Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-21 / 110. szám

A szocialista országok életéből A külkereskedelem alakulása Csehszlovákia 1983-as gaz­dasági fejlesztésének meggyor­sult üteme a külkereskedelem­ben is megnyilvánult. A kivitel az előző évhez képest 8,9, a behozatal 9,4 százalékkal nö­vekedett. Ezen belül a szocia­lista országokba irányuló ex­port 10.1, az import pedig 13 százalékkal emelkedett. Csehszlovákia kölcsönös áru­cseréjének mértéke a KGST- óllamokkal 12,1 százalékkal nőtt, ebből a Szovjetunió ará­nya 13,8 százalék volt. A nem szocialista államokba irányuló kivitel 5,7 százalékkal emelke­dett, viszont a behozatal 2,4 százalékkal csökkent. Lényege­sen megnőtt — csaknem 15 százalékkal — a fejlődő orszá­gokba irányuló export. Az im­port pedig ezekből az álla­mokból 2 százalékkal emel­kedett. A gazdasógilaa feilett tőkés orszáqok Csehszlovákia 1983- as kereskedelmi foraalmából 18 százalékkal vették ki részü­ket, s a kölcsönös áruforaa- lom 60 százalékkal nőtt 1975 óta. A kivitel átlaaos évi nö­vekedési üteme 1975 és 1982. között 11,14 százalékos volt, a behozatal pedig 6.23 száza­lékos növekedést mutatott. Az iparilaa fejlett tőkés államok­ba feldolgozóipari termékeket, valamint néhány nyers- és alaoanvagot továbbít Cseh­szlovákia. 1983-ban a legjelen­tősebb partnerei közé tartozott az NSZK, Ausztria, Svájc, Ang­lia. Olaszország, Franciaor­szág és az Egyesült Államok. Az idén a tervek szerint 4,6 százalékkal növekszik a nem szocialista országokba irá­nyuló csehszlovák kivitel. A gépipari termékek exportja 6,9 százalékkal növekszik, az elektronikai ioaré pedig 7,5 százalékkal. Meanövekszik a könnyű-, a fafeldolgozó- és az élelmiszeripar exportja is. A lámaorvosoktól a steril műtőkig Az ingyenes orvosi ellátást törvény biztosítja a mongol ál­lampolgárok részére. Az egész­ségügy folyamatosan korszerű­södik, s — a mozgó egész­ségügyi szolgálat révén — az ellátás még a nehezen meg­közelíthető és a legtávolabbi körzetek lakói számára is elér­hető. Hosszú út vezetett azonban a mostani eredményekig. 1925- ben — négy évvel a forrada­lom győzelme után — a gyó­gyító lámákon — szerzetese­ken kívül még mindössze 2 diplomás orvos és 5 felcser praktizált az országban. Az első igazi — 15 ágyas — kór­házat is akkor létesítették a fővárosban, Ulánbátorban. S bár a lámaorvosok jól ismer­ték a sok esetben hatásos né­pi gyógymódokat, a himlővel, a pestissel, a vérbajjal, a nagyarányú csecsemőhalandó- ságaal, valamint egyéb súlyos járványokkal és népbetegsé­gekkel szemben tehetetlenek voltak. Ezért az új Mongóliá­ban az egyik első, sürgető feladat az volt, hogy megin­dítsák az orvosképzést és ki­építsék a szervezett egészség- ügyi hálózatot. Ebben igen sok támogatást nyújtott a már jóval több tapasztalattal ren­delkező fiatal szoviet állam. Orvosokat, egészségüavi szer­vezőket és felvilágosítókat kül­dött Monaóliába, s saját egye­temein fogadta a leendő monqol orvosokat, felcsereket. Jelenleg az orszáqban több mint 4 ezer orvos tevékenyke­dik, a középfokú eaészséqüpyi kéozettséqgel rendelkező szak­dolgozók száma pediq 14 ezer. A kórházak száma meghaladia a 110-et, az áayaké pediq a 14 ezret. A fővárosban 23. a megyékben átlagosan 3—6 kórház fogadja a rászoruló­kat. Mongólia leqkorszerűbb eaészséaüavi intézménye a Központi Állami Kórház, amely­nek hatemeletes épületében 10 műtő. intenzív osztályok, szakrendelők kaptak helvet. A 600 áavas kórházat csehszlo­vák segítséggel építették. A karl-marx-stadti megyei kórház kétrészes új épülettömbje Üj kórház az NDK-ban Karl-Marx-Stadtban, a szász ipari központban nemrég új kórházat avattak. Az intéz­mény, a megyei kórház köz­pontja, belgyógyászati, sebé­szeti és szemészeti klinikával és az intenzív osztállyal, ösz- szesen 770 ágyas. Az épületegyüttesben csu­pán két szobatípus van, leg­gyakoribb a négyágyas. Mind­egyikhez külön mosdófülke és erkély tartozik. Sok szobát a súlyos betegek kezeléséhez szükséges lélegeztető beren­dezéssel is felszereltek. Min­den beteg mellett házitelefont helyeztek el, amelynek segít­ségével szót válthat az ápoló­nővel. Az ágyakon olyan sűrí­tett levegővel működő ékpár­na van, amelyet a beteg ját­szi könnyedséggel, tetszés sze­rinti magasságba állíthat. Az intenzív osztályokon finn rend­szerű ágyak vannak, amelye­ken akár a vérátömlesztést is el lehet végezni. Könnyítés az ápolók részére az ágytálak automatikus öblítése — ez egyébként svéd találmány. Van-e elég ápolónő? A kö­zépszintű egészségügyi sze­mélyzet fizetésének két évvel ezelőtti emelése kedvezően hatott a helyzetre. Vonzó az is, hogy egyre több korszerű egészségügyi intézmény léte­sül. A diagnosztikában és a gyógykezelésben egyaránt nagy léptekkel hódítanak tért a legkorszerűbb módszerek. Mindezek következtében a 'fia­tal lányok köréből az utóbbi években egyre többen szeret­nék elsajátítani ezt a szak­mát. A 'legtöbb lány gyermek­ápoló vagy szülésznő szeretne lenni. Mindezek ellenére a betegágyak mellett még min­dig nincs elég ápolónő. Gyógykezelés az uszodában Néhol panaszkodnak, hogy sokáig kell várni a kórházi ágyra, ha nem éppen valami­lyen súlyos betegségről van szó. Ez különösen az ipari gócpontokon figyelhető meg. Az NDK-ban ezer lakosra át­lagban 10,5 kórházi ágy jut — nemzetközi összehasonlítás­ban ez kedvező arány. Az új karl-marx-stadti kórház révén jelentősen bővült a kapacitás: lehetőség nyílt arra, hogy lé­pésről lépésre felújítsák a vá­ros régi kórházait. Igaz, gondot jelent, hogy gyakran kell he­lyet biztosítaniok olyan idő­sebb embereknek, akik sokkal inkább gondozásra, mintsem gyógykezelésre szorulnak. A nagy erőfeszítések ellenére azonban a szociális otthonok befogadóképessége sem ele­gendő. A heveny betegségben szen­vedőket, a baleseteseket ter­mészetesen gyorsan felveszik. Közvetlenül a bejárat mellett van a mentőállomás 10 helyi­sége: a szükséges vizsgálato­kat, a röntgenfelvételeket, va­lamint a kisebb sebészeti be­avatkozásokat itt haladéktala­nul el lehet végezni. Más eset­ben néhány hetes várakozási időre kell felkészülniük, ha va­laki például epeoperációra je­lentkezik. Az újjáépült prágai Nemzeti Színház A centenáriumát ünneplő prágai Nemzeti Színház az átépítési munkák befejezése után díszelő­adással nyitotta meg újra kapuit. A történelmi épület helyreállításához három kilogramm szín­aranyat használtak fel, eredeti formájukban állították helyre a díszítőelemeket és átalakították a szinpcdot. A színház régi épülete mellé 500 - nézőt befogadó kamaraszínházat is építettek. A hatemeletes, fémvázé épületet ötezer, egyenként 35 kilogramm súlyú, 60x80 centiméter nagy­ságú üveglap borítja, □ mozgatható színpad 19x23 méter területű. A képen: az új kamara- színház hatemeletes, üvegfalborítású épülete. Eredményesebb nyersanyag-gazdálkodás Tavaly a lengyel ipari ter­melés — állandó árakon szá­mítva — 7 százalékkal volt magasabb, mint 1982-ben. A villamosenergia-felhasználás viszont alig 2 százalékkal emelkedett. A gazdasági re­form kezdi éreztetni hatását az energiaiparban is, ahol egy kilowattóra áram előállí­tására most kevesebb szenet használnak fel, mint egy évvel ezelőtt. A három évre szóló energiatakarékossági program oz ipar energiaigényének 8—9 százalékos csökkenését irá­nyozta elő s e téren már az első esztendő is többet hozott a vártnál. Az energiagazdálkodásban viszonylag könnyen elérhető a megtakarítás, például az üze­mek műszakváltási rendszeré­nek módosításával. Rosszabb a helyzet a nyers- és alap­anyag-felhasználás csökkenté­sében. A programban kitűzött feladatok itt is feszítettek — három év alatt az egységnyi termelésre számítva 6 százalé­kos csökkenés —, de az ered­mények szerényebbek. A vajdaságok többségében új hulladékfelvásárló és -fel­dolgozó központokat szervez­tek. Bielskóban, Piotrkówban, Rzeszówban, Wroclawban, Szczecinben és Varsóban a másodlagos nyersanyagok fel­dolgozására külön üzemeket, üzemrészeket rendeztek be. Pi- lában a bőrgyári hulladékok­ból exportálható, trágyának al­kalmas lisztet állítanak elő. Több dél-lengyelországi üzem­ben építőanyag-gyártáshoz használják fel az üveghulladé­kot. Lenqyelorszáqban tavaly mintegy 110 millió tonna hul­ladékanyagot hasznosítottak, amiből 1 millió tonna volt a másodlagos fémipari nyers­anyag. Az Aeroflot járatai A szovjet Polgári Légiforgal­mi Vállalat 1983-ban 109 mil­lió utast szállított és 3 millió­nál is több postai küldeményt továbbított. Emellett pilótái a levegőből mintegy 105 millió hektár termőterület növényvé­delmét látták el. A vállalat — amellet, hogy utasokat szállít — napjainkban körülbelül 100 fajta munkát véqez a népgaz­daság különböző területein. Fontos seqítséqet nyújt a geo­lógusoknak, olajkutatóknak és halászoknak. E tevékenyséaek leqielentősebb területei: Szi­béria, Észak- és a Távol-Kelet. Tavaly például bonyolult fel­adatokat oldott meg a hajók átvezetésénél az északi-tengeri úton. Az Északi-sark kutatói­nak repülőaépek viszik és dobják le ejtőernyővel az élel­miszert és az új felszereléseket. A repülőgépek, helikopterek ma mór nélkülözhetetlenek a mezőgazdaságban is. Különö­sen munkaiqényes feladat a qyapotföldek vegyszerezése. Tavaly csak Üzbegisztánban 750 repülőgép vett részt a gyapotföldek növényvédelmé­ben. Folyamatosan korszerűsítik az Aeroflot gépparkját. 1976—1980. között a modern sugárhajtású gépekkel végzett szállítás 23 százalékról 70 szá­zalékra növekedett, ma viszont ez az arány már 80 százalék. Az utasforqalmat illetően az Aeroflot gépei jelenleg 95 ország 118 városát érintik. Ta­valy két új járat indult: az egyik Argentínába, a másik Felső-Voltába. Egyes nemzet­közi járatokon megkezdték a 350 személyes IL-86-os légibu­szok közlekedtetését. Ez a gép kitűnően vizsgázott a több mint 10 ezer kilométeres Moszkva— Havanna útvonalon. A vállalatnak 102 orszáaaa! van együttműködési szerződé­se. Az idén indult új járat Máltára, s már tárgyalnak a léqi összeköttetés megteremté­séről Bolíviával, Venezuelával, Kolumbiával és több afrikai országgal. Információcsere a tudomány szolgálatában A tudomány és a technika fejlődésének jelenlegi szaka­szában igen fontos szerep jut az információcserének, a tu­dás és a tapasztalatok gyors átadásának. Bulgáriában a többi között ezt a feladatot is ellátja a 90 éves Tudományos Műszaki Szövetség. A szervezet 350 ezer tudóst és műszaki szakembert, továb­bá 4 ezer társaságot egyesít. Központi tanácsa 14 ágazati és szakmai szövetséget irányít. A szövetség az ország nagy- vállalatainál információs iro­dákat tart fenn, a kisebb üze­mekben pedig információs fe­lelősöket foglalkoztat. A szak­emberek sok új és értékes anyaghoz jutnak hozzá a szö­vetség konferenciáin, szimpó­ziumain és nemzetközi tanács­kozásain is. A Bolgár Tudományos Mű­szaki Szövetség elősegíti a szakmai képzést és továbbkép­zést. A jelenlegi, 8. ötéves tervben 70 ezren vesznek részt a szervezet tanfolyamain. A szövetség támogatja az újítók és feltalálók mozgalmát is. Bulgáriában ma mintegy 2 ezer tervező- és gazdasági elemző iroda, több mint 1900 műszaki-tudományos informá­ciós iroda és csaknem ezer műszaki kísérleti intézet mű­ködik. Ezek a társadalmi kez­deményezésre létrehozott in­tézmények jó alapot biztosí­tanak az újítók tevékenységé­hez. Részben ezen intézetek létének köszönhető a megnö­vekedett újítási, ésszerűsítési kedv. 1982-ben például több mint 120 ezer újítást, csaknem 86 ezer találmányi és éssze­rűsítési javaslatot nyújtottak be a dolgozók. Ezekből körülbelül 38 ezret a gyakorlatban is be­vezettek. A széles tömegbázison álló szervezet munkájának egyik fő iránya: a termékek és szol­gáltatások minőségének javí­tása. Ugyancsak fontos cél a nyersanyagok és energiaforrá­sok takarékos és hatékony fel- használása. Ezt is jól propa­gálja a szervezet. 1983. első felében például a szövetség a Tudományos és Műszaki Fej­lesztési Állami Bizottsággal együtt 215 ipari cikk és cikk­csoport anyag- és energia­felhasználásának közös vizsgá­latát végezte el. Bulgáriában ma központi kérdés a ■terme­lés gépesítése és automatizá­lása. Kiveszi ebből a részét a szövetség automatizálási bi­zottsága is, amely eddig 10 automatizálási oktatóközpontot létesített, s 1985-ig az ország minden nagyobb városában lérehoz ugyanilyen tanintéze­teket. Ezekben az oktatóköz­pontokban a szakemberek meqismerkednek az automati­zálás leggazdaságosabb mód­szereivel, s módjuk nyílik a kísérletezésre is. Emellett a serdülők részére mikroelektro­nikai szakköröket alapítottak, amelyek népszerűsítik a mikro- számítógépes technikát. A Bolgár Tudományos Mű­szaki Szövetséq a Mérnöki Szervezetek Világszövetségé­nek, továbbá 25 egyéb nemzet­közi szervezetnek is tagja. HÉTVÉGE 7.

Next

/
Thumbnails
Contents