Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-25 / 113. szám

I 1984. április 25., szerda Mindenütt az olcsóbb ételeket árusítják Május elsejétől nyitnak a kert­helyiségek A vendéglátóipari vállalatok általában tartanak a szeszélyes áprilisi időjárástól. Ezért már évek óta szokás, hogy május első napján nyitják a kerthe­lyiségeket. Idén merész vállal­kozásba kezdett a KIOSZK szer­ződéses gazdája: ő már április elején kitelepült a Sétatéri gesztenyefák alá. A napsütéses időben sétálóknak fagylaltot és süteményféleségeket kínál. Pécsett és a megyében lévő éttermek, cukrászdák és sörö­zők teraszait ezen g^héten bú­torozzák be. A Jókai téren az elmúlt napokban bitumenezték le az Elefánt előtti nyári te­raszt. Ide négy alagúternyő ke­rül tizennégy asztallal. A tér- elválasztást a Kertészeti és Parképítő Vállalat oldja meg virágokkal. Jövőre rendezni fogják a teret és addigra elké­szülhetnek a Műemlékvédelmi Felügyelőséggel közösen kivá­lasztott presszóbútorok. Ez a rész a kávézóhoz csatlakozva működik: délelőtt tíztől, este nyolc óráig. A Rózsakertet a fiatalok szó­rakozóhelyévé alakítják: elsejé­től söröző jelleggel és diszkré- tebb zenével működtetik. A ké­sőbbiekben étterem lesz — főzni fognak a konyhájában. Ugyancsak elsején nyitnak a mecseki szórakozóhelyek kert­helyiségei: a Tettye kert, a Mi- sina-terasz, a dömörkapui és a Susogó-kert melegkonyhával, a többi büféáruval várja az odalátogatókat. Tatarozzák és bővítik a Feny­ves étterem konyháját, mely a közeljövőben készül el. A városban lévő cukrászdák és éttermek is kitelepülnek a szabadba: így kint a levegőn lehet megízlelni a Szliven, a Borostyán, a Mecsek étterem, a Sztár, a Virágcsokor, az Olim­pia, a Berek bisztró és a Piros­ka cukrászda áruféleségeit. A Nevelési Központban a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat a fiataloknak büfét ho­zott létre: a nyitvatartásra is ehhez a korosztályhoz igazodik az árukészletével együtt. Ezzel egyidejűleg korszerűsítik a bisztrót is: a nagy termet boxokkal teszik hangulatosab­bá. Vendégfogadásra készültek fel az orfűi, az abaligeti, a harkányi és a sikondai szezon­boltok is, ahol az üzlettípusnak megfelelő az étel- és italkíná­lat. Május elsejével ismét meg­nyílik a siklósi Vár étterem pa­noráma presszója és a harkányi Napsugár mostanra kiépített kertrészlege is. A Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalathoz tartozó vendéglátó- egységek ugyancsak felkészül­tek a májusi kertnyitásokra. Jó idő esetén pihenni lehet az Eszék étterem előtti, a FÉK ud­varában lévő, valamint a Xavér és a Kazinczy étterem teraszán is. Szinte valamennyi, szezoná­lis jelleggel üzemelő teraszra és kerthelyiségre az a jellemző, hogy olcsó, a vendégek pénz­tárcájának megfelelő árut kí­nálnak. A választék tehát nem lesz bővebb, mint a korábbi években, viszont az árak azo­nos szinten mozognak. Ádám E. Gabona­kombájnok - fedélzeti kompjúter- Speciális műszert — úgyne­vezett fedélzeti kompjútert — fejlesztett ki a gabonakombáj­nokhoz a mezőtúri Magyar— Mongol Barátság Tsz műszaki gárdája. Az autórádiónál alig nagyobb műszer tulajdonkép­pen egy programozott ellenőrző és mérőkészülék. A gabona- kombájn vezetőfülkéjében, a kombájnos látómezejében he­lyezik el. A műszer a gép működésének minden rendel­lenességét jelzi, s ez egyes gépegységek állapotáról, mun­kájáról is folyamatosan pontos információkat ad. Alkalmazásá­val javul az arató-cséplőgépek munkájának minősége; töké­letesebben csépeli, tisztítja a magot és csökkenti a szemszó­ródást. A mintakészülék a tavaszi lipcsei vásáron is sikerrel sze­repelt, A létrejött megállapo­dás szerint az NDK-ban is, hazánkban is már az idei ga­bonabetakarításnál kipróbál­ják. E gyakorlati vizsga tapasz­talatai alapján kezdik majd meg a sorozatgyártását. Felavatták a Tiszai Vegyikombinát új polipropiléngyárát Dunántúli fíanlo Ünnepélyes keretek között kezdődtek meg tegnap a pécsi Tarr Imre nevét viselő 508-as Szakmunkásképző Intézetben a honvédelmi napok. A három­napig tartó rendezvénysorozat­ra a honvédelmi nevelési tan­terv keretében kerül sor. Az is­kola tanulói — mintegy 1300- an — polgári védelmi, egész­ségügyi és általános katonais­meretek témákból hallgatnak előadásokat, tekintenek meg bemutatókat, valamint járőr­versenyen vesznek részt. A jár­őrverseny legjobbjai képviselik iskolájukat a megyei összetett honvédelmi versenyen. Felvé­telünkön légpuskával lőnek a tanulók. Szegény Lázár Békés Pál és Rozgonyi Pál Szegény Lázár című vígjátékát mutatja be ma este a Pécsi Nemzeti Színház társulata a Ságvári Kamaraszínházban. Bé­kés Pál angol nyelvtanár Buda­pesten, Rozgonyi Pál dramaturg az Objektív filmstúdióban — 28, illetve 29 évesek. Ez az első megvalósult közös munkájuk. A tegnapi főpróba előtt Békés Pállal beszélgettünk (Békés Lakótelepi mítoszok című köny­ve nemrég jelent meg, részlete­ket közölt belőle a Jelenkor is), és bár egyedül felel az újság­író kérdéseire, hangsúlyozottan többesszám első személyben beszél, ahogyan az társszer­zőknél illik. — Mikor és hol játszódik a történet, és ki az a címben sze­replő Lázár? — Eredetileg a Lazario de Tormes című 16. századi spa­nyol pikareszk regényt akartuk színpadra alkalmazni, de végül csak az alapötletet vettük át, s a főszereplő nevéből is Lázár lett. A történet szerint egy szolga, Lázár elmeséli az életét urának, aki regényt akar ebből írni, mert akkor éppen a re­gény volt a divat, amellyel be lehetett kerülni az udvarba. — Mi köze a mai nézőnek a 16. századi Spanyolország úr- szolga viszonyaihoz? — Ügy gondoljuk, a szolga­ság és úrhatnámság, a felsőbb- ség és alávetettség nem csu­pán a feudális kor sajátja volt, reméljük, ezek a viszonyok a színpadon a mi komédiánkat ugyanúgy működtetik majd, mint ahogyan Goldoni urai és szolgái is megnevettetnek és elgondolkodtatnak bennünket ma is. — Kik játsszák a főbb szere­peket? — Lázár: Sipos László, ura, Lopez: ifj. Ujlaky László, Anita: Vári Éva, Granada: Safranek Károly, írnok: Paál László, inkvizitor: Faludy László, ne­mes: Kulka János. A rendező: Szegvári Menyhért. G. T. A Matusek László, nyugalmazott pedagógus néprajzi gyűjteményéből rendezett kiállítást tegnap nyitotta meg dr. Andrásfalvy Bertalan, a Janus Pannonius Múzeum osztályvezetője, a pécsi Dél­szláv Klubban. Matusek László több mint 40 évig volt a Pécs környéki bosnyák falvak, Kökény és — a legtöbb ideig — Áta tanítója. E falvak népművészetének darabjait a viseletek eltűné­sével egyidőben, az 1940-es évektől kezdte el gyűjteni. A tegnapi megnyitón közreműködött az általa vezetett délszláv asszonykórus és a Baranya Táncegyüttes zenekara. A leninvárosi Tiszai Vegyi­kombinátban kedden munkás­gyűlésen avatták fel a nagy­üzem új polipropiléngyárát. Az avatáson részt vett és beszé­det mondott Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. A világviszonylatban is új technológiával dolgozó üzem évente 40 ezer tonna polipropi­lén műanyag granulátumot ál­lít elő. A gyár az előirányzott 2,1 milliárd forint költségnél olcsóbban, vállalati beruházás­ként valósult meg. Az építés és szerelés az ütemtervnek megfe­lelően 28 hónap alatt készült el. Ezt jelentős mértékben elő­segítette a beruházó és kivite­lező vállalatok jó együttműkö­dése, a szocialista brigádok eredményes munkája, valamint a KISZ-védnökség keretében kibontakozó munkaverseny. Az üzemi próbák a múlt év októ­berében kezdődtek. A gondos előkészítés és a sikeres indí­tás lehetővé tette, hogy már a próbaüzemelés időszakában 7 ezer tonna jó minőségű mű­anyagot állítsanak elő. Előzetes a pécsi május 1-i felvonulásról A Magyar Nemzeti Bank kedden tartotta 1984. évi ren­des közgyűlését. Timór Mátyás, a bank elnöke nyújtotta be az 1983. december 31 -i mérleget, az 1983. évi eredménykimuta- tóst és az elmúlt üzletévről ké­szített jelentést. A mérleg aktívái közül az arany-, valuta- és devizakész­letek és látraszóló követelések állománya 39,6 milliárd forinté­tól, 78,5 milliárd forintra nőtt. A közép- és hosszúlejáratú kihelyezések állománya 1983 végén 389,6 milliárd forint volt; 1,6 milliárd forinttal több az egy évvel azelőttinél. A rövid lejáratú kihelyezések záróállo­mánya 155,1 milliárd forint, ami 2,5 milliárd forinttal haladta meg az előző év végeit. E hi­telállományok kialakulására ható hitelpolitika alapján a bank az export miatt felmerü­lő forgóeszköz hitelnyújtást kedvezőbbé tette. A legjelen­tősebb hiteleket a bank a kon­vertálható exportárualapok bő­vítésére, az idegenforgalom fejlesztésére, az energiaracio­nalizálásra, az anyagtakarékos­ságra és hulladékhasznosításra, valamint a fogyasztási szol­gáltatások javítására folyósí­totta. A világbanki programokban szereplő beruházások belföldi hitelellátása folyamatosan tör­tént. A forgóeszközhitelek iránt több okból nőtt az igény: emelkedtek az export-kintlevő­97,5 milliárd forint értékű bank­jegy és érme van forgalomban ségek; egyes termékekből túl­zottak a készletek; az aszály több mezőgazdasági üzemnek hitelvisszafizetési gondokat okozott, nőtt a szanálások, veszteségrendezések száma stb. Megmutatkozik a mérlegben a kül- és belföldi árak kapcso­latát és az export ösztönzését szolgáló árfolyampolitika kere­tében a forintnak — a konver­tibilis valutákhoz képest — többszöri, összesen 8,2 százalé­kos leértékelése is. 1983. december 31-én 97,9 milliárd forint értékű bankjegy és érme volt forgalomban, 10,6 milliárd forinttal több, mint egy évvel azelőtt. A devizagazdálkodást 1983- ban a nemzetközi fizetőképes­ség javítására tett erőfeszíté­sek jellemezték. Ezek minde­nekelőtt a folyó fizetési mér­leg aktívumát elősegítő, az előző évit meghaladó külke­reskedelmi kiviteli többlet ré­vén vezettek sikerre, igen nehéz körülmények között. Ugyanis a külpiaci értékesítési le­hetőségek nem javultak, az árak az exportban jobban csökkentek, mint az importban, a cserearányok romlottak, s ez árveszteséget okozott. Az aszály is mérsékelte az aktí­vumképződést. E külső okokon kívül a hazai termékek ver­senyképességének elégtelensé­ge is gátolta a nagyobb aktí­vum elérését. A külkereskedelmi mérleg növekvő aktívuma e fékező tényezők ellenére ala­kult ki. Emellett — a feszült nem­zetközi hitelpiaci viszonyok kö­zött — külföldi források bevo­násával is sikerült növelni de­vizatartalékainkat. (A külföl­di hitelfelvételekről a sajtó az év folyamán folyamatosan hírt adott.) A bank hitelvisszafize­tési kötelezettségeinek folya­matosan és időben eleget tett. az egészségügyi dolgozók. A második gyülekezési he­lyen (Szabadság út, Lenin tér. Vasút u.) 9 óráig bezárólag gyülekeznek a vasutasok, pos­tások, valamint a Volán 12-es Vállalat, az AFIT, az ATI és az Autójavító Kisvállalat dolgozói. A harmadik gyülekezési he­lyen, (Köztársaság tér. Bajnok u„ Semmelweis u., József Attila u.) a KPVDSZ, az ÉDOSZ, a MEDOSZ és a közalkalmazot­tak szakszervezetéhez tartozó dolgozók gyülekeznek 9.22-ig. A negyedik helyen (Kolozs­vár u., Petőfi u.) a pedagógu­sok, a HVDSZ, a KISZÖV és a KIOSZ dolgozói gyülekeznek 9.45-ig. Az ötödik helyen (Jókai u., Lenin tér. Szabadság u.) 10 óráig kel| befejezni a gyüle­kezést a szakmunkásképző in­tézeteknek, középiskoláknak, felsőoktatási intézményeknek. A felvonulást kedden reggel 8.30-kor a Gyárvárosi Általá- •* nos Iskola úttörő fúvószenekara nyitja meg, utánuk Baranya megye és Pécs város vezetői haladnak a dísztribünig, majd az úttörő díszegység követke­zik. A dísztribünön a megye és a város párt, tanácsi és tár­sadalmi szerveinek vezetői mel­lett 50 kitüntetett dolgozó fog­lal helyet. A tribün előtt mint­egy 100 munkásmozgalmi vete­rán, bal oldalán a lakóterületi pártalapszervezetek 1945-ös párttagjai közül 75-en. A vállalatok felvonulását a Mecseki Szénbányák nyitja meg, őket csak a város spor­tolóinak felvonulása előzi meg. A mintegy kétórás időtartamú felvonulást a három közremű­ködő zenekar, a MÉV, a vas­utas és a szénbányák fúvós­zenekara közül az utóbbinak és a rendezőknek a menete zárja. A Szalai András úton már észlelhetők az idei pécsi má­jus 1-i felvonulás előkészületei: az SZMT székháza előtt már el­készült a dísztribün alapzata. A felvonulás útvonala azonos a sok éven át megszokottal: Szabadság út—József Attila ut­ca—Szalai András út—Bajcsy- Zsilinszky utca. A rendezők a forgatókönyv­ben öt gyülekezési helyet je­löltek ki. Az első helyen (József Attila u„ Szendrey Júlia u., Hő­gyes Endre u., Jászai Mari u„ Petőfi u., Madách u., Kun Bé­la tér) 8.15-ig gyülekeznek a bányavállalatok, a bőripari, építő és vasas szakma, a Ka­posvári Ruhagyár pécsi üzemé­nek, a DDGáz-nak, a Szikra Nyomdának, a sajtónak és a Művészeti Dolgozók Szakszer­vezetének dolgozói, valamint A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése 78,5 milliárd forint az ország arany-, valuta- és devizakészlete Honvédelmi napok

Next

/
Thumbnails
Contents