Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-11 / 100. szám
6 Dunántúlt napló 1984. április 11., szerda A hangsúly a teendőkön «van €2*1 Szeret játszani, rejtvényt fejteni vagy vetélkedni? A szemlélet formálása Kell a jó könyv A közvélemény elsősorban „más"-sága miatt elutasító a cigányokkal szemben. De nem csak a cigányok „más”-sága vált ki elutasítást ebből a köz. véleményből. Hiányzik belőlük az a képesség, amely tudomásul veszi, hogy egyesek másképpen viselkednek, öltözködnek, gondolkodnak, mint az elképzelt átlag. Az emberek másként ítélnek aszerint, hogy a társadalmi együttélés milyen szintjéről van szó. A nem cigány lakosságban egyfajta „veszélyeztetettség” érzés található. Ennek forrása többek között a cigányok jelentősen túlbecsült létszáma, eltérőnek érzékelt léte, viselkedése, a szociálpolitikával szembeni elégedetlenség. Ami a közvéleményt illeti, a nem cigány lakosság körében a „befogadókészség" még ma sem kedvező s az sem új, hogy a cigányok és nem cigányok viszonyában még ma is a kölcsönös bizalmatlanság az uralkodó. Ugyanakkor azonban a cigányságon belül is léteznek előítéletek egymás iránt. A nem telepen élő cigányok lenézik azokat, akik még telepen élnek; vagy a cigányul értő lenézi azt, aki már nem tud cigányul — és viszont. De ha így van, vajon beszélhetünk-e valóban egységes és felemelő folyamatról, a cigányság fel- emelkedéséről, ott, aho| a nem cigány lakosság jelentős rétegében oly „szívós” előítéletek élnek a cigányokkal szemben? Ugyanakkor a cigányság számára — ha figyelembe vesszük az előítéleteket — jelent-e valamit ez a „felemelő folyamat”? Hadd álljon itt csak egyetlen ellenvélemény, melyet az egyik folyóiratban olvastam. A riporter megkérdezett egy cigány írót: hoqy viszonyulnak a cigányok a nem cigányokhoz; húzódnak-e, kerülik-e, lenézik-e őket? Az író így válaszolt: „Hogy lenézik-e vagy nem nézik le? Tartózkodnak és idegent látnak benne. De az, hogy itt nincs előítélet, azt az is bizonyítja, hogy minden cigány olyan akar lenni, mint a nem cigány. Tehát azt kell látnunk az előítéletekben, hogy a nem cigányok azért tudnak előítéletet formálni, mert ők nem szeretnének olyanok lenni, mint a cigányok”. Szigetvárott szép eredményeket értek el az utóbbi években a cigányok beilleszkedésének segítésében. Az 1974. évben született vb-határozat a következőket tűzte ki célul: a rendszeres 'munkavállalást, az állandó munkaviszonyt, a cigánytanulók 100 százalékos beiskolázását, a dolgozó cigányszülők gyermekeinek bölcsődei, óvodai és napközi otthoni elhelyezését, a cigánytanulók szakmunkásképzésének szorgalmazását, az általános iskolát nem végzett, munkaképes korúak számára alapismereti tanfolyamok szervezését, s végül az egészségügyi felvilágosító munka fokozását. Mindezt a beilleszkedés, valamint a vágóhídi telep fölszámolása érdekében. A vágóhídi telepen összesen 15 család élt, 13 lakásban. A lakásokat csak jóindulattal lehetett lakásoknak nevezni. Az egész telep állapota gondozatlan volt. Lakásaival és elhanyagolt környékével sem az egészségügyi, sem a szociális feltételeknek nem felelt meg. Végül sikerült őket lakáshoz juttatni, s a telep fölszámoló, sa 1978. december 31-én befejeződött. A munkavállalás területén az utóbbi 10 év alatt fokozatosan javult a helyzet. Szigetvárott éiő közel 700 cigány kö. zül 451 a munkaképes korú. A férfiak 56—58 százalékának von állandó munkaviszonya, a többiek alkalmi vagy szezonális munkát vállalnak. A nőknek 25—27 százaléka áll állandó munkaviszonyban, 70 százalékuk időszakosan dolgozik. a többi háztartásbeli. Ennek elsősorban a nagy létszámú család az oka. A cigányokat leginkább az iparban foglalkoztatják, főként a Konzervgyár, Építő Ktsz, Mezőgép, azok a munkahelyek, amelyek a vidéki cigánylakossóg foglalkoztatási központjaivá váltak. A foglalkoztatásnál az a legfontosabb gond, hogy a cigánydolgozók többsége szakképzetlen, iskolai végzettségük alacsony. Ezen igyekeznek változtatni; jó példával jár elől a dolgozók iskolájának Konzervgyárba kihelyezett tagozata. Minthogy a beilleszkedésnek és a kulturális felemelkedésnek egyik legfontosabb eszköze a képzettség, így a munkába állítás mellett a jövőben az oktatást kell elsősorban szorgalmazni. Ma már mind az államapparátusban, mind a közvéleményben határozott igény támad felemelkedésük megoldására. A cigányság körében ugyancsak kialakult, megkezdődött egy erős folyamat, hogy ők is ki akarnak törni ebből a környezetből. Ez még akkor is igaz, ha ez kevésbé mutatkozik a putritelepeken élő cigányok között. A cigányság tenni akarása megmutatkozik a termelőmunkába való bekapcsolódásukban, a rendszeres jövedelem igénylésében, a közéletben való fokozottabb részvételükben. Ma már ott vannak a különböző fórumokon, felszólalnak, megfogalmazzák véleményüket. Vannak olyan cigányértelmiségiek, akik foglalkozásuk legkiválóbbjai közé tartoznak, s a másik szélső határon vannak vándoréletet folytató elemek is. Ezért látjuk azt, hogy egy részük határozottan igényli a társadalom elismerését, az integráció minden lehetőségét, más részük viszont ellenkezőleg: kirekeszti azokat, akik soraiból felemelkednek. E mozgások azt mutatják, hogy az olló, a távolság objektíve szűkül a cigány és a nem cigány lakosság között. Szükségesnek látszik továbbra is a társadalompolitikai programok, szociális intézkedések értékelő elemzése, mely feltárja, hogy hol van szükség a társadalompolitikai koncepció, a társadalmi ellenőrzés feljesztésére. Ha igen, vegyen részt a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Hazafias Népfront, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség valamint más állami és társadalmi szervek által KELL A JÓ KÖNYV címmel — HAZÁNK FELSZABADULASANAK 40. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE — meghirdetett olvasópályázatán. A pályázat tormái. 1. Egyéni olvasói rejtvénypá- lyázat. A résztvevők 6 művet választhatnak a pályázati füzetben közölt irodalomjegyzékből és az elolvasott művek alapján kell válaszolniok a megfelelő kérdésekre. (A füzet a könyvtárakban és a könyvesboltokban kapható!). Azok között, akik a hat helyes választ tartalmazó pályázati lapot 1984. november 1-ig eljuttatják a könyvtárakba, könyvesboltokba meghirdetők az alábbi díjakat sorsolják ki: I. díj: síin« tv-1c é sí ülők, II. díj: HI-FI torony, III. díj: Stored rádiókészülék, IV. díj: 10 000 Ft értékű külföldi társasutazás, V. díj: 6000 Ft értékű külföldi társasutazás, továbbá értékes tárgy- és könyvjutalmak. 2. Vélemények, elemzések, élménybeszámolók. A pályázó az ajánlott művek bármelyikéről, vagy az általa kiválasztott több műről 3—10 oldal terjedelemben leírhatja véleményét, gondolatait. A legjobb 14 dolgozat készítőjét a Kell a jó könyv olvasó- pályázat megyei szervező bizottsága az alábbi díjakkal jutalmazza: 2 db I. díj: 1500—1500 Ft, 4 db II. dij: 1300—1300 Ft, 4 db III. dij: 1100—1100 Ft, 4 db IV. dij: »00-000 Ft. A megyei szinten jutalmazott műelemzések az országos értékelésen is részt vesznek. Az országos értékelés díjai: I. dij 6000 Ft, II. dij 4000 Ft, III. dij 2000 Ft. A műelemzések (melyeket szintén a könyvtárak és könyvesboltok gyűjtenek) leadásának határideje: 1984. november 1. SORSOLÁS, DÍJKIOSZTÁS: 1985. ÁPRILIS. 3. Vetélkedősorozat. A vetélkedőn bárki részt vehet a maximum 3 fős csapatok tagjaként. A vetélkedő országos, felmenő rendszerű. Fokozatai: a) Az alapszintű vetélkedőket (iskolai osztályon, évfolyamon, KISZ-alapszervezeten, szocialista brigádon, üzemrészen belül vagy fiókkönyvtárban (MÁJUS 19-IG). b) A területi vetélkedőket (intézményen, iskolán, vállalaton belül): MÁJUS 26-IG kell megrendezni Pécs városában. c) Pécsett a városi vetélkedő: JÚNIUS 1-ig kerül megrendezésre. A megyei elődöntő ideje szeptember 1„ a megyei döntőé szeptember 8. A megyei döntőn részt vevő és helyezést elért csapatok az alábbi díjazásban részesülnek: I. dij 2500 Ft, II. dij 2000 Ft, III. dij 1600 Ft, IV. dij 1500 Ft, V. dij 1300 Ft, VI. dij 1000 Ft. A megyei elődöntővel és döntővel zárul a vetélkedősorozat megyén belül. Az országos — tv által is közvetítésre kerülő — vetélkedő időpontja: 1 9 85. ÁPRILIS. Az alapszintű és a területi vetélkedőkről (Pécsett) az első helyezett csapatok jutnak tovább. A vetélkedőre kijelölt művek: AJTMATOV: Az évszázadnál hosszabb ez a nap; CSEHOV: Szakadékban; DOSZTOJEVSZKIJ: Bűn és bűnhődés; ILF— PETROV: Tizenkét szék; JAN: A jégmezők lovagja; NAPRAFORGÓK (mai ukrán elbeszélők); OKUDZSAVA: Szegény Avro- szimov; ROTSCHILD HEGEDŰJE (szovjet írók új elbeszélései); SZENKEVICS: Papirusz- hajóval az Atlanti-óceánon át; TRIFONOV: Hely és idő. Az alapszintű és a területi vetélkedőkre a 10 mű bármelyikéből készülhetnek a versenyzők, a Pécs városi vetélkedőre azonban ismerniük kell mind a 10 művet, az írókra vonatkozó legfontosabb adatokat, az orosz—szovjet irodalom legalapvetőbb jellemzőit. A KELL A JÓ KÖNYV OLVASÓPÁLYÁZAT RÉSZE A MUNKA ÉS MŰVELŐDÉS AKCIÓNAK. Azok a szocialista brigádok, amelyek részt vesznek a Kell a jó könyv vetélkedősorozat fokozatain az alábbi pontszámokat viszik magukkal az MM vállalati döntőjére, ahol ebben a témában vetélkedniök nem kell: Btntvciis: 3 pont, alapszintű vatálkodáröl: 6 pont, tarülati vetélkedőről: 9 pont, városi vetélkedőről: 12 pont, megyei elődöntőről 15 pont, megyei döntőről: 16 pont. A vetélkedőkön I., II. III. helyezést elért csapatok + 1 pontot kapnak A MUNKA ÉS MŰVELŐDÉS 1984. november 29-i VÁROSI DÖNTŐJÉN A CSAPATOK O PONTTAL INDULNAK. A KELL A JÓ KÖNYV OLVASÓPÁLYÁZAT KÉRDÉSEI a városi vetélkedőn ismét szerepelnek! JÓ JÁTÉKOT ÉS VERSENYZÉST KÍVÁNUNK AZ OLVASÓPÁLYÁZAT VALAMENNYI RÉSZTVEVŐJÉNEK! KELL A JÓ KÖNYV OLVASÓPÁLYÁZAT Pécs városi szervező bizottsága Sümegi Zsuzsanna Dankó Imre sárándi nyugdíjas szabadidejében a pásztorélet kellékeit és használati tárgyait készíti. A gondos kézi munkával előállított díszes karikásokat, bicskatartókat, dohánytartóból és pipagyújtóból álló pásztorkészségeket ismerik a környéken, sőt a megyehatáron túl is. Korabeli sajtószemle: 1944. április Bár a helyzet nehezülése már 1944 áprilisában nyilvánvaló volt, a város igyekezett élni a mindennapok életét. A törvény- hatóság 1944. évi költségvetését elfogadta a Belügyminisztérium, megállapítva a város kedvező háztartási helyzetét, megerősítve a tervezett nagyarányú beruházásokat. Közzétették az 1945-ös országgyűlési képviselőlistát, valamint a város lakáshelyzetét, az új vízdíjakat. A közigazgatási bizottság megállapította, hogy a megyeszékhelyen nincs üres lakás, a lakásigénylők száma 391 volt. A kulturális élet kiemelkedő eseménye volt a Janus Pannonius Társaság folyóiratának. a Sorsunk-nak a megjelenése Várkonyi Nándor, Bárdosi Németh János, Csorba Győző szerkesztésében. Nikelszky Géza gyűjteményes kiállítását rendezték meg a fővárosi Nemzeti Szalonban, helyi képzőművészek bemutatkozó kiállítása nyílt meg a Nagy Lajos Gimnáziumban. A zenei események közül kiemelkedett Károlyi Gyula zongoraestje, Piovesan Sirio hegedűművész hangversenye. A nemzeti színház társulata ekkor adta ki emlékalbumát Csonka Endre táncoskomikus és Benkő Béla bonvivón szerkesztésében, a műsortervben a Háry János szerepelt Kiss Ferenc, Barabás Sári vendégszereplésével, de előadták a Luxemburg grófja, a Ballépés jobbra c. operettek mellett G. Hauptmann: Henschel fuvaros c. alkotását is, Kiss Ferenccel a címszerepben. A Zenekedvelők Egyesülete 5000 pengő támogatásban részesült. A sport- események közül a mindig nagy tömegeket vonzó labdarúgáson kívül a Mecsek Egyesület turisztikai tevékenysége emelkedett ki. Az élet nehezülését mutatták a napról napra embertelenebb zsidórendeletek. Április 3-tól az elsötétítés este 7-től reggel 5- ig tartott, a városi közvilágítást este 9-től csökkentették. Tilos volt az ellenséges rádióadások hallgatása, megszegőire 2—6 havi elzárás, internálás, rendőrhatósági őrizet várt. Honvédelmi munkaszolgálatra lehetett igénybe venni a .lakosságot — a nőket is —, a pedagógusok csak engedéllyel hagyhatták el állomáshelyüket, a katonaköteleseknek be kellett jelenteniük a lakásváltozást, a csendőrség fegyverhasználati jogát kiterjesztették. Április 16-án sok újságot betiltottak, ekkor jelenhetett meg utoljára a Pécsi Napló is. A Magyar Élet Pártja, a Magyar Megújulás Pártja fokozta tevékenységét, a kormány a főis- páni kar „megtisztítását” tervezte, kiterjesztették a rögtön- bíráskodást. Az országot a szövetségesek bombázták, a bombakárosultaknak gyűjtést rendeztek. A város mélypincéit is igénybe vették óvóhelynek, a polgármester is ellátogatott ide. Fokozódott a közellátás jelentősége, több árdrágítót lepleztek le. S miközben tovább folyt a leventekiképzés, az ONCSA megszervezte a gyerNEGYVEN ESZTENDEJE 1 • íq4 A 3 meknyaraltatást, a hadikórház sebesültjeinek ajándékokat készítettek, a keleti front hírei uralták az újságok első oldalát, s Londonban Károlyi Mihály vezetésével megalakult a Magyar Tanács ... Vargha Dezső levéltáros Pusztába kiáltott szó? Csak ülök és hallgatom a rádiófelvételek alanyainak gyakran ízes zamatos beszédét. Ezekbe azonban be-beszürem- kednek olyan nyelvi helytelen, ségek is, amelyeket hovatovább megtalálhatunk már a különböző sajtótermékekben is. Elsősorban a suk-sük-ragozást említem. Hiába van a nyelvészeti szakirodalomban külön megbélyegző neve; hiába írtak, írtam már eleget e kérdésről, nem akar kiveszni nyelvünkből. Nemcsak nyelvjárásainkban hódít a használata, hanem járványszerűen befurakodik a bíróságok, a taná. esi asztalok, a tanári katedrák környékére is. Szinte mindenüvé. Búcsúzóskor kezet fog a főnök a beosztottjával, s megví. gasztalja: — Majd meglássuk, mit tehetünk az ügyében. Egyelőre elhalasszuk a döntést a jövő hétre. E mondatok helyesen ekként hangzanak: — Majd meglátjuk . .. egyelőre elhalasztjuk a döntést. Másvalaki ezt kérdezte a barátjától: — Hallottad-e, hogy Czillra György zongoraművészt a Liszt Ferenc Társaság tiszteletbeli elnökévé válasszák? (Helyesen: ...választják.) Leggyakrabban az -szf végű igék szedik nyelvi áldozataikat. Amíg ugyanis az -sz végű igék a felszólító módban és a kijelentő mód jelen idejének tárgyas igeragozású j-s ragjaiban teljes hasonuláson esnek át, addig ugyanez a szabály nem érvényesül az -szf végű igéknél. Mindez talán könnyebben megérthető néhány példával. Nézzünk néhány -sz végű igét! Ha az sz végű igéhez j- vel kezdődő ragot vagy jelet teszünk, az a felszólító módban éppúgy, mint a kijelentő mód jelen idejében ssz-szé, vagyis hosszú sz-szé hasonul. Pl.: látsszátok el a Himnuszt! De így is: Most itt eljátsszátok a Himnuszt. Az -szf végű igéknek azonban semmi közük sincsen az áthasonulást eszközlő -sz vé- gűekhez, s ezért az előbb említett esetekben az -szf végű igék nem esnek, nem eshetnek át a teljes hasonuláson. Helytelenek az ilyen mondások: Majd meglássuk — majd meglátjuk helyett. Holnap osszák ki a bizonyítványokat — osztják helyett; fejlesszük a demokráciát — fejlesztjük helyett (persze, felszólító módban: fejlesszük kell!). A napokban hallottam az egyik rádiószereplőtől: ,,Mi négyen osszuk el a prémiumot a tagság felé." Helyesen: .......osztjuk el a tagság részére. „E. M. egy antennahir- detést mutat be. Az antenna felszerelése a következőképpen történik: „...az öntapadós fémcsíkot felragasszuk a szélvédő felső részére ..." M it kell, mit lehet tenni az ilven nyelvi vétségeket elkövetővel? Elsősorban is felvilágosítani nyelvi hibájáról. Hátha leszokik róla. Ha azonban nyilvánvalóvá válik, hogy az igét hirdető rosszul ragoz, nem kell szégyellni a nyilvánosság előtt sem a hiba ki javítását. Ezt tette az egyik rádióriporter, amikor riportalanyának idegen szavait — elhangzásuk előtt — a hallgatóknak meg magyarázta. De mi történnék, ha nem a hallgatóknak hanem a riportalanyoknak magyaráznák meg a beszédjükbe zsúfolt nyelvi helvtelenséqeket? Mivel a legtöbb közvetítés nem közvetlenül a helyszínről történik, úqy vélem, van arra lehetőség, hogv a szakszavakba burkolt közérthetedenség. a nvelvi abrakadabrák. értelmetlenséqek megszűnjenek vagy feloldódjanak. Ehhez erős társadalmi ösz- szefoaásra van szükség. Mindenkiére. Különben pusztába veszett szó marad minden nyelvünket védő kiáltás. Persze, Pécsett puszták hogy is volnának?! Vagy talán tévedünk? Tóth István dr.
