Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)
1984-05-19 / 136. szám
Bírságolás is lehetséges Nem magánügy A közelmúltban jelent meg a Dunántúli Naplóban egy rövid közlemény: 32 pécsi lakos ellen indítottak szabálysértési eljárást, akik a harmadik felszólításra sem tettek eleget a kötelező tüdőszűrésen való megjelenésnek. Sokan a közlemény elolvasása után döbbentek rá, hogy bizony ők is elfeledték, vagy nem tartották fontosnak a szűrésre való felszólítást. így a következő napokban ugyancsak megnőtt a szűrőállomás forgalma. Korai felismerés Valamennyi betegségre igaz, hogy minél korábbi stádiumában ismerik fel, annál jobban gyógyítható, annál kevesebb szövődmény alakul ki. Saját jól felfogott egyéni érdeke mindenkinek a rendszeres ellenőrzés. Vannak azonban fertőző betegségek, amelyek elhanyagolása már nemcsak az egyént, hanem a környezetét is veszélyezteti. Az elmúlt évtizedekre jellemző volt a tbc megbetegedések rohamos csökkenése. Sajnos, ez a folyamat az utóbbi években megállt. Sőt! A tbc megszűnt riasztó betegség lenni, — mondja dr. Horváth Rózsa, a szűrőállomás vezető főorvosa. Az emberekben már nincs meg a félelem ettől a betegségtől, ezért nem is veszik komolyan a szűrésre való felszólítást. Mivel a tüdőben nincsenek fájdalomérző rostok, egészen súlyossá válhat a betegség anélkül, hogy jelentős panaszt okozna. így a rendszeres ellenőrzés az egyetlen, amivel időben jelezni lehet: baj van. A lakos és környezete érdekében szigorúan meg kell követelnünk tüdőszűrési kötelezettség teljesítését. Erre kényszerít bennünket az a tény is, hogy megnőtt a megbetegedések száma. A tüdőszűrést a számítógépes rendszer segítségével fokozott mértékben kísérik figyelemmel. Valamennyi lakosról nyilvántartást vezetnek. Pontosan tudják, ki mikor vett részt a szűrésen. Az utolsó megjelenési időponttól számított egy év után küldik az első felszólítást. A megjelentek adatait betáplálják a számítógépbe, amely ezt feldolgozza és ugyanakkor közli azok nevét, akik távol maradtak. Ekkor megy ki a második, és ha kell, a harmadik felszólítás. A harmadik eredménytelen felszólítás után ezentúl a Vöröskereszt Pécs városi Szervezetének társadalmi munkásai felkeresik a mulasztókat. Ha a meggyőzés hatástalan, következik a Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálat hatósági eljárása, a szabálysértési bírságolás. A szűrőállomáson tüdőszűréssel együtt j úgynevezett komplex szűrést is végeznek mindazoknak, akik élni kívánnak vele. A különböző vizsgálatokkal olyan megbetegedéseket igyekeznek feltárni, amelyek az utóbbi időben különösen nagy mértékben sújtják az embereket, pl. a szív, a vesej-a máj, kóros elváltozását, betegségét és egyes daganatok kimutatását. — Nem értem az embereket — mondja dr. Horváth Rózsa —, hallatlanul nagy szolgáltatás az, amit a szűrőállomás ad. Miután a tüdőszűrés kötelező, úgyis el kell ide jönni, itt egyhelyen, ide-oda mászkálgatás nélkül teljes komplex vizsgálatot végzünk. Nagy orvosapparátus, asszisztencia és adminisztráció dolgozik ezen. Tálcán kínáljuk a lehetőséget, s nem élnek vele. Pedig az elmúlt év tapasztalata azt mutatja: az önmagukat teljesen egészségesnek hitt emberek 15 százalékánál derült ki, hogy valamilyen lappangó, krónikus betegségben szenvednek. Sőt a számítógép a betáplált vizsgálatok eredményei alapján a leg- frisebb normálistól való eltérést is kimutatja, azt is, aki még nem beteg ugyan, de veszélyeztetett. Komplex szűrés A tbc-szűréssel ellentétben a komplex szűrés nem kötelező. A részvétel azonban nem egészen egyéni érdek csupán. Hiszen a nem időben felismert, súlyossá vált betegségek miatt jelentősen nő a kiesés, a munkából, nő a rokkantak száma, a gyógyszerfogyasztás, az egészség- ügyi intézmények igénybevétele és sok család kerül nehéz helyzetbe — feleslegesen. Sarok Zsuzsa Katonás rend a hálókörletben, az oktatóteremben pedig a legkorszerűbb eszközök segítik a tanulást. Határőrkiképző bázis Sikláson Aki Máriagyűd felől érkezik járművel Siklósra, szeme óhatatlanul megakad a város határában lévő tetszetős épület- komplexumon, s meglepődve tapasztalja, hogy ez a modern épületegyüttes — laktanya. — 1966-ban készült el, hat évvel ezelőtt pedig a megváltozott igényeknek megfelelően korszerűsítették — mondja Muhi András határőr alezredes, parancsnok. Bázisunkon 1971-ig csupán téli kiképzéseket tartottunk, azóta állandó kiképző- központja vagyunk a határőrségnek, ahol olyan határőrökké készítjük fel a fiatalokat, akik néhány hét után a határon megkezdhetik szolgálatukat. A kiképzés során a fiatalok megtanulnak terepen mozogni, harci feladatot ellátni, megismerkednek a határőrizettel kapcsolatos kérdésekkel, fegyverkezeléssel, a határőr jogszerű tevékenységének alapjaival. A kiképzést számtalan eszköz segíti, így például terepasztal, működő makettábrák, elektromos célzóberendezések, tablók, feleletvisszacsatoló gépek, rádiók, telefonok. A központi fűtéses épületben kényelmes elhelyezést biztosítanak a határőr katonáknak. Ebédnél két menü közül választhatnak, az adagok bőségesek. — Hogyan érkeznek a bevonuló újoncok? — Egy részüknek kétségtelenül vannak fenntartásaik a szolgálat megkezdése előtt. Éppen az a feladatunk, hogy megváltoztassuk a szemléletüket. Ismerkedés a célzágéppel. Läufer László felvételei — A fenntartások nyilván abból is származnak, hogy bevonulás előtt különféle „élménybeszámolókkal" riasztják a fiatalokat... — Ez valóban így van. De néhány nap alatt tapasztalják, hogy a kiképzésben semmilyen durva módszert nem engedélyezünk. A kitolásoknak nincs helyük. Ilyesmi hosszú ideje nem fordult elő. A bázison kiemelkedő színvonalon folyik a nevelőmunka. Ezt bizonyítja, hogy 1979-ben a fegyveres erők közül elsőként kapták meg az Állami Ifjúsági Bizottság díját. Nagyon sokrétű a bázis és a város kapcsolata: ennek egyik eleme például, hogy évenet 20 000 óra társadalmi munkát végeznek Siklóson. A Pro Űrbe emlékérmet ezért kapták a városi tanácstól. Bevonuláskor a fiataloknak mindössze 30—40 százaléka tagja a KISZ-nek, leszereléskor ez az arány eléri a 80—90 százalékot. Vajon hogy sikerül ezt elérni, kérdem Kari Imre határőr szakaszvezetőtől, a bázis KISZ-bizottságának titkárától. — A határőrségnél a szakmai munka mellett kiemelkedő szerep jut a politikai nevelésnek. Ennek részeként olyan programokat szervezünk, amelyek vonzóvá teszik a fiatalok számára, hogy belépjenek a szövetségbe. Szűcs József határőr alig hat hete húzta fel az egyenruhát, a pécsi fiatalember a 12-es Volán Vállalatnál dolgozott, mint karosszéria-lakatos. — Rosszabbra számítottam. Az első két hét nem volt könyA látogatásokon a kisbabák elhelyezése sem gond. nyű, hisz senkit nem ismertem, furcsa volt a kötöttség ... Most már megszoktam. — Nehéz a kiképzés? — Tisztesjelölt vagyok, elég magasak a követelmények, de mindent végre lehet hajtani. Most határőrizetet tanulok, ez nagyon érdekes... A bázison egy nagy szobában múzeumot rendeztek be, ahol a határőrség történetéről nyújtanak áttekintést. A határőrségnél is vallják: a múlt ismerete, az elődök tisztelete nélkül nem képzelhető el a jelen feladatainak eredményes megoldása. Roszprim Nándor Jó minőségben határidőre . Megújuló egészségügyi intézmények Jelenleg a Hajnóczy utcai bölcsőde és az Ady Endre úti körzeti rendelő van soron A felújított Ady Endre utcai rendelő Fotó: Maletics L. A Hajnóczy utcai bölcsődében május első napjaiban még a feje tetején állt minden, bár a felújítás tulajdonképpen a végéhez közeledett. Teljesen új burkolatot kapott, festettek, mázoltak és a legnagyobb változáson a vizesblokk ment keresztül. A munkákat a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat végezte. Dr. Kérczhy Mária, az Egyesített Egészségügyi Intézmények igazgató főorvosa mondja: — Mi csak kis volumenű munkákat, különböző felújításokat végeztetünk, és erre nehéz kivitelezőt találni. Egyedül a Tatarozó Vállalat vállalta el ezt, és mondhatom, jól és mindig pontosan, határidőre dolgoznak. Velük még nem volt problémánk. Tavaly a Munkácsy utca 13. sz. alatti reumatológiai rendelőt készítették el gyorsan és pontosan, pedig rendkívüli módon elhanyagolt épület volt és menetközben sok váratlan probléma adódott. A Veress Endre utcai rendelőben 900 000 forintos munkát végeztek úgy, hogy közben a rendelés teljes kapacitással folyhatott. Megszervezték például, hogy ha olyan helyen dolgoztak, ami zavarta volna a mi munkánkat, munkaidő után és munkaszüneti napokon jöttek az emberek. Most újítják fel a Hajnóczy utcai bölcsödét és az Ady Endre úti körzeti orvosi rendelőt, ez is a tervek szerint, pontosan halad. A városban 90 egészségügyi objektum tartozik hozzánk, ezeket fokozatosan fel kell újítani, karbantartani. Nagyon jó, hogy van egy olyan háttér, amelyre ebben számíthatunk. A Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat részéről Várnai Rudolf tartja kézben az egészségügyi intézmények felújítási munkáit. A kérdésre, hogy miért épp ezen a területen sikerült elérni a pontosságot, a következőt válaszolta: — A munkák megkezdése előtt elmentünk az igazgató Ifőorvosnőhöz. Ő szóbahozta, mit jelentene sok szülőnek, ha a felújítás ideje alatt más-más helyre kellene vinnie a kicsiket. Az Ady Endre úti rendelő átmeneti leállása pedig mintegy négyezer, főként idős embert érint, akiknek szintén nem mindegy, hogy mennyit kell buszozni a helyettesítő rendelőig. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Pedig a bölcsödénél az eredeti 600 000 forintos munkából végül 1 200 000 forint lett, s ez a többlet is belefért az időbe. Az emberek a szombatjukat is feláldozták, hogy készen legyünk. Természetesen prémiummal jutalmaztuk őket. Az Ady úti rendelő rendkívül elhanyagolt épület volt, itt külső-belső felújítást, tetőcserét, fűtéskorszerűsítést kellett csinálni. A munkát alvállalkozóként a reménypusztai tsz. építőbrigádja végezte, példásan. S. Zs.
