméket adtak el neki. Legközelebb jobban figyelj, és ne tegyél fel buta kérdéseket! — És miért nem mondta meg valaki rögtön neki, hogy meztelen? — Azért, mert. . . Honnan tudjam, hogy miért!? Jobb lenne, ha kimennél játszani! Ez vasárnap történt; me-' séket olvastunk a fiammal, és megbeszéltük a bennük felmerült problémákat. Hétfőn az igazgatónk értekezletet tartott, ülök az értekezleten, hallgatok, jegyzetelek. Egyszer csak leesett a töltőtollam a padlóra. Lehajoltam, hogy felvegyem, és hirtelen azt látom, hogy az igazgató mezítláb van! Abszolúte! Cipő nélkül, sőt, zokni nélkül! A parkettára rakta meztelen lábát, és az ujjait mozgatta. Nem hittem a szememnek. Pislogtam, megnéztem még egyszer — úgy van! Mezítláb! Meglöktem a könyökömmel Draga- novot. — Draganov — súgtam a fülébe -, nézd meg, mi van a főnök lábán. Draganov szó nélkül ledobta a ceruzáját a padlóra, és bemászott az asztal alá. Néhány másodperc múlva kimászott, és rám nézett. Arca sápadt volt, mintha egy dinosaurust látott volna az asztal alatt. Odasúgja nekem : — Olasz cipője van. Az' olaszok tudnak ilyen köny- nyű kis átlátszó cipőket csinálni. Valószínűleg akkor hozta, amikor legutóbb Kanadai szakemberek kidolgozták a régi filmek „színesítésének" módszerét, mely lehetővé teszi, hogy a világ film- művészetének nagy alkotásait színesben láthassuk. A video- magnetofon képernyője számítógéppel áll összeköttetésben. A filmszalagot forgató operálező fényt vet az FBI tevékenységére. Pontosabban arra, hogy milyen módszerekkel uralkSdott az FBI és személyesen Hoover az amerikai politikán, sőt a Fehér Ház főnökein is. A dokumentumok egy nagy csoportja arról szól: miképpen verte szét a második világháborúban az FBI a hadsereg kémelhárító szervezetét, amelyet Hoover nem kívánatos konkurrenciának tekintett. A katonai kémelhárítás emberei mikrofonokat helyeztek el az elnök feleségének, Mrs. Roose- veltnek a szállodai szobájában. Az ott készült felvételek arról „tanúskodtak", hogy az elnök felesége szerelmi légyotton fogadott egy fiatal repülőtisztet, aki a Fehér Házban teljesített szolgálatot. Az FBI megszerezte a felvételt és Hoover lejátszotta az akkor még viaszlemezre vett hangdokumentumot magának Roosevelt elnöknek. Utána azt is elárulta, hogy a hadsereg kémelhárító szolgálata tévedett. A szobában valójában nem az elnök felesége, hanem a repülőtiszt menyasszonya tartózkodott. Miután azonban a First Lady szobája is „be volt mik- rofonozva”, a hangot torzító viaszlemezek elcserélése okozta az ügynökök tévedését. Az eredmény: Roosevelt utasítására néhány hónap alatt felszámolták a hadsereg külön kémelhárító szervezetét és az FBI egyedül maradt a porondon. • Olaszországban járt. Igen, úgy van, olasz cipő ez . . . Az értekezlet véget ért. Ebéd után kihívták valahová az igazgátót, Drago- nov meg én szaladtunk utána a kijárat felé. A földszinten értük utol, amikor Pana- jot bácsival, a portással beszélgetett. Miután biccentett az öregnek, elindult a kocsija felé. Télikabátban, fején sapka, kezében diplomata- táska ... És mezítláb! Odakint havazik! Legalább öt centiméteres a hó, de ő fity- tyet hány a hóra, lassan, kényelmesen megy. Mögötte pedig ott látszottak mezítelen lábának nyomai, mint nyáron a strandon. Megragadtam Dragonov kezét. — Dragonov - mondom — ez nem olasz ... — Mi van? — úgy tesz, mintha mit sem értene. — A főnök cipője. Nem Hollandiából hozta? . . . — Hollandiából vagy Olaszországból - mit számít az! — felelte Dragonov. — Igen, valóban — helyeseltem neki —, a főnökünk nagyon ízlésesen öltözködik . . . Otthon a fiam újra nekem szegezi a kérdést: — Apu, miért nem mondta meg valaki a királynak mindjárt a legelején, hogy nincs rajta ruha? Ekkor nem bírtam tovább türtőztetni magam, és lekevertem neki egy olyan nyaklevest, amitől rögtön elhallgatott, és elment lefeküdni. Hogy néha mennyire tudják molesztálni az embert ezek a gyerekek! tor minden filmkockán számindexekkel jelöli meg a tárgyak ilyen vagy olyan színét. A számítógép ezer színárnyalatot tud megkülönböztetni. A speciális berendezés már automatikusan, emberi segítség nélkül rögzíti videoszalagra az egész színskálát. Finn csoda Hoover a két Kennedy: John és Robert között Dimitr Bezsanszki: Mint a mesében Juhász László íorditása A régi filmek új életre kelnek Nyolcvanéves lei Jean Gabin és Fernandel első köz Utolsó éveiben már hófehérre vált sörénye, de a szeme még a régi, esi szes tekintetét őrizte. Negyvenöt alatt, kilencvennél több filmben játsz A francia filmgyártás első számú ref zentánsa volt. Május 17-én lenne éves Jean Gabin. Nyolc éve halott. Jean Alexis Moncorgé egy köze tehetségű színészházaspár fia. Tizer évesen elhagyta a családi otthont, hat éven át volt kifutófiú, építőmunl műszerész — azzal kereste a kényé ami éppen adódott. Aztán hazatért, apja ösztönzésére, nehéz szívvel m kezdte színpadi pályafutását. Statis lett a Foliés Bergeres-ben. Vaudevi darabok énekes-táncosaként lassan I kedett felfelé a színházi sikerlétrán, fiatal Gabin — ekkor már ezen a ven szerepelt — tetszett a közönség r és segítőre-pártfogóra talált a hí Mistinguette-ben, mint korábban Ma ce Chevalier. Hamarosan a film is fedezte magának Gabint. 1930-ban először a kamerák elé, és a harmin évek második felében már olyan mű főszereplője volt, amelyeket őriz a fi történelem. A francia költői realizr iskolája nagy mestereinek, Renoir Carnénak, Duvivier-nek irányításával szült a Szajna-parti szerelem, Az alvi királya, A nagy ábránd, a Ködös u a Mire megvirrad. André Bazin a ne francia filmesztéta „a modern film tr< kus hősének" nevezte. A munkásként töltött évek hatására Gabin úgy játs: ta a munkásfigurákat, ahogyan rajta vül senki. 1940-ben a nácik elől az USA-ba nekült. A nyelvvel nem tudott megbírl ni, az ottani munkastílust nem szere De megismerkedett Marlene Dietrich egymásba szerettek, és egy közös fii készítettek. Aztán mindketten vissza tek Európába, és részt vállaltak a né megszállók elleni harcban. Útjaik a! ban elváltak — végérvényesen. Gc magas kitüntetésekkel ékesítve szerel 1945-ben. Visszatért a mtűermekbe, c Elfelejtet Batthyäv A magyar szecesszió egyik különös, felejtett alakja Batthyány Gyula. Amit tudunk róla, hogy Batthyány jós, az első felelős magyar minis; elnök dédunokája volt, hasonlóan nyatott sorsú ember. Keveset mondc működéséről az annalesek, pedig ( •kei különlegesek és megbecsülen 1887-ben született Ikerváron. Müncl ben és Párizsban tanult, és Buda ten halt meg 1959-ben. Életműve eg ri titkáránál, Szabó Lászlónál lap| gott Polgárdin, Pogány D. Gábor Moldvay Győző közreműködésével k a nyilvánosság elé a Hatvani Gal< ban. A meglepetést nem a nevéhez f dő különcségek okozzák, hanem a vek értékei. Témái: párizsi, bagdadi, erdélyi t< megörökítette Nógrádverőge térségé és a Bakonyt. Jelentősek portréi 0 öregasszony). Fontos művelődéstörtí kollekció Széchenyi ciklusa. Eszközei témáiban egyaránt a sokoldalúságot rette. Életművére Pásztohy Domonkos Szabó László hívta fel a figyelmet Élet és Irodalom hasábjain 1982-ber Hatvanban meghallották a híradást került ki a „lexikon-kriptából" Batth Gyula figyelmet keltő és érdemlő r kássága, mely a magyar szecesszió e érdekes és feldolgozást sürgető epi ja. Losonci Mikló
