Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-11 / 100. szám
1984. április 11., szerda Dunántúlt napló 5 Uttürovezetoi értekezlet Komlón Huszonkét úttörőcsapat küldöttei tanácskoztak tegnap délután Komlón, a pártbizottság székházában megtartott területi úttörővezetői küldöttértekezleten. Az ülésen a helyi pÓTt- és állami szervek vezetőin kívül megjelentek az úttörőmozgalom megyei és országos szerveinek képviselői is. Elsőként Czanik Istvánné, az úttörő- és ifjúsági ház vezetője szólt az úttörővezetők nyolcadik országos konferenciájának határozataiból adódó helyi feladatokról. Az ősszel lezajlott úttörővezetői konferencia határozatai közül elsősorban azokat emelte ki, amelyek a járások megszűnése után az egész közigazgatási területre vonatkoznak. Mint elmondotta, a mozgalom fontos feladata a jövőben az úttörőélet megújítására való törekvés. Ennek megfelelően igen lényeges, hogy a különféle programokban jobban érvényesüljenek a gyerekek érdekei, elképzelései és kívánságai, legyen a csapatoknak sajátos arculata. Hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a gyermekközösségek minden tagja, a szerényebb és a jobb képességűek egyaránt vonzó elfoglaltságot találjanak és vállaljanak. A nevelés fontosságáról, az úttörőmozgalmat támogató intézményrendszer jelentőségéről beszélt többek között hozzászólásában Gallusz József, az MSZMP Komló városi Bizottságának első titkára, aki a továbbiakban szintén a meqújú- |ós szükségszerűségét emelte ki. Befejezésül a küldöttek megválasztották a 15 tagú úttörőelnökséget. Városi úttörőelnök Waanöderné Dallos Ilona lett, az úttörőtitkár Csik Istvánné. Megnyílt a marketingbörze Kedden a Metró Klubban megnyílt a hagyományos tavaszi marketingbörze. A Közlekedési Marketing Gazdasági Társaság által szervezett börzén több mint 200 vállalat és szövetkezet kínálja fel elfekvő anyagait, félkész- és késztermékeit, több mint egymilliárd forint értékben. A kínálat sokrétű: összesen 48 ezer féle cikket sorakoztatnak fel 17 cikkcsoportban a vaskohászati termékektől az építési és szerelési anyagokig. Bő a választék személy- és tehergépkocsi-alkatrészekből is. A tavaszi marketingbörze újdonsága, hogy a termékeken kívül ezúttal szabad termelési kapacitásokat is kínálnak. Az ország minden részéből csaknem száz vállalat, szövetkezet és kisiparos ajánlkozik egyebek között lakatos, asztalos, villanyszerelő munkára. Részt vesz a Dél-dunántúli Tervező Vállalat, a BÉV és a Hunor Három szakkiállítás a kőbányai vásárvárosban 564 kiállító kínálja termékeit (Munkatársunk telefonjelentése) Három szakkiállításnak ad otthont április 13-ig Budapesten a kőbányai vásárváros. A Construma '84, a Securex '84 és az Autóservice '84 kiállításokat tegnap délelőtt ünnepélyes keretek közt Ábrahám Kálmán, építésügyi és városfejlesztési miniszter nyitotta meg. Beszédében egyebek közt hangsúlyozta, nagy szükség van ezekre a nemzetközi szakkiállításokra, hisz lehetőséget kínálnak a részt vevő cégeknek és szakembereknek a mélyebb bemutatkozásra, a termékek jobb megismertetésére. E rendezvények népszerűségét jelzi, hogy a három kiállításon 15 országból és Nyugat-Berlinből 564 kiállító vesz részt. A legtöbben a Construma '84 nemzetközi építőipari és klíma- technikai kiállítás keretében mutatnak be egyebek mellett épületszerkezeteket, az iparosított építés, építésgépesítés, kutatás, tervezés, vállalkozás, energiatakarékosság témakörökben. A külföldieken kívül 433 magyar, építéssel kapcsolatban álló szervezet — Baranyából a Dél-dunántúli Tervező Vállalat és a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat — nyújt bepillantási lehetőséget építési eredményeikbe, fejlesztési törekvéseikbe, gazdasági fejlődésüket elősegítő exporttevékenységükbe. Színfoltja a kiállításnak, hogy a világhírű japán építész, Kurokawa sok szép alkotása, tervrajza is megtekinthető, s hogy Szász Endre sajátos technológiával és látásmóddal készült porcelánra festett képei, belsőépítészeti kiegészítői, használati tárgyai is láthatók. A Securex '84 nemzetközi munkavédelmi kiállítás a biztonságos termelés megvalósításához, a feltételek folyamatos javításához kíván segítséget nyújtani. S hogy mindezt nem ok nélkül, bizonyítja: tavaly hazánkban 103 000 üzemi baleset történt, melyek során 597-en haltak meg. A kiállítás bemutatja a legkorszerűbb egyéni védőeszközöket, berendezéseket, az egyre jobb minőségű alapanyagokat, a biztonságos termelést segítő technikai megoldásokat. Bár alkalmaznák a vállalatok az itt látható eszközöket minél előbb. Megyénkből a Hunor Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat állítja ki színvonalas termékeit. Az Autóservice '84 nemzetközi gépjárműfenntartó és javítóipari kiállítás szürkébb, mint megszoktuk. Mindössze 31 cég képviselteti magát, s ami meglepő, a szocialista országokból egyetlen vállalat sem tartotta érdemesnek a bemutatkozást. Roszprim Nándor Rádiófelvétel Pécs tudományos életéről Megyei és országos jelentőségű tudományos témákról is szó esett tegnap a Pécsi Orvostudományi Egyetem tanácstermében. A Magyar Rádió Szonda tudományos műsora felvételt készített pécsi professzorokkal, régészekkel. A programon részt vett a POTE több hallgatója is, ők kérdéseikkel segítették a műsort. A tegnapi háromórás felvételen szó esett egyebek mellett bányaegészségügyi kérdé. sekről, a szója hasznosításáról, történelmi múltunkról, a kistelepülések elnéptelenedéséről és több nagy jelentőségű, pécsi gyökerekkel rendelkező műtét múltjáról és jelenéről. A Kossuth rádióban 23-órv délután 2 óra 20 perckor half- ható programon publikálatlan részleteket ismerhetünk meg Baranya és az I. világháborút követő békeszerződések kapcsolatáról. A műsorban a pécsi tudósok, egyetemi oktatók és a JPTE megalakulása kapcsán Pécsre szerződött tanárok közül részt vettek: házigazdaként dr. Tigyi József, o Pécsi Akadémiai Bizottság elnöke, dr. Bauer Miklós fül-orr-gégész professzor, dr. Bécsy Tamás kandidátus, dr. Enyedi György, az MTA Dél-dunántúli Tudományos Intézetének igazgatója, dr. Grastyán Endre, idegélettani professzor, dr. Kétyi Iván, a POTE rektorhelyettese, dr. Kovács Sándor, kórélettani professzor, dr. Kozma László, a fizikatudományok doktora, dr. Kurnik Ernő, dr. Nyárádi József traumatológus, dr. Ormos Mária történész, dr. Romhányi György kórbonctan professzor, valamint Sándor Mária és Gerő Győző régészek. Bozsik L. Milyen az idei tavaszinyári divat? A slágerszínek: sötétkék-fehér- piros kombináció, mélylila, ciklámenszín A pécsi városi sportcsarnokban tegnap tartotta divatbemutatóját a Skála-Coop, s a hagyományokhoz híven természetesen ezen a bemutatón csak olyan ruhákat láthatott a közönség, amelyek már a mai naptól megvásárolhatók a pécsi Konzum Áruházban. A tavaszi—nyári divatmodelleket a Tritex, a Cipőnagyker és a Röviköt közreműködésével vonultatták föl a közönség előtt a Skála-Coop manökenjei. Az első nagy csoport a szabadidős ruhák kollekciója volt, itt leginkább a mindig szép és színvonalas — ámbár nem a legolcsóbb — Métacsalád legújabb termékeit láthattuk. Mi ebben az évben a ‘ sportos, szabadidős ruhák jellemzője? A pulóverek, pólók fazonját leginkább a sok zseb, tűzésdíszítés, gombolás és pánt határozza meg, s igen jellemző a pólóanyag és a necc kombinációja. A tavaszi—nyári Méta-divatban sok térdnadrágot láthattunk, ez a ruhaIzelitő a Konzumban is megvásárolható tavaszi kabát, kosztüm és fürdőruha-kínálatból. Läufer László felvétele darab ezen a nyáron is hódít még. S még annyit a Métáról, hogy mint fennállása óta mindig, most is ez volt a legszebb kollekció — színvonalas, igényes, tartós és korszerű. A tavaszi kosztümök közül úgy tűnik, idén is a variálható „viszi a prímet": gyakori a kockás szoknya egyszínű kabáttal, kissé karcsúsított szabás, s a gyapjú alapanya- gúak mellett sok a tükörbársonyból készült. Nagy tetszést váltott ki a Pécsi Kesztyűgyár nappabőr nadrágkosztümje is. Már a kosztümök variálhatóságából következik, hogy idén is nagy divat a szoknya-blúz. A blúzokról még annyit: domi. nálnak a romantikus fazonú, csipkebetétes, mindenféle rafinériával megtervezett darabok, s továbbra is divat az arannyal és ezüsttel átszőtt, nappali viseletre is szánt romantikus felsőrészek. A ruhák több színből, többféle anyagból, csipkével készültek, a variációs lehetőség a ruhatervezők számára korlátlan az idén. Szabásuk általában bő, romantikus jellegű. Szólni kell pár szót a fürdőruhákról is feltétlenül, ahol ismét új a divat: a bemutatott modellek szinte kivétel nélkül olasz importból származnak, s fő jellemzőjük, hogy egyré- szesek, ám szabásuk újszerű, olyan, ami „jó csípőt csinál”, azaz combnál fölszabottak. A pánt megoldása különböző: nyak köré akasztható, hagyományos, pánt nélküli. Az estélyi ruhák extravagánsak, a legkülönfélébb anyagból készültek, selyemből, bársonyból, zsorzsettből — jellegüket elsősorban a fazon adja meg. A férfiruhák általában hagyomá. nyosak; az öltönyökhöz mellény járul, s legtöbbször csíkozott anyagból készülnek, de ugyanúgy divat a farmeröltöny is, s a marha-, juh- és sertésbőrből készült férfidzseki. Az anyagokról annyit, hogy továbbra is hódítanak a természetes alapanyagok, így például a gyapjú. A nyár legnagyobb divatja pedig tovább, ra is a vászon. Az anyagfölhasználásban hódít a kombináció, a szabásban az aszi- metria. S végezetül, ami az idei tavaszi—nyári divatszíneket illeti, a leggyakrabban a következők fordulnak elő: a fehér, piros és sötétkék kombinációja — mindez leginkább egy brit lobogó hatását kelti —, s ezenkívül legdivatosabbak a mélylila és a ciklámenszín árnyalatai. Persze, a többi szín sem hanyagolható el, csak hát azok idén „konzervatívabbaknak" számítanak. D. Cs. Szigorúbb árellenőrzések, szankciók a szabálytalankodókkal szelőben Az árhatóságok tovább szigorítják az ellenőrzéseket, amelyek nemcsak az árakra, hanem az egész piaci munkára kiterjednek. Ezzel elő kívánják segíteni, hogy a fogyasztói és a termelői árváltozások a tervezett keretek között maradjanak, és a belföldi árupiac egyensúlyi helyzete javuljon. Az Országos Anyag- és Árhivatalban a napokban összeállították az idei ellenőrzési tervet, amely az év végéig több mint 90 ezer vizsgálattal számol. Az ágazati és a helyi árhatóságok mindenekelőtt a szabadáras termékek és szolgáltatások árainak kialakítását kísérik figyelemmel. Értékelik majd az árak és a minőség összhangját, a reklamációk eseteiben alkalmazott módszereket. Az ellenőrök nem hagyják figyelmen .kívül — a népEgy év alatt 90 ezer vizsgálat gazdasági célkitűzésekkel összhangban — az anyag- és energiatakarékosságnak, a technológiai korszerűsítésnek, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosításának árakra és jövedelmezőségre gyakorolt hatását, valamint az export- és importárakat sem. Az árhatóságok alapvető követelménynek tekintik az árak arányosságát, a nemzetközi versenyárakhoz való igazodás érvényesülését, az új termékek árának helyes megállapítását, az olcsóbb cikkekből való folyamatos ellátást (főleg élelmiszerekből), a szállítás területén a szervezetlen, rossz gazdálkodásból eredő többlet- költségek indokolatlan áthárításának megakadályozását. Mindennek érdekében tanfo. lyamokat is szerveznek az ellenőrök számára éppúgy, mint a vállalatok ármunkával foglalkozó dolgozói részére. Az Árhivatalban most összesítették a tavayi árellenőrzések tapasztalatait is. 1983-ban az árhatóságok szigorúbban bírálták el a mulasztásokat, a szabálytalanságokat, mint egy évvel korábban, amikor még az új jogszabályokhoz való alkalmazkodásnál tekintettel voltak bizonyos türelmi időre. Az elmúlt évben, bár a vállalati ármunka összességében be- gyakorlottabbá vált és javult, az ellenőrzéseket nagyobb hó. nyadban követte intézkedés és szankció. Míg 1982-ben az esetek 18 százalékában jártak el a hatóságok, addig ez az arány tavaly 21 százalékra nőtt. A feltárt szabálytalanságok nyomán az árhatóságok sok esetben rendelték el a vevő kártalanítását, az így kifizetett összeg nagymértékben — az előző évi 122 millióról 202 millió forintra — emelkedett. Nö. vekedett a szigorúbb szankciók és az enyhébb intézkedések száma is. Az ellenőrző szervek 19 esetben gazdasági bírság kiszabását, 95 bűnvádi eljárást és 4343 szabálysértési eljárást kezdeményeztek. A Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága is végzett vizsgálatokat több mint száz gazdálkodó szervnél. Húsz al. kálómmal jegyzőkönyvet vettek fel összesen 29 millió forint jogtalan többlet-árbevétel miatt, közülük négy vizsgálatot eljárás és gazdasági bírság kiszabása követett. Az árhqtóságok és a kereskedelmi ffelügyelőségek 1400. zal több vizsqálatot tartottak, mint az előző évben, gyakrabban ellenőrizték a magángazdálkodók (kereskedők, kisiparosok, tervezők és fuvarozók) ármunkáját és kalkulációit. Az árellenőrzések legfőbb tapasztalatai az alábbiakban összegezhetők: az árhatóságok külön vizsgálták a külkereskedelmi árakhoz igazodó, mintegy 700 ipari és építő- anyagipari vállalat ármunkáját, átfogó ellenőrzést a vállalatok 40 százalékánál tartottak. Ár-, üzlet- és piacpolitikájuk általában megfelelt a népgazda- sáqi követelményeknek. Egy vállalat indokolatlanul emelte árait, ráadásul előzetes bejelentési kötelezettségének sem tett eleget. Az árhatóság gazdasági bírságra tett javaslatot. Hasonó eljárást folytattak indokolatlan sürgősségi felár alkalmazása miatt más vállalatoknál is. A szolgáltató vállalatoknál tartott ellenőrzések során azt tapasztalták, hogy bár ezek számára az új vállalkozási for. mák elterjedése versenyhelyzetet teremtett, árpolitikájuk ezt mégsem tükrözi kellőképpen. Az építőiparban a vizsgált vállalatok 80 százalékánál kifogásolták az ármunkát. Néhány súlyosabb esetben, például az irányárak jelentős túllépésénél az árellenőrök anyagi szankciókat alkalmaztak. Az ipar a fogyasztósicikk-kereskedelemmel kötött szállítási szerződéseit számtalan esetben nem ütem szerint teljesítette, s ezzel néhány árucsoportban meny- nyiségi és választéki hiányt okozott. Ezekben az esetekben a megrendelők fokozottabban éltek jogaikkal. Az új kisüzemi formák ellenőrzése során szerzett tapasztalatok azt igazolják, hogy ezek a formák jól szolgálják a közületi és lakossági igények kielégítését. Áraik általában alacsonyabbak, mint a vállalatoké és a szövetkezeteké, és rugalmasabban, rövidebb határidőre vállalnak munkát. Ugyanakkor ármunkájuk színvonala nem elégíti ki a követelményeket, nem készítenek kalkulációkat, a költségeket nem dokumentálják. Néhány szerződéses bolt és vendéglátó egység aránytalanul magas árakat állapított meg például déligyümölcsökre, burgonyára, autóalkatrészekre, ami nyilvánvalóan összefüggött az átmeneti hiányokkal. Ilyen, és hasonló esetek miatt mintegy 50 esetben indítottak büntető eljárást, az enyhébb szabálytalanságokat szabálysértésként kezelték. KBíwcitbemutoftő c« sportcsarnokban
