Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-08 / 97. szám

Vasárnapi magazin Vasárnapi magazin Vasárna Lengyel hétköznapok (2.) Radiö Hétfőn Hangadó A mai VASÁRNAPI MAGA­ZIN változatos tartalmáról a szerkesztő-műsorvezető Nógrá­di Erzsébet tájékoztatott: — összeállításunkban meg­ismerkedhetnek Fajka János iparművésszel, akinek tűzzo­mánc képeiből nemrég kiállítás nyílt Pécsett. Beszélgetést hal­lanak Lukács Margit Kossuth- díjas, kiváló művésszel, akit leginkább klasszikus színmű­vek drámai hősnőjeként ismert meg a közönség. Műsorunk vendége lesz Vékony Mihályné, aki egyedül nevelte fel hat gyermekét, valamint Adamik Antalné, aki szerény nyugdíjá­ból 25 ezer forintot fizetett be a Vöröskereszt csekkszámlájá­ra szociális otthon építésére. Érdekes fiatalokat mutat be a HANGADÓ hétfői adása. Amint azt a szerkesztő-riporter, Belénessy Csaba elmondta, kettős portrét készítettek a JPTE Közgazdaságtudományi Kara két KISZ-díjas oktatójá­ról: dr. Veres Józsefről és dr. Béjácz Ivánról. Megszólal a műsorban egy jogtanácsos, aki csillésként kezdte, innen indult el a doktori cím felé. Schuszter Lóránt, a P. Mobil főnöke a kettős honfoglalásról mesél, vagyis arról: nyolc éve készült Honfoglalás című rock szvitjük végre megjelenik lemezen, és ez alkalomból országos turnén ismét bemutatják a nyáron. A keddi műsorban két riport hangzik el: az egyiket Müller István készítette a rendőri mun. káról olyan fiataloknak, akik pályaválasztás előtt állnak. Szepesi László pedig a 75 éves bonyhádi Zománcgyárba láto­gat. E napon részleteket köz­vetít a pécsi stúdió a Pécsi ÁFÉSZ Janus Pannonius női kó­rus jubileumi hangversenyéből. A szerdai sportmagazinról is­mét Belénessy Csabát kérdez­tük: — Régi idők mozija, mely ma is érdekes: dr. Csernus Kál­mán, a Baranya megyei Sport- hivatal nyugdíjas elnöke elme­séli, mivel tölti napjait. A nyug­díjas után két ifjú titán: Róth és Mészáros a PMSC labdarú­gói vallanak arról, hogy a most lezajlott két válogatott mérkő­zés mit ígér a jövőben nekik. Érdekességek hangzanak el a pécsi autósportról, és részletek hallhatók egy televíziós portré­film hanganyagából, amelyet a pécsi tévések készítettek a Bolvári családról. És végül: idényzárás után a vidám fiúk, vagyis a PVSK férfi kosarasai. Csütörtökön és pénteken Fel­ső Pál az országgyűlésről tu­dósít. A mai VASARNAP ESTE című horvát-szerb nyelvű magazin­ban Filákovity Bránkó „Duna­újvárosiak lettünk ..." című ri­portjának második részét hall­hatják. Kedden az Iskolarádió jelentkezik, amelyben régi gyermekjátékokat elevenítenek fel, Kiaics Milica szerkesztő se­gítségével. Pénteken a városia­sodó Bácsalmásra látogatnak el. A „Szombat esti kaleidosz- kóp’’-ban, melynek szerkesztő­je Filákovity Bránkó, többek között siklósi mozaik szerepel, valamint zenével szórakoztat­ják a hallgatóságot. A mai német nyelvű adás­ban a kétnyelvűségről beszél­get dr. Fülei-Szántó Endre egyetemi tanárral Fata Márta. Uqyancsak ő kérte mikrofon elé Darvas Iván színművészt — beszélgetésük kedden az or­szágos műsorban is elhangzik „Nyelvek, kultúrák” címmel. Lerch József Csikóstöttösön ké­szített riportja hétfőn kerül adásra míg Gráf Vilmos szer­dán arról tájékoztatja a hall­gatókat, milyen a németokta­tás a pécsi közgazdasági egye­temen. 'eleuíziö Pécsi tévések Ljubljanában A 18. század elejére nyúlik vissza a szatmári svábok tör­ténete: a Károlyi grófok tele­pítése révén került ide ez a német népcsoport, amelyről az­tán a magyarországi németek a nevüket kapták. Nem kímélte őket a történelem vihara, ezek­ről a viharokról, majd az él­múlt évtizedek békés építő munkájáról szól a „Hát annak születtem .. i" (Svábok Szat- márban) című magyar nyelvű dokumentumfilm, amelyet áp­rilis 10-én, kedden 18.55-kor a második programban sugároz a televízió. Az Unser Bild­schirm, a pécsi körzeti stúdió német nyelvű szerkesztőségé­nek idei első különkiadása ez a 30 perces film: Wolfart Já­nos szerkesztő-rendező és Laj­tai György operatőr két távoli szatmári faluba, Mérkre és Vállajra viszi a nézőt hogy fel. idézze az itteni lakosok mai életét és őseik sorsát. A Szlovén Szocialista Köz­társaságban minden évben megrendezik a határon túl élő szlovének találkozóját: az idén március közepén Ljubljanában került sor a kétnapos esemény­re. Egyebek közt néprajzi kiál­lítást láthattak az érdeklődők, fórumot rendeztek, amelyen a magyarországi nemzetiségi szö­vetség vezetői válaszoltak a kérdésekre __ a nagy kulturá­l is műsort egyenesben közvetí­tette a ljubljanai televízió. A pécsi tévések is ott voltak az eseményen: a Nas ekran ápri­lis 12-i, csütörtöki adásában (19.10 tv 2., ismétlés 14. 8.05, tv 1.) beszámolnak élményeik­ről. Minden második műsorukban a szerb-horvát műsor munka­társai beszámolnak egy-egy falu éleiéről: a múltkor Kö­kény most a Somogy megyei Szentbalázs került sorra. G. T. Egy arc a Svábok Szatmárban című filmből Hoffmann György felv. A gazdasági reform, a növekvő önállóság jegyében munkájuk önértékelése hívja fel a dolgozó­kat ez a jelmondat. A titkár egy napja Egy vajdasági pártbizottság üzemj konyháján ebédelek ki. sörömmel, a Glos Wielkopolski napilap szerkesztőjével. Né­hány leves, második fogás és befőttek közül lehet választa­ni. Pénztárnál fizetünk, mint idehaza az önkiszolgáló étkez­dében. A sarokban büfépult húzódik. A tojás itt ugyanúgy 14 zlotyba kerül, mint Poznan bármelyik üzletében. Jan Milcarek szervező titkár­hoz megyünk, akit újjáválasz­tottak a januári pártértekezle­ten. Nem mindegyik titkár­társa mondhatja el ugyanezt magáról. Köztudomású róla, hogy szerényen — az egyik új városnegyed kétszobás lakó­telepi lakásában — él család­jával. Lakatos szakmunkásként kezdte, szakszervezeti tisztség- viselőként dolgozott, majd vá­rosi első titkár lett. Onnan ke­rült a vajdasági pártbizottság fontos posztjára a nyolcvanas évtized elején. Küldöttként részt vett a LEMP IX. rendkí­vüli kongresszusán. Sok min­den próbára tette ítélőképes­ségét az elmúlt időszakban; megtanulta, hogyan különböz­tesse meg a lényegest a ke­vésbé fontostól. — Az anarchia időszakában különböző viták dúltak arról, hogy változtassuk meg a Len. gyei Egyesült Munkáspárt ne­vét — kezdi a beszélgetést. — A pártnak viszont évszázados hagyománya van, amit aligha lehet semmisnek tekinteni egyik napról a másikra. S a probléma nem is az elnevezés­ben rejlik. Naqyon nehéz, bo­nyolult időszakban kitartottunk a marxista—leninista ideoló- aia mellett, a párt minden ere­je a munkásosztályból ered, si­került megvédenie az osztály­érdekeket a felfordulástól, s nem akarja megismételni azo­kat a hibákat, amelyeken már túljutott. — Hogyan rendezik sorai­kat? — Hatalmas tisztulási és megújulási folyamaton mentek ót a párt szervezetei. Kihullot­tak azok. akik nem értettek egyet az ideológiai irányvonal­lal. Vagyis, akik inkább csak léteztek, de igazából nem cse. lekedtek, nem tettek a megúju­lásért semmit. Kiderült, hogy voltak, akik csupán a karrieriz­musuk miatt tartoztak hozzánk. Gyakran az alapszervezetek kezdeményeztek kizárást — például az anarchisták eseté­ben, akik gyengítették, zavar­ták a létrejövő egységet. A ja. nuór végén tartott vajdasági pártértekezlet sokoldalúan ér­tékelte a végbement folyama­tokat, és megállapította, hogy javultak a szervezeti, politikai és ideológiai munka feltéte­lei. — Ezek szerint már köny- nyebbek a hétköznapok? — Ma is összetett a hely­zet, s továbbra sem mond­hatunk le a megfeszített mun­káról. Nagyon sok gondon kell enyhíteni, főleg az üzemekben, ahol fontos pártprogramok, határozatok válnak valóra. Rendkívül fontos a meggyőző politikai érvelés. Mégpedig ezt nem lehet íróasztal mellől vé­gezni. Levontuk a szükséges tanulságokat. — A társadalmi élet minden területén? — A IX. pártkongresszus be­hatóan elemezte a korábbi időszakot, rámutatott való. mennyi fontosabb hibára és új irányvonalat fogadott el. Harcolunk a politikai ellen­felekkel: azokkal, akiknek a célja ellenkezik a közmeg­egyezéssel, Mi is valljuk: aki nincs ellenünk, az velünk van. Gazdasági, politikai és társa­dalmi reformok indultak meg. Minden eddiginél nagyobb ak­tivitással végzj munkáját az országqyűlés, a szejm, soha ennyi törvény nem született ennyi idő alatt az erkölcs és igazságosság nevében. Új tör­vények foglalkoznak a szak- szervezetekkel. a vezetők fele­lősségével, az állami hivatalok dolaozóival, szabályozzák a te­rületi önigazgatás rendszerét, a földmagántulajdon szerepét. Készülünk a helyi tanácsvá­lasztásokra. Mindez a szocia­lista megújulást és a demok­ratizálódást tükrözi. Az élet- színvonalat érintő és más fon­tosabb kérdésekben széles vé­leménycseréket kezdeménye, zünk. Az elkerülhetetlen ár­emeléseket például három vál­tozat előzte meg, s a legin­kább elviselhető, negyedik va­riáció lépett életbe. — Milyen célokkal indult a gazdasági reform? — Nagyon rövid idő alatt és nehéz, áruhiónyos helyzet­ben kellett dönteni az önel­számolás, az önigazgatás és az öntevékenység érvényesíté­séről. Egyik oldalról a munka helyj demokratizmus teljesedik ki. aminek párosulnia kell a teljesítményhez igazodó, ösz­tönző bérezéssel, az eredmé­nyekért érzett nagyobb fele lősséggel. Ha mind többen ér­zik magukat tulajdonosnak az üzemben, többet is tesznek a közös célokért, az anarchia és fejetlenség ellen, a vezetőség és a beosztottak közti konflik­tusok megelőzéséért. Három­éves tervet dolgoztunk ki, hogy elérjük az 1979-es esztendő termelési színvonalát. A gé­pek, eszközök jobb kihasználá­sa érdekében munkaközössé gek is szerveződnek. — Milyen a pártbizottsági titkár átlagos munkanapja? — Reggel 7-kor kezdek, s tíz órakor már többnyire nem vaqvok az épületben. Járom a vajdasáqot, az üzemeket, intéz, ményeket. Párttisztségviselők kel, munkásokkal találkozom, megbeszéléseken és gyűlése ken veszek részt. Ha valami miatt nem kell korábban visz- szatérnem, mint époen ma történt, akkor délután 6-tól 8-ig foqadom azokat, akik szót akarnak váltani velem. Lehet, hogy túl sokáig időz­tem volna a szervező titkár­nál? Amikor szerkesztő báró tómmal együtt kilőnünk az aj­tón, már hárman várják, hogy bemehessenek. Halász Ferenc Mi lesz a héten? 8- án, vasárnap: 15 órakor Játszóház, 18.30-kor felnőtt táncház a DO-ZSO-ban. 9- én, héttőn: 19 órakor a Szélkiáltó együttes zenés, dia- vetítéses élménybeszámolója Kubáról, az IH-ban. Beatles-klub 19 órakor a Ne­velési Központban. 10- én, kedden: 17.30 . és 20.30-kor a Nemzeti Színház­ban: Szalay László magyarnóta- estje. 11- én, szerdán: 19 órakor Balett '84. Fiatal koreográfusok estje a Pécsi Nemzeti Színház­ban. 17 órakor az IH-ban; Beszél­getés Hankiss Elemér szocioló­gussal. 17 órakor a Nevelési Köz­pont aulájában táncház. 13- án, pénteken: A tenger világa búvárszemüvegen át — Várnagy Csaba diaestje 18 érakor a DO-ZSO-ban. 14- én, szombaton: 9 órától az Úttörőházban játszóház. 10 órától diákhétvége oz IH-ban. Kőkorszaki Vénusz a Szovjetunióban A szovjetunióbeli Kostenki- nél régészek rábukkantak az eddig feltárt legrégibb portré, ra. egy nő képmására. A „kő­korszaki Vénusz" portréja, melyet egy mammut agyará­ra rajzoltak, a tudósok szerint a Cro-Magnon-i ősember ide­jéből származik, azaz több mint 40 000 éves. A kép rész­leteiben is csodálatos hűséggel ábrázolja egy fiatal nő arc­vonásait. A józan me Körösi Csorna Sándorra Majdnem mindegy, hogy mikor szüle tett és mikor halt meg. Jelkép már Ke rösi Csorna Sándor, a nagyenyedi szolgc diák, a megszállott őshaza-kereső, a v lághírű tudós, a lemondó, önzetlen tiszte lelkű, másokért élő ember. Titkon sokc bálványa, példaképe. Úgy hírlik, végi Budapesten is felállítják emlékművé amit eredetileg nagy szobrászunk, Mei gyessy Ferenc tervezett a Gellérthegyr Kicsi, alig két arasznyi dombormű mi radt meg ebből a tervből. Medgyessy F bácsi az ötvenes évek elején előbányás ta poros gipsz mintáját s kiönthettette akkor első, bronzból való mását. „Ne lett belőle semmi" — intett lemondóa mert volt idő, mikor őt sem becsülték, nem szívelték clz olyan álmodozóké mint Körösi Csorna. Valóban úgy ül Medgyessy reliefjén tibeti málhahordó jak hátán Csőm mintha álmodná éppen, hogy megtalál a magyarok őshazáját, aminek keresés re indult. Kezében könyv, fáradt szer benne kutat. De ahogy ül, erősen, egy nes derékkal, hogy meg ne billenjen, a józan, okos, kitartó ember, aki tud mit akar. „Ö független volt a szó szór értelmében, mert akaratján uralkodni I dott” — irta róla Újfalvy Sándor érdé diáktársa és barátja emlékirataiban, i vasmánynak és történelmi forrásnak nr ig kitűnő könyvében. A háromszéki K rösön született Csorna Sándor már dir korában elhatározta, hogy „fölkeresi magyarok ázsiai rokonait". És ezért ms vont magától minden földi jót, kollég mi cipón, gyümölcsön, túrón, salátán < „hevítő italt” nem fogyasztott s „renr sen a kopasz földön vagy deszka par zaton hált", ahogy barátja feljegyezte Kényelmes mai eszkünkkel aligha t> juk felmérni, mire vállalkozott Körösi C mo. Katedrát kínálnak neki Nagyen den, de ő 1819-ben elindul Temesvá onnan Zágrábba, hogy szláv nyelve tanuljon, s aztán Bukaresten át Konst tinápolyba, hogy törökül, arabul tant Bagdadig eljusson. Teherán, és ú jc terv: Tibet. 1834-ben megjelenik til nyelvtana és szótára — iszonyú szer dések, gyanúsítások, lemondások ái A bozontos szőrű, hegynek felfelé b tató jak Medgyessy domborművén S2 bólum, a maga útján felfelé, kitartór rendíthetetlenül haladó ember jelke Maradhatott volna Csorna a zanglai makolostorban, ahol tizenhat hóna töltött fagyoskodva s szorgalmasan nulva a tibeti nyelvet, de megtU' hogy Zanszkárban régi kínai és ti könyvekből többet tudhat meg az ős zárói. 58 éves volt, és ismét útra I Bárha mindég jak hátán utazhatott na! A járvány a gyalogjárót hamar utoléri, mint ahogy őt is, a Himalája vénél. Ott halt meg: 1842-ben. Sírjá fényképét arany keretben őrizte Szét A hadirepü A légierő napjainkban a kor. szerű hadseregek talán legdi­namikusabban fejlődő fegyver­neme. Az elmúlt negydeszázad- ban a hadirepülés technikai eszközeinek fejlődése megcá­folta azt a jóslatot, miszerint a rakétafegyverek elterjedésével a légierő veszít jelentőségéből. Az utóbbi évtizedek éppen azt bizonyították, hogy a rakéta­fegyverek különféle változatai­val felszerelt katonai repülőesz­közök harci lehetőségei szá? mottevően bővültek. Napjaink merevszárnyú ka­tonai repülőgépeinek legfonto­sabb jellegzetessége egyfelől a sugárhajtás, másfelől pedig az, hogy a sugárhajtás előtti kor­szakhoz képest a repülési se­besség és magasság számot­tevően növekedett. A jelenlegi harci repülőgépekre már mint­egy két évtizede jellemző a hangesebesség kétszeresénél — óránként körülbelül 2200— 2400 kilométernél — nagyobb rep sebesség, és a 15—20 kilométeres i lési magasság. (E sebesség és magc persze nem minden típus sajátossá A leagyorsabb repülőgépek az úr vezett elfogó vadászgépek.. Ezekre a ranyilazott vagy delta (háromszög) nvú típusokra az igen nagy sebessé a rendkívül gyors emelkedőképessé jellemző. A szárazföldi csapatok harcának gőből való támogatására kevésbé repülőgépek szükségesek. Erre a szolgálnak egyrészt a több feladatú ci repülőgépek, másrészt pedig a jezetten alacsony repülésre tervezett tarepülőgépek. Az előbbiek közé t<

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents