Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-21 / 110. szám
Hogyan tovább, szarvasmarha-ágazat? Hangsúly a mennyiségen mindjárt, ezt a növekedést egy alacsony tavaly ilyenkori teljesítményhez képest érte el. Ami pedig a baranyai teljesítményeket illeti, iparunk első negyedévi termelése és értékesítése a jelzések szerint összességében az előző év hasonló időszakának szintjén alakult. Jobb startot képzeltünk el. Többet termelni! Nálunk, Baranyában az utóbbi években ezen van a fő hangsúly. Okkal, ha meggondoljuk, megyénk iparának termelése összességében az elmúlt években tartósan csökkent, s ott tartunk, örülnénk, ha az öt évvel ezelőtt egyszer már elért eredményeket megismételhetnénk. A termelés kedvezőtlen alakulásába a bányászat elmaradásai vastagon belejátszanak, hiba lenne azonban csak ezt látni. Akadnak más ágazataink és vállalataink, amelyek évek óta egyhelyben topognak, még annyit sem termelnek, amennyire pedig lehetőségük volna. Mintha a mennyiség fogalmát egyes baranyai gazdaságvezetők kitörölték volna szótárukból — idézem megyei első titkárunk egy korábbi kifaka- dását. Nem elég csak egyszerűen megélni, az eredményes gazdálkodáshoz — az árutermelés bővítésére építő gazdaságunkban — mennyiség is kell, hiszen a romló cserearányok következtében nagyobb terméktömegekkel kell fizetnünk a külföldnek, miközben a belső áruellátás elért tisztes színvonalát is meg akarjuk tartani. Nem arról van szó persze, mintha a baranyai gazdaság beletörődött volna a veszteg, lésbe, hiszen vannak gyorsan feilődő vállalataink is, s nem lebecsülendők az erőfeszítések sem, hogy csak a szénbányászat szabad szombatonként! termelését, küzdelmét a tonnákért említsük. Ezzel együtt látni kell a nehézségeket is, az anyagellátás nyomasztó gondjait, a munkaerőínséget, a megcsappanó bel- és külpiaci keresletet egyes termékek iránt, a pénzszűkét, ami most már nemcsak a beruházásokban, de a folyó termelés fenn. tartósában is zavarokat okoz. Mégis, Baranyában ez idő szerint a gazdálkodók gondolkodását és cselekvését át keli hogy hassa a többet termelni igénye, ami alatt természetesen nem a raktárra való termelés értendő. Többet — jobb minőségben. gazdaságosan, piacra. Ehhez megyénk adottságai alapvetően megvannak, talán valamivel jobbak is, mint az orszáaos átlag, rendelkezünk jelentős anyagi és szellemi erőkkel, gazdaságunk szerkezete kielégítő. Volt jobb, az év első negyedében elért teljesítmények arra intenek, rá kell kapcsolni. Miklósvári Zoltán Vendéglátóipari gépek lengyel exportra Sikeres üzletkötésekkel fejeződött be a Transelektro Külkereskedelmi Vállalat önálló varsói kiállítása. A bemutatón vendéglátóipari berendezéseket állítottak ki köztük a KER- IPAR nagykonyhai habverő, húsőrlő és pépesítő készülékeit, a Fémfeldolgozó Szövetkezet grillsütőit és kávéfőzőit, valamint a MIRKÖZ fagylaltkészítő és -tároló berendezéseit és étjégkészítő gépét. A hosszú évek óta első ízben megrendezett kiállítást sok ezer lengyel szakember látogatta meg, s minden kiállított gép és a bemutatott komplett sörbár vevőre talált. A VA- RIMEX és az ORBIS lengyef vállalatok 800 ezer rubel értékben rendeltek különféle konyhai berendezéseket idei szállításra, s további félmillió rubelért kívánnak még ebben az évben venni magyar vendéglátóipari gépeket. Megkezdték a jövő évi igények és a szállítások egyeztetését is. A kátolyi tehenészet Caroussel-tipusú fejőháza Fotó: Ptoksza László A bukdácsolás hónapjait élte tavaly ilyenkor a magyar ipar. Az előző év novemberi— decemberi hajrájában a vállalatok szinte kirabolták magukat, nem csoda, 1983 első hónapjaiban a termelés visszaesett, s csak lassan szedte ösz- sze magát az ipar, hogy aztán év végén ismét vágtába kezdjen. Kínkeserves időszak volt ez, tele kapkodással, bizony előfordult, hogy egyes vállalatok még karácsony és újév között is huszonnégyóráztak, csakhogy bevagonírozhassák az árut, könyvelni tudjanak. Milyen volt az idei start? Az év első negyedében a magyar ipar — a bányászat nélkül — a tavalyi év hasonló időszakához képest jelentősen növelte termelését. Ez mindenesetre jó jel, ám a tárgyilagosság kedvéért azt is hozzá kell tenni A fejlődés kulcsa: a jövedelmezőség Nagy tartalék a jobb tenyésztői munka „A szarvasmarhavertikum fejlesztésének agronómiái és ökonómiai kérdései" címmel a Baranya megyei tudományos hetek egyik legrangosabb rendezvényére került sor március 29-én. Dr. Széles Gyula kandidátus, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgató-helyettese rámutatott arra, hogy a hústermelés csökkenése és a nagyüzemi keresztezési program következtében az ágazaton belül döntő átrendeződés ment végbe. Az 1970, és 1980. közti tíz évben 40 000 — főként USA, kanadai Holstein-Fríz — import állat került az országba 3 milliárd forint értékben, s megkezdődött a keresztezési program. Ennek, valamint az ösztönző támogatási formáknak köszönhetően a tejtermelés az 1970. évi 1 milliárd literről 1982-re 2 milliárd literre emelkedett. A fajlagos hozam csaknem megduplázódott. 1983-ban az országos átlag elérte a 4000 litert. Az állami gazdaságok átlaga 5300 liter, ami már világ- színvonal. A tejtermelés növelési dinamizmusában az elmúlt 14 évben csak Izrael előzött meg minket, ahol az 5149 literes országos átlagot 7500 literre növelték. Ám a nyolcvanas évek elejének nagy ágazati fejlődési dinamizmusa mára — úgy tűnik - megtört. Ennek legfőbb oka, hogy a tejtermelés növekedési üteme nem tud lépést tartani az ennél nagyobb mér. lékben növekvő termelési költségekkel. A tehénlétszám csökken. Az 1985-re célul tűzött 850 000 tejhasznú tehén és 275 000 hústehénállomány százezerrel lesz kevesebb a tervezettnél. A fő probléma az ágazat csökkenő jövedelmezősége, a nagy eszközigény, amelyet túl hosszú ideig köt le az üszőállomány, s csak azután kezd termelni. A tej átlagos önköltsége ma országosan 9 forint 40 fillér. A piac ilyen magas önköltséget rnár nem ismer el. Ezért szükséges, a termelési költségek lefaragása, a szaporodásbiológiai problémák felszámolása és a fajlagos tejtermelés további növelése. Az ankét résztvevői érdeklődéssel hallgatták Timotity Istvánnak, a BMK főosztályvezetőjének előadását, aki az üszőtartásra hívta fel a figyelmet. Csak a jól tartott üszőtől lehet majd optimális termelést várni. Rövidlátó gondolkodásnak nevezte olcsón tartani az üszőt, mert ha nincs meg az üszőknél a havi 20 kilogrammos súlygyarapodás, akkorra 6000 literes egyednél 1200 literes termeléskieséssel kell számolni. A két ellés közti idő Bolyban 374 nap, céljuk elérni az ideális 365 napot, vagyis azt, hogy évente adjon egy borjút a tehén. A tejtermelési átlaguk az átkeresztezés előtti időben a magyartarkónál 3800 liter volt, s jelenleg az átlaguk 6086 liter, de vannak 9000 literes egyedek is. A napi 19 liternél kevesebbet adó egye- deket kiselejtezik. Fáik Konrád, a geresdlaki Dózsa Tsz főállattenyésztője, a szarvasmarhatenyésztés helyzetét értékelte Baranya termelőszövetkezeteiben. A 32 szakosított tsz-telepen a fajlagos tejtermelés az 1970. évi 2768 literről 1983-ra 4493 literre emelkedett. Az árutej mennyisége 12 millióról 83,5 millió literre nőtt. Baranyában a tejönköltség némileg alacsonyabb az országos átlagnál. Ennek ellenére az ágazati jövedelmezőség ebben az évben szinte a nullára csökkent, ezért sokan az ágazat felszámolására gondolnak. A szakosított telepek elhasználódtak, rekonstrukciójuk időszerű. A támogatást nem az épületre, hanem a gépekre, berendezésekre célszerű biztosítani. Kasó József, a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatója elmondotta, hogy a gyepre alapozott marhatartással (Zse- lic) jelentős eredményeket ért el a gazdaság. Brun József, az ÁHV igazgatója elmondta, hogy tavaly 17 millió, az idén újabb 15 millió forint összeggel támogatják az árualap előállítását a meqve gazdaságaiban. Straub János, a Baranya megyei Tejipari Vállalat igazgatója elmondta, hogy a tíz év előtti 66 millió literről 1983-ra 116 millió literre nőtt a felvásárlásuk. A háztáji tej évi 10—15 százalékos csökkenése tény. Három év alatt a vállalat ötmillió forintot tudott csak fordítani az árualaptermelés támogatására. Tavaly 30 fejőgépet helyeztek ki a háztáji gazdaságokba. Áttértek a csíraszám szerinti tej átvételére. A húsár emelése óta a lakosság tej- és tejtermékfogyasztása ugrásszerűen emelkedett, az év első negyedében 7—8 százalékkal. Dr. Szakály Sándor, a Tejipari Kutató Intézet tudományos igazgatóhelyettese a qyórtmányfejlesztési munkáról beszélt. Növelik a tej eltarthatósági idejét, illetve fehérje- és rostdúsítási kísérleteket végeznek és optimalizálják az étkezési vaj zsírtartalmát. A POTE I. számú belklinikájával közösen dolgoznak az új, egészségesebb termékek kialakításán. — Rné — Csökkentek a BÉV befejezetlen munkái Az épülő nyugdíjashoz Gyorsítják a lakások felépítését Az átadási program a vállalati pártbizottság előtt A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizottsága április 11-i ülésén megvitatta a vállalat ez évi átadási programját. Megyénk legnagyobb építőipari szervezete befejező munkái valamelyest csökkentek. A korábbi évekénél kevesebb lakás átadásával számolnak. Az 1252 lakás döntő többsége OTP-beruházásban készül. A vállalat többletként szeretne még ez évben Szigetváron 48 garzonlakást és a PIK-nek 30 lakást átadni. A lakás- programon belül kiemelt feladat a pécsi nyugdíjasház, mely az öregek napközi otthonával együtt épül és 122 lakóegységet tartalmaz. Az átadási határidő június 30, illetve a teljes befejezés szeptember 30. A pártbizottság megállapította, ha tartani akarják az ez évi átadási határidőket, fel kell gyorsítaniuk b lakás- programot, hogy a lakások gyorsabb ütemű felépítésével lélegzethez jussanak és erőiket a többi sürgős munkára összpontosíthassák. Az anyag- ellátási nehézségek még akkor is bizonytalanná tehetik a határidők betartását. A BÉV ez évben 19 jelentősebb munkánál vállalt kötelezettséget arra, hogy befejezi. A kiemelt jelentőségű munkák közül első helyen áll a MÉV V. Bányaüzem átadása. Az üzem fő részei tavaly elkészültek. Ez évre a hiánypótlás mellett valamivel több mint 10 milliós munka vár a BÉV-re (autóbuszváró, porta, műszaki anyag-, illetve vegyszerraktár, tűzoltószertár, belső utak építése). Szigetváron a 44 milliós beruházással készülő kórház IMS vázszerkezetű épületrészének teljes befejezése az idei feladat. A liászprogram keretében idén kell elkészülni az István-aknai portaépületnek, kerítésnek és a durva tereprendezésnek, Vasason a kovácsműhelynek. Alvállalkozóként a Bányászati Aknamélyítőnek kell István-aknán elkészítenie több felvonulási épületet. A szénmosó rekonstrukciójának munkáihoz a mai napig sem tervek, sem szerződés nincs, így a kezdési időpont is bizonytalan. A pécsi Úttörőház szerkezete gyakorlatilag kész, ez év december 20-ig el kell készülnie. A Művészeti Szakközépiskola munkáinak tavaly csak alig több mint a fele készült el, nagy a valószínűsége, hogy az eredeti június 30-i határidőt képtelen tartani a BÉV. Az erők átcsoportosításával azon lesznek, hogy a tanévkezdésre biztosíthassák az üzemelés feltételeit. A Nevelési Központ létesítményeit idén teljesen befejezi a vállalat. Az uszodaépületet gyakorlatilag április 10-re készre jelentették, a napokban mégis érkezett pótmunkára megrendelés. A Hőerőmű rekonstrukciójához szükséges munkásszállás befejezésének határideje szeptember 30, de a szállodai réézt június végéig át kell adni. A kiemelt feladatokon túl egyéb kötelezettségek is hárulnak a BÉV-re. így a Pécsi Vízmű központi telepén át kell adniuk a tavalyról áthúzódó épületeket. Tavalyról ez évre húzódott át a Tűzoltólaktanya tmk-épületének átadása. Gyakorlatilag elkészült. A siklási városrészben három kereskedelmi egység, 2500 négyzet- méter alapterület átadása vár az építőkre. Június, szeptember, illetve november végére kell befejezniük a húsüzletet, a Csemege Áruházat, és az ABC- áruházat. Május végére ígérik a Testvérvárosok terén az orvosi rendelőt — amely az elmúlt évről csúszott át. A BÉV feladata még a posta központi telepén a konyha-étterem és kazónház, a PMSC szociális épülete, a TITÁN emeletráépítése, a Városház utcai transzformátorház kezdése, illetve befejezése, valamint az MSZMP Oktatási Igazgatóság gázellátásának megoldása. A pártbizottsági ülésen a vállalt határidők tartását csak a lakásprogram felgyorsításával Iá ták megvalósíthatónak. A vélemények abban egyeztek, hogy-remélhetőleg nem lesz átadási csúszás, és az időben, illetve a lakások jelentős részének határidő előtti átadásával javul a vállalat árbevételi helyzete. Ez önmagában komoly fegyvertény. A határidők — akár a módosított átadási határidők tar'.ásának anyagi előnyei mellett nem hagyhatják figyelmen kívül az erkölcsi megméretést sem. A pártbizottsági ülésen egy félhiva'alos rangsorolás is született. Eszerint legfontosabbnak a Művészeti Gimnázium, az Úttörőház és a nyugdíjasház befejezését tartják. M. L. HÉTVÉGE 5.
