Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)
1984-05-19 / 136. szám
Virágültető közösségek Gondot okoznak a büntetett eloéletűek, a visszaesők, a fiatalkorúak A bűnüldözés alakulása Baranya me ívében Baranya megye közállapotának megítélésében, belső viszonyai értékelésében egyik fontos tényező a bűnözés nagysága. A bűncselemények számszerű alakulása hatással van a közrendre és a közbiztonságra. A bűnözés a társadalom közrendjét, közbiztonságát, az állampolgárok érdekeit, jogait sérti. Az MSZMP Központi Bizottsága az elmúlt év áprilisában hozott határozatában a belpolitikai helyzetről szólva ismételten leszögezte, hogy hazánkban a törvényesség, a közrend és közbiztonság szilárd. E megállapítás két fő tényezőre vezethető vissza. Az egyik, hogy állampolgáraink döntő többsége tiszteli és betartja törvényeinket, a szocialista normák szerint él és dolgozik. A másik pedig, hogy a törvényességért, a közrendért és a köz- biztonságért felelős bűnüldöző és igazságügyi szervek jól látják el feladataikat. Nem jelenti mindez azt, hogy ne volnának olyanok, akik ne szegnék meq a legkülönbözőbb szabályokat, akik a törvényekkel tudatosan szembehelyezkedve bűncselekményeket is elkövetnek. Kis bűncselekmények tömege Baranya megyében az utóbbi pór évben emelkedett számszerűségében a bűnözés. 1983- ban pl. az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma 1982-höz képest az országos átlagot meghaladó mértékben nőtt, csakúgy mint az ismertté vált bűnelkövetők száma. Ezen belül is nőtt a büntetett elő- életűek, a visszaesők, továbbá a fiatalkorú elkövetők száma és aránya. A bűnözés helyzetét azonban fiemcsak és nem elsősorban az évenkénti számszerű alakulás néhány százalékos emelkedése vagy csökkenése határozza meg, hanem a bűnözés minősége is. Erre pedig nem az az ismert néhány naqy, az ál- lamoolgárokat brutálisan zaklató személy elleni bűncselekmény, vagy a társadalmi tulajdont sokszor elképesztő ösz- szegekkel megkárosító — többségében gondatlanul elkövetett — bűncselekmény jellemző, hanem a kis bűncselekmények tömege. Az összes ismertté vált bűncselekményből a legnagyobb hányadát (58,9%) a vagyon elleni bűncselekmények képezik, melyekből a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetettek száma 23%-kal emelkedett. E bűncselekmények elkövetését előseqítő okok és körülmények továbbra is az őrzés hiánya, az ellenőrzések felületessége, a bizonylati fegyelem lazaságai, a biztonságtechnikai berendezések alkamazásá- nak hiánya, anyagtárolósi, szállítási hiányosságok, valamint az anvagiassáq, a mun- Ica nélküli jövedelemmel luxusigények kielégítésére való törekvés. A közlekedési bűncselekmények száma 1033 volt az elmúlt évben, melyből 813-at ittas járművezetéssel követtek el. A gazdasági bűncselekmények száma viszont 42,5%-kal csökkent. Jelentősen csökkent a felderített üzérkedések, árdrágítások, csalások, hanyag és hűtlen kezelések, vám- és devizabűncselekmények száma is, holott a párt-, a társadalmi és az állami ellenőrzés információi alátámasztják, hogy a gazdaságban és más területeken egyaránt elterjedtek a küA megelőzés társadalmi lehetőségei lönböző vétségek, szabálytalanságok, bűncselekmények. Úgy tűnik, nem kielégítő a társadalmilag káros jelenségek feltárására, felszámolására irányuló igyekezet és készség. E bűncselekményeknél a felderítés eredményessége elmarad az elvárásoktól, különösen az ún. gazdasági folyamatokra ráépülő, rejtett módon elkövetett spekulációs, korrupciós bűncselekmények vonatkozásában. Hogyan kell értékelnünk ezeket az adatokat? Kulcskérdések Baranya megye hosszú évek óta a bűnügyileg közepesen fertőzött megyék közé tartozik, a növekedés ellenére ma is lényegében az országos átlagnak megfelelő a bűnügyi helyzet. Mégis egyes nemkívánatos jelenségekre — mint pl. a túlzott anyagiasságra, az élősdiségre, a korrupcióra — szedetném ráirányítani a figyelmet. Széles körben ismertek a társadalmi beilleszkedés zavaraival — az alkoholizmus növekedésével, a veszélyeztetett helyzetben élő fiatalok számának gyarapodásával. a munkakerülő életmód terjedésével stb. — összefüggő gondjaink. Mindezek a bűnözés alakulását kedvezőtlenül befolyásolják megyénkben. (1980-ban 4376 bűncselekmény vált ismertté Baranyában, és ez a szóm minden évben emelkedett.} Márpedig a bűnözés növekvő tendenciái mellett nem mehetünk el szó nélkül, mert ezek munkánk gyengeségeit, a lassú reagálást, a sok helyütt uralkodó elnéző magatartást is ielzik. Az elnézés, a negatív jelenségekbe és a közösségellenes megnyilvánulásokba való belenyugvás különösen veszélyes, mert a fegyelmezetlenségek, a szabályszegések meqbo- csájtása, a társadalmi tufáidon megsértésének büntetlenül haavása szinte ösztönöz az úiabb és méq súlyosabb magatartásformákra. bűncselekmények elkövetésére. ' A törvényesség, a közrend- és közbiztonság helyzetét évek óta fiqvelemmel kísérve kiemelten érintek három, általam nagyon fontosnak ítélt, a bűnözésre is kihatással bíró kérdést: (j) A társadalmi morál színvonala sok tekintetben elmarad a szocialista gazdasági fejlődésünk szintiétől. Ismert tény, hoav a tudati fejlődés kisebb- nagyobb mértékben a qazda- sáai ítechnikai) feilődés mögött halad. Emellett a társadalmi, aazdasáai élet fonákságai felszínre hoztak még olvan káros jelenségeket, nézeteket is, mint az anyaaiassáq, az önzés, az eqvéni érdekek mindenáron való érvényesítése. Ezek a káros nézetek eqyes állampolgárokat arra ösztönöznek. hoqv eavéni érdekeiket akár bűncselekmény elkövetése árán is érvényre juttassák. Fel kell o"a fiavelnünk. hoav az óMnmDolaárok eqv részének ioqtudata elmarad azoktól a követelményektől, amelyeket a szocialista erkölcsöt kifejező jogszbaályok előírnak. Észre kell vennünk, hogy a szocia- Jizmustól idegen jelenségek nagyobb számban, szélesebb körben és nagyobb intenzitással jelentkeznek, mint vártuk. A Megyei Pártbizottság Végrehajtó Bizottsága az 1982. június 15-i ülésén hangsúlyozta, hogy: „a bűnözés további terjedése bizonyos határokon túl a párt- és gazdaságpolitikánk érvényesítését nehezítheti, a társadalmi együttélés és a törvényes rend szabályainak megsértésében segíti a társadalomellenes elemeket az egyre szélesebb körben tapasztalható emberi közömbösség mások sorsa iránt, valamint az anyagias szemlélet, az önzés és gátlástalanság terjedése." © Az említett pártfórum megállapította, hogy: „az állampolgári fegyelem és a munkafegyelem lazulása érezhetően közrehat a bűnözés megyei alakulásában". Alaptétel, hogy szocialista országunkban az emberek egyik alapvető joga a munkához való jog. Úgy tűnik azonban, még nem tanultuk meg, hogyan kell a teljes foglalkoztatottság mellett az embereket folyamatos, rendszeres és hatékony munkára nevelni, ösztönözni. Vannak munkahelyek, ahol nagyon alacsony szintre süllyedt a munka- fegyelem. Egyes emberek szerint csak megfelelő (azaz lényegesen magasabb) anyagi érdekeltség biztosíthatja a hatékony munkát. Meggyőződésem, hogy a fegyelmezett, hatékony munka nemcsak bérezési kérdés (bár ez is igen fontos), hanem jelentős részben tudati, kulturáltsáqi kérdés. Az embereket nemcsak anyagi érdekek ösztönözhetik, hanem egyéb érdekek is, mint pl. a társadalmi stabilitás, nyugodt életfeltételek, alkotási lehetőségek, a közösség elismerése stb. A fegyelmezetlen munka, a laza munkafegyelem, a teljesítmény nélküli időtöltésért kifizetett munkabérek aláássák a munkaerkölcsöt, s így talajt teremtenek a különböző deviáns magatartások számára, köztük bűncselekmények elkövetésére is. © Szükséges megemlíteni azt a tudati torzulást, miszerint az emberek jelentős hányada túlzott anyagi célokat tűz maga elé. Ez pedig a jelenlegi gazdasági viszonyaink között sokakat ösztönöz szükségleteik törvényellenes kielégítésére. Ehhez kapcsolódó kérdés, hogy az emberek bizonyos hányada úgv érzi, a nem tisztességesen, a fő munkaviszonyban végzett munka jelenti a szükségletek fokozott kielégítésének módját, hanem az ügyeskedés, az üzletelés, a második, illetve harmadik gazdaság. Mindezek hatására az alapvető munka- viszony veszít jelentőségéből, és a munka szerinti elosztás elve bizony elhalványul. A munkaerkölcs lazulása, a könnyen szerzett magas bevételek növekedése az erkölcs tagadásához vezethet. Az erkölcsi nihilizmus képviselői cselekvéseik számára csak azt a mércét ismerik, hogy biztosítsák maguknak a jólétet és a hátrányos következményeket kerüljék el. Szerintük a becsületes, tisztességes munka a kisszerű, kis stílű emberek jellemzője. A munkakerülők növekvő száma szintén társadalmi közérzetet rontó tényező, s társadalmi, gazdasági céljaink elérését is veszélyezteti. Munkára kényszerítésük céljából a rendelkezésre álló jogi eszkö- zök bátrabb alkalmazása szükséges, de a jogi lehetőségek bővítésén, rugalmasabbá tételén is dolgoznak a jogalkotó szakemberek. A bűnözés visszaszorítása ezért a tisztességes munka fokozott elismerését, az erkölcsi és jogi normák fokozott tiszteletét és betartását követeli. A munkafegyelem megszilárdítása így véleményem szerint egyik kulcskérdése a bűnözés megelőzésének. Társadalmi összefogás Tudatformálásra van szükség, s nem elsősorban jogi területen. Minden állampolgárnak, szervnek és szervezetnek tudnia kell, hogy a szocialista törvényesség biztosítása, a bűn- cselekmények megelőzése nemcsak a bűnüldöző szervek feladata. A helyzet jobbításához nélkülözhetetlen a politikai, társadalmi, állami szervek, a gazdálkodó egységek és minden becsületes állampolgár tenniakarása, jószándékú segítése. Elsőrangú kötelességünk tehát, hogy erősítsük és általánossá tegyük azt a szemléletet, amely nem tűri az egymásra mutogatást, hanem mindenki a saját területén a szükséges és lehetséges intézkedések megtételére ösztönöz. Az egységes szemlélet és a társadalmi összefogás ugyanakkor megkívánja, a bűnmegelőzés szervezeti és jogi kereteinek bővítését is. Hogy mindez milyen állami intézkedéseket kíván, azt már hosszabb ideje vizsgálja egy tudóscsoport, s a középtávú kodifikációs tervek szerint jogi normatíva fogja szabályozni a bűnmegelőzés még nyitott kérdéseit. A jövőben — gazdasági helyzetünkre is figyelemmel — sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani az alapvető magatartás- formák megtartására, az állam- polgári kötelességek teljesítésére. Nem engedhető meg, hogy az érvényes rendelkezések megtartását a végrehajtásra kötelezettek megkérdőjelezhessék, és ez alól valamiféle felmentést követeljenek. Ehhez persze a párt- és társadalmi szervek, a pártcsoportok, a szocialista brigádok és d különböző egyéb kollektívák nyílt állás- foglalása, határozott, egyértelmű és kritikus fellépése is kell. Persze mind több eset igazolja. hogy a meqgyőzés és a nevelés olykor már nem elegendő, szükség van konkrét gazdasági és jogi intézkedések megtételére. A számonkérésen azonban nem szabad csak a büntető eljárást érteni, hiszen a feqyelmi és a szabálysértési felelősségre vonós is hatékony lehet, ha a vétségqel aránvban áll a kirótt büntetés. Mindezek mellett természetesen — éppen a jelenség terjedése miatt — szükség van a büntetőioqi, a munkajogi és a szabálysértési jogkövetkezmények eddiqinél szigorúbb alkalmazására is. Fegyelem és kötelességtudat Az MSZMP Központi Bizottsága az 1983. áprilisi határozatában kifejezte, hogy társadalmi igény a határozottabb, következetesebb fellépés a szocialista közerkölcsöt sértő jelenségekkel szemben. Előrehaladásunk elengedhetetlen feltétele, hoqy mindenki eleget tegyen vállalt kötelezettségének. Mindenütt növelni kell az állampolgári fegyelmet és kötelességtudatot. Különös figyelmet kell fordítani a vezetők személyes felelősségének erősítésére. A fegyelmezetlenség megnyilvánulásaival, a morális lazaságokkal és az utóbbi években gyakoribbá vált törvénybe ütköző cselekedetekkel szemben szükség van a társadalom szervezettebb összefogására, a megelőző munka javítására és indokolt esetben határozottabb törvényes fellépésre is. Az állampolgári fegyelem erősítése, az élet- és vagyonvédelem szigorítása, a gazdasági éleiben tapasztalható szabálytalanságok, visszaélések korlátozása és visszaszorítása fontos társadalmi, jogi és gazdaságpolitikai feladatunk. Dr. Monori Ferenc, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága osztályvezető-helyettese Szépen gondozott park Lvov-Kertvárosban Fotó: Proksza L. Gondozott parkok a háztömbök között A Kertészeti Vállalat támogatja a kezdeményezőket Lakótelepek vonnak gyűrűt Pécsett a történelmi város köré, területük évről évre nő. S hogy mégis legyen elégséges zöld felület, parkokat létesítenek a háztömbök között. Pécsett 2,5 millió négyzetméter zöldfelületen gazdálkodik a Kertészeti és Parképítő Vállalat. Ennek egy százaléka virágosítha- tó. Természetesen a virágosítás- hoz pénz kell: egy négyzetméter virágfelület létesítése muskátliból négyszáz forint. Ugyanilyen felületre gyepesíteni, cserjés részt létrehozni tizenkét forintért lehet. A virág az esztétikai igényünket elégíti ki, a fű és a cserje oxigént termel és jóval tovább él. Mindkét szempontot okosan lehet összehangolni, olyan cserjéket kell kiültetni, melyek egymás után virágoznak. Árulkodó környezet Sokan családi házakból kerülnek az emeletes házakba. Megszokták és hiányolják maguk körül a zöldet. Ha nincs ilyen, vagy csak egyszerűbb, szerényebb növényekkel létesített park van, a Kertészeti Vállalatot okolják. A vállalat azonban csak 29 millióval gondolkodhat. Szükség lenne tehát a közösségi és magánkezdeményezésre. Nem elég ma már megmondani, hogy ez vagy az kellene, hanem tevékenyen részt is kell vállalni a létesítésében. Erre számos példa akad városszerte: Lvov-Kertvárosban, a Rókus utca végén, Uránvóros- ban több helyütt is. Sok esetben a közösség saját zsebéből állja a virágpalánták, hagymák be- szerzésést, maguk veszik a műtrágyát és vegyszereket. Ezek az emberek maijukénak érzik a lakásuk körüli közterületet, hisz nem is lehet egyszerűen leválasztani: eddig van a saját, attól pedig már a városé. A házkörüli környezet a lakótömbben élő emberekről is árulkodik. Persze, mem kívánja senki, hogy saját költségére vásároljanak növényeket. Kéréssel lehet fordulni a Kertészeti Vállalat üzemvezetőihez: ők minden esetben szemlét tartanak, s ahol. indokolt, megadják a kért segítséget akár szerszámokkal, akár cserjékkel, fűmaggal vagy virágokkal. Aztán a lakók közreműködésével a kertészeti vállalati dolgozók elültetik. Miért nem adják ki a jelentkezőknek? Az utóbbi évek szomorú statisztikáját szemlélve jogos a gyanakvásuk. Sokan kérték, aztán máshová vitték a virágot. Sőt, vannak, akik a parkokba kiültetett növényeket kiszedik és hazaviszik. Erre a mostani május elseje is példa. Az ünnepre való tekintettel április 29—30-án színpompás virágok kerültek ki a közterületekre. A korábbi évek tapasztalata miatt május elsején hajnalban egy megrakott teherautó körbejárta a friss ültetéseket, és a hiányzókat pótolta. Legalább harmincezer forint értékű növénynek kelt lába egyetlen éjszaka alatt. Sokan teszik szóvá, hogy gyümölcsfákat kellene telepíteni a háztömbök közé. Ez tilos! S igazat kell adnunk a szakembereknek: a panelházak közötti füstgázok, a takarításkor hulló porok mind-mind a gyümölcsre kerülnének. Ezzel pedig különböző betegségeket okoznának a gyümölcsöt megevő gyerekeknek. Helyettük lombos fát ajánlanak. Virágoknak pedig megfelelő a Petúnia, Kannavirág, Paprikavirág és a Bársonyka . . . Védelemre szorulnak A város parkjaiba is ezek kerülnek többségében, mert többféle változatuk van és színesek. Emellett más virágokat is ültetnek: legalább 45—50 féle pompázik majd egészen őszig. Az idén kevesebb pénz áll a Kertészeti Vállalat rendelkezésére. Ezért húszezerrel kevesebb — 200 000 tő virágot — helyeznek ki. Ezt jó lenne mindenkinek figyelembe venni, és másokat is figyelmeztetni: védjük valamennyit, mert a mi gyönyörködtetésünkre ültették őket! Adóm Erika HÉTVÉGE 3.
