Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-30 / 118. szám
s Dunántúli Ilaplo 1984. április 30., hétfő Műhelybeszélgetések Varga Csaba: Időben elmosódva várják el tőlünk és nem a hasznot: hogy olyan munkát végezzünk, ami öregbíti a magyar animáció világhírét. — Valóban olyan jó híre /an a magyar rajzfilmnek? — Nincs olyan év, hogy valahonnan ne hoznánk el első díjat — a magyar filmművészet első Oscar-díját is rajzfilm szerezte. A Pannónia 1956-ban alakult meg, akkor hatan dolgoztak ott: ma háromszázan s gyokran lekörözzük a nagy hagyományú külföldi cégeket. Tekintélyünket mutatja, hogy az ASIFA, a Nemzetközi Animációs Szövetség elnöke évekig dr. Ma- fo/csy György volt, a Pannónia Animációs és Rajzfilmstúdió vezetője, ma az elnök lohn Halas, és a titkára magyar Tiborszky Péter. A Pannónia ma az egyik legnagyobb cég az egész estés filmeket gyártó vállalatok között, és a jelek azt mutatják, hogy ezeké és a húsz—harA Pannónia műterme: öt év után nagy tervekkel öt évvel ezelőtt alakult meg a Pannónia Filmstúdió pécsi műterme az egykori Ixilon amatőrfilmstúdió és a Pécsi Műhely néven ismert grafikai csoport tagjaiból. A Pannónia — mert évtizedek óta átgondoltan nevelte utánpótlását, s mert a budapesti szinkron- és animációs stúdió kinőtte az épületét — támogatta a kecskeméti után a pécsi műterem születését. Mindez többé-kevésbé ismert a Dunántúli Napló olvasói előtt, mint ahogyan az is, milyen hazai és nemzetközi sikereket értek el a pécsi munkatársak. A kezdetek óta eltelt öt év azonban alkalmat adhat az összegezésre, már csak azért is, mert a műterem most nagy vállalkozás előtt áll. — Az Ixilonból érkezettek — Varga Csaba, Boksa Tamás, Rodocsai Tamás és Markó Nándor — mellé olyan grafikusok érkeztek, akiket érdekelt az animációs film: Ficzek Ferenc, Kismányoky Károly, Szíjártó Kálmán — mondja dr. Kun László, a műterem vezetője. — Sokat kellett tanulniok a filmes szakmából: az első évek az útkeresés évei voltak, hogy megtalálják sajátos formavilágukat, egyéni kifejezésmódjukat. A képzőművészek — mivel nem kezdettől fogva gondolkodtak az animációban — olyan utakon haladtak, amiknek nem volt előzményük. Ficzek Ferenc a Hátrahagyott kijáratok című filmben árnyékvetéssel dolgozott. Varga Csaba kitalálta Auguszta nevű gyurmafiguráját, amely először az Fbéd című filmben tűnt fel, majd sorozatban él tovább. Kismányoky Károly a Pszichorealizmus, és különösen a Martyn Ferencről készült filmjével fogott kísérletbe, a képzőművészeti animáció öntörvényeit kellett kitapasztalnia. (Ez a két utóbbi film a pécsi tévé-stúdióval közösen készült, és ezt nagyon fontosnak tartjuk: a jó értelemben vett lokálpatriotizmus szolgálatában gyümölcsöző együttműködés kezd kialakulni köztünk.) Eredményeinket jelzi, hogy Varga Csaba ldőben elmosódva című filmje Chicagóban Ezüst Hugó-díjat, egy sor más díj mellett az Ebéd Lille-ben nagydíjat kapott, Baksa Tamás a zágrábi fesztiválon nyert első díjat az elsőfilmesek kategóriájában Nyugi című filmjével. — Mit tud most a Pannónia pécsi műterme: hányán dolgoznak itt, milyenek a műszaki teltételek, milyen munkai ázisokat végeznek el itt a filmeken? Mennyi egy-egy film átfutási ideje? — Huszonötén vagyunk. Két kinevezett rendezőnk Szabó Sipos Tamás, g televízióból ismert Mi az Sl? című sorozat rendezője és Varga Csaba, de a többi tehetséges animátor — Baksa, Kismányoky, Ficzek, Pásztor Ágnes — is kapnak rendezői feladatokat. A csapatot kulcsrajzolók, fázisrajzolók, kifestők, operatőrök egészítik ki: öt stábot tudunk összeállítani egyszerre. Az ötlettől a forgatókönyv megírásán át a felvételig minden itt készül, de a labormunka és a hangosítás Budapesten. Az átfutási idő elég nehezen hatáBaksa Tamás: A karmester Szabó Sipos Tamás: Mi az Sl? rozható meg átlagban. Hogy két szélsőséget mondjak: a Mi az Sl? 72 percét tíz hónap alatt csináltuk meg, a 14 perces Martyn-film két évig készült. Ami a műszaki állapotokat illeti: tisztességesen fel vagyunk öltöztetve, de nem a legutolsó divat szerint. Gépeink biztosítják a folyamatos munkát: az eddigi termelési volumen nem indokolt nagyobb fejlesztéseket. — Kinek a rendelésére, milyen célra készit filmeket a pécsi műterem? — A Pannónia legnagyobb megrendelője a Magyar Televízió. Ebbe a kategóriába tartozik például Szabó Sípos Tamás említett filmje. Gyártunk megrendelésre reklám- és propagandafilmeket: az animációs Gyöngy-reklámot, a Módi-reklámot mi csináltuk. Az Országos Egészség- nevelési Tanács megbízásából forgattuk a Családi és egyéb ügyeket. Jelentős az úgynevezett dotált egyedi filmek kategóriája: állami dotációból készülnek azok az alkotások, amelyeknél művészi érték létrehozása a lényeg, például a már említett Ebéd, a Hátrahagyott kijáratok, a Nyugi, az Időben elmosódva a Martyn stb. És — nem a pécsi műteremről, hanem az egész Pannóniáról szólva — idetartoznak az egész estét betöltő rajzfilmek, a Vük, stb. — Gazdaságilag önfenntartó a pécsi műterem? — önálló gazdálkodási egység vagyunk a Pannónián belül, az a célunk, hogy munkánk nyereséget is hozzon, a bevétel és a dotáció együtt biztosítsa a folyamatos munkát. A gazdaságos működést mine perces epizódokból álló sorozatoké a jövő. — Min dolgoznak mostanában a pécsi műteremben? — Kismányoky Pécs és a Bauhaus címmel készíti első filmjét. Varga Csaba a televízió szilveszteri műsorának csinál Sztárparádé címmel filmet, amelyben a század közepének sztárjait formálja meg gyurmából. továbbá négy újabb Auguszta-film készül. Az Iskolatelevízió számára betéteket forgatunk és egy 130 perces film is születik majd az ITV-nek. Nagy feladatunk azonban nem ez, hanem egy környezetvédelmi filmsorozat, amelyet egy NSZK-beli cég megrendelésére készítünk a nyugatnémet televízió számára. Az 52x30 perces sorozat címe: Blue Eyes Superstars — Kékszemű szupersztárok: afféle sci-fi- ből való lények, mesefigurák, akik megmentik Földünket a környezetszennyezéstől. A forgatókönyvet, a figurákat a megrendelők adják, de a megvalósitásban nagy szabadságot kaptunk. A megállapodás létrejött, rövidesen aláírjuk a 3,5 perces pilot- film (a megitélő-film) szerződését a Hungarofilmen ke-, resztül. — Ez a vállalkozás igen nagy jelentőségű számunkra. Alkalmat ad létszámbővítésre, műszaki fejlesztésre, és a mintegy két és fél évig tartó munka alatt egy újabb animációs nemzedék felnevelésére. Amellett, hogy a film jelentős dollárbevételt hoz, óriási lehetőség: egy éven át jelen lehetünk a nyugateurópai tévé-hálózatban, s ha jól csináljuk a dolgunkat, máskor is kaphatunk megbízást. Gárdonyi Tamás „Szerencsés csillagzattal születtem...” Sólymos Pál A Pécsi Balett új Liszt-díjas művésze Sólymos Pál és Zarnóczai Gizella a Romeo és Júlia című balettben. Fotó: dr. Lajos László A Pécsi Balettben a hetvenes évek elején szerveződő második generáció tagjai között egy feltűnően arányos termetű új férfitáncost láthatunk 1972 tavaszán. Eleinte a tánckarban, a következő év „mesebalett"- bemutatójában pedig (Tóth Sándor: Társaság, Egyszer volt) már kisebb szólisztikus feladatokban vonta magára a figyelmet. A Faust-szimfóniában és főleg a Két arcképben mór komoly, kiemelt szólószerepet oldott meg mindenkit elbűvölő könnyedséggel és technikai tudással. Rövidesen a Pécsi Balett magántáncosa; 1977-ben pedig sok kivételes szépségű, artisztikus finomságokkal eltáncolt főszerepe után az ország tánc-szakemberei egyhangúlag neki ítélték Az év legjobb férfitáncosa címet. Neki, azaz Sólymos Pálnak, ckit immár 10—12 éve jól ismer, s mindig nagy örömmel és szeretettel fogad a pécsi közönség. így azután mindenki őszinte érzésekkel foaadta nemrég a hírt: Sólymos Pált, a Pécsi Balett magántáncosát Liszt-díjjal tüntették ki. üstökösnek mondják a hasonlóképp kirobbanó tehetségek föltűnését ami szerencsére csak erre a kezdeti pálya- szakaszára vonatkozik. Sólymos pályaíve szerencsére a melegebb fényű és hosszú ideig látható csillagokéra emlékeztet. Folytatva a képet — ahogyan ő maga is említette -, alighanem szerencsés csillagzat alatt született. Nem azért, mintha minden az „ölébe pottyant1' volna. Nincs emberfia, aki ezen a pályán könnyedén ve- rejtékes kínlódások nélkül, a mindig újrakezdés tudata nélkül aratna babért, jutna el valamilyen csúcsra. Az ő útja sem egyenes vonalú; akad benne rendhagyó kitérő is. Még a kezdet kezdete se jellemző, amikor egy tízéves kisfiú több ezer jelentkező közül — a kevesek közt _ bejut az Állami Baletti ntézetbe. „Ferencvárosban gyerekes- kedtem — meséli — bátyámmal egy ún. „gúlacsoportba” jártunk, amit nagyon szerettem. Akrobatikát, „flick-flackot”, ilyesmit tanultunk. Szüleim nyilván fölismertek bennem valami többet is, mert elvittek a Balettintézetbe, ahol ..pechem- re” egycsapásra fölvettek .. . Az úristennek nem akartam ba- lettos lenni; a srácok állandóan csúfoltak, hogy „majd kom- binéba' fogsz táncolni" — s ez a görcs évekig nem oldódott. A dac munkált bennem, nem dolgoztam rendesen, s a második évben igencsak kifelé állt a szekerem rúdja ... Akkor, úgy látszik, mégis sikerült a lelkem re beszélni, mert a harmadik évben valahogy minden megváltozott. Igaz akkor már beiártunk statisztálni. A Cop- peliában. a Diótörőben közelről láthattam az akkori nagyokat: Havas Ferencet, Róna Viktort, Sipeki Leventét. Megle- gvintett a táncszínpad varázsa, elkezdtem dolaozni, s négyesötösökre vizsgáztam ..." Pályáját a Duna Művész- együttesben kezdte. Két év után jött el a Pécsi Baletthez. Két év kiesés után. A néptánc mássá formálja a táncost más izomzatot, más alkatot kíván, mint a balett. Keserves másfél év következett. Nagyjából eny- nyibe telt, amíg nagyon kemény munkával, önként vállalt napi több órás plusz gyakorlatokkal izmai átalakultak, az ugrások forgások pehelyköny- nyűvé, mozdulatai lágy kifejező erővé, a modern tánc-nyelv „szókészletévé" formálódtak. Már az első komolyabb feladatoknál észrevették, hogy van valamilyen veleszületett érzéke ehhez a műfajhoz. Kiemelkedő sikerű szerepei például a Bozay: Egymagám; Mahler Körtánc; Bach h-moll szvit; Schönberg: Megdicsőült éj zenéjére, a felújított Pókháló főszerepe, vagy Bach két brandenburgi versenyére készült koreográfiákban; azután a Ro- meó-szerep, a Smok-est: az Emlékek és látomások, s legutóbb a fiatal koreográfusok estjén látott szólisztikus táncai újra és újra igazolták, hogy a modern balett valamennyi érdekes, izgalmas szépsége ott vibrál o mozdulataiban. Mindez — sok mással együtt — kapott, azaz megadott lehetőség, amivel akart és tudott is élni. S alighanem szerencsés csillagzatának köszönhető naavon emlékezetes Romeó- alakításának a lehetősége is, ami, gondolom, sokunk igazi színházi élménye volt. Neki is... Az amiről eszmélő balettnö- vendék-fiúk egymás kört is suttogva álmodoztak. „Akármire gondolok — mondta — mindig a Rómeó »'ön be« ... Hogy én a Pécsi Balettnél táncolhatom a klasszikus szerepek szerepét?!... Ez bárki legmerészebb álmait is meghaladná. Persze Zarnóczai nélkül ez sem sikerülhetett volna ilyen mértékben . .. Neki sok köze van ehhez a Romeó-alakításhoz." S valamit még itt említenem kell. Tóth Sándor Görbetükrök- jében, a Smok-est (Beugrás) „nőies" balettmesterének szerepében vagy legutóbb a fiatal brüsszeli koreográfus Bertrand d’At Cinema faníasie-jában ő is sokszor megkacagtatott bennünket parodizáló hajlama illetve a groteszk humor árnyalásai iránt is érzékeny kifejező készségével. Elmondta, tudja, hogy jó humorérzéke van. De ez nem önteltség. Sőt, nagyon is fontos ennek a tudata, mint általában is a táncművész minél teljesebb önismerete. (És önkontrollja). „Enélkül ott a veszély, hogy kimegyek és azt hiszem, hogy most milyen jópofa vagyok... Én színpadon a Smok-féle Beugráshoz hasonló finomabb, mélyebb humort szeretem, amikor nem is olyan könnyű megítélni hogy ne legyen sok — se kevés: művészet legyen!...” Mindehhez kívánunk sok szép estét és szerepet a Pécsi Balett új Liszt-díjas művészének. W. E.
