Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-06 / 95. szám
S Dunántúlt Ttaplo 1984. április 6., péntek A gazdaságpolitikai tennivalóinkról, a költségvetési egyensúlyról, a gazdaságirányítás továbbfejlesztésével kapcsolatos elképzelésekről Hetényi István pénzügyminiszter nyilatkozata A z idei népgazdasági terv alapvető célja a gazdasági egyensúly megszilárdítása, versenyképességünk fokozása a lakossági reáljövedelem és az áruellátás elért szintjének megőrzése mellett. A számunkra is immár tartósnak bizonyuló kedvezőtlen külgazdasági feltételek, továbbá a mezőgazdaságot ért tavalyi aszálykárok nyomán óhatatlanul felvetődik a kérdés: főbb célkitűzéseink megítélésében nem következik-e be változás? Erre és más gazdaságpolitikai, gazdaságirányítási kérdésekre válaszolt Hetényi István pénzügy- miniszter Pichler Ferencnek, az MTI munkatársának adott interjújában. ÓRA A NAGYVILÁGBAN IfDESTflM CGC REHON Tovább folytatódott a francia acélipari munkások sztrájkja a párizsi kormány tervezett gazdasági intézkedései miatt. Képünkön: a tiltakozó dolgozók felgyújtott autókerekekből és gerendákból emeltek barikádot Longwy városában. Marjai József gazdasági tárgyalásai az NSZK-ban — Céljaink között az első helyen továbbra is nemzetközi fizetőképességünk megőrzése, a konvertibilis viszonylaté külkereskedelmi aktívum növelése és a külső adósságállomány csökkentése, továbbá a termelési és exportszerkezet javítása áll. Céljainkat úgy kell teljesítenünk, hogy — nem lebecsülve az importtakarékosság jelentőségét, a belföldi felhasználás, ezen belül a beruházások mérséklésének importfékező hatását — meghatározó tényező az export növelése legyen. Gondjaink oldódására, gazdaságunk élénkülésére ugyanis csak akkor számíthatunk, ha a gazdaságos kivitel növelésében sikereket érünk el. Elmondhatjuk, hogy átfogó társadalmi-gazdasági feladataink teljesítéséhez megfelelő alapot adott a tavalyi év, amely eredményes volt. És — hadd tegyem hozzá — abból a szempontból is annak tekinthető, hogy az 1983-as tapasztalatok ráirányították a figyelmet néhány feszültségpontra. Arra, hogy a következő időszakban a gazdálkodásban mire kell kölönösen ügyelni. A gazdasági egyensúly megszilárdításában a korábbinál is nagyobb felelősség és szerep vár az iparra, mivel a tavalyi gyengébb terméseredmények nyomán — bár a mezőgazdaság sokat tett az állattenyésztés gyorsabb fejlődéséért — az ipar teljesítménye lényegében meghatározza az egész export alakulását. Az eredmény jórészt attól függ, hogy vállalataink exportképességük javítására hogyan tudják lehetőségeiket jobban kihasználni. A piaci adottságok szemfüles felmérése, a kereslethez való rugalmasabb alkalmazkodás, a fegyelmezett munka — nem egyszerűen a formális munka- fegyelem — mind-mind olyan tényező, amely vállalaton kívüli eszközökkel nem pótolható. Remélhető, hogy oz irányítás új elemei — a keresetszabályozás, az áralkalmazás és a tartalék- képzés rugalmasabb szabályai — az ésszerűbb gazdálkodáshoz, a tavalyinál némileg kedvezőbb feltételeket teremtenek, legalábbis a vállalatok egy részének. Az utólagos vásárlóerő-korlátozás elkerülése érdekében nagy gondot kell fordítani a teljesítmények és a jövedelmek közötti összhang biztosítására. Ugyanis ez az alapja a vásárlóerő és az árufedezet egyensúlyban tartásának. Sok függ attól, hogy mennyire sikerül a vállalatoknak a teljesítményekre építeniük a jövedelemképzést. Ennek kialakításában mind a vállalatoknak, mind az irányító szerveknek feladatuk, felelősségük van. Sajátos szereppel és eszközökkel is rendelkeznek ahhoz, hogy e folyamatot a maguk módján elősegítsék, vagy hátráltassák. A vállalati gazdálkodásban különösen arra kell ügyelni: az alacsony hatékonyságot ne szentesítsék közgazdaságilag indokolatlan áremeléssel, mert ez fedezetlen vásárlóerő-kiáramláshoz vezetne. Emellett fontos, hogy a gazdálkodók ne vállaljanak nagyobb kötelezettségeket — például a beruházásoknál —, mint amire a jövedelmük fedezetet nyújt. Az irányításnak határozottan kell segítenie a hatékonyság javulását, a termelési szerkezet változását. El kell kerülni, hogy liberális támogatásokkal, aprólékos intézkedésekkel fékezzék, bénítsák a közgazdaságilag indokolt jövedelemalakulást, a munkaerőáramlást és a termelés szerkezetének korszerűsítését. így ugyanis fenntartanánk az alacsony hatékonyságú termelés feltételeit, s ez a jövő szempontjából is- káros lenne. — Milyen lehetőség kínálkozik a termelési szerkezet átalakítására egy olyan időszakban, amikor csökkenő beruházásokkal vagyunk kénytelenek számolni? — A kérdés jogos, csak ne higgyük, hogy túlontúl egyszerűsíthető, valahogyan így: több beruházás egyenlő a nagyobb hatékonysággal, a kevesebb pedig a kisebbel. Elég sok olyan időszak volt gazdasági életünkben, amikor éppen a túlzott beruházási tevékenység vezetett egyensúly-hiányhoz és megtorpanáshoz. Persze egy kicsivel több beruházás jól jönne — de nincs. Jelenlegi helyzetünkben a beruházás minőségi jellemzői az elsődlegesek. Sokat lehet tenni a fejlesztések eredményességének növeléséért, például az építési kínálat fokozásáért, az építkezések gyorsításáért, a specializált termelés létrehozásáért, továbbá azért, hogy kiegészítő beruházásokkal segítsük a meglévő kapacitások jobb kihasználását. Ezek egyébként is olyan alapvető célkitűzések, amelyek megoldása nélkül — termelői beruházásokról beszélve — a beruházások mennyiségi növekedésének hatékonysága is kétségessé válna. A felhalmozás korlátozott színvonala más okok miatt is a kívánatosnál kevesebb, lehetőséget ad a termelési szerkezet átalakítására. Egyrészt a felhalmozásból még mindig viszonylag sokat kötnek le a készletek, másrészt kétségtelen tény, hogy egy sor beruházási eszköz viszonylag magas ára sem kedvez azoknak, akik fejlesztésre szánják el magukat. Érezteti hatását egyebek között az, hogy a beruházási anyagokat, termékeket előállító iparágakban a termelékenység meglehetősen alacsony színvonalon van. Ezekben a kérdésekben bő tere van a javítás lehetőségének, és e javulás eredményezheti azt, hogy a fogyasztás sérelme nélkül legyenek növelhetőek a produktív beruházások. Az adott lehetőségen belül az is szolgálhatja a termelési szerkezet átalakítását, ha vállalaton belül és a vállalatok között fokozódik a beruházási eszközök, illetve pénzeszközök áramlása a gazdaságosan nem megújítható, nem fejleszthető termelésből a hatékonyan gazdálkodó ágazatokba, amelyek jól megfelelnek a műszaki haladás szempontjának és az újfajta igényeknek. A fejlesztés nem képzelhető el úgy, hogy a meglévő mellett hozzunk létre újat; a kevésbé hatékony helyét kell elfoglalnunk, újjal felváltanunk. Mostanában nem a mammutberuházások idejét éljük, meg kell elégednünk a kisebb fejlesztésekkel, anélkül azonban, hogy ezek gazdasági jelentőségét lebecsülnénk, hiszen az ésszerű profitváltás, di. verzifikálás nagy lendítő erő lehet, és erre szerencsére ma is bőven van jó példa. — Miképpen segíti a költségvetés a népgazdasági egyensúly megteremtését? — Az állami költségvetés egyensúlyának megteremtésére irányuló erőfeszítéseink a népgazdasági egyensúly létrehozását célozzák. A költségvetési egyensúly megszilárdítása elsőrendű köveielmény. A költségvetési hiány az 1982. évi 12,2 milliárd forintról 1983-ban mintegy 7 milliárd forintra csökkent, és az idén már csak 3.5 milliárd forint hiányt tervezünk. Az egyensúly megteremtése lá'szólag egyszerű: növelni kell a költségvetés bevételeit és mérsékelni kiadásait, illetve fékezni, megakadályozni azok növekedését. A dolog lényege és nehézsége abban van, hogy meg kell találnunk az ehhez szükséges legjobb módszereket és megválasztanunk, hogy hol vannak az igazi lehetőségek; azaz kit és hogyan érint ez a folyamat. Szigorú takarékosságot érvényesítünk a kiadások terén. 1983-hoz képest nem növekednek az idén az állam felhalmozási kiadásai. Csökkentjük a költségvetésből folyósított vállalati és ártámogatásokat is. Mérsékeljük — körülbelül 5 százalék körüli szintre — a költségvetési intézmények kiadásainak növekedési ütemét. Minden költségvetési szervnél megköveteljük a takarékosságot, és ahol lehetséges, o't kezdeményezzük az intézmények szervezetének korszerűsítését. ügyelünk azonban arra, hogy az intézmények — takarékosabb gazdálkodóssal — képesek legyenek társadalmilag alapvető és elsőbbséget élvező egészségügyi oktatási, továbbá kulturális feladataik ellátására. A költségvetés bevételeit — mint ismeretes — elsősorban a vállalatok, szövetkezetek és in'ézmények befizetései határozzák meg. A befizetések 4—5 százalékos növekedésével számolunk. A kiadások növekedésének mérséklése azért is fontos, hogy ne legyen szükség a vállalati adóterhek aránytalan, mértéktelen növelésére, ami keresztezhetné érdekeltséoüket. Sajnos még nem mondható el, hogy a bevételek megteremtését teljesen összhangba tudtuk hozni a vállalati érdekeltség szempontjaival. Vannak kényszermeaoldá. sok is. A szabályozók jövő évi változtatásának egyik célja ép- Den az, hogy ezeket minél inkább szűkítsük. — Hogyan összegezhetők a vállalati gazdálkodás általános tapasztalatai, s miben lát. ja a további tennivalókat ezen a téren? — Az 1983. évi vállalati gazdálkodás számszerű jellemzői tanulságokkal szolgálnak. A vállalatok és szövetkezetek nyeresége tavaly, az 1982. évinél 5.5 százalékkal több volt. Ugyanakkor 70 gazdálkodó egység veszteséggel zárta az évet, ennek összege — a tröszti belső nyereség-átcsoportosítás után — 6,3 milliárd forint. Az egy évvel korábbihoz képest növekedett a veszteséges és alaphiányos vállalatok száma. Ez azt mutatja: a nehezebb gazdasági feltételek között erősödik a vállalatok oénzüavi- gazdasági helyzetének differenciálódása. A nyereségből képzett vállalati alapok összege — a növekvő költségvetési elvonás hatására — csökkent, örvende'es ugyanakkor, hogy a gazdálkodók nem kis része rugalmasan alkalmazkodott a kialakult helyzethez, erősödött vállalkozói magatartásuk, és ezzel több-kevesebb sikerrel ellensúlyozták a nehéz gazdasági körülményeket. Figyelmeztető viszont, hogy elég gyakori a pénzügyi fegyelem megsértése, pedig a jogszabályok megtartásának követelménye nem valamiféle túlzott pénzügyi pedantéria. A „tévedés" egyértelműen azt jelenti, hogy valaki vagy valakik megkárosodnak. Egyáltalán nem tekinthető — úgymond — bocsánatos bűnnek, ha az a „valaki" történetesen az állam, hiszen az állami feladatok ellátását csak a tervszerűen érkező bevételekből lehet biztosítani, és a jelentkező bevételkiesést követő szabályozószigorítás másokat sújt vétlenül, másoknak kell pótol- niok az elmaradást. Azt hiszem, ezúttal is szólnom kellett ezekről a gondokról, ám a vállalati gazdálkodás egészét mégis az minősíti talán legérzékletesebben, hogy a nemzeti jövedelem növekedik. Ez a vállalatok érdeme. — Milyen főbb vonásai vannak a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos terveknek, elképzeléseknek? — A gazdaságirányítási rendszert úgy kívánjuk fejleszteni, hogy az a tényleges vállalati önállóság erősödését, a rugalmas vállalkozói magatartás térhódítását eredményezze; tehát még jobban késztessen és ösztönözzön a hatékonyabb gazdálkodásra. Ezt célozzák a gazdaságirányítási rendszer komplex továbbfejlesztésére irányuló munkák, amelyek nyomán a fő irányok már kialakultak. A közgazdasági szabályozórendszer továbbfejlesztése — az ár-, adó- és támogatási rendszerben végrehajtandó ösz- szefüggő lépéssorozat révén — a nyereségérdekeltség erősítését és a bérgazdálkodás szabadabbá tételét tűzik ki célul. A változások az indokolatlan termelési és a társadalomooli- tikailag sem szükséges támogatások fokozatos megszüntetését szolgálják. Változtatni kívánunk az erőforrások értékelésén, drágítva az élőmunka terheit, elősegítve az élő- és holtmunka-ráfordítás ésszerűbb megválasztását. A szabályozók módosításától, a gazdasági verseny kibontakoztatásától azt várjuk, hogy a vállalati nyereség jobban fejezze ki a tényleges hatékonyságot, és differenciálódása érdemben befolyásolja a gazdálkodó szervezetek fejlődési lehetőségeit. Mindez akkor valósulhat meg, ha a gazdaságirányítás többi elemének továbbfejlesztése is elősegíti a piaci viszonyok fokozottabb érvényesülését, a vállalati önállóság növekedését, a vállalkozói magatartás terjedését, valamint olyan eszközök, intézmények létrehozását, amelyek a vállalatok mozgásterét, cselekvési lehetőségeit bővítik. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese a hannoveri nemzetközi vásár megnyitását követően kedden és szerdán Hannoverben megbeszéléseket folytatott a legjelentősebb NSZK-beli cégek vezetőivel, a gazdasági és pénzügyi élet képviselőivel. A kormány elnökhelyettese csütörtökön Bonnban találkozott Hans-Dietrich Genscher szövetségi alkancellárral, külClaude Cheysson külügyminiszter csütörtökön megbeszélést folytatott Vu Hszüe-csien kínai külügyminiszterrel, aki szerdán este érkezett hivatalos látogatásra Párizsba. A megbeszélésen az időszerű nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatokról volt szó. Mitterrand elnök pénteken fogadja majd a kínai külügyminisztert. A francia külügyminisztériumban a látogatás előtt hangsúlyozták, hogy a két ország kapcsolataira „egyetlen felhő sem veti árnyékát” Mitterrand elnök tavaly májusi pekingi látogatása óta. A francia külügyminiszter a megbeszélés után ebédet adott kínai kollégája tiszteletére, s azon részt vett Wilhelm Haferkamp, az EGK főbizottságának tagja, valamint Theodorosz Pangalosz görög külügyminiszter-helyettes és James O’Keefe, Csütörtökön Pekingbe érkezett a Külföldi Baráti és Kulturális Kapcsolatok Szovjet Tárügyminiszterrel és Gerhard Stoltenberg szövetségi pénzügyminiszterrel. Ézt követően Marjai József Kővári Péternek, hazánk bonni nagykövetének csütörtöki bonni rendezvényén NSZK-beli politikusokkal és üzletemberekkel, így Waldemar Schreckenber- gerrel, a Német Szövetségi Köztársaság kancellári hivatalának vezetőjével tárgyalt. A Mecsek-Tourist 1984. május 15-től 1988. október 15-ig 5 éves időtartamra bérbe adja III. oszt., 1131. jelzőszámú SIKONDAI CAMPING BÜFÉJÉT. A pályázatokat 1984. május 2-ig kell benyújtani a Mecsek-Tourist központjába (7621 Pécs, Széchenyi tér 9.). Versenytárgyalás ideje: 1984. május 11., 10 óra. Versenytárgyalás helye: Pécs, Széchenyi tér 9., fszt. kisterem. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a Mecsek-Tourist forgalmi osztálya ad. (I. em. 119. szoba). 1984. ÁPRILIS 6-TÓL A BARANYA MEGYEI ÉLELMISZERKERESKEDELMI VÁLLALAT 6. SZ. ABC-ÁRUHÁZÁBAN, (Pécs, Fejér L. u.), a Szőlőskerttel szemben, kedvező áron O Ankara 750 ml-es habfürdők, fenyő, citrom és tengeri alga kivonattal 158 Ft helyett 110 Ft-ért, O Ankara 300 ml-es samponok, zsíros, száraz és korpás hajra, 85 Ft helyett 60 Ft-ért. amíg a készlet tarti A kínai külügyminiszter Párizsban Szovjet küldöttség Pekingben ír külügyi államtitkár. Az ebéden és az azt követő megbeszélésen Kína és a Közös Piac kapcrolatairól volt szó, a két államtitkárt éppen azért hívták meg az ebédre, mert tavaly a görög kormányfő töltötte be a Közös Piac elnöki tisztét, az idei év második felében pedig — Franciaország után — az ír kormányfő veszi ót ezt a feladatot Mitterrand elnöktől. A párizsi kommentátorok szerint Kína egyre nagyobb érdeklődést tanúsít a Közös Piaccal való együttműködés iránt, amely Japán és az Egyesült Államok után a legnagyobb rzerepet játssza Kína nemzetközi gazdasági kapcsolataiban. Az árucsereforgalom Kína és a Közös Piac országai között tavaly ugrásszerűen emelkedett, s 1983 első kilenc hónapjában 14,4 milliárd dollárt ért el az 1982. évi 4,5 milliárd- dal szemben. saságai Szövetségének és a Szovjet—Kínai Baráti Társaság nak a küldöttsége. Ez az első küldöttség a Szovjetunióból azóta, hogy a közelmúltban a két ország baráti szervezetei felújították a kölcsönös látogatásokat. A múlt év júliusában a külföldi kapcsolatok ápolására alakult társasáq és a Kínai— Szovjet Baráti Társaság delegációja tett kéthetes látogatást a Szovjetunióban. A kínai hírügynökség részletesen beszámolt a szovjet küldöttség érkezéséről és felsorolta a küldöttséq több taqiót. A szovjet delegáció vezetője elmondta, hogy látogatásuk lehetőséget nyújt majd kontaktusok létesítésére a vendéglátó kínai szervezetek vezető tagjaival. Ezenkívül a két fél megfogja vitatni és ki fogja dolgozni a két ország baráti társaságai közötti hosszútávú munkatervet. A szovjet delegációnak alkalma nyílik majd arra, hogy ismerkedjen o kínai nép életével és elmélyítse a barátságot a két nép között. Van Ping-nan, a külföldi kapcsolatok ápolására alakult társaság elnöke még az idén tavasszal küldöttség élén látogatást tesz a Szovjetunióban.
