Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-06 / 95. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 95. szóm 1984. április 6., péntek Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Felszabadulásunk 39. évfordulója alkalmából A szovjet hősök emlékművénél Lukács János és Szentirányi József elhelyezi a koszorút Koszorúzási ünnepség Pécsett a szovjet hősök emlékművénél és a felszabadulási emlékműnél A tartalomból: Interjú Hetényi István pénzügy- miniszterrel (2. oldal) Marjai József tárgyalásai az NSZK-ban (2. oldal) Nemzetközi kamarakórus- fesztivál Baranyában (5. oldal) Hazánk felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából, április 4-én koszorúzási ünnepséget rendeztek Pécsett, a köztemetőben lévő szovjet hősök emlékművénél. Tíz órakor harsona adott jelt az ünnepség megkezdésére. Bagossy László Andrej Lupán: Csillag című versét mondta el. A katonai tisztelgést követően a zenekar játszotta a szovjet és a magyar himnuszt, majd megkezdődött a koszorúzás. Az MSZMP Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága nevében Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára és Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára helyezte el a hála és a megemlékezés virágait az emlékmű talapzatánál. A Baranya megyei és a Pécs városi Tanács nevében Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke és dr. Molnár Zoltán, a Pécs városi Tanács általános elnök- helyettese koszorúzott. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Baranya megyei, Pécs városi Bizottsága és a megyei úttörő- elnökség részéről: Neubauér József, az SZMT vezető titkára, Krasznai Antal, a HNF megyei, és Gergely László, a HNF Pécs városi titkára, Kovács Dezső, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára, Burgmann György, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkára és lankovics Rozália megyei úttörőelnök koszorúzott. A fegyveres erők és testületek koszorúit Orbán István r. vezérőrnagy, Miski Béla ezredes, helyőrségparancsnok, Lovász József hőr. alezredes és Czilják József, a Munkásőrség megyei parancsnokhelyettese helyezte el az emlékműnél. A hála és kegyelet virágait a katonasíroknál elhelyezték a pécsi intézmények, üzemek, iskolák képviselői. Az ünnepség katonai díszelgéssel, az Interndcionálé hangjaival ért véget. * A Szénbányák Vállalat fúvószenekara indulókkal köszöntötte a résztvevőket és a koszorúzásra érkezőket a Felszabadulási emlékműnél. Melis Gábor, a Pécsi Nemzeti Színház művésze Nyikoláj Majo- rov: Ml című versének elmondása után kezdődött a koszorúzás. Az MSZMP Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága koszorúját Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára és Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára helyezte az emlékműhöz. A Baranya megyei és Pécs városi Tanács koszorúját Horváth Lajos, a megyei tanács elnöke és dr. Molnár Zoltán, a Pécs városi Tanács általános elnökhelyettese helyezte el. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Baranya megyei, Pécs városi Bizottsága és a megyei úttörő- elnökség képviseletében Szo- kola Ferenc, az SZMT elnöke, dr. Pilaszanovich Imre, a HNF Pécs városi Bizottságának elnöke, Kovács Dezső, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára, Burgmann György, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkára és Jankavics Rozália megyei úttörőelnök koszorúzott. A fegyveres erők és testületek képviseletében Orbán István rendőr vezérőrnagy, Miski Béla ezredes, helyőrségparancsnok, Lovász József határőr alezredes és Czilják József, a Munkásőrség megyei parancsnokhelyettese koszorúzott. Elhelyezték a megemlékezés virágait az üzemek, intézmények és az ifjúság képviselői. A Felszabadulási emlékműnél az ünnepség az NDK-beli Weimar Liszt Ferenc nevét viselő kórus énekével és az ln- ternacionálé hangjaival fejeződött be. A Szojuz T-41 sikeres összekapcsolása a Szaljut—7 űrállomással Szerdán, moszkvai idő szerint 18 óra 30 perckor a Szojuz T— 11 űrhajó, fedélzetén az első indiai űrhajóssal, Rakes Sar- ma-val, összekapcsolódott a Szaljut—7 űrállomással. A keddi indulást követően az űrhajósoknak ezúttal is viszonylag kevés idejük jutott a pihenésre. A rajt utáni műveletek elvégzése, az űrhajó berendezéseinek ellenőrzése és a pályamódosítások végrehajtása után szerdán hajnalban fél háromkor térhettek csak nyugovóra. A földi irányítás moszkvai idő szerint reggel kilenckor ébresztette őket. A délelőtt ismét az űrhajó fedélzeti rendszereinek ellenőrzésével telt el, és Rakes Sarma-ra, a Szojuz T—11 űrhajóskutatójára már az útnak ebben a szakaszában is komoly feladatok hárultak. Ellenőrizte az űrhajó és a Föld közötti rádiókapcsolat zavarta, lan működését, kezelte az űrhajó létfenntartó rendszereit, folyamatosan tájékoztatta az irányítóközpontot az űrhajó berendezéseinek állapotáról. Ebéd után kezdődött az ősz. szekapcsolás utolsó, mindig izgalmas szakasza. Az űrhajó és az űrállomás közelítését és összekapcsolását vezérlő automata-berendezés tökéletesen működött s így a közbeavatkozásra bármely pillanatban készen álló Jurij Malisevnek, a Szojuz T—11 parancsnokának nem kellett áttérnie kézi vezérlésre. Az előre kiszámítottnál csaknem megegyező időpontban a Szojuz T—11 és a Szaljut—7 biztonságosan összekapcsolódott. A vendégeknek azonban még három órát kellett várniuk, hogy találkozhassanak a Szaljut—7 három lakójával, akik 56. napjukat töltik az űrállomáson. Az összekapcsolástól az átszállónyílás kinyitásáig az űrkomplexum legalább két teljes fordulatot tesz meg a Föld körül, s ezalatt ellenőrzik a kapcsolat szilárdságát, a kapcsolódó részegységek hermetikus záródását. ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Tovább Szakszervezeti mozgalom — hogyan tovább? E fontos kérdés, a kérdésre választ adó MSZMP Központi Bizottsága és MSZMP Baranya megyei Bizottsága határozatai végrehajtásának mikéntje adta tegnap a Szakszervezetek Megyei Tanácsa ülésének egyetlen napirendjét. Mondhatnánk, a szakszervezeti mozgalom igen fontos állomásához érkezett, ha a szakszervezeti munka minőségét, társadalmi életünkben elfoglalt helyét és szerepét illetően szemlélődünk. Ez csendült ki Szokola Ferencnek, az SZMT elnökének megnyitójából, de még inkább Neubauer József vezető titkár szóbeli jelentéséből, s az azt követő szenvedélyes hozzászólásokból. Köztudott, az MSZMP KB az elmúlt évben, október 12-i határozatában, majd azt követően a megyei pártbizottság február 23-i határozatában a szakszervezeti munka jövőjét illetően adott egyértelmű és világos útmutatást. Neubauer József e hosszabb távra száló állásfoglalás végrehajtását illetően emelt ki több fontos területet és tennivalót. A teljességre való törekvés igénye nélkül foglalkozzunk e beszámolóval. Elsődleges és egyértelmű óhaj: növekedjék a megyében lévő szakszervezeti szervek és szervezetek önállósága és felelőssége, erősítsék szerepüket a helyi politikai, társadalmi, gazdasági folyamatokban, s mindenekelőtt tudatosuljon még erőteljesebben, hogy a gazdasági feladatok jó elvégzése szolgáltat csak alapot az érdekvédelemhez, a szocialista épitőmunka eredményei nyújtanak fedezetet a jogok gyakorlásához. Éppen ezért a szakszervezetek munkájában kapjon primátust a gazdasági kérdésekkel való rendszeresebb és szakszerűbb foglalkozás. S mindezek nyomán a szakszervezetek aktívabban vegyenek részt a bérpolitika helyi kialakításában, a teljesítmény szerinti bérezés megvalósításában, megkövetelésében. Növekedjék az SZMT és az ipari-ágazati megyebizottságok szerepe a dolgozók élet- körülményeit érintő legfontosabb kérdésekben; az érdek- védelmi munka fejlesztése segítse elő az egyes ágazatok, szakmák, rétegek helyzetének teljesebb feltárását, foglalkozzanak többet és hatékonyabban a pályakezdő fiatalok, a nagycsaládosok problémáival, munkájukban kapjon nagyobb figyelmet a nyugdíjasokkal való törődés. Minden szinten növekedjék szerepük a munkahelyi demokrácia továbfejleszté- sében, törekedjenek arra, hogy a vállalatok-intézmények fórumrendszere megfelelően működjön, a szakszervezeti vezetők igényeljék, hogy a gazdasági vezetők rendszeresen tájékoztassák dolgozóikat a termelési, elosztási, ösztönzési helyzetről. Az előterjesztés és a határozati javaslat vitájában többen kifejtették véleményüket. Lukics József szerint a párt útmutatása jó alapot szolgáltat a szakszervezeti mozgalom megújítására, e munka értékeinek gyakorlati alkalmazására. Dr. Plechl Ágota az érdek- képviseleti tevékenység javítását szorgalmazta, Kapronczai József a szakszervezeti munka minőségének javítására hívta fel a figyelmet. Deszancsics János a hatékonyabb testületek megalakítását szorgalmazta, majd Vinkovits Jánosné, a SZOT osztályvezető-helyettese hangsúlyozta: a mozgalom önértékelő világát éli, s a párt állásfoglalásai rendkívül értékesek a mozgalom jövőjét illetően. Dr. Sziráki Ferenc a szakszervezeti munka nevelő funkcióját elemezve megállapította, hogy a mozgalom egész tevékenységével nevel, s ezért e tevékenység minősége létkérdés. A vitában felszólalt Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára. Elöljáróban leszögezte: a párt határozata megfelelő támpontot ad a szakszervezeti munka jövőjét illetően, s ma a legfontosabb feladat, hogy kiki a maga posztján megvizsgálja, megítélje, vajon ő mit tett eddig és hogyan tudja megújítani tevékenységét. Ha úgy tetszik: legyen kampány- feladat — jó értelemben vett kampány — a határozatok feldolgozása, minél előbb jusson el minden szinten minden szakszervezeti, párt- és állami funkciót viselő a megértésig, s kapcsolódjon be az aktív végrehajtásba. így elérhetjük, hogy a jövőre esedékes szak- szervezeti tisztújítások-választá- sok nyomán a szakszervezeti mozgalom maradéktalanul eleget tud tenni kapott és vállalt funkcióinak. S ha a fő cél — fő funkció — teljesül, azaz a termelés és gazdálkodás, a munkahelyi feladatok ellátása megy, a többi célok teljesítéséhez is megteremtődnek az anyagi alapok, a lehetőségek. A vita összegzésére Neubauer József vállalkozott, majd a javaslatok összevetése után a Szakszervezetek Megyei Tanácsa úgy döntött, hogy a jelentést elfogadja, az állásfoglalást pedig az átdolgozás és kiegészítés után fogja magára nézve kötelező érvényűnek tekinteni. magasabb szinten K. F. A Felszabadulási emlékműnél az üzemek, intézmények, iskolák képviselői virágot helyeznek el
