Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-27 / 115. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napin XLI. évfolyam, 115. szám 1984. április 27., péntek Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból Úi vezetők a megyei tűzoltó- parancsnokság élén (3. oldal) Kiválé vállalatok (5. oldal) Befejezés előtt a kukorica vetése (Tudósitás az 5. oldalon) Telepííléspolitikánk és eszközrenilszere S okan és sokféleképpen foglalkoznak ma a társadalmi-gazdasági fejlődés területi folyamataival, s ennek keretében a települési politika céljaival és ‘eszközeivel. Az élénk érdeklődést mutatja a szakmai tanácskozások és írásos publikációk számának növekedése, de a rádió és a televízió témaválasztása is. Most egy újabb fontos állomáshoz érkeztünk, az V. országos városépítési tanácskozás pécsi rendezvénye is ezt a kérdést kívánja mélyrehatóan elemezni. A különböző fórumokon zajló korábbi viták a túlfűtött érzelmekből fakadóan szenvedélyesek voltak, gyakran nélkülözték a valóságos viszonyok objektív számbavételét, s megelégedtek az 1971. évi országos településfejlesztési koncepció teljes elvetésével. A ma induló tanácskozás — amely nevével ellentétben egyaránt Jáván foglalkozni a városok és falvak életével — nem merülhet ki ebben, s fel kell vállalnia a megoldáskeresést, a lehetséges alternatívák felvázolását. Ennek társadalmi igénye és a megvalósítás reális feltétele adott: • — a hetvenes évtized terület- és településfejlesztési eredményeinek sokoldalú értékelése a közelmúltban megtörtént, s lényegében három középtávú (területi és tanácsi) tervkészítés tapasztalatainak ismeretében lehetséges és szükséges is a korszerűsítések kezdeményezése; — kirajzolódóban van az irányítási rendszer átfogó korszerűsítése, mely a vállalati és szövetkezeti élet demokratizálása mellett érinteni fogja az egyes települések és település- csoportok működési mechanizmusát, kibontakoztatva az egyes települések önállóságát és gazdálkodási felelősségét; — napirencfen van a 2000. évig előretekintő hosszú távú fejlesztési koncepció Judolgozása, s beindult ennek első harmadát jelentő VII. ötéves tervező- munka is, melynek kiemelt fontosságú feladata lehet a terület- és településfejlesztés új pályára terelése. A terület és településfejlesztésben az elmúlt évtizedben elért eredmények mellett számos feszültség és probléma is kialakult, amelyek feloldása elengedhetetlen feladat. A lakosság egyre érzékenyebben reagál a különböző területek és települések fejlődésében, a fejlesztési eszközök elosztásában meglevő — vélt, vagy valós — aránytalanságokból adódó feszültségekre. Fokozódik igénye, hogy részt kapjon a fejlesztési elgondolások kialakításában és végrehajtásában. Mindezek indokolttá teszik egy olyan tudományosan megalapozott, a társadalom széles rétegei által elfogadott, rugalmas és aktív terület- és településfejlesztési politika kidolgozását, amely fenntartja és megerősíti a korábbi elvek és gyakorlat pozitív elemiéit, de szellemében, tartalmában és módszereiben igazodik a gazdasági-társadalmi fejlődés megváltozott körülményeihez és követelményeihez. Mind a jelenlegi helyzet, mind a várható változások tekintetében vannak egyértelmű elemek, de találhatók bizonytalanabb, vagy több alternati- vás megoldások is. Mindezek felvázolásában és a végrehajtás sokszínű eszközrendszerének kialakításában kezdeményező szerep lehet a közel félezer fő részvételével szervezett pécsi tanácskozásnak. A döntéselőkészítő munka természetesen ezzel még nem zárul le, a szakemberek által kidolgozott és formába öntött elképzelések széles körű társadalmi vitára kerülnek, s várhatóan az országgyűlés is napirendre tűzi a „Terület- és településfejlesztés hosszú távú koncepciója” megvitatását. A társadalmi-gazdasági fejlődés várható teltételeire és az ezekből levezetett követelményekre figyelemmel a következő időszakban a terület- és településfejlesztés alapvető feladata a termelés hatékonyabbá tételének segítése, és ezzel egyidejűleg a területi aránytalanságok mérséklése. Ezen átfogó feladat megoldása — sok egyéb cél elérése mellett — szükségessé teszi az urbanizációs folyamat olyan szabályozását, amelynek nyomán a nagyobb települések adottságaiknak, helyzeti energiáiknak megfelelően, vonzáskörzetükkel koordináltan fejlődnek, általánossá válik a minőségi elemekre orientált fejlesztés, csökkennek a városok és a községek közötti ellátási különbségek, javulnak a települési környezeti feltételek. A lakossági infrastrukturális ellátás iránti társadalmi szükségletedet az előttünk álló időszakban alapvetően a demográfiai folyamatok, a meglevő intézmények kedvezőtlen műszaki jellemzői és az ellátás minőségi színvonalával szemben növekvő lakossági elvárások határozzák meg. A fejlesztési programok kidolgozásakor számolni kel azzal, hogy az élet- színvonal alakulását a korábbinál nagyobb mértékben determinálják a települési viszonyok, a kialakuló ellátási mutatók, vagyis az életkörülmények javítása és a lakossági infrastruktúra fejlesztése a jövőben elválaszthatatlanok egymástól. A települési élet irányítása már csak ezért sem lehet kevesek ügye, s a tervezéstől a megvalósításig mindvégig biztosítani kell a nyilvánosságot, a nyíltságot és a nyitottságot. A gazdasági építőmunka új pályára történő vezérlése, a társadalompolitika elvárásai számos új kérdést fogalmaznak meg a településpolitikával szemben, s a régi kérdések is újszerű válaszokat igényelnek. A településtudománynak éppen ezért mindent el kell követnie a felmerült problémák tisztázására, s a lehetséges megoldások felvázolására. Hisszük, hogy a pécsi tanácskozás erre alkalmas fórum fesz. Piti Zoltán, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese Ülést tartott a Miniszter- tanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Bettino Craxinak, az Olasz Köztársaság miniszter- elnökének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A kormány meghallgatta a külügyminiszter jelentését Andrej Gromikónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének, a Szovjetunió külügyminiszterének hazánkban tett hivatalos baráti látogatásáról, valamint a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről. A Minisztertanács a tájékoztatókat tudomásul vette. A kormány megtárgyalta és a további munka alapjául el-- fogadta a népgazdaság 1985— 1990. évi fejlesztésére kidolgozott gazdaságpolitikai elgondolásokat. Meghatározta a tervkoncepció kidolgozásában a népgazdasági tervező szervek feladatait, amelyeket a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésére irányuló munkákkal összhangban kell megoldani. Felkérte a társadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti szerveket, hogy — az Országos Tervhivatallal kialakított közös munkaprogram szerint — működjenek közre a VII. ötéves népgazdasági terv kidolgozásában. A Minisztertanács áttekintette a zöldség, a gyümölcs termelésének és forgalmazásának helyzetét. A termelési feltételek javításával együtt fontos feladatként jelöte meg a mezőgazdasági üzemek és társulások kereskedelmi tevékenységének bővítését, hogy ezzel lehetővé váljon a költségeket növelő fölösleges közvetítő' láncszemek kiiktatásának meggyorsítása. A kormány felhívta az illetékes tanácsok figyelmét, hogy fordítsanak nagyobb gondot az idényjellegű, illetve a magántermelők által végezhető árusítás feltételeinek bővítésére, valamint az árak ellenőrKádár János Angyalföldön Kádár János az Akkumulátor- és Szárazelem Gyár termékeivel ismerkedik. Kádár János csütörtökön, a nemzetközi munkásünnep előtt Angyalföldre látogatott. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kerület ország- gyűlési képviselője, aki május elseje alkalmából esztendőről esztendőre felkeresi a városrészt, délben érkezett a XIII. kerületi pártbizottság székházába. A vendéget Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Groszmann József, a XIII. kerületi pártbizottság titkára és Bornemissza Sándor, a városrész tanácselnöke fogadta. A párt kerületi végrehajtó bizottsága tagjainak körében Kádár János tájékoztatót hallgatott meg Angyalföld elmúlt egy évéről, a kerület gyarapodásáról. Groszmann József mindenekelőtt arról az alkotó munkáról szólt, amellyel gazdasági terveink megvalósításához járultak, s járulnak hozzá a nagymúltú üzemek. Mint mondotta, a kerületi nagyvállalatok helyzete szilárd, eredményesen, a népgazdasági célokkal összhangban dolgoznak. Bizonyítja ezt az is, hogy nyolc kollektíva nyerte el ebben az évben a Kiváló vállalat címet. Ehhez a munkához igyekeznek segítséget adni a kerület kommunistái, nem feledkezve meg eközben a lakóterületi politikai munka fontosságáról. Az itt élő, dolgozó emberek közérzetét, állásfoglalásait, a párt politikája iránti bizalom, a felelősségtudat, a tettre- készség jellemzi. Őszintén, nyíltan mondanak véleményt mindarról, ami szőkébb, vagy tágabb környezetükben történik. Becsülik az erőfeszítések eredményeit, s tisztán látják, hogy kemény munka vár még mindannyiunkra — mondotta Groszmann József. Hozzátette: erre ösztönöz a Központi Bizottság legutóbbi ülésének állásfoglalása is. A Központi Bizottság első titkára megköszönte a tájékoztatást, elismerését fejezte ki a kerület dolgozóinak munkájukért, majd az ország dolgairól szólva rámutatott, hogy az emberek a mindennapi feladatokkal birkózva előre is tekintenek, s értik: ma gazdasági építőmunkánk eredményeitől függ az összes többi, magunk szabta feladat megvalósítása, legyen szó életszínvonalról, a szociális gondoskodás fejlesztéséről vagy a kultúráról. A munkasikerekhez gratulálva kívánt Angyalföld dolgozóinak lakosságának további eredményeket. A pártbizottság székházából Kádár János a tavaszi napsütésben az Árpád-híd pesti hídfőjénél épülő közlekedési csomóponthoz látogatott. Itt a főváros legnagyobb közlekedési beruházásának irányítója, Dalmy Tibor miniszteri biztos, a KÉV-Metró, a Hídépítő Vállalat és a Metrober vezetőinek társaságában adott áttekintést a munkálatokról. Csak címszavakban: kétszer három sávra szélesített Árpád-híd, a Metró (Folytatás a 2. oldalon) Kiemelkedő társadalmi munkájáért Nemzeti Zászlót kapott Ófaluközössége. Képünkön Fóris János tanácselnök (jobbról) átveszi a zászlót Inzsel Ottótól. (Tudósításunk az 5. oldalon.) Fotó: Erb János II megyei pártbizottság ülése Tegnap ülést tartott az MSZMP Baranya megyei Bizottsága. A tanácskozás munkájában részt vett Clipper Gyula, az ipari miniszter helyettese, dr. Kovács Józsel, az MSZMP KB munkatársa. Lukács János, a megyei párt- bizottság első titkára tájékoztatta a testület tagjait, az MSZMP KB április 17-i üléséről. A pártbizottság megvitatta a megye ipara helyzetéről és feladatairól szóló írásos előterjesztést, melyhez dr. Dányi Pál, a megyei pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A napirend vitájában felszólalt: dr. Nagy József országgyűlési képviselő, Brun József, a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója, Hargitainé Solymosi Beatrix, a Zsolnay gyár dolgozója, dr. Kéri István, a Kereskedelmi Kamara Dél-dunántúli Bizottságának titkára, Balassa Mihály, a Mecseki Szénbányák dolgozója, Czipper Gyula, az ipari miniszter helyettese. A vitában elhangzottakra dr. Dányi Pál válaszolt, majd a pártbizottság az előterjesztést elfogadta. (A feladatokat megjelölő állásfoglalást a Dunántúli Napló közölni fogja.) A pártbizottság elfogadta a végrehajtó bizottság beszámolóját a legutóbbi testületi ülés óta végzett munkájáról. Elutazott Sadli Bendzsedid Csütörtökön befejeződött Sadli Bendzsedidnek, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökének a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) pártja főtitkárának magyarországi programja. A reggeli órákban Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke rövid megbeszélést folytatott a magas rangú algériai vezetővel az algériai vendég szállásán. Ezután az algériai vezető Kádár János és Losonczi Pál társaságában az ünnepélyes búcsúztatás színhelyére, a Kossuth Lajos térre hajtatott. Ben- dzsedidet és kíséretének tagjait Kádár János és Losonczi Pál búcsúztatta. Kürtszó harsant, a díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett Sadli Bendzsedid elnöknek, felcsedült a két ország himnusza. A magas rangú vendég Kádár János társaságában elhaladt a díszzászlóalj előtt, majd — kíséretének tagjaival együtt — elköszönt a magyar közéleti vezetőktől. Ezután a vendégek Losonczi Pál társaságában gépkocsikba szálltak és diszmotorosok kíséretében a Ferihegyi repülőtérre hajtattak. Sadli Bendzsedid Gustáv Husák meghívására csütörtökön érkezett hivatalos baráti látogatásra Prágába. A két állami és pórtvezető első megbeszélése szívélyes, baráti légkörben zajlott le.
