Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-06 / 95. szám

e Dunántúli napló 1984. április 6., péntek Egyenletes és bő termés A jó korona Szőlő a Kerékhegyen? Kelet felé terjeszkedik a mecseki borvidék, 90 taggal újabb szakcsoport alakul és szőlővel telepítik be Vasas alatt a Kerék­hegyet. — Elég jelentkező esetén már jövőre! A gyümölcsfának a termés képzésében csak olyan célja van, hogy utódokról gondos­kodjék. S ebből a szempont­ból majdnem közömbös, hogy a gyümölcs milyen színű, ízű, stb. A lényeg az, hogy magot hozzon, minél korábban és mi­nél többet. Ezt akarjuk befolyásolni a metszéssel. Célunk, hogy meg­felelő koronaváz alakuljon ki, elősegítsük a hajtásrendszer jó megvilágítottságát, egyenle­tes és bő termésre legyen le­hetőség. Állandó egyensúly­ban tartsuk termőképességét és a növekedési erélyt, vagyis legyen annyi növekmény, amennyi a későbbi évek termé­séhez szükséges. A megvilágítottsággal egyik energiaforrását biztosítjuk a fának. Ma is érvényes idős Mo­hácsi Mátyás professzor mon­dása: „Az a jó korona, ame­lyen a madár át tud repülni". Van alakító és termőre met­szés. Az alakító metszéssel az a cél, hogy megfelelő vázágakat neveljünk ki. Attól függően, mennyire napfényigényesek a fák, és hogy milyen idős ter­mőrészek hozzák a termést — zárt vagy nyitott koronát képe­zünk ki. Az almásoknál és csonthéjasoknál leginkább el­terjedt a sudaras és kombinált korona (zárt), az őszibarack­nál a katlankorona (nyitott). A sudaras koronát négy év alatt lehet kialakítani. Első év. A fő vezérvesszőt vagy ten­gelyt kb. egyharmadrészt visz- szametsszük, s mindig olyan állású rügyre, amely ellentétes az előző évi metszéssel. Ki kell választani a megfe­lelő állású oldalvesszőket, né- gyet-ötöt. Ezek arányosan le­gyenek elosztva a tengelyen, 45 fokos szöqben álljanak és ne egy pontból induljanak, ha­nem kissé eltolódva. A négy­öt kiválasztott oldalvézért egy- harmadrésszel visszavágjuk, s mindig kifelé álló rügyre. Az ezen kívüli vesszőket tőből mind le kell vágni. Második év. A vezérvesszőt az előző mó­don kell visszavágni ott, ahol a további ágcsoportot akarjuk kialakítani. Az előző évi oldalvesszőkrő! levágjuk a sérült, beteg vesz- szőke1 és azokat, amelyek be­felé vagy keresztirányba nőnek, vagy sűrűvé teszik a koronát. A második ágcsoportnak szánt vesszőket egyharmad­részt visszavágjuk. Harmadik év. Vissza keli metszeni az ol­dal- és vezérvesszőket, lemet­szeni tőből a gyengébbeket, és az erősen felfelé törőkét. Az oldalvesszőkön nőtt hajtásokat erősségüktől függően vágjuk vissza, vagy visszacsípjük a végüket. Kombinált korona. Abban különbözik a sudaras koronától, hogy a második ág­csoport fölött eltávolítjuk a ve­zérvesszőt és egy félig nyitott, félig zárt koronát alakítunk ki, amely felülről több napfényt kap. Katlankorona. Első év. Törzsmagasságban kell visz- szametszeni akkor is, ha su- háng, okkor is, ha koronás olt­vány. A koronás oltványnál ki­választjuk azt a három-négy arányos eloszlású vesszőt, amelyek megfelelnek majd az oldalvezérnek. Ezeket kifelé álló rügyre metsszük vissza, de semmiképpen sem két rügynél hosszabbra. Második év. A három-négy arányos, 45 fo­kos vesszőt kétharmadára visz- szavágjuk. A cél: minden rügy haj son ki. A vázág elágazta- tását még nem tanácsolom. Harmadik év. Sok vesszőnk van már. A ko­rona belsejében állókat tőből eltávolítjuk. Ha sűrűn vannak, ugyancsak. Az oldalvezéreket kifelé álló rügyre metsszük vissza, de most már szempont az Y-alakú elágazás. Nagyon kell ügyelni a koro­na kiterítésére. El kell érni, hogy az oldalvezérek iránya 45 fokos legyen. Úgyis, hogy az ennél meredekebb szögállású oldalvezért visszaváltjuk az azon nőtt másodrendű vessző­vel. Negyedik év. Az alakítás gyakorlatilag véget ért. Az oldalvezéreken nőtt vesszők arányosan oszol­janak el, a tér legyen kitöltve. Buzássy Lajos Néhány sorban Hétszóz szilvafát ültettek el Vé- méndtól Homorúdig a mohácsi Áfész és a Szigetvári Konzervgyár közös akciója keretében. A gazdák a fa árának csak negyedrészét fizették ki. A termésre vevő a konzervgyár. Az igényeket ősszel mérték fel, most kétszer annyi besztercei szilvacseme­te is kevés lett volna. Az akciót ősszel folytatják. Van, aki máris két­száz oltványra jelentkezett. * Héj nélküli olajos tökmagot ter­meltet háztáji gazdaságokban az egyházaskozári tsz. A mag héj nél­kül fejlődik a tökben, kilója 50 fo­rint. Egy hektáron 500 mázsa tökre, benne 8 mázsa magra lehet számí­tani. Több kistermelő összesen 1 hektárnyi területen próbálja ki az idén. * A pécsi városi borversenyt április 9-én tartják Uszögpusztán. A terüle­ti versenyek alapján — ezeken 400- an vettek részt — 180 nevezőre szá­mítanak. Az újhegyi szőlődomb Zöldség- termesztés 200 négyzet- méteren Öntözzünk! Amikor a paprika* és paradi- csompalóntán a két sziklevél fö­lött megjelent az első Lomble­vél, meg kell kezdeni a szétül- tetését. A kiültetésig ugyanis — április vége, május eleje — még négy hét van vissza. Ha sűrűn hagyjuk a palántákat, akkor a kevés fény miatt megnyurgulnak, vékony szánjak és gyengék lesz­nek. Szétültetés előtt a palántákat beöntözzük, majd ceruza vas­tagságú, kihegyezett pálcikával óvatosan a gyökér alá nyúlunk és kiemeljük a palántát úgy, hogy azt ne sértsük meg. A rekeszeket, alacsony oldalú ládákot már előkészítettük, 6—8 cm földet teszünk bele. A föld­be ugyancsak a pálcikával lyu­kat készítünk, és a palántát be­ültetjük. Az ültetési távolság papriká­nál 6x6, paradicsomnál 7x7 cm — minimuml Az ültetés mélysé­ge: a két sziklevél fél cm-re le­gyen kint a földből. A palántát tehát sziklevélig be lehet sül­lyeszteni, ugyanis minden növény képes arra, hogy a sziklevél alatti szárrészen gyökeret hoz­zon. Beöntözés — ugyanúgy, mint a vetésnél — félszázalékos Zineb-oldattal. A borsó, retek, sárgarépo, zöldség és saláta kikelt és lát­szanak a sorok. Kezdjük meg a talaj porhanyitását és az eset­leges gyomtalanítást. Úgy tűnik, száraz tavaszunk lesz. Ezért, ahol lehetőség van rá, meg le­het kezdeni az öntözést. Lehe­tőleg úgy végezzük, hogy heti 2 vagy 3 liter vizet juttatunk egy-egy négyzetméterre. A ned­vesség megőrzése érdekében, ha öntözés után megszikkadt a ta­laj, nagyon sekélyen sa rabol­junk. Hartauer József A pécsi szőlők az utóbbi 15 évben 515 hektárral csökken­tek. A lakásépítés és a bánya- művelés miatt kiesett a Rigó- der, Alsó-Gyükés, Lámpás­völgy, Aligvárom, a nyugati Mecsek-oldal úgy, hogy ma már csupán 736 hektáron te­rem bor Pécsett. A kiesett te­rületek pótlására a várostól keletre húzódó déli lejtők lát­szanak legalkalmasabbnak. Márciusban szőlészek járták be újból a vidéket és három területet jelöltek ki: a Kerék­hegyet Vasasnál és a Hosszú- heténytől délkeletre, illetve ke­letre eső lejtőt, egészen Pécs- váradig. Ott a lehetőség szinte korlátlan. A Kerékhegy betelepítésére megkezdték a szakcsoport szervezését a két éve alakult szentgyörgyhegyi mintájára. A Kerékhegy a vasasi te­mető és a 6-os út között fek­szik, műút mellett, a városi buszmegállótól 5 percre gya­log. A terület a bogádi tsz-é. A Pannónia ÁFÉSZ kereté­ben újonnan alakuló szakcso­port 25— 30 hektárt vesz át tartós használatra. A telepítést a szakcsoport végzi állami tá­mogatással és a tagok OTP- hitelével. Minden tagnak 30 évre biztosítják ugyanazt a 800 négyszögöles területet, vagyis övé a haszonélvezeti jog. A szerződést csak akkor lehet felbontani, ha valaki többszöri figyelmeztetés elle­nére sem végzi el a munkáját és ezáltal veszélyezteti a ter­melést. Mivel nem új tulajdon- szerzésről van szó, azok is be­nevezhetnek, akiknek már van szőlejük. Kilencven jelentkező esetén a nyár végén megkezdik a te­rület előkészítését. Az akciót most hirdetjük meg, de a ki- szivárgott hírek alapján 40 je­lentkező máris van. Az érdek­lődők keressék meg a Pannó­nia ÁFÉSZ szakcsoportját. (Pé­csett, a Bem u. 20-ban, a Napsugár épületében, hátul az udvarban.) Hétfőtől csü­törtökig 8 és 12 között várják a leendő szőlősgazdákat. A telepítést a szakcsoport intézi. Huszonöt-harminc hek­tár a terv, üzemelés szem­pontjából ez az optimális nagyság. A fajtát és a műve­lési módot szőlészekből álló szakbizottság dönti majd el. A termőre fordulás után is a szakcsoport feladata lesz a ta­lajművelés, műtrágyázás, gyom­irtás és a növényvédelem. Vagyis minden nehezebb munka. Ezekért a szolgáltatá­sokért a tagok a termés bizo­nyos százalékával fizetnek. A tagok részt vesznek a te­lepítésben, ők ültetik el kellő szakirányítás mellett az oltvá­nyokat — ezeket a szakcso­port szerzi be, a lyukakat gép ássa meg —, elvégzik a met­szést, kötözést, zöldmunkákat és a pótlásokat. A munka ké­sőbb a szürettel egészül ki. A szőlő értékesítését a szakcso­port és az áfész vállalja. Az 1982-ben megalakult szakcsoport 82 tagjából csak hárman léptek vissza. Huszon­három hektárt telepítettek be tavaly tavasszal. A 6-os út mentén állnak az oszlopok, az eredés a szárazság ellenére 84 százalékos, most végzik a pót­lásokat. Nyáron a huzalozást fejezik be. Zöld veltelinit és kék Zweigeltet telepítettek, a művelési mód az egyik leg­korszerűbb — egyes függöny, mint a villányi tsz-ben. A gombák különleges világa (22.) Az előzőekben megismerkedtünk a mérgező gombákkal. Nézzük meg rö­viden, hogy milyen gombákat érde­mes gyűjteni. Ehető gomba igen sokféle van, sokkal több, mint azt a gombákat nem ismerők képzelik. A hazánkban előforduló kisebb-nagyobb gombafajok száma közel 3000. Ez a sokféle gomba természetesen nem mind ehető. Vannak rossz ízű, rossz szagú, vagy ehetetlenül kemény, rá­gós gombák. Sok olyan gomba is van, amely ehető ugyan, de annyira ritka, hogy nem jöhet számításba. A kifejezetten mérgező gombák száma nem sok, tulajdonképpen nálunk csak 14 féle gombát mondhatunk sú­lyosabban mérgesnek. A valóban ehető gombáink száma mintegy 100 faj. A gyűjtési útmutató előtt meg kell ismerkednünk a gombák létfeltéte­leivel is. A gombák előfordulását a táplálékon kívül még más körülmé­nyek is meghatározzák. A gomba csak ott terem, ahol a táplálékon kívül ezeket a fontos környezeti fel­tételeket is megtalálja. Ezek a kö­vetkezők : A víz. A gombák fejlődésének, nö­vekedésének legfontosabb feltétele a megfelelő nedvesség. Vízigényük fa­jonként különböző. Általában el­mondhatjuk, hogy a gombák nedves­ségkedvelők, fejlődésükhöz aránylag sok vízre van szükség. A túl sok víz már akadályozza a fejlődésüket, mert a gombák micéliumának a lég­zéshez kellő mennyiségű levegőre is szüksége van. A csapadékmennyiség változásai magyarázzák meg első­sorban, hogy a termésmennyiség évenként eléggé ingadozik. A szél a talaj feletti páratartalmat és a ta­lajnedvességet kedvezőtlenül befolyá­solhatja. A gombáknak nincsenek párolgást, vizleadást szabályozó szerveik, ezért a szél nemcsak a ta­lajt szárítja ki, hanem az erős szél a legkedvezőtlenebb tényező a ter­mőtestek fejlődésére is. A hőmérsék­let szintén fontos létfeltétele a gom­báknak. Vannak melegkedvelők, de vannak alacsonyabb hőmérsékleten termők is. A gombák nedvesség- és hőiqényét figyelembevéve megálla­pítható egy alsó és egy felső ha­tár, amelyen túl a gomba már nem fejlődik. Tudjuk, hogy a gomba te- nyészteste a talajban él. és csak a termőtestét hozza a föld felszínén. A lég- és n talajhőmérséklet több­nyire különböző, a gombának mind­kettő fontos. A fénnyel szemben a gombák ál­talában közömbösek. Maqa a micé- iium mindig fénykerülő, és a termő­test sem hajlik el a fény irányában. Az erős naasütés a párolgást fokoz­za, a talajt szárítja, ily módon ká­rosan hat a termőtest kifejlődésére. Meq kell említeni a létfeltételek kö­zött a talaj összetételét. savanyú vagy lúgos kémhatását. Vannak ho­mokos vagy agyagos talajon termő fajok; a legtöbb gomba a közöm­bös vagy gyengén savanyú televény- talajt kedveli. Egyes fajok a me­szes talajt kedvelik, mórok kerülik azt. Néhány gombafaj n szélsőséges körülményeket is elviseli: eavesek az erősen savanyú, mások a lúgosabb talajon találhatók. A növényzet sűrűséqe is befolyá­solja a gombák életkörülményeit. Megváltoztathatja a tápanyag meny­nyi séa ét, a levegőmozgást, a szél irányát, a fény- és nedvességifi s*o- nyokat. Számos qombafai vesz részt jellegzetes növénytársulások kiala­kításában. A felsorolt tényezőkkel a környezettan (= ökológia), és a tár­sulástan (= cönológia) foglalkozik. Jó gombatermő helyek elsősorban az erdők. Jó gombatermő helyek le­hetnek egyes rétek és legelők, ha a talaiuk nem száraz. Ugyancsak já termőhelyek általában: az erdőszélek, a ritkán álló facsoportok, és az er­dei utak széle. Rossz gombatermő helynek kell tekintenünk a rendsze­res művelés alatt álló területeket, a túl nedves és a túl száraz helyeket. A következőkben a gombagyűjtés­ről, a gyűjtésre ajánlott ehető gom­bákról és néhány jó tanácsról, az el­készítési módokról lesz majd sző. Dr. Vass Anna El lehet ültetni a paradicsompalántát Rendkívül jó a salátaár Permetezési napló A fóliák alatt most legna­gyobb munka: egyidőben kell árut szedni és ültetni. Az idén különösen szép a saláta, s az elmúlt évekhez vi­szonyítva rendkívül jó az ár. Aki egy kicsit sietett, és salá­tája elérte a 12—15 deka­grammot — igen jó árat kap. Az igazi nagy mennyiség majd a jövő héten jelentkezik. A sa­láta kikészítésénél ügyeljünk arra, hogy a szár töve ne le­gyen hosszú, a kis pikkelyleve­leket szedjük le, hogy az áru minél tetszetősebb legyen. Amint a saláta kikerült, a duplán takart és enyhén fűtött fóliaházakban ültessük el a paprikát. Ott azonban, ahol nem tudnak megfelelő hőmér­sékletet biztosítani lehűlés ese­tén, nagy rizikó most ültetni a drága palántát. A Fehérözön fajtákból az ET—11-est és az ET—89-est javaslom. 14 tövet ültessünk négyzetméterenként. Soknak tűnik, de ezek nem nagy testű, nem magas papri­kák, s jó árbevételt megfelelő tőszám nélkül nem lehet elérni. A paradicsomot viszont szimplatakarásos fóliaházban is el lehet ültetni, jobban bírja a hőmérsékletváltozást. Aki féldeterminált (közepes növé­sű) és folyton növő (magasrc növő) fajtát is termel, belül ül­tesse a folyton növőt, ahol na­gyobb a légtér. Gondolni kell a felkötözésre, hogy el ne dől­jenek. ültetés előtt, ha árkot csiná­lunk, a talajt jól megöntözzük. Ha nem, akkor utána, ültetés után 3—4 napig nem öntö­zünk attól függően, milyen nö­vekedési stádiumban van a palánta. Ha bimbós vagy virá­gos, vigyázni kell, hogy túl ne öntözzük, mert ha túlöntözzük, akkor nő a lombfelület, de a kötés nem lesz biztos. A hó­naljhajtásokat rendszeresen ki­törjük. Most indul be a retek na­gyobb mennyiségben. A cso­mózásnál vigyázzunk a méret­re! Ne keverjük a nagyobba­kat a kicsikkel, mert ha két nagyobb mellett három kicsi van, ne csodálkozzunk, hogy nem tudjuk eladni. A gumókat mossuk meg, de a szár ne kap­jon vizet, mert pár óra múlva megsárgul. Külön felhívom a figyelmet a rendszeres szellőztetésre. Fő­leg ott, ahol többféle növényt termelnek, ügyeljenek, hogy a melegigényes növény is friss levegőhöz jusson. Akármilyen idő van, naponta egyszer fel­tétlenül szellőztetni kell. A hő­mérséklet délután korán lehűl. Ne csukjuk be későn az ajtót, hogy a meleget éjszakára tá­rolni tudjuk. Török Ferenc Az a kiskert-, házikert-tulaj- donos, aki terményeit részben vagy egészben értékesíti, a vegyszeres kezelésekről külön füzetben, naprakész nyilván­tartást, úgynevezett permetezé­si naplót köteles vezetni. A permetezési naplót az ellenőr­zésre jogosultak kérhetik, e nyilvántartás nélkül a termék forgalmazása tilos és jogsza­bályellenes. A szabálysértés büntetést von maga után. A naplót az utolsó bejegy­zéstől számított három évig meg kell őrizni. Az időszerű növényvédelmi tennivalókra a kerttulajdono­sok figyelmét rendszeresen fel­hívja a megyei sajtó, valamint a rádióban és a televízióban közzétett Növényvédelmi Hír­adó. A megyei növényvédelmi és agrokémiai állomások a kertbarátklubokat írásban szó­lítják fel a növényvédelmi vé­dekezések végrehajtására, va­lamint javaslatot tesznek a növényvédő szerekre vonatko­zóan. A felhasználásra javasolt nö­vényvédő szerek legtöbbje mér­gező, azokat kizárólag eredeti csomagolásban szabad tárol­ni. Avatatlan felnőttek, gyer­mekek számára hozzá nem fér­hető, kulccsal lezárt és csak növényvédő szerek tárolására használt szekrényben vagy lá­dában kell elhelyezni. A nö­vényvédő szerek csomagolóbur­kolatán található előírások be­tartása szigorúan kötelező! Dr. Frank József Kelet felé terjeszkedik a mecseki borvidék I Háztájii

Next

/
Thumbnails
Contents