Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-20 / 109. szám
1984. április 20., péntek Dunántúlt napló 5 Aba Novák Vilmos müveiből Kiállítás a pécsi Modern Magyar Képtárban Aba Novák Vilmos magyar festő születésének 90. évfordulóján kiállítás nyílik szombaton a pécsi Modern Magyar Képtárban. A kamarakiállítás képei a múzeum anyagából és magángyűjtőktől valók. A tárlat, amely több hónapig látható, érdekességeket is tartogat. A látogatók megtekinthetik ugyanis Aba Novák Vilmosnak 1937-ben elkészített tervét, a pécsi temetőkápolna freskójához. Az elképzelés sohasem valósult meg, de így is figyelemreméltó érdekességként szolgál. Aba Novak Vilmos 1894 és 1941 között élt. A XX. századi olasz új klasszicista irányzat, a novecento egyik képviselőjének tartotta magát. Több évet töltött ' Rómában, itt tért át a temperafestészetre is. Magas technikai színvonalon, harsány színekkel készítette képeit. Legkedveltebb témája a cirkusz és a vásár világa volt. Sok művét vásárolták meg olasz múzeumok, s magángyüjtők. Aba Novak Vilmos a két világháború között jelentős nemzetközi díjakat nyert. A Cirkusz cimii festmény részlete Szakszervezeti propagandisták kitüntetése Of eljárás 0 pt&zma fer&zis n ___t * / I # R enkivuli veraaas Hagyomány, hogy Lenin születésének évfordulója alkalmából elismerésben részesítik a legkiemelkedőbb munkát végzett párt- és szakszervezeti propagandisták tevékenységét. Tegnap délután Pécsett, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa székházában a szakszervezeti tömegpolitikai oktatásban tevékenykedő propagandistákat jutalmazták meg rövid ünnepség keretében. A SZOT elnöksége a szak- szervezeti mozgalomban végzett több éves, kimagasló propagandistatevékenységért a „Szakszervezeti propagandista munkáért" emléklapot adományozott Vadas Gézának (Megyeszer Vállalat), Köpeczi Tibornak (Pécsi Orvostudományi Egyetem), Schadt Andrásnak (Beremendi Cement- és Mészművek), Szenohradszky Istvánnak (Vízügyi Igazgatóság), Kalauz Lajosnak (MÁV, Sásd) Hargitai Tibornak (Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat), Pálmai Józsefnek (Baranya megyei Tanács), Vári Gizellának (Pécsi Hőerőmű) és Zabát Gyulának (Mecseki Szénbányák, Vasasbányaüzem). Az emléklapokat a propagandistamunka kiemelkedő fontosságát hangsúlyozó köszöntője után Neubau er József, az SZMT vezető titkára adta át a megjutalmazott aktivistáknak. További hat baranyai szakszervezeti propa- aandista később, vállalati, intézményi ünnepségen kapja meg az emléklapot. A kilenc kitüntetett propagandista közül Zahár Gyula, ötvenéves Vasas-bányai bányamérnök rendelkezik a legtöbb tapasztalattal ebben a tevékenységi körben: 23 éve szak- szervezeti propagandista, 1976-tól pedig munkahelyének üzemi vezető propagandistája. — Ahogy 1961-ben Vasasbányaüzembe kerültem, rögtön megbíztak ezzel a feladattal — emlékezik Zahár Gyula. — A munka elvégzése a hetvenes évek elejétől mind nehezebb lett az üzemben, hiszen a dolgozók mind nagyobb százaléka bejáró, s a műszak után nemigen lehet előadásokat tartani* nekik. Az én kezdeményezésemre alakítottuk ki azt a rendszert — s ez már az egész vállalat területén egyre népszerűbb forma —, hogy a dolgozók lakóhelyére, a községekbe visszük el az előadásokat és szabad szombatokon, vasárnapokon tartjuk meg a rendezvényeinket. Hozzá kell tennem, nincs könnyű dolga a propagandistáknak. A bányászok körében két téma szerepel a vitákon: az árak emelkedése és a bányamunka anyagi megbecsülésének kérdésköre. Konkrét válaszokat várnak tőlünk c dolgozók az igencsak konkrét kérdéseikre. D. I. Az ágyakon öten fekszenek, négy nő és egy férfi. Arcukon szájkendő, lábukon steril vászoncsizma, bal karjuk vénájába infúzió csepeg lassan. A kórházi dolgokhoz nem szokott szemnek kellemetlen érzést keltő a látvány, a hangulat mégis derűs. Az egyetlen férfi már csak egy kupica konyakot hiányol, a lányok, asszonyok meg mondják, kéne egy kozmetikus, hogy mialatt zajljk a művelet, közben szépülhetnének. A Dischka Győző utcai véradóállomáson a Komlói Carbon Vállalat önkéntes véradói feküdtek ismét „tű alá”. Valamennyien régi, rutinos véradók, közülük ketten már megkapták a Kiváló Véradó kitüntetést, most mégis izgultak egy kicsit. Ez a véradás ugyanis különbözik a többitől. Magyarországon évente a véradásokból 230—240 ezer liter vért nyernek. A vér 40—45 százaléka sejtes elemekből áll, a többi folyékony vérplazma. A plazma legalább 100-féle értékes fehérjét tartalmaz és sok esetben nincs szükség a vér összes alkotóelemeire, hanem csak a plazmára, vagy az abból kivont valamelyik alkotórészére. Ezért új vérvételi eljárást dolgoztak ki — a hagyományos mellett —, az úgynevezett plazmaferezist. Ebben az esetben kétszer annyi vért vesznek le, mint a hagyományosnál, két részletben és a vért alkotórészeire bontják, a sejtes elemeket pedig visszajuttatják a szervezetbe. Zsolnai Józsefné, a konfekcióüzem Zója brigádjának vezetője szintén Kiváló Véradó cím tulajdonosa. Hogy miért ad vért rendszeresen? Mert mint mondta, soha nem lehet tudni, mikor kinek lesz szüksége az életet mentő vérre. Lehet, hogy egyszer neki, vagy a családjában valakinek. Úgy érzi, ha tud, kötelessége segíteni. Kollégái, a többi ágyon fekvő Tóth Ildikó, Faragó Fe- rencné, Elter Tünde és Bozsik János (cipőüzem dolgozója) szinte ugyanezt mondják. A tegnapi napon került sor a Kesztyűgyár önkénteseinek: Németh János, Mohácsi Tibor és Barcsa Gyula véradására is. Negyedik társuk később taxin érkezett utánuk, mivel elaludt és nem akart lemaradni a véradásról. Hagyomány már, hogy kétévenként megrendezik a megyei borversenyt, melynek ezúttal Siklós adott otthont. A tegnap délelőtt lezajlott versenyt dr. Álló Miklós, a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője nyitotta meg a siklósi várban. 184 minta érkezett minősítésre, ebből 73 vörös és 111 fehér fajta. A beküldött borokat, melyekből a kiválasztott 25 fogja képviselni Baranyát az országos versenyen, öt szakmai bizottság zsűrizte, három a fehéreket és kettő a vöröseket. A fehér borokat minősítő bizottságok elnökei voltak, dr. Diófási Lajos, A plozmaferezises véradást Pécsett az elmúlt év októberében kezdték. Az elmúlt évben 17-en adtak vért ily módon, oz idén a MÁV-tól öten, a Szénbánya Vállalattól öten, a Bőrgyártól hatan, a Komlói Car- bontól tízen, a Kesztyűgyárból eddig négyen vállalták önként, kényszer és ráhatás nélkül. A plozmaferezises véradás, mivel hosszadalmas, két-három óráig is eltart, rendkívüli véradásnak számít. A rendelkezések szerint a rendkívüli véradónak erre az időre jár a munkabére. És mégis a komlói carbonosok nem munkaidőben jöttek. A szabad idejüket áldozták arra, hogy másoknak vért adjanak. S. Zs. mmmmmmMmmMamtBBammmmmmmmmmmtaum a Villány-Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettese, Papp László, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet munkatársa és Csepre- gi Pál, a Paksi Állami Gazdaság szőlészeti és borászati telepének vezetője. A vörös borokat minősítő bizottságok elnökei dr. Ásvány Ákos, az Országos Borminősítő Intézet igazgatóhelyettese és Szentlászló László, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát főborásza. A fehérek összesen 37 aranyat, míg a vörösek 32 aranyérmet nyertek. A fajták közül a Cabernet és a Chardonay vitte el a pálmát. P. L. Megyei borverseny Siklóson A Cabernet és Chardonay vitte el a pálmát Uj bölcsődét akarnak építeni Több milliós társadalmi munka Sásdon Több mint négymillió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá tavaly lakóhelyük fejlesztéséhez, szépítéséhez a sás- diak és a társközségek lakói. A 4 101 617 forint döntő többsége 3 587 711 forint — munkoakciók eredménye, 513 960 forint pedig önkéntes pénzbeni felajánlás. Az akciók sorából kiemelkedik a Kossuth Lajos utcai 10 lakás építésénél végzett 317 000 forint értékű munka, ami a költségvetési üzem dolgozóit dicséri. Ugyancsak a költség- vetési üzem alakította ki az új temetőnél a parkolót, melynek értéke 261 000 forint. A Carbon üzeme kifestette a régi iskolaszárny helyiségeit. Ha ezért o munkáért fizetni kellett volna, 80 000 forintos számlát kap a tanács. A nagyközség gazdálkodó egységei az elmúlt évben is hozzájárultak a sásdi gyermekintézmények, illetve az idősek napközi otthonának a fenntartásához. összesen 485 000 forintot fizettek erre a célra. Ugyancsak figyelmet érdemel az Építőipari Szövetkezet tevékenysége: a tavalyi gyermeknapra új játszóteret alakítottak ki a Zöldfa utcában. Különösen a Sógvóri Endre szocialista brigád dolgozott sokat o játszótérért. A sásdi Búzakalász Termelőszövetkezet pedig tavasszal és ősszel is gondoskodott arról, hogy a zártkertekbe vezető, külterületi földutak járhatók legyenek. Ezek voltak a legfontosabb munkák, ám a felsorolás korántsem teljes. A facsemeték ültetéséről kezdve a csapadék- vízelvezető árkok ásásáig a közterületek gondozásáig számos kisebb-nagyobb feladatot végeztek a sásdiak, paléiak, vargaiak, felsőegerszegiek. Idén folytatják a társadalmi munkaakciókat. Közülük a legfontosabb az az előkészítő munka, amelynek nyomán jövőre talán elkezdhetik egy bölcsőde építését. Jobban mondva azt szeretnék, ha a jelenleg két épületben lévő gyermekek egy helyre kerülnének. Ez annál is inkább fontos, mert az egyik bölcsőde-épületük meglehetősen régi, korszerűtlen. Egy alapos — hosszabb időre szóló — felújítás nagy költséggel járna, ha pedig csak kisebb korszerűsítésre vállalkoznak, eqy-két év múlva újrakezdhetnék az egészet. Ezért gondoltak arra, hogy ezt a régi bölcsődét áttelepítik új épületbe a másik mellé. Idén szeretnék pénzbeni és társadalmi munka felajánlással megalapozni a jövő évi kezdést. Az idénre tervezett társadalmi munkáik közül elsőként a vargai védett tiszafa környékét tették rendbe, s most sorjában következik o többi. Többek között csapadékvíz-elvezető árkokat ásnak Sásd több utcájában, Vázsnokon, Páléban és Felsőegerszegen. Újjáépítik a leégett hörnyéki lőteret, Vargán pedig ravatalozót létesítenek. Ez év munkája a sportpálya bekerítése is. T. É. Nemzetközi műemléki nap Szigetváron A nemzetközi műemléki nap alkalmából Szigetváron a városi könyvtárban szerdán 17 órai kezdettel kiállítás nyílt Pálffy Cézár összeállításában „Régi fotók és színes diaképek Szigetvárról" címmel. Ugyanakkor elkészült a szigetvári műemlékek és műemlék jellegű épületek, valamint egyéb képzőművészeti alkotások részletes leírását tartalmazó jegyzék, amelyet a könyvtárban tekinthet meg minden érdeklődő. Az ügyfél- szolgálati iroda utcai kirakatában pedig fotómásolatokon mutatják be a műemlékeket. A nemzetközi műemléki napot dr. Nagyváradi János, a városi tanács elnöke méltatta, többek között arról beszélt, hogy Szigetváron valamennyi műemléket szeretnének a közeljövőben felújítani. Ezeket a munkákat a törökök Szigetvárról történő kivonulásának 300. évfordulója alkalmából 1989-re kívánják befejezni. A belváros egészére egy részletes rendezési tervet akarnak elkészíteni a meglévő értékek védelme érdekében. A cél az, hogy a Zrínyi tér Ali pasa dzsámijának felújításával, valamint a volt banképület rendbehozatalával visszanyerje eredeti hangulatát. Ugyanakkor szerepel a tervekben a Zárda utca 2-es szám alatti műemlék épület, a Szily-ház, a talpasház, valamint a Zrínyi vár falainak g felújítása. Ezt követően Timár Irma, a megyei honismereti szakfelügyelő megnyitotta a kiállítást, majd Szigetvári György építészmérnök, a SOMOGYTERV igazgatója és Szigetvári János Ybl-díjas pécsi építészmérnök beszélgetett a vendégekkel a városrendezési és műemlékvédelmi problémákról.- R. A. A fehérborokat minősiti a zsűri Fotó: Maletics L.
