Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-08 / 97. szám

1984. április 8., vasárnap Dunántúlt naplö 3 Felhívás a fogyasztókhoz A Minisztertanács 1006/1982. II. 26 számú határozata fel­hatalmazta a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa mel­lett megalakított Fogyasztók Országos Tanácsát, hogy ese­tenként a bíróságok előtt is felléphet, egyéni, de közérde­ket érintő panaszok képvise­letében. A Fogyasztók Országos Ta­nácsának elnöksége úgy vé­li, hogy az eltelt három év­ben szerte az országban lét­rejött fogyasztói tanácsok működésük első szakaszában már több, a fogyasztók leg­átfogóbb rétegeit és helyi ér­dekeket egyaránt képviselő témákat tűztek napirendjük­re, és nem egy helyen sike­resen képviselték kisebb kö­zösségek érdekeit. Most elér­kezettnek látjuk az időt, hogy fellépjünk olyan általánosít­ható egyéni panaszok védel­mében, amelyek alkalmat ad­hatnak a bírósági gyakorlat kialakítására. Ezért felkérjük Baranya me­gye lakosságát, hogy különö­sen az alábbi témakörökben, ha van vitás ügyük, megol­datlan panaszuk, arról érte­sítsék szóban vagy írásban a fogyasztók megyei tanácsát. © Építési jótállás-szava­tosság. Mindazok (egyéni, vagy lakóközösségi) eddig megoldatlan panaszát vár­juk, akik egy éven belül új lakást vásároltak, házat épí­tettek, vagy tanácsi kiutalás­sal jutottak új otthonhoz, és ezek kivitelezési minőségével kapcsolatban kifogásuk van, mert a lakás használhatósá­gában alapvető mulasztás terheli a kivitelezőt. © Bútorvásárlás. Azok je­lentkezését várjuk, akik az utóbbi évben új bútort vásá­roltak és az nem felelt meg a kiválasztottnak, vagy egyes elemeinek hiányosságai miatt rendeltetésszerűen csak rész­legesen használhatók, vagy kárpitjuk tönkrement, szét­esett. és javításuk 60 nap óta sem oldódott meg. ® Híradástechnikai és háztartási gépek. Azok pana­szát tudjuk fogadni, akiknek a fenti körben nagy értékű berendezésük már huzamo­sabb ideje használhatatlan, konstrukciós hiba, vagy alkat­rész hiánya miatt, és javítá­sukat a szervizek nem vál­lalják, illetve erre hivatkozva hónapok óta javításon van­nak. E három nagy területen be­lül — tapasztalatunk szerint a vásárlói felszólamlások zö­me ezeket érinti — a Fo­gyasztók megyei Tanácsának jogi szakértői választják ki azokat az ügyeket, eseteket, amelyek típusnak tekinthetők és javaslatot tesznek a Fo­gyasztók Országos Tanácsá­nak, hogy megbízás alapján lássa el a vásárló képvisele­tét a gazdálkodó szervezetek, az államigazgatási szervek, vagy a bíróságok előtt. A Fogyasztók Megyei Ta­nácsa (cím) Pécs, Geisler Eta u. 15. várja az említett ügyekben a személyes, illet­ve a levélben történő jelent­kezést. (Félfogadás minden szerdán 14—16.30-ig.) Kér­jük, hogy a jelentkezők az ügyre vonatkozó irataikat hozzák magukkal, vagy leve­lükben jelezzék, milyen bizo­nyítékokkal rendelkeznek. Fogyasztók Baranya megyei Tanácsa Az IKR és a tsz-ek társulásával Szentlőrincen épül fel a baranyai folyékony* műtrágya-tároló Jövőre indul a 60 milliós beruházás Baranyában szilárd műtrá­gya tárolására és kiszolgálá­sára épült ki annak idején az ogrokémiai telepek hálóza. ta. Ennek ellenére Baranyában is vannak még „fehér foltok”, aho| a műtrágya tárolási vesz­teségek még mindig teteme­sek. A „fehér foltok" eltüntetése kezdettől célja a megyei veze­tésnek, de az érintett gazda­Balaton, Harkány, Orfű Kétszáz fogyatékos gyermek iidiilket a nyáron Baranyában az idén közel kétszáz fogyatékos gyermek nyári üdültetését szervezi a Vö­röskereszt. A pécsiek és a szi­getváriak a Balaton mellett, a komlóiak az orfűi úttörőtábor­ban, a siklósiak pedig Har­kányban töltenek majd egy he­tet. A negyventagú csoportokban többnyire 6—14 éves értelmi- fogyatékos, hallás- vagy moz­gássérült, vak vagy gyengén- látó fiatal kap helyet. Kivéve a megyeszékhelyről útnak in­dulókat, ők ugyanis idősebbek, 11 és 30 év közöttiek, ezen fe­lül kétszerannyian vannak. Tágítja a lehetőségeket, hogy a Mozgáskorlátozottak Baranya megyei Egyesülete, a budapesti központ segítségé­vel, jelentős számú, 6—16 éves korú mozgássérült üdültetését biztosítja. Az erről szóló körle­velet a napokban kézbesíti a posta az egyesület tagjainak, valamint az érdekelt szülőknek. A vajtai gyermeküdülőben ideális körülmények között több százan pihenhetnek, sőt a ta­nulás sem gond, hiszen iskola is működik. A fogyatékosokról nem ké­szül, ezek után nem készülhet megbízható statisztika, senki sem sejti hányán lehetnek pontosan. Az évenként megis­métlődő kutatómunka ellenére gyakran még az illetékes vé­dőnő, vagy körzeti orvos sem tud a dologról, pedig számos esetben szívesen segítenének. A megyében az elmúlt évek. ben kialakult széles körű tár­sadalmi összefogásnak éppen ezért a legfontosabb célja egy­részt az apák anyák terheinek csökkentése, másrészt a kap­csolatteremtés lehetőségének kialakítása. A fiatalok néhány nap alatt nem csupán a min­dennapi életben hasznos tud. nivalókkal ismerkedhetnek meg, hanem egymással is. Ami az ő korukban éppen olyan fontos, mint a velük egyidős egészséges gyerekek esetében. Sajátos módon nem minde­nütt értik ezt, és a szervezők a kezdeti sikerek után egyre több ellenállásba ütköznek. Nehéz­séget jelent a megfelelő tá­borhely biztosítása is. A kom­lóiak például négy év alatt már a harmadik helyen vendé­geskednek. Mindehhez kedve­zőtlenül párosul az étkeztetési és szállítási költségek jelentős emelkedése. Baranyában 1981-ben terem­tették meg először a fogyaté­kos gyermekek üdültetésének lehetőségét. Azóta nyolc cső. portban mintegy háromszázan töltöttek feledhetetlen órákat, napokat táborozással. Védő­nők, orvosok, pedagógusok és vöröskeresztes aktivisták vállal­ják minden anyagi ellenszolgál­tatás nélkül a szervezést és a lebonyolítást. Szocialista bri­gádok és munkahelyi kollektí. vak adakoznak, támogatja a kezdeményezést a Rokkantak megyei Koordinációs Bizottsá­ga, a Vöröskereszt országos vezetősége és a Mozgáskor­látozottak Egyesülete. Ferenci Demeter Rövid a part, kevés a hal? JSp» *■ fisé*' - ­Tizenegyezer horgász Baranyában Általános lett a szabad­szombat, tehát nőtt a horgászok száma. — Ezt állapította meg a Magyar Országos Horgász Szövetség Baranya megyei kül­döttgyűlésén dr. Kovács Zoltán, a megyei intézőbizottság titká­ra tegnap a pécsi Városi Ta­nács nagytermében. A küldött- gyűlésen dr. Galabár Tibor el­nökölt és részt vett Tahy Béla, a MOHOSZ új titkára is. Dr. Kovács Zoltán beszámoló­jában elmondta: 1975-ben kö­zel 6000 horgász volt Baranyá­ban, 1980-ban közel tízezer, ta­valy pedig számuk megközelí­tette a 11 000-et. A létszámnö­vekedésnek azonban megvan­nak az árnyoldalai is. Például sok kezdő horgász nem veszi komolyan a szabályokat. A kez­dők szakmailag általában tájé­kozatlanok, például a halfajok ismeretében, a méretekben, a tilalmi idő dolgában. Bekerül­nek közéjük olyanok is, akik tu­datosan vétenek a horgásztisz­tesség és horgászrend ellen. A legnagyobb baj azonban, hogy a vízterület és a halasítós nem nőhet arányosan a létszámmal, sok a horgász, rövid a part, ke­vés a hal. Van-e megoldás? Vitatták tegnap a kérdést. Általános vélemény: van, de nem minden horgász számára rokonszenves, így olyan területi horgászen­gedélyről tárgyaltak, amelynek áfa arányos a fogott hal meny- nyiségével. Például két árkate­góriát kellene felállítani az évenként fogható nemeshal- mennyiség szerint. Javasolták, a tagfelvétel legyen szigorúbb. Több egyesületnél az új tagnak már két ajánlót kell szereznie, s ha ez az új tag fegyelmezet­len, akkor az ajánlóit is meg­büntetik. Tavaly, ha területileg nem is nagymértékű, de új horgászhe­lyek jöttek létre a megyében. Legnagyobb port kavart a lány- csóki ügy, amikor a horgász­egyesülettől megvonták a lány- csóki tározó halászati jogát, és visszaadták a tsz-nek. Kárpót­lásként kétmillió forintért meg­épült a 9 hektáros Borza-táro- zó. Tavaly már jó horgószered- mények születtek a Közúti Igaz­gatóság egyesületének berkes- di taván is. Megválasztották a küldötte­ket az országos küldöttértekez­letre. Baranyát hat küldött kép­viseli: Sterner József, Fridrich Gábor, Budai Lajos, Mester Jó­zsef, Daczó István és Székely Miklós. Ságoknak is. Ezért talált ked­vező fogadtatásra a baranyai tsz-ekben a Bábolnai IKR nö. vénytermelési rendszer vezetői­nek bejelentése, mi szerint 1984-ben és 1985-ben össze­sen hét, folyékony műtrágya tóroló-kiszerelő üzemet létesí­tenek az ország különböző pontjain, az IKR-körzetekben. A beruházási költségek finan­szírozására az IKR gazdasági társulást hoz létre az érdekelt gazdaságokkal. A bekerülési költség 51 százalékát az IKR fedezi, a többit a társuló szö­vetkezetek. Bábolna sürgős vá­laszt kér a körzetekből, hogy melyik, lehetőleg jó| kiépített vasúti hálózattal rendelkező helységekbe javasolják az üzemek megépítését. A közelmúltban beérkezett válaszok alaoján mára tisztá­zódott, hol és milyen ütemben létesül a hét üzem. Az egyik fontos gazdaságossági szem­pont az volt, hogy lehetőleg meglévő agrokémiai bázisra települjön a folyékony kisze­relő üzem. am| 50 százalékkal csökkenti a beruházási költsé­geket. Vas. Szolnok és Somogy megye tudott ilyen megoldást felkínálni, így 1984-ben az el­ső három üzem ezekben a me. övékben éoül fel. A következő négy — köztük a baranyai — üzem építésére 1985-ben kerül sor. Az Ócsárdon működő 7000- es IKR-körzet vezetőinek nem kis fejtörést okozott a hely ki­jelölése. Számos érv szólt az ellátatlan körzetű Vajszló mel. lett, hiszen a folyékony műtrá­gya kiszállítása, „terítése" csak egy bizonyos távolságon belül gazdaságos. Csak a napokban elvégzett vizsgálatok derítették ki, hogy a vajszlói vasútvonal nem bírná el a tengelyterhe­lést. így esett a választás Szent- lőrincre. A beruházás pillanat­nyilag a tervelőkészítés stá­diumában van. Amint a banki jóváhagyás megtörténik, azon­nal megindul az EGT szerve­zése. Már eddig 49 termelő­szövetkezet jelentkezett. Az IKR elsősorban taggazdaságait ke. resi meg, de felveszik a társu­lásba a kívülálló gazdaságo­kat is, feltéve, ha nincsenek túl messze Szentlőrinctől. A 60 milliós beruházással 45—50 000 hektár szántóföld folyékony műtrágya ellátását oldják meg. —Rné— Aranybika Bemegyek az „Aranybika" vendéglőbe (Bolgár Néphadse­reg útja 40. Pécs), üzenetet hozok Gábor Pá| üzletvezető­nek, hogy ha erre járok, kér­dezzem meg, mikor csináltatja meg a tetőt? — Milyen tetőt?! — néz fel riadtan a teljesen ép mennye­zetre. — ... Mert becsurog az eső a sörbe. — Persze hogy! — Felderül az arca. — Már megint az a rossz futballista barátom ciki­zik velem! A betérő vendégek többnyi­re így jellemzik a „Bikát": ren­des kis hely, mert tiszta és ott­honos a környezet, mert jó a konyhája, és mert olcsó. (III. osztályú.) A bejárattól jobbra levő falrészeket türkizkék Zsol- nay-kerámiával burkolták, a baloldali falak parketta-fabori. tást kaptak. Az étteremből nyílik a söntés, s onnét a jól felszerelt konyha, ahol az asz- szonyok valóban „házi ízeket" produkálnak és — többek kö­zött — ebben rejlik az „Arany­bika" vonzóereje. A kisvendéglőt még a hat­vanas évek közepén alakítot­ták át olyanná, amilyen ma. Korábban „italboltként" mű­ködött azokban az években, amikor minden jónevű kisven­déglőt, hangulatos vendéglőt megfosztottak hagyományos jellegétől és italt árusító bolttá züllesztették. Kezeletlen rossz borokat (nemegyszer meggy-, alma-, sőt kukoricavinkókat), méregerős és büdös „kerítés- szaggatókat” kínáltak a ma­gos büféasztalok közé szorult izzadt, piás népségnek, ételről szó sem lehetett, legföljebb néhány doboz szardínia és májkonzerv árválkodott a pol­con, de ezekre vevő persze so­ha nem akadt. Ez a kép meg. szokottá vált, akár Pécsett, akár Nyíregyházán, akár az ország bármely sarkában. így unifor­mizálódott a vendéglátás még ezen a szinten is. Pedig az Aranybika sok-sok évtizeddel ezelőtt beszálló ven­déglő volt. A túloldalon —, amelyet már rég beépítettek — a fehér betonkorlátok között szarvasmarhát, lovat, sertést árultak, a lócsiszárok, marha­hajcsárok itt csapdosták egy­más tenyerét, alkudtak, vitat­koztak, megállapodtak, és az áldomást a vendéglőben „ej­tették" meg. Az egy napra ér­kező gazdák hajnalban meg­álltak a „Bika" előtt, a férfiak beugrottak egy féldeci pálin­kára, a bakon ülő. lovakra ügyelő keszkenős asszonyoknak kivittek egy pohárka „édöset”, úgy hajtották le a „felest", hogy fejüket hátravetették, bal tenyerükkel a fejkendőt szorí­tották tarkójukhoz, nehogy le­csússzon. „Aztán siess ám, ne időzz soká!" — figyelmeztették embereiket. Az átutazó vásáro­zók ha a vendéglő udvarára szekereztek, a lovakat kipány­vázták, és a fejükre akasztot­ták a zaboszsákot; ha kifo­gyott az abrak, a lovak hor­kanva bólogattak. Az udvart ma is négyszögbe fogják az épületek, húsz—hu­szonöt szoba szolgált szállásul, amelyek ma lakások. Középen egymásnak háttal két sorban állanak a reterátok, mert ezen az állapoton az sem változta tott, hogy időközben mindenk úgy „modernizálta” szoba konyhás otthonát, ahogy búk szája meg hát az öreg épüle tek nem éppen dicséretes ál laga engedte. Arrtanovics László is itt lakik egyik udvari lakásban. Négy éve nyugdíjas, harminc esztendőt húzott le a szomszédos bőrgyárban. Szi­kár, magas férfi, mozdulatai ki. mértek, óvatosak, talán a négy évvel ezelőtt; enyhe infarktus" miatt, amely éppen az utolsó munkanapon érte el. — Nem zavarja a lakókat a vendéglő közelléte? — Nem mondhatnám. Ren­des emberek járnak ide. Én is gyakran bejövök az udvar fe­lől, főleg meccs után van itt nagy vita, jómagam a PMSC- nél pályarendező vagyok, na­gyon szeretem a focit. Gábor Pál mondja: — A délelőtti műszak után, két-három óra körül emelkedik a forgalom. A vendégek zöme a környék üzemeiben dolgo­zik. lentöbbjük „szalag" mel­lett, elképzelhető, hogy a ne­héz munka után milyen jólesik egy pohár sör, vagy fröccs. — Étkeznek is? — Naponta ötven—hatvan adag ebéd megy el. Vannak visszatérő vendégeink, akik más városokból, vagy Pestről érkeznek hivatalos ügyben az üzemekhez, dolguk végeztével bejönnek hozzánk. — Az étlapon mi a „slá­ger”? — Belsőségek. Szalontüdő, vesevelő, máj, pacal. Minden­nap. Volt idő — régebben — amikor a pacal nem került fel az étlapra egyetlen vendéglő, ben sem. Aztán a jó ég tudja miért, az utóbb) években „fel­kapták”, szinte divatos étel lett. Szakácsnőink nagyon ügyelnek arra, hogy a minőség válto­zatlan legyen. Egyébként vagy tizenötféle étel szerepel az ét­lapon, ezek között öt-hat fris- sensült. — A hét melyik napján van nagyobb forgalom? — Csütörtökön és pénteken. Szabad szombaton mindenki otthon van. vagy a kertekben, szőlőkben töltik e| az időt. Amikof szerződéssel átvettem a boltot, kísérleteztünk a vasár­napi nyitvatartással, pontosab­ban csak a hónap első vasár­napján, amikor vásár van. El­vétve ha akadt vendég. Az autók elrobognak előttünk, a szekerezés már a múlté. A jó­nép busszal igyekszik a kert­városi vásártérre. Egy fiatalember keresi a „górét”, jövő pénteken brigád­találkozót szeretnének rendez­ni kora délután. Lehet-e? Az előjegyzési naptár szerint le­het. A jövő péntek szabad. Megegyeznek a menüben, vi­szontlátásra. — Rendezvények sűrűn kö­vetik egymást? — Többnyire nagyobb név­napokon. Eddig még senkit nem utasítottunk el. Harmad, osztályú árakkal dolgozunk, és ez elfogadható. — Meredek szöveg lenne itt most alkoholizmus elleni küsz­ködésről beszélni, de megkoc­káztatom . . , — Lehet róla beszélni. El­végre italt árusítunk, és ahol ital van, hát... nem mondhat­nám, hogy innét mindenki jó. zanul távozik/ De az biztos, hogy a részeg tobzódásokat nem engedjük meg. Nézze; maga az a tény, hogy ez ven­déglő, tehát ételt is adunk, már eleve enyhítő hatással bír. A kulturált italfogyasztás­nak ez egyik feltétele. — Mégis, ahol ital van, ott az indulatok néha elszabadul­nak .. . — Tudja mit mondok? Volt olyan, hogy összevitatkoztak, de akkor én ki sem megyek a söntésből. Azért nem, mert a felszolgálónőknek nagyobb a tekintélyük. Szétválasztják őket, és még csak feleselni sem mernek velük. Még soha nem fordult elő, hogy közbe kellett lépnem. A délelőtti órákban hirtelen megtelnek az asztalok. Érkez­nek az átfutó vendégek zóna. ra és á zónát kísérő pohár, korsó sörökre. Rab Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents