Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-10 / 99. szám

1984. április 10., kedd Dunántúlt napló 5 Pályázati támogatással Egészségnevelés Az épületnek a Duna felé lévő részén hangulatos kertet fognak kialakítani Felújítják a dunaszekcsői idősek napközi otthonát Segít a község lakossága is Már elkezdődött a felújítás, amikor az idősek napközi ott­honának szomszédságában lé. vő tanácsi lakásból elköltözött az ott lakó idős házaspár. így szerencsésen megoldódott az a probléma, hogy a felújítás ideje alatt hol helyezzék el a napközi harminc idős lakóját. A megüresedett lakást gyorsan rendbetették, s most idejárnak naponta a dunaszekcsői idő­sek napközi otthonának tagjai. Átmeneti ez az állapot, a jobb körülmények megteremtése ér­dekében. A csaknem két évtizeddel ezelőtt létesített napközi — amely az elsők között alakult Baranyában — először a köz­ség könyvtárával közösködött egy helyiségben. Később a volt mozj épületébe költöztek, s' itt mór a napi egyszeri ét­keztetésre is lehetőség adó­dott. Néhány év múlva ismét léptek; bevezették a naDi há­romszori étkeztetést. Az idősek naDközi otthonának folyamatos fejlesztésével párhuzamosan építették ki a házi gondozó szolgálatot, amelyben a taná­csi hivatásosnak jó partnere a termelőszövetkezeti és a két tiszteletdíjas gondozó. Tavaly tavasszal pedig hoz­zákezdtek egy olyan nagysza­bású átalakításhoz, korszerűsí. téshez, amely eredményeként kellően elkülönített pihenőszo. bákat, foglalkoztatókat és ét­termet létesítenek. Az egymil­lió-hatszázezer forintos költsé. gű munkához a dunaszekcsői tanács egymillió forintot bizto­sított. Pályázattal négyszázezer forintot kaptak a Baranya me­gyei Tanácstól, további két­százezer forintot pedig társa­dalmi munkában magukra vál­laltak a helyben lakók. Külö­nösen a termelőszövetkezet sertéstelepének Martina Sándor vezette szocialista brigádja dolgozott sokat az átalakítás kezdetét jelentő bontásnál, de segítettek a község kiszesei is. Már elkészült az az épület­rész, amelyben a melegítő- konyha, az étterem, illetve a fürdők vannak. A régi épület­ben pedig kialakították a foglalkoztatókat és a pihenő­szobákat. Bővítik az udvari te­raszt is, amelyről nagyon szép a kilátás a Dunára. Most már a parkettázás és a festés-má. zolás van vissza, s a közeljö­vőben visszaköltözhet az ott­hon harminc lakója. Ez a korszerűsítés, felújítás egyben alapot ad arra, hogy igény esetén a későbbiekben hetes napközivé fejlesszék a dunaszekcsői idősek napközi otthonát. T. É. ■ A filozófiáról Tegnap délután ülést tar­tott az Egészségnevelési Tár­sadalmi Bizottság. A nyitó- előadást dr. Szigeti Lajos, a JPTE tanárképző karának tan­székvezető tanára tartotta, amelyben az Egészségnevelés a családban 14 éves korig című, nemrég lezajlott kon­ferencia anyagát ismertette. Dr. Mózsik Gyula, a POTE I. sz. belklinikájának adjunk­tusa arról beszélt, milyen le­hetőségek rejlenek a megye élelmiszeriparában, kereske­delmében, az egészségesebb néptáplálkozás kialakításá­ban. Az ETB tegnap megálla­podott abban, hogy olyan anyagi, erkölcsi érdekeltségi rendszert alakítanak ki az iparban és a kereskedelem­ben, amely majd kedvezően hat arra, hogy egészsége­sebb, a korszerűbb igények­nek megfelelő élelmiszereket gyártsanak, illetve forgalmaz­zanak. A bizottság évente egy al­kalommal minősíti és oklevél­lel fejezi ki elismerését azok­nak, akik kiemelkedő ered­ményt értek el az egészsége­sebb életmódra való törek­vésben. A döntés szerint az eddigi munkáért dicsérő ok­levelet kap: Fónay László, a Pécsi Sütőipari Vállalat fő­mérnöke, dr. Varga Levente, a Megyei Gyermekkórház ad­junktusa, Wéichné Csikós Éva, a Baranya megyei Hús­ipari Vállalat fejlesztőmérnö­ke és a Magyar Tejgazdasá­gi Kísérleti Intézet kutatókol­lektívája. Országos tanácskozás Pécsett a pártiskolán A filozófiáról, a társadalmi tudat egyik formájáról, a való­ság megismerésének sajátos módjáról 50 fő részvételével 3 napos országos tanácskozás kezdődött tegnap Pécsett, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága Oktatási Igazgatósá­gán. E tudományág jeles mű­velőit a Művelődésügyi Minisz­térium Marxizmus—Leninizmus Divatba jöttek a gyógynövények A tv Ablak című műsorából az egész ország megismerte Mecseki Gyuládé pécsi lakost, aki a Kert­város utca 61. számú családi háza kertjében sokféle fűszernövényt termel, s magvait árusítja. A savanyúság eltevéséhez a fűszerek széles skáláját használja fel, saját receptjeinek titkaiért levelek százait kapja az ország minden részéből. Kis kert - nagy haszon A gyógynövénygyűjtők szá­ma több ezerre becsülhető a megyében. A rutinos, régi gyűjtők ismerik és féltve titkol, ják a lelőhelyeket. Ök tudják, hogy a HERBARIA milyen jó árat fizet 1 kiló kankalin, vagy acsa-lapu gyökérért meg a közönséges gyermekláncfű tö­véért. De a legjobb cikk a kálmos-gyökér, érte sokan fel­keresték ezen a vasárnapon is az Ó-Dráva medrét, omi a kál- mosnak igazi termőhelye. A gyűjtők mellett egyre né­pesebb a termelők tábora is. Baranyában divatba jöttek a gyógy- és fűszernövények. Elég ehhez egy „zsebkendőnyi” kis­kert, ami aztán valósággal ontja a pénzt Egy 100 négy­szögöles területről 5—10 000 forint tiszta pénz kasszírozha­tó be. A mór-mályva a leg­pénzesebb gyógynövény, 50 négyszögölről lehozhat a ter­melő 10 000 forintot, százról pedig kemény 20 000-et. Per­Körösi Csorna Sándor-ünnepségek Díszülés az Akadémián — Körösi Csorna Sándor szü­letésének 200. évfordulója al­kalmából ünnepi díszülést ren­deztek kedden a Magyar Tu­dományos Akadémia dísztermé­ben. A tanácskozáson Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, miniszterel­nök-helyettes, a Körösi Csorna Sándor Országos Emlékbizott­ság elnöke, „Nemzeti tudat, nemzeti egység” címmel elő­adást tartott. Többek között el­mondta : — Körösi Csorna a XVIII. század végén, abban az évti­zedben született, amikor két hatalmas átalakulás; az ipari forradalom és a feudalizmus alkonyát jelentő francia forra­dalom alapjaiban rázta meg Európát. Értelmét vesztette egyebek közt a latin nyelv fennsőbbsége: az anyanyelv művelésére politikai és irodal­mi társaságok és tudóskörök jöttek létre. Az egyéni véle­mény, a kutatás, a világ meg­ismerésének vágya lett a ha­ladás záloga. Az egymást ad­dig idegenül, vagy közönyösen szemlélő közösségek felismer­ték együvétartozásukat; addig be nem vallott testvériségüket, szerte Európában elementáris erővel indult meg a nemzeti államok kialakításának folya­mata. — Körösi Csorna a nagy- enyedi kollégium diákja, majd a sok nemzet fiataljait vendé­gül látó göttingeni egyetem hallgatója ekkor elkötelezi ma­gát a kor új, nemzeti eszméje mellett. A fiatal Csorna azt ta­pasztalja, hogy a környező né­met és szláv népek felismerik egy családba való tartozásukat, ezért bizonyságot akar szerezni arról, hogy a magyar sem áll egyedül a világban. A rokon­ságot talált európai népek gyű­rűjében társtalanul maradt ma­gyarság testvéreit kívánja fel­keresni. Halaszthatatlan haza­fias kötelességnek tartja, hogy népének társat találjon, mert ez a magyarság öntudatos ma­gabiztosságát teremtené meg. Harmincöt esztendősen, 13 élő és holt nyelv ismeretében, tarisznyájában alig néhány hó­napra elegendő pénzzel vágott neki az ismeretlen Ázsiának azért, hogy megtalálja népé­nek őshazáját. Mikor önként vállalt útjára elindult, népe függetlenné válás útját keres­te, s társait, lehetséges bará­tait a népek sokaságában — emelte ki a szónok. Körösi Cso­rna hjtt abban, hogy a magyar­ság az idők végéig fennma­rad, s gazdája lesz a hazájá­nak. Lépteit a reformmozgalom egészének lelkesedése kísérte, s a nemzet legjobbjai fogtak össze támogatására. — Körösi Csorna nagyságát jól példázza, hogy sosem tért le arról az útról, amelynek si­kerében kortársai annyira hit­tek: megmaradt egyszerű, hu­manista magyar tudósnak. A díszülésen felidézte Körösi Csorna Sándor alakját P. K. Szungon indiai művelődési mi­niszterhelyettes, a nagy magyar orientalista emlékezetére ren­dezett ünnepségek alkalmából hazánkba érkezett indiai dele­gáció vezetője. Szentágothai János, a Ma­gyar Tudományos Akadémia el­nöke „Körösi Csorna Sándor az Akadémia emlékezetében” címmel tartott előadást. Az ünnepi ülésen Ligeti La­jos akadémikus, a Körösi Cso­rna Társaság tiszteletbeli elnö­ke Űshazakutatás és tibetisz- tika című tudományos referá­tumában méltatta Körösi Cso­rna Sándor munkásságát. A Körösi Csorna Sándor bicente- nórium ünnepi hetének esemé- .nyeként ugyancsak hétfőn dél­előtt a Magyar Tudományos Akadémia székházának aulájá­ban a Zarándok tudós címmel emlékkiállítás nyílt. A tárlaton — amelyet Rátkai Ferenc, mű­velődési miniszterhelyettes nyi­tott meg — egyebek közt a nagy magyar orientalistát meg­örökítő képzőművészeti alkotá­sokat mutatnak be. sze megvan vele a munka is. A mályvát júniustól késő őszig, a fagyok beálltáig mindennap szedni kell és olyankor bizony nincs vasárnap és ünnepnap. A gyógynövénytermelés kicsit rabszolgaság, kicsit hobbi, de aki belekezd, nehezen hagyja abba. így van ezzel Perger Károly üszögpusztai lakos is, aki a Pécsi Hőerőműnél dolgozik, és szabad óráiban évek óta sáf- rányos szeklicét, orvosi zsályát, pemetefüvet, újabban meg vérfüvet, szagos mügét, isten- kefáját, fekete nadályt és fe­kete beléndeket termel, szerző, désileg a HERBARIÁ-nak. A 400 négyszögölről 40 000 forin­tot termel ki évente. A hatvan­éves Csehi István nyugdíjas már. Kozármislenyi, Kinizsi út 9. sz. alatti kertes házában sáfrányos szeklicét, orvosi zsá­lyát, fekete beléndeket, isten, kefáját termel. Az éves bevé­tel nála is eléri a 40 000 fo­rintot. A megye délebbi részein ma­joránnát, konyhaköményt, édes­köményt, fodormentát, korian- dert, kakukkfüvet, fehér ürmöt és Angelika-gyökeret termel­nek a kertbarátok. Tavaly a HERBARIA 100 baranyai kis­termelőtől 1 millió forint érté­kű gyógy- és fűszernövényt vá­sárolt fel az áfészeken ke­resztül, A növényeket a feldol­gozóüzemekben vágják, szá­rítják, egy részük exportra, a többi belföldre megy, a gyógyszergyáraknak és a HERBARIA boltjainak. A kiváló gyógyhatású szárítmónyok — főként teák — egyre nagyobb részét hazíák forgalomba filte­resen. —Rné— Oktatási Főosztálya és az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem filozófiai tanszékének csoportja irányításával működő Filozófiai Oktatók Továbbképző és Infor­mációs Központja hívta meg előadások tartására és vitákra. A tanácskozás célja, felada­ta: 1984. évben új filozófiai jegyzetek kerülnek kiadásra a felsőoktatási intézmények ré­szére, s erre készítik fel a ta­nácskozás résztvevőit. A konfe­rencián részt vevő biológusok, nyelvészek a tanácskozás első napján két előadást hallgattak meg. Gr ostyán Endre, a POTE Élettani Intézetének professzo­ra az Adaptáció és megisme­rési funkció, Vereczkei Lajos, a POTE Marxizmus—Leninizmus Intézetének vezetője pedig A tudat, a filozófia és neurobio- lógia határterületén címmel tartott előadást, melyet ,szme- csere követett. Ma Az állati tudat evolúció­ja, A tudat fejlődésének sze­repe az emberré válásban, majd a Megismerés és nyelv viszonya az egyedfejlődésben és o filogenezisben, valamint a Nyelvkeletkezés-elméletek cím­mel tartanak előadást. N. I. Úttörő­vezetői küldött­értekezlet Siklóson Tegnap délután tartották Sik­lódon a területi úttörővezetői küldöttértekezletet. Részt vett az értekezlet munkájában Ledvi- náné Kosztán Erzsébet, a vá­rosi pártbizottság titkára, Hor­váth Alajos, a városi tanács el­nökhelyettese és Kapusi Tibor, megyei úttörőtitkár. Elsőként az úttörővezetők nyolcadik orszá­gos konferenciájának tapaszta­latairól beszélt Jávorka Csaba, a területi küldött, majd a kon­ferencia határozataiból adódó helyi feladatokat fogalmazta meg beszámolójában Czente Júlia városi úttörőelnök. Ki­emelte, hogy a mozgalom meg­újulásának egyik feltétele az úttörőmunka megújítása. Új munkaformákat kell keresni, de a régi jó hagyományokat meg kell őrizni. Másik fontos felté­tel, hogy a mozgalom mindin­kább feleljen meg a társadalmi követelményeknek, a politikai és nevelési céloknak, és ez fo­kozott felelősségtudattal páro­suljon. Az úttörőmunka terve­zésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy a programok vala­mennyi gyereknek kínálják a mozgalmi cselekvés lehetősé­gét. Jobban kell érvényesíteni a gyermekek és közösségeik vé­leményét, akaratát. Ennek tük­röződni kell az úttörőcsapatok nagyobb önállóságában, fe­gyelmezett alkotómunkájában. Végezetül az úttörőelnök szólt arról, hogy a mozgalmi munka eredményessége attól is függ, hogy mennyire van összhang­ban az úttörőcsapat, az iskola és a család nevelőmunkája, ösztönözni kell a csapatokat, hogy mind több szülőt vonjanak be munkájukba. Ezt követően a küldöttek megválasztották a vá­rosi úttörőelnökséget. A városi úttörőelnök ismét Czente Júlia lett, úttörőtitkár pedig Géczi Józsefné.

Next

/
Thumbnails
Contents